Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)

1981-04-10 / 84. szám

Adatok megye mezőgazdaságáról Hasznos és célszerű ki­advány látott napvilágot az elmúlt hetekben. A Nóg- rád megyei TESZÖV kiad­ta a termelőszövetkezetek 1975—80. közötti gazdál­kodásának főbb adatait tartalmazó úgynevezett „szürke könyvét”. Igaz, nem első alkalommal, de egy TOT-tisztségviselő sze­rint mind máig egyedül az ország területi szövetségei közül. Ehhez hasonló, tá­jékoztató kiadvány van né­hány más megyében, de korántsem ilyen részletes, csaknem átfogó jellegű. Mit is talál a kíváncsi olvasó ebben a több mint százoldalas, csaknem ugyanennyi táblázatot tar­talmazó „szürke könyv­ben”? Az első pár oldalon ta­lálható rövid ötéves tervi értékelésből megtudható például, hogy a megyében öt évvel ezelőtt még 50 termelőszövetkezet volt, amelyek területe átlago­san alig 3000 hektár. Ma 37 közös gazdaság átlago­san 4000 hektárnyi terüle­ten gazdálkodik. A terme­léshez lekötött eszközérték megközelíti az 5 milliárd forintot, az egy főre jutó érték 370 ezer forint. To­vábbi érdekesség, hogy bár a foglalkoztatottak létszá­ma alig változott, a terv­időszak végére a termelé­si érték több mint 50 szá­zalékkal nőtt — évi növe­kedési üteme 8,8 százalék — ezzel elérte a 2,9 mil­liárd forintot. A szövetke­zetek fejlődését mutatja a tavaly elért 226 . millió forintos nyereség, amely az eddigi legsikeresebb évet fémjelzi. A kiadvány kritikusan — szakmai szemmel —ér­tékeli a múlt évet és is­merteti az idei terveket. Ez utóbbi szervesen kap­csolódik a népgazdaság VI. ötéves tervi előirányzatá­hoz, főbb célkitűzéseihez. Eszerint a nettó árbevétel a termelőszövetkezetekben — folyó áron számolva — több mint 16 százalékkal nő, miközben a ráfordítá­sok 14 százalékkal emel­kednek. A tárgyévi feladatokat a mezőgazdasági nagyüze­mek csaknem 15 száza­lékos létszámbővítéssel — elsősorban a kiegészítő te­vékenységben — és 6 szá­zalékot meghaladó eszköz­növeléssel kívánják elér­ni. A beruházások közül elsősorban az építési jel­legűek lesznek f döntőek — több mint 180 millió forint — míg a gépesítés aránya csökken. A kiadvány ezután be­mutatja a megye vala­mennyi termelőszövetke­zetének csaknem minden érdeklődésre számot tar­tó adatát, a területtől kezd­ve, a hozamokon keresz­tül az önköltségekig. Ez­zel az értékeléssel, elem­zéssel olyan támogatást nyújt a szövetkezetek ve­zetőinek, az irányító szer­veknek, amely elősegíti a VI. ötéves tervi célkitűzé­sek megalapozott előké­szítését és azok megvaló­sítását. a. t. Fiafalok a közéletben Kőhajításnyira a gyártól Szigetországi szervezők Belső tartalékok a BRG-ben Szépítő kifejezéssel „belső MEGBŰV1K tartalékoknak” nevezik azokat a termelési lehetőségeket, amelyek — többek között — az üzemszervezés kezdetleges­sége miatt kihasználatlanul maradnak. Ennek a „belső tartaléknak” a számbavételét és kiaknázását határozták el a BRG salgótarjáni gyáregysé­géért felelős gazdasági vezetők. MINDENÜTT... TÜZETES ELEMZÉS Korábban pályázatot hirdet­riákat és alapelveket. A má­sodik, harmadik héten jobbá­ra helyzetfölmérés, és -elem­zés zajlott dokumentumok és teT~ armetékesekT” A kiírás vélemények sorrayételével. ' Maganak a javaslatnak a megfogalmazására a kijelölt időszak második felében ke­rül sor; erre — a munkaterü­letek szerint változóan — két- három-négy hetet szánnak. Annyi már látható a gyár­ezáltal bizonyos mértékig tar­tani tudja eddigi növekedési ütemét. Köztudomású, hogy a megyeszékhelyünkön működő BRG-üzem termelése minden évben mennyiségi szempontból igen nagymértékben fejlődött, első hét előadássorozattal telt: Ennek a gyarapodásnak ma a szigetországi mérnök ismer- már „csak” intenzív módja le­tette a szervezéssel kapcsola- hetséges, ez alapozza meg az tos, általuk használt kategó- üzemszervezésben rejlő „belső Előre összeállított, minden teendőit töviről hegyire tar­talmazó ütemterv alapján használják ki a tíz hetet a megbízott szakemberek. Az tartalékok” feltárásának köve­telményét. (molnár) A szülői ház szobájában beszélgetünk. Megvallom, amikor megegyeztünk a ta­lálkozó időpontjában, előre magam elé képzeltem egy megjelenésében, viselkedésé­ben tekintélyt parancsoló közéleti embert, de csalód­tam. Géczy Gyula, a Salgó­tarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár osztályvezetője, a hatvanhetes számú tanács­tagi választókerület újdon­sült tanácstagja ízig-vérig mai fiatal. A sarokban szte­reóberendezés : rádió, le­mezjátszó, magnó. A falat színes poszterek díszítik, s mindenhol könyv. Az aszta­lon költői rendetlenségben, békésen megfér egymás mel­lett a logarléc és német • nyelvkönyv. — Hát ez az én birodal­mam. Éppen a németet „gyúrom”, TIT-tanfolyamra járok. A szakma nyelve. Én is szeretem, a gyár is meg­követeli — jegyzi meg, ami­kor észreveszi, tekintetem körbejárja a kis szobát. — Bent a gyárban a gyártmányfejlesztés) osztály munkáját irányítja, s mellet­te a közösség megbízatása; a tanácstagság. Milyen állomá­sokon keresztül vezetett idá­ig az út? — A Bolyai Gimnázium után egyetemi évek követ­keztek. Édesapám is a tűz­helygyárban dolgozott, on­nan is ment nyugdíjba, fgy aztán korán megismerked­hettem a gyár világával. Ösztöndíjasként vágtam ne­ki a felvételi vizsgának. Ke­mény. szép évek voltak, s „már” három esztendeje, hogy gépészmérnöki diplo­mát szereztem a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyete­men. S ha már a tanulás­ról beszélek, elmondom, hogy levelezőn szeretném el­végezni a kétéves gazdasági mérnöki szakot. Nem azért, hogy „halmozzam” a diplo­mákat, de ha ebbe a beosz­tásba kerültem, s igazán helyt is tudjak állni, akkor az nélkülözhetetlen lesz. — Mozgalmas évek! A közéletben is? — Hajaj! — legyint és el­mosolyodik. — Amikor kö­zölték, hogy tanácstagnak je­lölnek, nem akartam elhinni. Meglepett a lehetőség, hogy alig fejeztem be az egyete­met, s jöttem Tarjánba, egy közösséget képviselhetek. Különösen úgy, hogy az elő­döm régi, tapasztalt tanács­tagként, a lakók megelége­désére végezte megbízatását. Igényes, lelkiismeretes ta­nácstagi munkát kellene vé­geznem. Képes vagyok én erre? S ami még a jelölés­kor kérdés volt számomra, a megválasztásom után a kö­telesség rangjára emelkedett. Hű, de ünnepélyesen han­gozhat mindez, pedig én na­gyon is a gyakorlati munká­ra gondolok. — Megvolt a tanácstagi beszámoló? — Telt ház mellett, lelkes aktivitással nemrégen tartot­tuk. — Ha a tanácstag egye­dül akarná a gondokat, prob­lémákat, panaszokat intézni, emberi sorsokat segíteni, ha­mar zsákutcába jutna. Meg talán a kezdeti tapasztalat­lanság is... — Tanáccsal, útmutatással állandóan segíti a tanácstag munkáját a városkörzeti népfrontbizottság. De leg­alább ilyen segítőim a nyug­díjas aktivisták. Segítenek, jelzik a problémákat. Itt születtem, ide jöttem vissza az egyetem után. s a gyártól is alig egy kőhajításnyira lakom. Éppen ezért ismer­nek az emberek. Ez az én nagy segítségem. Elég el­lentmondásos körzet a hat­vanhetes. A gondozott, ker­tes családi házaktól a régi kolónialakásokig itt minden megtalálható. Bár ezt a gon­dunkat csak az „idő” oldja meg. Az ÉMÁSZ előtti út­szakasz rossz állapotát kell megszüntetni. Ez azért is mehetett ilyen hamar tönk­re, mert innen indulnak nap mint nap műszak végeztével a munkásokat szállító autó­buszok. Az öblösüveggyárral szembeni tér a bazárral és pecsenyesütővel, tűzfalával nem éppen esztétikus. Ezt szeretnénk társadalmi mun­kával megváltoztatni. Sok az idős nyugdíjasunk. Rá­juk még jobban oda kellene figyelni. Sokukhoz elmen­tem már. s úgy érzem az irántam megnyilvánuló biza­lom — a huszonhét évem ellenére — a tanácstagnak is szól. Segíteni rajtuk. Problémáikat elintézni. Rá­juk nyitni az ajtót, ha kell besegíteni a házimunkába. Kinek a feladata lenne a segítés, ha nem a fiataloké? — S a szabad idő? — Könyv, rockzene, te­nisz, télen a sízés. — S mi lehet még egy nőtlen fiatalember másik nagy életcélja, mint, hogy családot alapítson. — Hűha, erről majdnem megfeledkeztem — mondja, s összenevetünk. felhívta az üzemszervező cé­geket: vállalkozzanak a tar ja­ni gyáregység termelékenysé­gének tetemes mérvű javítá­sára. A beérkezett ajánlatok közül a Maynard and Barry nevű angol vállalaté találta- . . . tott a legéletképesebbnek, ök egység! illetékesek szerint, készítettek egy háromnapos felmérést, amely alapján a termelékenység 25—30 száza­lékos javítását helyezték 'kilá­tásba. Erre alapozván kapta a megbízást a brit cég: egy tíz­hetes. tüzetes elemzés után állítson össze részletes javas­hogy a jelenlegitől egynegyed del nagyobb fokú termelé­kenység elérésére megvan a valós lehetőség. Magában a közvetlen termelésben is rej­lenek „belső tartalékok”. Eddig túlnyomórészt becsült normá­ban szereltek a dolgozók. A latot a konkrét módosítások- szervezés végrehajtása után ra szakszerűen meghatározott ' , , .... normák lesznek érvényben. Ezekben a hetekben zajlik a Létezik belsö tartalék» a kft es tel hónapos_beható via- termel6_ a kiszolgálótevé­kenység kapcsolatának gördü­lékenyebbé, rugalmasabbá, gálát. Nem csupán az angol szervezők vesznek részt ben­ne, hanem — a szerződés ér­telmében — honi szakemberek is. A tarján! gyáregységben közvetlenebbé tételében. Ebből a szempontból a most folyó munka érinti a fővárosban székelő központot, mert a vál­yégzendő munkálatok irányi- iajat belső kapcsola trendsze- toja — a brit műszaki — mel- . .... . . „ . lett munkacsoport tevékeny- reben is megbuvik „belső tar- kedik. Ez az együttes a gyár- talék”. Ez utóbbi föltárásával egység termelési, anyag- és ugyancsak foglalkozik a brit értékesítési, valamint műsza- oyprvezn céa ki osztályának egy-egy mun­katársán kívül az egyik hazai munkaszervező vállalat em­beréből tevődik össze. Szá­mukra a javaslat elkészítésé­„CSAK” INTENZÍV MÖD A munkaszervezés végre­nek ideje alatt kizárólag az a hajtásának gazdasági jelentő­feladat, hogy közreműködje- sége a vállalat szempontjából nek ebben a munkaakcióban, az, hogy a tarjáni gyáregység A forgácsold szakmunkások képzésében kiemelkedő tevékenységet folytat Pozslk János, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek szakoktató, ja. A szakma ismereteinek elsajátításában a méretellenörzés a pontos munka egyik alapkövetelménye. A tanműhelyben a sok szorgoskodó gépiforgácsoló-tanuló között Király István oktatója se­gítségével ismerkedik a szakma szépségeivel. Fodor-felv. Szabó Gy. Sándor * *1* *1* *1* ♦J* *1* *** *** *’* Virslievés barátságból Van ma a magyar vendég- az üzletvezetők hivatkozhat- látásnak néhány olyan neu- nának. ralgikus pontja, melyen évek — Rajtuk múlik? ca pogácsát: — Másfél hetes, nem ajánlom. Láthatja, itt még a pogácsa sem fogy. Én már mindent megpróbáltam, az üzletvezetőn múlik, kikkel Ivettem egy sza­dolpnzik? Az itteniek maid- kácsnőt langest sütni. Hajnali dolgozik? Az itteniek majd nem mind az én tanítványa­öttől délig dolgozott, kere­sett havi 800 forintot, nem óta nem, vagy alig-alig ké- — Mi itt, az íróasztal mel- im. Köztük élek, nem fölöt- , , T . h . pes változtatni. Illetékes fó- lett vért izzadhatunk, nélkü- tűk, meg sem próbálkoznak ,, ’ . * rumokon csépelik is érte ele- lük semmire sem megyünk, tehát az „ez nem az én asz- . ® ® ®,e IO°^OU’ u=" ‘‘ora­get. A megye vendéglátásé- Az egységekben dolgozók meg talom” stílusú formulákkal. S ef K0P,1™°Í1, nak irányítói is évről évre üz- azt mondják: könnyű nektek hogy mitől változatos az ét- ., , K , viSai letpolitikájuk legfontosabb te- a papírok fölött okosnak len- lap? A konyhavezető összeál- . f . . , ■177* ’ ” J, ® " endői közé sorolják ezeket, ni, élnétek csak itt! Egy biz- lított egy listát, vagy 300 étel- , “ JL,’ /rL,1 ..VvT körleveleket küldözgetnek ki tos. Nem lehet belenyugodni bői. Ez a mankója, ezen fi- az egységekbe, kérnek, bűn- abba, hogy az ember betér gyeli, mit főztünk már régen, tetnek — az eredmény azon- egy akármilyen, de osztályba — A bisztróban ellenben, ban nem áll arányban a be- sorolt üzletbe, és ott csak amitől az éttermet csak egy léfektetett energiával. italt lát, harapndvalót nem fal választja el, nem lehet 0 tartani meleg ételt kapni. Miért? „„„ __ — Abban a vendégkörben én sem ennék meg egy rán­tottét sem. Viszont épül a piacon egy bisztró, egy kis Ilyen pont, ahol csomószám kap. Ételt mindenütt ütköznek ki a nehézségek, az kell, bármi áron! italboltok, büfék, bisztrók étel­forgalmának emelése. Nem ok nélkül való, hogy a Balassa­gyarmat és Vidéke ÁFÉSZ Technikai és személyi adott- Balassa, reméljük, felszívja idei üzletpolitikájában a ven- ságainál fogva most a Balas- majd azt a vendégkört, ami déglátásra vonatkozó alapvető sa kombinát (étterem, bisztró, miatt nem tudtunk itt ren- célok közt mindjárt az első presszó) az, ami az ÁFÉSZ det tartani. A mostani biszt- helyen olvasható: ellátási területén „Minden vendéglátóegysé­günk nyitástól zárásig — a profiljától függetlenül — az italok mellett árusítson ételt.” nyolc forintért? A feléért esetleg elkelne... Hé, Pista, gyere csak! Emlékszel, ami­kor virslit kellett ennetek? — Hát — bólint rá vigyo­rogva a bőrkalapos ember. — a legtöbbet róből pedig sörbár lesz, mé­nem köllött a kutyának se. Megkért minket szépen, en­nénk már meg egy-egy párat. Hát, legyűrtük. Barátságból. Aztán hozzáteszi akkurátu­sán: — De ebből nem lehet rend­szert csinálni ám! o Étien, de nem szomjan tud. A Balassit a vendégek legpulttal, ahol a vendég előtt — Nem lát semmi reményt is szeretik, és számukra nem készül az étel. az ételforgalom emelésére? — Sümegi Pál, a szövetkezet a technikai felszereltség, ha- kérdjük az üzletvezetőt, főosztályvezetője nem látszik nem a kiszolgálás színvonala, — Legfeljebb, ha dotálnák.' túlságosan optimistának, ami- a változatos étlap az, ami Nézze, égy szelet torta 5,90­kor ezt a témát firtatjuk. vonzó. 1 örhalom község szélét nyíl- be kerül, igaz, hogy egy feles — A vidéki italboltokban Hornyánszky György üzlet- egyenesen szeli át az ország- meg hét-nyolc forint, de azért szinte semmi étel nem kap- vezető neve fogalom a megye út. Messziről virít a piros be- jönnek be, nem tortáért. Azt ható ismeri el tárgyilago— vendéglátásában. Azon kevés tus felirat: csarda. a csárda feliratot meg el ke— san. — A szügyiben például vezetők közé tartozik, akik — Ennénk valamit, ha le- ne már onnan takarítani, szé­egy időben lángost sütöttek, csúcsidőben az éttermi rész- hét — állunk meg a söntés- gyellem magam az átutazók eleinte tetszett is az embe— ben tartózkodnak figyelik ben a pult előtt. előtt miatta, reknek. Aztán ráuntak, a Ián- elégedett-e a vendég, nem — Erre Szécsény nyolc ki- — Valóban nem csárda. Ak­gos kimúlt, s komolyabb újí- restek akár egy terítékcseré- lométernyire, amarra Gyár- kor mi? tásra már nem futotta az erő- vei figyelmeztetni a felszolgá- mat ugyanennyire. Ott lehet — Mit tudom én? bői. Az őrhalmi bisztróban lót. Tőle kérdeztük hát" meg: — mondja kifejezéstelen arc- vállat keserűen a sincs főtt étel, szendvics is _ c sak elvétve, ezért soroltuk át a büfékategóriába. laiasnaK. — Ami nem kifejezett elő' relépés... Mi a titka a jó vendég­— Az üzlet jó híre sema­tikus munkával elérhetetlen — Nem. Valami javulást kezdi sorolni. — A sarki cse­megébe akkor is bemennek, von kissé bo­cal az italt mérő fiatalember, rostás, de rendkívül meggyő­— Itt nem? — tamásko- ző fellépésű férfi. — Állítólag dunk. — Hiszen ez csárda! büfé, szerintem kocsma. — Volt. Valamikor a kő- Egyébként a közkeletű ne­korban. Most kocsma, ahogy vén kutyakaparónak mondott látni tetszenek. egységben havi 300 ezer fő­ideje túlesni a bemutatko- rint a forgalom, abból 10—15 ha. oU mechanikus a kiszol- záson. Ferencz Tibor üzletve- ezer forintnyi a ropi, csoki, zető nem haragszig az ártat- cukorka, konzerv. De ezt azért azért várunk a gyarmati Ba­lassa kombinát végleges ki­alakításától. Innen látjuk majd Sálás, hozzánk nem, el a vidéki üzleteket enni- — Mindezt azonban a többi lan cselért, sőt, mintha örül- mégsem lehet ételforgalomnak valóval. A saját véleményem üzletvezető ugyanilyen szépen ne, hogy elénk boríthatja pa- nevezni. szerint végleges megoldást né- elmondja. Inkább a titok gya- nászát. (Ennek a riportnak most hány éven belül a gasztrofol korlati része, kulcsa érdékel- — Azt kérdi, miért nincs nincs befejezése. Ügy gon- ételek forgalmazása hoz. Hű- ne. itt harapnivaló? Hát tessék! dőljük, az még odébb van.) tésük, tárolásuk a kisebb bol- — Nekem mindig azt vetik — és kivág a pultra egy tál- Szendi Márta tokban is megoldható, felme- szememre a kollégák: köny-__________________________ le gítésük meg igazán nem je- nyű neked, a te embereiddel p .... , , o lent annyi gondot, hogy arra mi ig boldogulnánk. Hát nem ( NOGRAD — 1981, április 10., pentek ”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom