Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)

1981-05-23 / 119. szám

Leonyid Brezsnyev Grúziában (Folytatás az 1. oldalról.) de zés mellett van, amely vé­get vetne az Afganisztán el­leni hadüzenet nélküli hábo­rúnak és megbízhatóan sza­vatolná a be nem avatkozást. — A politikai rendezésről szóló megállapodás lehetővé tenné, hogy az afgán fél be­leegyezésével meghatározzuk a szovjet fegyveres erők Af­ganisztánból történő kivoná­sának határidejét és rend­jét. A csapatok kivonását an­nak megfelelően lehetne megvalósítani, amilyen mér­tékben valóra válnak a lét­rejött megállapodások. — A napokban ünnepeltük a fasizmus feletti győzelem évfordulóját — folytatta Brezs­nyev —, s egy hónap múlva lesz a 40. évfordulója a Nagy Honvédő Háború kitörésének. Ezek az évfordulók újra és újra arra késztetnek bennün­ket, hogy elgondolkozzunk: mi történik Európában, ahol kétszeF kezdődött világhábo­rú. A ’70-es években Európa megízlelte az enyhülést, most azonban a helyzet rosszab­bodik, mindenekelőtt a NATO határozata miatt, hogy Nyu- gat-Európába új, közepes ha­tótávolságú amerikai rakétá­kat telepítenek. Felelősségünk teljes tuda­tában kell kijelentenünk: ha Európa földjén új, a Szovjet­unióra és szövetségeseire irányzott amerikai nukleáris rakétafegyvereket helyeznek el, kötelesek vagyunk továb­bi, kiegészítő védelmi intéz­kedésekre gondolni. Ha szük­ség van rá, megtaláljuk azo­kat a hatásos eszközöket, ame­lyek megvédik létérdekeinket. Akkor viszont ne panaszkod­janak a NATO tervezői. — Megismétlem, nem mi választjuk ezt. Bennünket nem vonz a kölcsönös elrettenté­sen alapuló béke. Olyan békét akarunk, amelyben a fegyver­zet szintje mind alacsonyabb lesz, a sokrétű együttműködés viszont növekszik. — A Szovjetunió olyan meg­állapodás mellett van, amely csökkentheti a NATO és a Varsói Szerződés katonai szembenállását. E célra szol­gál a többi között az a javas­lat, hogy hívjanak össze kon­ferenciát az európai katonai enyhülésről és leszerelésről. A kérdéssel most 35 ország képviselőinek madridi ta­nácskozása foglalkozik. — Nyugat-Európa orszá­gaiban növekszik az új ame­rikai rakéták telepítése elle­ni, a Szovjetunióval folyta­tandó tárgyalások mielőbbi megkezdését követelő moz­galom. Sok államférfi is meg­érti, hogy szükség van az eny­hülés megőrzésére. És mind többen vannak azok, akik fel­ismerik: a tárgyalások eluta­sítása, a katonai erőre való támaszkodás olyan politika, amely lemond a józan észről. Az SZKP KB főtitkára gaz­dasági kérdésekkel is foglal­kozott. Elmondotta: az SZKP XXVI. kongresszusának ha­tározatai megmozgatták az emberek gondolkodását, meg­növelték az új iránt érzett felelősségüket. A fellendülés légköre, amely a kongresszu­son megnyilvánult, az egész országban érződik. A szovjet emberek jól kezdték az új ötéves terv első szakaszát, a statisztikai adatok meggyőző erővel bizonyítják ezt. Részletesen foglalkozott a kongresszuson tárgyalt élel­miszerprogram jelentőségé­vel, rámutatva: a most ké­szülő program a gazdaságok tapasztalataira épül fel, azok lehetőségeit veszi számításba. Brezsnyev hangsúlyozta, hogy elsősorban a helyi kezdemé­nyezéseknek kell tág teret adni az élelmiszerprogram megvalósításában. A legfon­tosabbnak minősítette az ál­lattenyésztés fejlesztését, eh­hez a takarmánytérmesztés bővítését. Az SZKP főtitkára a továb­biakban méltatta azokat a nagyszabású eredményeket, amelyeket Grúzia az elmúlt hat évtizedben az ipar, a me­zőgazdaság, a kultúra, a tudo­mány, a művészet fejleszté­sében ért el. — Örömmel ál­lapíthatjuk meg, hogy szovjet Grúziában a valódi interna­cionalista barátság légköre uralkodik — mondotta. — A grúzok és az oroszok, az ab- házok és az ukránok, az oszétek, az örmények, az azerbajdzsániak, a görögök és a kurdok — együttvéve több mint 70 nemzetiség képvise­lői — kéz a kézben dolgoznak a köztársaság és az egész szovjet nép felvirágzásáért. Brezsnyev méltatta a Grúz KP tevékenységét, hangsú­lyozva: a köztársaság kom­munista pártja szervezi és irányítja Grúzia dolgozóit feladataik megoldásában. Az ünnepi ülésen sok ezren vettek részt. Jelen voltak a szovjet köztársaságok és a hős városok küldöttségei. Ha­talmas tapssal köszöntötték az ünnepi ülés résztvevői, amikor a terembe behozták a Grúz SZSZK zászlaját — a zászlóvivő Meliton Kantarija volt, aki 36 évvel ezelőtt a Reichstagra tűzte ki a győze­lem zászlaját. Leonyid Brezsnyev beszéde után Eduard Sevardnadze, a Grúz KP első titkára tett ígé­retet arra, hogy a köztársa­ság dolgozói megvalósítják a párt XXVI. kongresszusán ki­jelölt feladatokat. A forró hangulatú ülésen több más felszólalás hangzott el. Leszállt a Szojuz- 40 Az előirányzott program be­fejeztével pénteken délután visszatértek a Földre a szov­jet—román közös űrrepülés résztvevői. Leonyid Popov és Dumitru Prunariu űrhajója, a Szojuz—40 a megadott körzet­ben, a kazahsztáni Dzsezkaz- gan városától mintegy 225 ki­lométerre délkeleti irányban, hajtotta végre a sima leszál­lást A kilencedik Interkoz- mosz-űrrepülés résztvevőinek űrhajója, a visszatérő kabin moszkvai idő szerint 17.58 óra­kor ért földet. Itt már várták őket a keresőszolgálat tagjai. Az első jelentés szerint a'két űrhajós egészséges. Az orvo­si vizsgálat után az űrhajósok Dzsezkazgan érintésével Baj- konurba indultak, ahol az űr­repülőtér űrhajósszállójában esnek át a részletes vizsgála­tokon. A Szojuz—40 május 14-én indult útnak a szovjet—román űrrepülés két résztvevőjével a bajkonuri űrrepülőtérről és egy nappal később kapcsolódott össze a Szaljut—6 űrállomás­sal. Popov és Prunariu igen sok fontos és érdekes kísérle­tet, vizsgalatot hajtott végre és teljesítette az előirányzott fel­adatot. Útjuk az Interkozmosz- programban egyelőre az utol­só közös űrrepülés volt: ko­rábban már nyolc ország űr­hajósa járt szovjet társával a világűrben, köztük Farkas Bertalan, az első magyar űr­hajós. (MTI) Aláírták a magyar-finn togsegéiy szerződést A Magyar Nemzett Bank hitel­megállapodása A Magyar Nemzeti Bank képviselői pénteken London­ban 400 millió dollár összegű, hétéves hitelmegállapodást ír­tak alá. Szervezői a Bank of America, San Francisco, a Bank of Tokió, a Bankers Trust Company New York, a Barclay’s Bank International London, a Citibank New York, a Creditanstalt-Bankverein Wien, a Deutsche Bank Frank- furt/Main, a Lloyds Bank In­ternational London, a Société Générale Paris bankok voltak. A hitelnyújtásban összesen 26 nyugat-európai, amerikai, ka­nadai és japán bank vesz részt. A felvett hitel exportfejlesz­Dr. Markója Imre magyar, és Christoffer Taxel finn igazságügy-miniszter pénteken Budapesten a Magyar Nép- köztársaság és a Finn Köztár­saság közötti polgári, család­jogi és büntetőügyekben nyúj­tandó jogvédelemről és jog­segélyről szóló szerződést írt alá. A jogsegélyszerződés — a két állam illetékes szervei­nek megerősítése, illetve jó­váhagyása után —, megkony- nyíti és egyszerűsíti a ma­gyar és a finn igazságügyi ha­tóságok együttműködését, Az állampolgárok és a jogi személyek azonos jogokat élveznek majd a másik ál­lam igazságügyi hatóságai előtt, azokhoz szabadon es akadálytalanul fordulhatnak. Szabályozza a szerződés az igazságügyi hatóságok előtti eljárásban a másik állam te­rületén lakók félként, tanú­ként, vagy szakértőként való megidézésének módját. Amennyiben az egyik állam állampolgára a másik állam­ban bűncselekményt követne el, a szerződés lehetővé teszi, hogy a büntetőeljárás lefoly­tatását felajánlják annak az államnak, amelynek az elkö­vető az állampolgára. (MTI) Baniszadr népszavazást sürget Szankciókat sürgetnek Pretoriával szemben A Dél-afrikai Köztársaság elleni szankciók szükségessé­gével foglalkozó párizsi ENSZ- konferencián csütörtökön fel­szólalt a szovjet küldöttség vezetője, Leonyid Iljicsov kül­ügyminiszter-helyettes. A fajvédő dél-afrikai re­zsim politikája fenyegeti a nemzetközi békét és biztonsá­got — mutatott rá bevezető­jében Iljicsov. Emlékeztetett Leonyid Brezsnyevnek a konferencia résztvevőihez in­tézett üzenetére, amelyben a szovjet államfő rámutatott, hogy a szankciók elfogadását a független afrikai országok­kal együtt követelik a szocia­lista országok, az el nem köte­lezett mozgalom tagjai, míg a szankciók ellen lépnek fel a fajüldöző rendszerrel gazda­sági, politikai és katonai té­ren együttműködő országok. A szovjet külügyminiszter­helyettes elítélte a dél-afri­kai faji elkülönítő rendszert, Namíbia gyarmati megszál­lását és a szomszédos függet­len országok ellen elkövetett pretoriai támadások soroza­tát, majd rámutatott, hogy az utóbbi időben nyilvánvalóvá vált az imperialista politika és Pretoriának a szomszédos afrikai államok elleni terro­rista akciói közötti összefüg­gés. Az új amerikai kormány­zatnak a Dél-afrikai Köztár­saságot nyíltan támogató po­litikáját elítélték a „frontál­lamok” vezetői is. „A Szovjetunió támogatja az afrikai országok követe­lését, hogy sújtsák hatékony büntető intézkedésekkel a Dél-afrikai Köztársaságot — mondta Iljicsov. — A Szovjet­unió fellép azért, hogy min­den állam tartsa be a Bizton­sági Tanács által elrendelt fegyverszállítási tilalmat, to­vábbá a Pretóriával való nukleáris együttműködés min­den formájának megszünte­téséről intézkedő ENSZ-hatá- rozatokat. Ezenkívül a Biz­tonsági Tanácsban készek va­gyunk támogatni olyan hatá­rozati javaslatot, amely át­fogó szankciókat — köztük diplomáciai intézkedéseket, olajszállítási és kereskedel­mi embargót, kölcsönnyújtá­sok és beruházások megtil­tását, légi és tengeri összeköt­tetés beszüntetését — rendel­ne el a Dél-afrikai Köztár­saság ellen” — jelentette ki a szovjet delegáció vezetője. Böcz Pál, az MTI tudósító­ja jelenti: Csupán két napig tartott a libanoni fővárosban a rendkí­vül ingatag, szórványos ágyú­zásoktól sem mentes tűzszü­net: csütörtökön este a várost kettéválasztó demarkációs vo­nal teljes hosszában kiújultak a harcok. A leghevesebb tü­zérségi tűz a délkeleti előváro­sokat sújtotta. Egyebek között találat érte Szárkisz államfő­nek a babdai elnöki palotá­ban levő magánlakosztályát és lőtték az Egyesült Államok bejrúti nagykövetének rezi­denciáját is. A tűzszünet megsértését az­zal az értesüléssel hozzák ösz- szefüggésbe, miszerint pénte­ken valószínűleg ismét Bej- rútba érkezik Philip Habib, az amerikai elnök Közel-Ke­leten ingázó megbízottja, aki­nek mindeddig nem sikerült áthidalnia a Szíria és az izrae­li álláspont között tátongó sza­kadékot. Szíriái hivatalos források tési céljainkat szolgálja. (MTI) Feloszlatták a francia nemzetgyűlést Francois Mitterrand, a Fran­cia Köztársaság csütörtökön hivatalba lépett új elnöke pénteken feloszlatta az 1978- ban megválasztott francia nemzetgyűlést. A júniusban sorra kerülő új választásokon az államfő, mint ezt a vá­lasztási karfipány során kifej­tette, új többséget akar ki­alakítani a törvényhozó szerv­ben, hogy így képessé tegye a végrehajtó hatalmat az általa megígért reformok megvalósí­tására. Az elnökválasztás másnap­ján készült első közvélemény­kutatás tanúsága szerint a baloldalnak jó esélye van ar­ra. hogy megnyerje a parla­menti választásokat is — ezen belül az erőviszonyok a szo­cialisták javára és a balközép irányába tolódnának el. (MTI) szerint mindaddig nincs értel­me Habio újabb damaszkuszi látogatásának, amíg konstruk­tiv javaslatok helyett csupán Izrael szélsőséges követeléseit ismételgeti. Begin miniszterel­nök egyébként egy amerikai tv-álloir.ásnak nyilatkozva csütörtökön azzal toldotta meg a követelések listáját, hogy Szíriának nemcsak Liba­nonból, hanem a Libanonnal határos szírrai területekről is ki kell vonnia légvédelmi ra­kétáit, továbbá kötelezettsé­get kell vállalnia arra, hogy a rakétákat nem használja fel izraeli repülőgépek ellen. Iz­rael tehát változatlanul ra­gaszkodik ahhoz, hogy korlát­lan felderítési és támadási sza­badsággal rendelkezzen Liba­non légterében. Az egyetlen biztató körül­mény, hogy Izrael és Szíria egyaránt hozzájárult a közve­títő misszió folytatásához, és, hogy Izrael elodázta a Szíriá­hoz intézett katonai fenyege­tés beváltását. Népszavazást javasol Ba­niszadr iráni elnök annak el­döntésére, kinek a kezében legyen a hatalom Iránban: az övében, vagy a kormányéban? Javaslatát lapja, az Engelab Iszlami (Iszlám Forradalom) tette közzé. Végső elhatározását az előz­te meg, hogy az iszlám vallá­si alapon álló és a parla­mentben kényelmes többség­ben levő iszlám köztársasági párt által támogatott Radzsai kormányfő mind több funk­ciót ragad magához, miköz­ben az államfőt az iszlám el­vek elhanyagolásával vádolja. Legutóbb — csütörtökön — a parlament törvénnyel szün­tette meg az elnök jogát a fontos állami intézmények vezetőinek kinevezésére és ezt a jogot a kormány ha­táskörébe utalta. A megerősí­Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár washingtoni lá­togatásának és Reagan elnök­kel folytatott megbeszélései­nek első, csütörtöki napja in­kább az újra megtalált, álla­mi és személyes szintű ame­rikai—nyugatnémet barátság hangsúlyozásával telt el, sem­mint a hadszíntéri nukleáris fegyverek, vagy a Közép- Amerika ügyében tapasztalha­tó kisebb nézeteltérések fe- szegetésével. Esti sajtóértekezletén a kan­cellár örömét fejezte ki, hogy tavaly novemberi értékelése helyes volt, mert szerinte Rea­gan valóban komoly tárgya­lásokat akar a Szovjetunióval. A kancellár nyilatkozatában nem tett említést arról, hogy kérte volna az amerikai el­nököt, igyekezzék előbbre hoz­ni a hadszíntéri nukleáris fegyverekről folytatandó tár­gyalások kezdetét Mint je­lentettük, Washingtonba uta­zása előtt Schmidt erkölcsi kötelezettséget vállalt ennek szorgalmazására. Előzőleg a kancellár a kong­resszus két háza külügyi bi­zottságának tagjaival találko­zott. Erről a megbeszélésről Charles Percy, a szenátus kül- I ügyi bizottságának elnöke el- I mondta, hogy Schmidt a tar­tós joga azonban továbbra is az elnöké, így várható, hogy világos döntések helyett in­kább újabb vitalehetőségek születnek. Baniszadr eddig általában Khomeini vallási vezető bé­kítő támogatását kérte — és kapta — a kormánnyal foly­tatott huzakodásban. Kho­meini azonban most már hosszabb ideje nem nyilatko­zott meg ebben a kérdésben, Az erőviszonyok tisztázá­sát célzó népszavazásra azon­ban, megfigyelők szerint, ke­vés az esély. Részint az Irak­kal viselt háború időszaka nemigen alkalmas népszava­zás rendezésére, részint —, s talán ez a fontosabb — a nép­szavazás meghirdetéséről szó­ló törvényt szintén a parla­mentnek kellene elfogadnia. (MTI) gyalások előkészítésének meg­gyorsítását javasolta. „A kan­cellár szerint az időpont és a légkör jelenleg kedvező” — mondta Percy, majd azt állí­totta, hogy „nincs lényeges véleményeltérés az Egyesült Államok és az NSZK között”. A kongresszus tagjai előtt a kancellár Latin-Amerika kér­dését is érintette. Azt java­solta, hogy az Egyesült Álla­mok „járjon elöl jó példával” és inkább gazdasági eszközök­kel —, amint mondta: „Kis Marshal-tervvel” — siessen a közép-amerikai országok se­gítségére, feltéve, hogy ezek az országok vállalják: nem szereznek be fegyvert külföld­ről. Ezzel összefüggésben meg­említette, hogy az NSZK már­is igyekszik ezzel a módszer­rel befolyásolni a közép-ame­rikai eseményeket. Az esti fehér házi díszva­csorán a nyugatnémet kor­mányfő ünnepélyes szavakkal emlékeztetett az Egyesült Ál­lamok és Nyugat-Európa „kö­zös sorsára”, a nyugat-euró­pai amerikai politikai és ka­tonai jelenlét fontosságára a „világ bztonsága” szempont-, jából, de nem titkolta el. hogy az amerikai gazdaságpolitika néhány eleme aggasztja a nyu­gat-európai partnereket A vaslady áldozatai A belfasti Maze-börtönben ugyanazon a napon halt meg a harmadik és a negyedik fogoly. Bobby Sandshoz, az első áldozathoz és Francis Hugheshoz, a másodikhoz hasonlóan Raymond McCreesh és Patrick O’Hara is azért kezdett éh­ségsztrájkot, hogy ne közönséges bűnözőkként, hanem po­litikai fogolyként kezeljék őket. A kettős halálhír nyomán Belfastban, Londonderryben és a lángoló Észak-írország egyéb városaiban ismét repültek a benzinespalackok, újra tüntetők csaptak össze a karhatalommal. Ilyen szempont­ból volt valóságalapja annak a Londonban fogalmazott hi­vatalos brit közleménynek, amely szerint a zavargások „a szokásos” jelenségekhez vezettek. Mégsem lehet megszokni ezt — sem a fogalmazást, sem a cinizmust, amely mögötte van. ősi jelenség, hogy azok, akik politikai, társadalmi, nemzeti problémákat erőszakkal szeretnének megoldani, mindig arra számítanak, hogy szö­vetségesükké válik a megszokás. Bobby Sands nevét — gondolhatják ezekben a napokban a londoni Downing Street 10., a kormányfői rezidencia táján — még világszer­te ismerik. De Sands — mondjuk — tizenötödik sorstársá­ra már kevesebben figyelnek majd fel. Ez a gondolkodás- mód (ami ráadásul másokat humanizmusból, az emberi jo­gokból rendszeresen kioktató körökből származik) nemcsak köz-, hanem önveszélyesnek is bizonyul. Az ulsteri pokol teljes igazságához ugyanis nemcsak az önkéntes halált igenis egyértelműen politikai okokból vál­laló huszonéves ír katolikus éhségsztrájkolók, hanem az egyáltalán nem önkéntes halált vállalni kényszerülő, ugyan­csak huszonéves ír protestáns rendőrök vagy éppen angol katonák is hozzátartoznak. Ez utóbbiakból, a rossz ügyért fegyverbe kényszerített fiatalokból egyedül a mostani hét elején öt volt a halálos áldozatok száma. Ez a másik tra­gikus szám azonban nem csökkenti, hanem éppenhogy sú­lyosbítja a Thatcher-kabinet történelmi felelősségét. Nagy- Britannia jelenlegi kormányfője szívesen veszi, hogy a kér- lelhetetlenség megtestesítőjeként vasladynek nevezik. A név és a mögötte levő tartalom azonban egyre inkább jobb sorsra érdemes északír — és angol — fiatalok tragikus halálát idézi. Harmat Endre 2 NÓGRÁD - 1981. május 23., szombat Ismét harcok Libanonban Reagan—Schmidt Kedvező légkör a tárgyalásokra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom