Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)
1981-05-21 / 117. szám
Szoviet jegyzék A Szovjetunió szerdán az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségéhez intézett jegyzékében utasította el azt a magyarázkodást, amellyel az Egyesült Államok megindokolni próbálta a washingtoni Dulles repülőtéren május 12- én visszatartott Aeroflot repülőgéppel történteket. Mint ismeretes, májas 12-én a washingtoni Dulles repülőtéren órákon át visszatartották a szovjet légitársaság egyik járatát azzal az ürügygyei, hogy a gépre „stratégiai árukat” tartalmazó csomagokat raktak fel. Mint kiderült, provokációról volt szó, amerikai részről kénytelenek voltak elismerni, hogy a vádaskodás minden alapot nélkülözött. A szovjet jegyzék rámutat, hogy a történtekről számot adó amerikai jegyzék —, amelyet az amerikai nagykövetség május 15-én juttatott el Moszkvába, a szovjet külügyminisztériumhoz — a valóságnak meg nem felelően adja vissza a történteket. A szovjet kormány ezért elutasítja azokat az amerikai kísérleteket, amelyek a felelősség elhárítását, az amerikai hatóságok önkényes eljárásának megokolását célozzák és leplezik azt, hogy szándékos provokációról volt szó. A szovjet kormány ezért fenntartja határozott tiltakozását, amelyet május 13-án az amerikai kormányhoz intézett jegyzéke tartalmaz, és igényt tart a kártérítésre. (MTI) PÚJA FRIGYES FOGADTA JÖZEF WIEJACZOT Púja Frigyes külügyminiszter május 20-án fogadta Józef Wiejacz lengyel külügyminiszter-helyettest, aki a budapesti Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ fennállásának 30. évfordulója alkalmából tartózkodott hazánkban. (MTI) Waldheim a p a válságövezetekről A szovjet—amerikai viszony jelenlegi feszültsége ellenére mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok el akarja kerülni a katonai konfrontációt — így összegezte kedden Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár Reagan amerikai elnökkel és Leonyid Brezsnyev- vel folytatott megbeszélésein szerzett tapasztalatait. A főtitkár New York-i sajótérte- kezletén a kelet—nyugati, különösen a szovjet—amerikai párbeszéd „maximális felerősítését” szorgalmazta, mert csak így kerülhető el egymás szándékainak téves értelmezése, aminek katasztrofális következményei lehetnek. Waldheim hasznosnak nevezte Leonyid Brezsnyevvel és Gromiko külügyminiszterrel folytatott moszkvai megbeszéléseit, amelyek lehetővé tették a Szovjetunió álláspontjának jobb megismerését. Nagyon fontosnak minősítette Leonyid Brezsnyev javaslatait egy csúcstalálkozó megtartására és az ENSZ BT rendkívüli ülésének összehívására a tagállamok legfelsőbb vezetőinek részvételével. Waldheim utalt az ENSZ fontos szerepére a két nagyhatalom közötti érintkezés ösztönzésében. Kijelentette, hogy mindig fellépett a párbeszéd folytatásáért, s kész elősegíteni a szovjet—amerikai tárgyalásokat, párbeszédet. A világszervezet főtitkára a válságövezetről is nyilatkozott az újságíróknak. Namíbiáról szólva hangsúlyozta, hogy bármely megoldásnak a Biztonsági Tanács 1978-as Namíbia-határozatán kell alapulnia. Waldheim közölte, hogy mély aggodalommal figyeli a libanoni helyzet veszélyes alakulását, és szoros kapcsolatban áll valamennyi érintett féllel. A ciprusi kérdéssel kapcsolatban bejelentette, hogy a szigetországban küszöbönálló választások megtartása után felgyorsítja a probléma békés megoldását célzó erőfeszítéseket. Waldheim sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy élodázzák az átfogó tárgyalások megnyitását a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus átrendezéséről. „Nagyon fontosnak tartom ezeket a tárgyalásokat az államok jövőbeni kapcsolatai jellegének meghatározása szempontjából” — mondotta. (MTI) Schmidt Washingtonban Szerdán délután háromnapos hivatalos látogatásra Washingtonba érkezett Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja. Washingtoni hivatalos források is megerősítették: Schmidt mindenekelőtt azt reméli, hogy meggyőzheti az amerikai kormányt az euro- rakéta-tárgyalások mielőbbi felújításának kiemelkedő jelentőségéről, mind a kelet— nyugati kapcsolatok, mind a szociáldemokrata—szabaddemokrata koalíció fennmaradása szempontjából. Az amerikai tárgyaló partnerek — Reagan, Bush, Haig és aszeTovább folytatódnak az erőfeszítések a libanoni rakétaválság körül. Képünkön: izraeli fiatalok aláírásokat gyűjtenek Tel- Avivban a kormányhoz intézett felhívásukhoz, amelyben a feszültség békés úton való megoldását követelik. nátus külügyi bizottságának tagjai — a ma délelőtt kezdődő megbeszéléseken várhatóan nem lesznek hajlandók továbbmenni a NATO római és brüsszeli tanácskozásainak határozatainál. Az amerikai sajtó a hét elején Haig külügyminiszter és Dobrinyin szovjet nagykövet több egymást követő konzultációjára hivatkozva az előzetes fegyverzetkorlátozási tárgyalások felújításáról számolt be. Az MTI tudósítója mind amerikai, mind pedig washingtoni szovjet forrásokból úgy értesült, hogy ez az értékelés nem felel meg a valóságos helyzetnek. A State Departmentben lezajlott pénteki és hétfői eszmecserét sem a külügyminisztérium, sem a washingtoni szovjet nagykövetség nem hozza közvetlen kapcsolatba a hadszíntéri nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló tárgyalásokkal. Amerikai részről tehát várhatóan a szövetségesekkel szemben is ragaszkodnak majd a Haig által Rómában megjelöllt laza időrendhez, amely a szeptemberre tervezett New York-i szovjet- amerikai külügyminiszteri tanácskozást tekintené lehetséges kiindulópontnak. A nyugatnémet fél ezzel szemben már kora ősszel érdemi tárgyalásokat szeretne. Az amerikai kormány annak jeléül, hogy milyen fontosságot tulajdonít az NSZK- hoz fűződő kapcsolatoknak, kedden kinevezte az Egyesült Államok új bonni nagykövetét Arthur F. Burns személyében. Burns Reagan egyik vezető gazdasági tanácsadója volt. Kinevezése a szerdai The New York Times szerint Bonn „rosszérzését” hivatott enyhíteni, ami Walter Stössel utódja kijelölésének elhúzódása nyomán támadt. Bonnban — jelentette az amerikai sajtó — kedvezően fogadták a hírt, mivel flurnst a kancellár „régi barátjaként” tartják számon. Űrliaiósok Orvosi kfsérielek vizuális megfigyelését és fényképezését. A Szaljut—6 állandó személyzete segítséget nyújtott a vendégeknek. Szerdai programjukban a biológiai kísérletek folytatása — a melegházakban élő felsőbbrendű növények gondozása, növekedésük és fejlődésük ellenőrzése — szerepelt. A négy űrhajós egészségi állapota és közérzete megfelelő, az űrkomplexum rendszerei és berendezései kifogástalanul működnek. ........................................................miimiiimiiwaiimmuim........mm......illinium.....miiiHiuiitim..................................................................................................... F őleg orvosi kísérletekkel foglalkozott szerdán is a Szaljut—6 fedélzetén Leonyid Popov és Dumitru Prunariu. Az egyik kísérletet a munka- képesség vizsgálatára alkalmas, magyar szakemberek által kidolgozott Balaton elnevezésű műszerrel végezték. Az űrhajósok egy kérdőívre válaszolva az űrpszichológusoknak nyújtanak információkat az alkalmazkodás szubjektív oldalairól. Popov és Prunariu szerdán folytatta a kozmikus sugárzás mérését, s a földfelszín Thaiföld — puccs után Marad a bizonytalanság Másfél hónap telt el az „áprilisi tréfának” elkeresztelt thaiföldi puccskísérlet óta, de az ország — helyi megfigyelők egybehangzó jelentése szerint — továbbra is a teljes bizonytalanság állapotában él. Ez kihat a szűkebben vett környezetre, Indokínára, s azon keresztül egész Délkelet- Ázsiára, hiszen Thaiföld helyzete és szerepe meghatározó jelentőségű a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) és az indokínai szocialista országok elhúzódó ellentétei, konfliktusa miatt. Az április eleji kérészéletű puccskísérlet különös fejezete a politikacsináló hadseregen belüli hatalmi torzsalkodásnak. Ez volt mellesleg az ország újkori politikai történelmében az első eset, amikor a kormányon levő főtiszti csoportnak sikerült levernie a lázadást. Üj eleme volt a puccsnak az is, hogy az uralkodó, szakítva az alkotmányos monarchia hagyományaival, személyesen beavatkozott az események menetébe, Prem Tinszulanond miniszterelnök oldalán. Az, hogy a kormányfőnek mégsem sikerült stabilizálnia a helyzetet, a királyság mélyülő gazdasági és szociális válságára, s részben a mindenható hadseregen belüli nyugtalanságra vezethető visz- sza. A jelek szerint vége a hosszú, gyors ütemű gazdasági fejlődés éveinek. A nyersanyagtartalékok, a kedvező természeti adottságok sem tudták ellensúlyozni a fejlődés egyenetlenségeit, ellentmondásait, s a külkereskedelmi cserearányok folyamatos romlását. A bangkoki gazdaságvezetés évek óta elhanyagolja a vidék társadalmi-gazdasági fejlesztését, az infrastruktúra bővítését. Az ország északi részén például, ahol a 45 milliós lakosság egynegyede él, az egy főre jutó évi nemzeti jövedelem — legalábbis a Világbank szerint — nem éri el a 150 dollárt sem. Súlyos szociális feszültség forrása a növekvő munkanélküliség. A puccs előtt a foglalkoztatottsági probléma különösen kiéleződött, mivel elfogadtak egy, a sztrájkokat és a munkáselbocsátásokat egyaránt tiltó törvényt, amelynek a vállalkozók persze csak az első felét tartották be. A gondokat az energiaprobléma mélyíti válsággá. Az egymást követő bangkoki kormányok nem engedték és mindmáig nem engedik teljes egészében begyűrűzni az olajáremelkedést. Ha ezt inflációellenes, szociálpolitikai meggondolások motiválnák, azt mondhatnók: üdvözlendő dolog. Ám a valóság az, hogy így az importált olajmennyiség tekintélyes részét elherdálják a rosszul gazdálkodó vállalatok, s az állam egy érdekeivel ellentétes folyamatot ösztönöz. A fentiek miatt viszont felgyorsult Thaiföld külső eladósodása. A belpolitikai, pénzügyi bizonytalanság, a mélyülő szociális ellentétek taszítják a nemzetközi magántőkét, noha Thaiföld egész gazdaságfejlesztési koncepciója a multinacionális vállalatok becsalogatására épül. A kormányfő nemrég átalakította a kabinetet, üzletembereket és technokratákat vont be a legfelső irányításba. Viszont a kormányt támogató, legfontosabb polgári párt, a Kukrit Pramodzs vezette Szociális Cselekvés Pártjának képviselőit kizárták a végrehajtó hatalomból, ami tovább fokozhatja a belső bizonytalanságot. Logikusnak látszana, hogy ilyen súlyos ellentmondásokkal bajlódó vezetés igyekezzen nyugodt külső feltételeket teremteni a gazdasági egyensúly megteremtése érdekében. Bangkok azonban furcsa módon inkább élezi a regionális robbanással fenyegető ellentétét Kambodzsával és Vietnammal. Pedig rövidlátó az a meggondolás, hogy a határfeszültség elterelheti a 45 milliós ország figyelmét' az égető belső gondokról. Nyilvánvaló, hogy a regionális biztonság Thaiföldnek legalább annyira fontos, mint indokínai szomszédainak. Győri Sándor 2 NÖGRÄD - 1981. május 21., csütörtök Egyetlen szavazat Ha van a politikai küzdőtéren szoros eredmény, a riksdag, a svéd parlament bizalmi szavazása bizony az volt: a 349 tagú nemzetgyűlésben 175:174 arányban kapott bizalmat Thornbjörn Fälldin kormányfő kisebbségi kabinetje A „nem” voksok mögött Olof Palme 1976-ig, négy és fél évtizeden át megszakítás nélkül országló szociáldemokrata pártjának egységes tömbje áll. A másik oldalon viszont 102 szavazat volt tartalmilag is igen, 73 pedig tartózkodás, ami ugyan ebben az esetben a parlamenti matematika sajátos szempontjai szerint igennek számít, de a kormány számára igencsak homályossá teszi a jövőt. E számokban egy kicsit már benne foglaltatik a történtek háttere. Dióhéjban a következőkről van szó: 1976-ban ugyan Palme bukásának részben az atomerőművek vitája volt az oka, a lényeg azonban akkor is a Svédországban kulcskérdésnek számító adórendszer volt. Területileg Svédország Európában csak a negyedik, életszínvonal terén azonban az első helyen áll. A komoly jóléti-szociális kiadásokat a hatalmas (a jövedelmek nyo'cvanöt százalékát is elérhető) adókból fedezték és a szociáldemokraták erre hivatkozva ellenezték a reformot, a csökkentést. Bele is buktak. 1976-ban ugyanis már ez a történelmileg és gazdaságilag rendkívül szerencsés ország is megérezte a világgazdaság negatív változásait: a lakosság azért, mert érezhetően csökkent a jóléte, a töke pedig azért, mert a magas munkabéreken kívül nagy adókkal megterhelt _ termékek sorra vesztették el versenyképességüket a világpiacom Három polgári párt, Fälldin agrárszínezetű centrumpártja, Ullsten külügyminiszter liberális párt és Gösta Bohman (eddigi gazdasági miniszter) konzervatív mérsékelt koalíciós pártja azzal az ígérettel győzött 1976-ban, majd 1979-ben, hogy végrehajtja a szinte mindenki által várt adóreformot. Mostanáig azonban csak a csatározások folytak és ezek 1981 márciusában különös eredményre vezettek: a centrumpárt. és a liberálisok megegyeztek az ellenzékkel (Palme pártiával), hogy három szakaszban végrehajtják az adócsökkentést —, de úgy, hogy a leggazdagabbak adója kisebb mértékben csökkenjen. Az asztalt a nagytőke érdekeit kifejező Bohman-féle konzervatív párt borította fel és ezzel a koalíció valósággal felrobbant. Ha viszont most Bohmanék az immár két- pártira csökkent Fülldin-kabinet ellen szavaznak, hatalomra juttatják ősellenségüket, a szociáldemokratákat (akik a felmérések szerint az 1982 őszén esedékes választásokon amúgy is biztos esélyesek). Így és ezért választották a tartózkodást, ami ugyan megmentette az összezsugorodott koalíciót, de egyben érzékeltette a helyzet szinte képtelen ingatagságát is. „ . Választások Észak-írországban Feszült légkörben Rendkívül feszült politikai helyzetben . kezdődtek meg szerdán a helyhatósági választások Észak-lrországban — írja a TASZSZ hírügynökség tudósítója. A küzdelem elsősorban négy politikai csoportosulás — a protestáns unionista párt, a Jan Paisley vezette szélsőjobboldali protestáns demokratikus unionista párt, a nem kizárólag vallási alapon szerveződött szövetségi párt és a katolikus szocialista demokrata és munkáspárt — jelöltjei között folyik. Ulster jövőbeni státusa, majdani kapcsolata Angliával és az Ír Köztársasággal — ezek a választások legfontosabb kérdései. A Paisley vezette reakciós erők minden eszközzel támogatják a jelenlegi angol—északír „szövetséget”. Az utóbbi időben a reakciós tábor katonai alakulatainak többszöri felvonultatásával igyekezett megfélemlíteni a katolikus lakosságot és megteremteni annak a feltételét, hogy megszerezze a többséget a választásokon. Mint ismeretes, a hivatalos London lényegében osztja Paisley nézeteit Ulster jövőjével kapcsolatosan. Margaret Thatcher brit miniszterelnök a közelmúltban jelentette k!, hogy Ulsternek továbbra is az „Egyesült Királyság tartományának” kell maradnia. Az a tény, hogy a brit kormány félgyarmatként kezeli Észak-lrországot és teljesen alárendeli azt az angol vezető körök érdekeinek, sok tekintetben meghatározta a katonai erővel, az elnyomás eszközeivel „rendet” fenntartó hivatalos London politikáját. Éppen ez az irányvonal váltotta ki a Long Kesh-i börtön foglyainak ellenállását, az uls- teri lakosság véres összecsapásait a „biztonsági erőkkel”. Ulster tartományként való megítélése a minimumra csökkentette a helyhatósági választások jelentőségét — mutat rá a TASZSZ tudósítója. A Financial Times hangsúlyozza, hogy miután London 1972-ben közvetlen irányítása alá vonta az északír területet, a hatalom helyi szerveinek hatásköre felettébb korlátozott. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet különös hangsúlyt ad a választásoknak, amelyek, mint a The Guardian írja — messzeható következményekkel járó, fontos politikai versengéssé váltak. Fejlődő termelési kedv a szovjet háztáji gazdaságokban Megkezdték a Szovjetunióban az SZKP Központi Bizottsága és a minisztertanács együttes határozatának végrehajtását a háztáji gazdaságok fejlesztésére. Számos kolhozban és szovhozban megindult a szerződéskötés a háztáji állattenyésztésre. A rendelkezések értelmében a gazdaságok segítik a takarmányellátást és szerződéses kötelezettséget vállalnak az állati termékek, illetve a háztáji gazdaságban előállított termények felvásárlására. A rendelkezés fontosságát mutatja, hogy a Szovjetunióban több mint negyvenmillió családnak van háztáji földterülete — a kolhozok és szov- hozok tagjain kívül kertészkedésre, kertészeti termények és gyümölcsök termesztésére városi lakosok is kaptak földet. Bár a földterület összesen csak mintegy nyolcmillió hektár, a művelt területnek mindössze másfél százaléka, ez önmagában is hatalmas mennyiség. 1973-as összehasonlító árakon számítva a háztáji gazdaságok évente mintegy harmincmiliiárd rubel értékű terméket állítanak elő, ennek egyharmadaa növénytermesztésből, kétharmada az állattenyésztésből származik. A rendelkezések eredményeként várható, hogy a magasabb felvásárlási arakon, az olcsóbb takarmánnyal, a gazdaságok segítségével előállított háztáji termék magasabb százaléka jut el a fogyasztók széles rétegéhez, s fellendül a termelési kedv a háztájiban is. Eddig ugyanis a csökkenés volt a jellemző. Az új rendelkezések nyomán az első jelentések szerint érezhetően megnőtt a termelési kedv a háztájiban. Az illetékes szervek most a határozatnak megfelelően intézkedéseket tesznek a megfelelő mennyiségű takarmány, műtrágya, Kisgép biztosításá* ra. (MTIÍ
