Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)

1981-05-16 / 113. szám

Szovjet—magyar alkotói kapcsolatok AZON A NAPON a moszk­vai Szovremennyik Színház­ban M. Roscsin Siessetek jót tenni című darabja ment G. Volcsek rendezésében. Noha a moszkvaiak már ismerik a da­rabot, ez alkalommal az sajá­tos premiernek számított, mert több szerepet magyar színé­szek játszottak benne. Pécsről érkeztek, ahol kissé régebben a helyi színházban Galina Volcsek állította színpadra Roscsinnak ugyanezt a darab­ját. A két előadás egységes rendezői megoldása, az az al­kotó együttműködés, kölcsö­nös megértés, amely a szov­jet rendező és a magyar szí­nészek között kialakult, le­hetővé tette ennek a művé­szeti kísérletnek a végrehajtá­sát. Láttam ezt a darabot: a közönség igen melegen fogad­ta a magyar színészeket. A sikerhez jó alapnak bizonyult az is, hogy a két színházi kol­lektívát hosszú évek barátsá­ga fűzi össze... Ez csupán egyetlen példa, amelyet a Je­lenből vettem. Ámde ez is jel­lemzi a kulturális értékek né­peink között kialakult cseréjé­nek színvonalát és sokrétűsé­gét. Egyre jobban kifejlődnek az alkotók közti kapcsolatok olyan hatékony formái, mint a színművekkel végzett kol­lektív munka, a jelenkori mű­vészet elvi kérdéseivel foglal­kozó találkozók, a küldöttsé­gek kiterjedt cseréje. Szünte­lenül bővül a kölcsönös ér­deklődés a színdarabok és fil­mek, a festmények, a zene, az irodalom iránt. Az egymás minél jobb meg­ismerésének törekvése tükrö­ződött a Szovjetunió Kulturá­lis Minisztériuma és a magyar Művelődésügyi Minisztérium áltál Moszkvában a közelmúlt­ban aláírt 1981. évi kulturális együttműködési jegyzőkönyv­A JEGYZŐKÖNYV tartal­mazza a rendezvények egyéb Utazik a rigai dóm orgonája r Felújítják a rigai dóm or­gonáját. A Flentrop holland cég mesterei két év alatt végzik el a munkát. Pontos méréseket, rajzokat és fény­képet készítenek a hang­szerről, "hmelyet részekre szedve szállítanak a válla­lat műhelyeibe. Csupán a hatalmas méretű orgona le­bontása egy hónapot vesz igénybe. Az orgona elődjét 380 esz­tendővel ezelőtt készítették el. Mintegy két és fél év­század múlva új hangszer kapott itt helyet, amelynek felavatására Liszt Ferenc írt koráljátékot. komplexumát, meghatározza a szovjet és a magyar kultu­rális személyiségek által meg­oldandó feladatok körét. Így Magyarországon az idén az SZKP XXVI. kongresszusá­nak témájával foglalkozó szovjet képzőművészeti ki­állítást rendeznek. Magyar- országi vendégszereplésen vesz részt Moszkva egyik ve­zető színháza, a Malaja Bron- naján levő színház. A szovjet zenebarátok viszont jelen le­hetnek a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zene­karának és énekkarának kon­certjein. Országaink kulturális és művészeti személyiségei ta­lálkozni fognak szemináriu­mokon, ahol olyan témákat vi­tatnak meg, mint „A kulturá- lis-felvilágosító munka távlati tervezésének lehetőségei, for­mái és módszerei a szocializ­musban”, „A szocialista mű­vészet eszmei egysége és al­kotói sokrétűsége”. Tovább fejlődik a közvetlen együttmű­ködés a színházak, a nagy kulturális intézmények kö­zött, így a Szovremennyik Színház és a pécsi színház között: a kollektívák műsor­terveket, darabokat cserélnek, elküldik egymáshoz színészei­ket, díszlettervezőiket és rendezőiket, a színházak kép­viselői rendszeresen találkoz­ni fognak abból a célból, hogy megismerkedjenek a műsoron levő darabokkal, hogy megvi­tassák a kölcsönös színpadra állítások kérdéseit. Az SZKP XXVI. kongresz- szusának határozatai új táv­latokat nyitnak meg a testvé­Sűrűsödtek a próbák, ko­moly feladatok előtt áll az egyre népesebb mohorai—ma- gyarnándori népdalkor és tánccsoport. Legközelebbi nagy esemény a május 24-i fellépésük lesz a csehszlová­kiai nagykürtösi járásban, Nagycsalomján. Itt a nemze­tiségi íolklórtalálkozón Nóg- rád megyét képviselik, már régebbi kapcsolat alapján kapták a meghívást. Műso­rukban lakodalmas csokor, fonójáték, aratódalok szere­pelnek. A táncosok két leány­táncot, dunántúli ugrós pá­rostáncot adnak elő. össze­sen hatvan szereplő utazik. Népszerű lett az elmúlt idő­ben a népdalkor: 44-ről 51- re emelkedett a létszáma, még Szentéről és Kétbodony- ból is járnak át. Heti három próba folyik — a sok új je­lentkező miatt az első nap a „felzárkóztatásé". Gyülekezik az utánpótlás is a tánccsoportba: a gyer­mektáncosok jelenleg 57-en vannak, számukra nyárra is, folyamatos foglalkozást ter­veznek. Más esemény is vár­ja őket: néhányan a „na­gyokkal” együtt eljutnak a ri szocialista államokkal való együttműködés mindenoldalú fejlesztésére, ezen belül a kul­túra területén is. Melyek a szovjet—magyar alkotói kap­csolatok további tökéletesíté­sének fő irányai? Erre a kér­désre kértünk választ a Szov­jetunió kulturális miniszteré­nek első helyettesétől, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság központi vezetőségé­nek tagjától, J. Barabástól, ö elmondta, hogy jelenleg első­sorban az együttműködés el­mélyítése, hatékonyságának növelése van napirenden. Na­gyon aktívan folyik az új for­mák keresése. Országaink köl­csönös kulturális kapcsola­taiban egyre határogattabbá válik a közös alkotói tevékeny­ség fejlesztésének, az alkotói tevékenységben a közvetlen érintkezésnek a tendenciája. Így például az, hogy a kultú­ra magyar és szovjet mesterei kölcsönösen részt vesznek egymás színházában, irodalmi művek színpadra állításában. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ér­dekes formája lehetne közös koncertprogramok előkészíté­se vagy közös művészeti kol­lektívák, például olyan együt­tesek megszervezése, ame­lyek felléphetnének más or­szágokban is. Az együttműkö­dés fontos és fejlődő irányát jelentik a kulturális kérdések­kel foglalkozó közös tudomá­nyos kutatások, valamint a szovjet és a magyar kulturális intézmények közvetlen kon­taktusainak erősítése. júniusi salgóbányai néptán­cos edzőtáborba a KISZ me­gyei bizottságának meghívá­sára. összesen 16 kiscsoport mű­ködik jelenleg a Radnóti Mik­lós Körzeti Művelődési Ház­ban, illetve a vezetése alá tartozó mohorai és cserhátha­lápi művelődési intézmények­ben. A már említetteken kívül négy ifjúsági klub, két gye­rekklub,, nyolcadikosok klub­ja, kisdobos-, olvasóbarátkör, díszítőművész-szakkör, fotó­szakkör. Számos kirándulás, játékos program, ismeretter­jesztő rendezvény, szórakozá­si lehetőség színesíti munká­jukat. A nyolcadikosok klub­jának tagjai (a körzet vég­zős általános iskolásaiból ala­kult a kiscsoport) például Bu­dapestre készülnek. Május vé­gén tartják meg a búcsúestet, közösen az ifjúsági klubo- sokkal — ez egyben átmenet, „átigazolási” alkalom is lesz. Talán éz az egyik titka a magyarnándori rendszeres kiscsoportos művelődésnek: a klubok-szakkörök együttmű­ködésére, a folyamatosság biztosítására törekszenek. Az igényekhez igazodó közműve­lődés jó módszere ez! G. Geraszimova Művelődési mozaik Képcsarnoki tárlatok Váltakozó mértékben, de hosszú idő óta folyamatosan érdeklődő és vásárló közönsé­get vonzanak a Képcsarnok kiállításai szerte az ország­ban, a bemutatótermekben és az üzlethelyiségekben. Ezek­ben a napokban is számos he­lyen látható kiállítás, fest­ménybemutató. A békéscsabai Munkácsy Mihály-teremben május 21-ig tekinthető meg Balogh András festőművész kiállítása. A mű­vésznek, aki festőként a poéti- kus realizmus híve, több köny­ve és számos esztétikai tanul­mánya jelent meg. Korábban Észak-Magyarországon, Mis­kolcon és Egerben volt egyéni kiállítása. Káplár Ferenc fes­tőművész kiállítása ugyancsak május 21-ig várja az érdeklő­dőket a szekszárdi Szinyey Mer- se-teremben, 1972-től vezető operatőrként dolgozik. Hajós Éva festő képei a nagykani­zsai Egri József-teremben láthatók május 21-ig, Kőhe­gyi Gyula grafikusművész tárlata pedig Budapesten, a Csók István Galériában te­kinthetők meg. Beszámoló ez a kiállítás újabb öt év termé­séről. Szintén május 21-én zár a salgótarjáni Képcsar­nokban P. Fára Janka fest­ménykiállítása. A következő tárlatok május 28-ig várják az érdeklődőket. Így Benkő László festőmű­vész tárlata Budapesten, a Derkovits-teremben, Breznay József, Munkács.v-díjas festő­művész kiállítása a miskolci Szőnyi István-teremben, Sza- mosvári József festményei a szolnoki Aba-Novák-terem­ben, s Csömör Katalin festő­művész kiállítása Debrecen­ben, a Medgyessy-teremben.' Budapesten, a Stúdió Galé­riában május 30-ig tart nyit­va Markó Erzsébet festőmű­vész tárlata. A művész Vá­con született, jelenleg is ott él. A korábbi években sze­repelt a salgótarjáni tavaszi tárlaton. önálló kiállítása volt tavaly Nógrádgárdony- ban. Agrártörténeti emlékek < gyűjtése Szécsényben Agrártörténeti emlékek gyűjtésére vállalkozott a Ma- gjtar Mezőgazdasági Múzeum baráti körének szécsényi he­lyi csoportja, összhangban a 42/1977. MÉM—ÉVM—KM számú együttes rendelettel, amely ezen emlékek gyűjté­séről szól. Az agrártörténeti emlékek többi között, épít­ményeket és gépeket foglal­nak magukban, megóvásuk, illetve gyűjtésük elsőrangú je­lentőségű a múlt jobb meg­ismerése szempontjából is. Szécsényben 1980-ban kezd­ték meg a gyűjtést. Egyebe­ken túl, leveleket juttattak el a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekhez, közölve, hogy az egykor használatos erő- és munkagépekre számot tar­tanak. A múzeumbaráti .kö­rön belül külön csoport is alakult, amely ezeknek az emlékeknek a gyűjtését vég­zi, ennek vezetője Sümegi Já­nos nyugdíjas termelőszövet­kezeti elnök. Ez a csoport bejárja Nóg- rád megyét, a termelőszövet­kezetekben kiválogatják azo­kat a gépeket, amelyek mu­zeális értékűek, s ma már, használaton kívül vannak. Ezeket a szövetkezetek be- szálítják Szécsénybe. Eddigi gyűjtésük során főként mun­kagépeket gyűjtöttek, például cséplőgépet, szecskavágót, ga­bonarostát, kévekötő arató- gépgt és így tovább. Sajnos, még nem bukkantak régi traktorok (kormosok, Hoffe- rok stb.) nyomára. A gépeket jelenleg Szé­csényben a termelőszövetke­zet gépszínében tárolják, fel­újításukat a helyi mezőgaz­dasági szakközépiskola gépész­növendékei végzik. A tervek szerint az első gépekből idén nyáron szabadtéri bemutatót nyitnak Szécsényben, a Kubi- nyi Ferenc Múzeum szom­szédságában. ahol a látogatók megismerkedhetnek a felújí­tott agrártörténeti emlékek­kel. Remény van arra, hogy a kiállítás a gyűjtéshez is további ösztönzésül szolgál. Testvér­városok Száztizenhárom jugoszláv város ápol baráti kapcsolato­kat negyven ország három­száz városával. Az „ikervá- ros”-mozgalomnak gazdag hagyományai vannak Ju­goszláviában. A „testvérek” közötti barátságnak sokféle módja, formája ismeretes. Lehet ennek a szoros baráti kapcsolatnak az alapja az azonos munka, mint például a jugoszláviai Bor és a zam­biai Kitwe között: a két vá­ros mindegyike jelentős bá­nyásztelepülés. Bornak, Euró­pa egyik legnagyobb rézbá­nyászati központjának az üze- • meiben, iskoláiban tanulnak a zambiai rézbányászok. Má­sutt Jugoszlávia külföldi épít­kezéseinek híre, becsülete alapozta meg a testvéri kö­teléket, mint Szarajevó — Bosznia-Hercegovina Szövet­ségi Köztársaság székhelye — és a líbiai főváros, Tripoli kö­zött. Belgrád nem is egv test­vérvárossal tart kapcsolatot: Bagdad. Kairó. Lusaka és Al­gír mellett Peking is együtt akar működni Jugoszlávia fő­városával. Ljubljana — Szlo­vénia székhelye — kereske­delmi, turisztikai, kommuná­lis létesítmények terén szer­zett tapasztalatait osztja meg testvérvárosaival. Ezek sorá­ban magyar nagyváros is van: Szeged, ahonnan a gyü­mölcs-, tej-, szőlőtermelési és húsipari tapasztalatokat igen szívesen fogadják. E testvéri tapasztalatcserélés során néha egészen távoli nagyvárosok­kal is gyümölcsöző kapcsolat alakul ki: így a vajdaságbe­li Újvidék a KNDK fővárosá­val, Phenjannal áll összeköt­tetésben. A tapasztalatok ki­cserélése főleg építészeti vo­nalon jelentős. A horvátországi Gospicot, a híres tudós, Nikola Tesla szü­lőhelyét például azért válasz­totta „testvérének” az ameri­kai Niagara Falls városa, mert ő építette az eeyik első villamos erőművet a híres vízesésnél. 1981. május 16., szombat 20.05: Frédi cs Béni. Amerikai rajz­filmsorozat. 3. — Hogy válik be az új Skoda? Az új jelző ebben az esetben nem csak azt jelenti, hogy az IM-es alig három hónapja vette át a Merkúrtól, hanem hogy ez már a módosított S 120-as típus, áramvonalasabb karosszériával, új műszerfallal, tolatólámpával, és állítólag a motorban is megváltoztattak valamit. Noha még mindig far­motoros. — Ide figyeljen, Kozma úr — kezdi körülményesen a Skodás, aki először egy IM-es fehér Trabantnak volt igen gondos és szeretve féltő tulajdonosa (amit ebben a házban már soha nem fognak elfelejteni, bármilyen kocsit is vegyen), és aki nemigen tud másképpen elkezdeni egy mondatot. — Ide figyeljen, nem sokat mentem még vele. De úgy néz ki, hogy jó lesz. Remélem, hogy beválik. Ügy különben nagyon kényelmes, egy pöccenésre indul, és elég gyors is. Nem is hinné el, hogy milyen gyors! Meg aztán nézze, hát mégis­csak egy négyütemű motor. Magának nem kell magyaráz­nom, szomszéd úr, hogy mi a különbség Mert ugye magának is volt már Trabantja. Na nem rossz, én nem azt mondom, hogy rossz, mert ugye nagyon hálás és ügyes kis jószág az, 4 NÖGRÄD - 1981. május 16., szombat kérem. A Wartburgra kár volt kicserélni, ezt én most meg­mondom magának! Mert aközött én nem éreztem olyan kü­lönbséget. De hát a négyütemű az négyütemű! Azért az csak más, komolyabb dolog. Nincs igazam, szomszéd úr? — Csak hát egy kicsit drága,.nem? Hetvenkilencezer- ért drága, amikor egy 1200-as Lada nyolcvanezer. Van po­fájuk egy Skodáért elkérni hetvenkilencezret! — Na miért, ide figyeljen, már ebben is egy 1200-as mo­tor van, és tud ez menni! Országúton megy úgymint egy Lada. Csak valamivel lassabban indul. Na és? Meg vegye azt, hogy ezen már gyárilag radiálgumik vannak. Ha a La­dán lecseréli a gumikat, mert hát legyünk őszinték, ha nyu­godtan akarunk autózni, le kell hogy cserélje, akkor az már nyolvanötezer forint! — Volt! — Na persze! Én most csak a régi árról beszélek, ami­kor még én vettem. Tudja, micsoda szerencsém volt?! — Az IM-es itt most megfogja a rendező kabátgombját, és közelebb hajolva hozzá, folytatja. — Az utolsó napon kaptam még meg a Skodámat eredeti áron! Rohangáltam összevissza, úgy nézett ki, hogy már nem is sikerül elintézni. Ide figyeljen, tudja, mennyi lett most ez a kocsi? Kilencvenezer! Uram! Itt száz­ezer alatt már majd nem is lehet autót venni! — Nekem mondja? Az 1200-as Lada százötezer lett! Nyolcvanról! És azt hiszi, hogy így majd sokkal kevesebb igénylő lesz? — Na és mondja csak, maga nem cseréli ki a kocsiját? — Á, most egyelőre nem. Nézze, ez le van vizsgáztatva, három és fél éves, minden jó rajta. Most tettek rá négy új lengyel radiált. Három—négy évig még bőven eljárok vele. Ha meg el akarnám'adni, hát mit kapok érte?-Hatvanezret? Az új mégegyszer annyiba kerül. Százötezer plusz a tíz szá­zalék sürgősségi felár, akkor az már száztizenötezer-ötszáz Megér nekem ötvenötezer-ötszáz forintot csak az, hogy az UO-s Zsigulim helyett egy ugyanolyan P-s kocsim legyen? Egy frászt! — Hát, igaza van, szomszéd úr, i~aza van — helyesel az IM-es, de azzal a kis alattomos, Jóleső érzéssel, hogy ő, aki a filmrendezőhöz képest mégiscsak egy kisember, lám, mégis ki tudta cserélni a kocsiját. — Jöjjört, nézze meg, hogy milyen nagy csomagtartója van ennek az új Skodának! A rendező füttyent Rexinek, és kényelmes tempóban megindulnak a parkoló szélén álló, ponyvával letakart autó felé. Fél hat után megélénkül a forgalom a ház előtt. A gyá­rakban dolgozó munkások, mérnökök, hivatalnokok hatra járnak, így attól függően, hogy kinek közelebb, kinek távo­labb van a munkahelye — a Váci úton, a Lehel úton, Új­pesten vagy Budán — kis időkülönbségekkel ugyan, de mégis mostanában: fél hat és háromnegyed hat között in­dulnak el hazulról. Az, hogy saját kocsijukon vagy pedig busszal, villamossal mennek-e munkahelyükre, csak kénye­lemben jelenthet különbséget, de időben — a reggeli csúcs- forgalom miatt — semmiképp. Még a kényelem is bizony­talan dolog, mert az autósoknak nem kell ugyan a zsúfolt járműveken tolonganiuk, bosszankodni a megállókban, ha nem férnek fel a buszra vagy ha a zsúfoltság miatt az már meg sem áll, s ha nincs leszálló, biztos, hogy nem áll meg — de egyéb okok miatt legalább annyit idegeskednek és dü- höngenek az autósok is. Tehetetlenségre kárhoztatva, a for­galmi dugók rabjaiként. Acsarkodnak az elbambulókra, a mamlasz mazsolákra, a lassúbb és gyengébb kocsik tulajdo­nosaira, s acsarkodnak a türelmetlenekre, az ügyeskedőkre, az erőszakoskodó előzőkre. A reggel és délutáni csúcsfor­galom idején egész Budapest autósközönsége dühöng és acsarkodik; üvöltözéssel, dudálással, egyezményes kézjelek­kel, fenyegetésekkel. Autóban ülve mindenki erősnek és bá­tornak érzi magát, s minél erősebb, nagyobb, drágább au­tóban ül, annál erősebbnek és bátrabbnak. Egyszóval ilyen szép, nyárias reggelen sokkal kellemesebb villamoson utazni. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom