Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)

1981-04-10 / 84. szám

// Nagy Ildikó Borsodi Zsolt — Ezek a mai fiatalok min­denre kaphatók — mondotta minap nagyrabecsült tanáris­merősöm, aztán mosolyogva hozzátette. — Még a jóra is ... Szavait látszott igazolni mindaz, amit néhány nappal később a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakkö­zépiskolában — a Madách- hónap záróünnepségén — ma­gam is tapasztaltam. Lapunk­ban is beszámoltunk arról, hogy a Madách-hónap külön­böző versenyein, vetélkedőin a 362 tanulót okító középiskola diákjainak több mint fele vett részt. Az ünnepélyes eredmény- hirdetés előtt öt fiatallal be­szélgettünk a Kohász Műve­Elöször önállóan Tanulni pedig jó!" Bodnár Márta Kardos Aliz rint némi üröm az örömben, hogy matematikából viszont változatlanul „gyengélkedik”.) — A Madách-hónap lénye­gét a lányok már elmondták: én is erőpróbának tartom. Lé­nyegesnek érzem azt is, hogy magában foglal minden ön­képzési formát, az országos­tól a háziversenyekig. Egyéb­ként nemcsak az OKTV-n. de az építőipari szaktárgy házi­versenyére is beneveztünk. Fehér Istvánnal közösen ké­szítettünk egy campingterv- rajzot. FEHÉR ISTVÁN: (Borsodi Zsolt osztálytársa és legjobb barátja. Szakipari pályamun­kájával ugyancsak bejutott az OKTV országos döntőjébe.) — Igen, a háziverseny fela­data — egy camping tervének elkészítése — valóban érdekes feladat volt. A baj csak az, hogy a tanárok akkor is el­várják a Madách-hónapon való részvételt, ha a diákokat tör­ténetesen nem érdeklik a fel­adatok. 2. KÉRDÉS: — Hogyan fog­tatok hozzá a tanuláshoz, mi­lyen módszerrel készültetek? Fehér István lődési Központ egyik helyisé­gében. Időnkből csak három „körkérdésre” futotta, ám az alábbi tizenöt válasz bízvást sokat elárul a XV. Madách- hónapról, és valamit talán a „mai fiatalokról” is... 1. KÉRDÉS: — A Madách- hónap jó lehetőséget biztosí­tott arra, hogy a diákok a tanórán túl is számot adja­nak tehetségükről, képessége­ikről. Mégis mi késztetett ben­neteket arra, hogy részt ve­gyetek a versenyeken, vetél­kedőkön? NAGY ILDIKÓ: (Szakkö­zépiskolás, a II. b osztály ta­nulója és mellesleg a közép­iskola KISZ-titkára. Szaktár­gyi pályamunkája mellett egy grafikát is készített.) — Mindenekelőtt ki akar­tam próbálni, hogy mit tu­dok. Persze, az sem tagadha­tó le, hogy a tanárok is jó néven veszik, ha benevezünk valamelyik versenyre... BODNAR MARTA: (IV. a osztályos gimnazista. Számára különösen eredményes volt az idei esztendő. József Attiláról írt pályamunkája magyar iro­dalomból az országos közép­iskolai tanulmányi verseny országos döntőjébe juttatta.) — Én is nagyszerű erőpró­bának tartom a Madách-hó- napot. Minden évben indul­tam valamilyen tárgyból. Vé­leményem szerint a Madách- hónap mára olyan szintre ért, hogy nemcsak egymással, de önmaigunkkal is verseny- zünk... KARDOS ALIZ: (Szintén a IV. a tanulója. < A Madách- hónap versenyein pedig már igazi „veteránnak” számít. El­sőtől részt vesz a versenye­ken, és nyert már I. helye­zést oroszból, történelemből, sőt matematikából is szerzett már egy III. díjat. Idén „csak” a matematika-háziversenyen indult.) — Idén minden fölös ener­giámat lekötötte a felvételire való készülés. A Szovjetunió­ba jelentkeztem a Ívovi ke­reskedelmi főiskolára. Orosz­ból, történelemből és mate­matikából kellett felvételiz­nem. Bár az eredményt még nem tudom, biztos vagyok benne, hogy a korábbi Ma- dách-hónapok során szerzett ismeretek sokat jelentettek. BORSODI ZSOLT. (Szakkö­zépiskolás, a IV. c tanulója. Építőipari szaktárgyból készí­tett pályamunkájával beju­tott az OKTV országos dön­tőjébe. Saját bevallása sze­N. I.: — Hogyan fogtam hozzá?! Egyszer csak jött egy ötlet... B. M.: — Ez egészen más jellegű feladatot jelentett, mint a tanórákra való felké­szülés. Nyáron a debreceni szaktáborban kezdtem gyűjte­ni az anyagot, és tulajdonkép­pen jó fél évig eltartott, míg végső formában megírtam a pályamunkát. K. A.: — A felkészülés egyik legfontosabb helyszíne: a könyvtár. B. ZS.: — A campingter- ven az utolsó másfél hónap­ban keményen dolgoztunk. Nemegyszer késő délutánig bent maradtunk az iskolá­ban ... F. I.: — Az OKTV-re per­sze már jóval korában, a tanév elejétől készültünk. Ál­talában elmondható, hogy az eredeti ötleteknek, elképzelé­seknek csak a töredéke való­sul meg. S, ez újabb munká­ra inspirál. 3. KÉRDÉS: — Véleménye­tek szerint az iskolai tanulás vagy az önképzés a haszno­sabb? N. I,: — Magamtól szíve­sebben tanulok. Elsősorban persze azt, ami egyébként is érdekel. Mindenesetre az, amit magamtól fedezek fel, jobban megmarad bennem, mint amit mások tárnak fel előttem... B. M.: — Az egyéni tanulás előnyeit én sem vitatom, de az önképzés olykor korlátok­ba ütközik. Én a közelmúlt­ban például sokat hiányoztam betegség miatt, és igazából csak az iskolában tudtam pó­tolni a lemaradást. K. A.: — Az iskola alapo­kat ad az önképzéshez. B. Zs.: — Iskola vagy ön­képzés? Tantárgya válogatja. F. I.: — Tanára is válogat­ja... — pintér — Művelődésről az építőknél Fizikatanárok A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat egyike me­gyénk legnagyobb termelőegy­ségének, 1800 körüli dolgozói létszámával. A társadalmi kö­vetelmények növekedésével az építők is igyekeznek lépést tartani, s a lehetőségeket, és igényeket figyelembe véve gaz­daságosabbá, hatékonyabbá, minőségileg elfogadhatóbbá tenni munkájukat. A célok el­érésének egyik forrása a kul­túra, a művelődési tevékeny­ség. A NÁÉV-nál öt évvel ez­előtt alakult meg a művelődé­si bizottság, s az elmúlt öt­éves terv időszakára foglalták először külön tervbe azokat a teendőket, amelyek a dolgo­zók műveltsége színvonalának gyarapítását, az ismeretek gazdagodását szolgálták. A törekvések valóra váltását, a jelenlegi helyzet jellemzőit és a következő évek legfőbb ten­nivalóit vitatta meg a közel­múltban a vállalat művelődési bizottsága. 4 NÓGRÁD - 1981. Tevékenységük — bár szá­mos területen javításra szorul — egészében megfelelt a kívá­nalmaknak és az elképzelé­seknek. A beiskolázások, a fluktuáció és a nyugdíjazás következményeképpen az álta­lános iskolát el nem végzettek aránya — noha még mindig magas — öt év alatt 40 száza­lékról a felére csökkent. Gya­rapodott a több szakmát szer­zettek, az érettségizettek szá­ma. Tervszerűen folyt a veze­tői és szakember-utánpótlás. A salgótarjáni építőipari szak- középiskolával kötött együtt­működési szerződés alapján több száz fiatal ismerte meg a vállalati munkát, közülük 54 be is lépett a NÁÉV köte­lékébe. A közművelődés területén nem születtek látványos dol­gok, de a vállalat tudatos, fo­lyamatos munkát végzett. Szo­cialista brigádjait mozgósítot­ta a kulturális rendezvények­re, s helyben is szervezett ilis 10., péntek programokat. Elsősorban a 405 : személyes salgótarjáni munkásszálláson, ahol kellő állományú könyvtár, megfe­lelően felszerelt ifjúsági klub áll a művelődök rendelkezé­sére. Hetente filmvetítést ren­deznek, s alkalmanként — a múlt évi munkás kulturális hetek idején több ízben is — hivatásos és öntevékeny mű­vészek műsorait fogadják. A testedzést pingpongasztalok, szabadtéri pálya, természetjá­ró-túrák szolgálják. A NÁÉV művelődési bizott­sága pozitív tapasztalatait sze­retné kamatoztatni ebben az ötéves tervidőszakban. Az ál­talános iskolát nem végzettek arányát 13—15 százalékra kí­vánják leszorítani, s tartalmi­lag kívánják fejleszteni a bri­gádmozgalom kulturális válla­lásait, az ifjúsági klub prog­ramjait, a könyvtár szolgálta­tásait. Törekvéseik figyelemre méltók, hiszen helyes elhatá­rozásaikat a legnehezebben összefogható munkaterületen, az építőiparban kívánják meg­valósítani. (ok) országos ankétja ötszáz pedagógus részvéte­lével csütörtökön Nagykani­zsán megkezdődött a középis­kolai fizikatanárok háromna­pos országos ankétja. Az idei, immár 24. találkozó újdonsá­gának az úgynevezett műhe­lyek számítanak, amelyekben nem csak a legújabb kísérleti módszerekkel ismerkednek meg a nevelők, hanem a tan­tárgy oktatásához a jövőben felhasználandó készülékek, számítógépek kezelését is el­sajátítják. A pénteki fórum keretében az új tantervekhez készült tankönyvek íróival folytatnak eszmecserét a résztvevők. A nyitó napon Energiaforrá­saink a jelenben és a jövőben címmel hangzott el előadás. A továbbiak a jugoszláviai fi­zikaoktatás helyzetéről, Ma­gyarországnak az űrkutatásban vállalt szerepéről, valamint a mozgás kvantummechanikájá­ról hangzik el ismertetés ne­ves hazai és külföldi szakem­berek tolmácsolásában, CSEREPEK Gaál István, Nógrád megye szülöttének legújabb film­jét néhányon már láthatták, hiszen egyik országos bemutató előtti darabja volt a falusi filmnapok márciusi vetítéssoro­zatának. A Cserepek hőse Vígh András formatervező, aki alkotói, emberi válságba kerül. Passzivitása határtalan, úgy látszik, nincs erő, amely kimozdítaná ebből a tétlen „min­den mindegy” hangulatból. Gaál István azon az úton köve­ti végig hősét, amíg az rá nem ébred, hogy értelmetlen a passzív ellenállás, az embert emberré éppen a küzdés, az al­kotás igazának kijárása teszi. A főszerepet a lengyel — Polanski Kés a vízben című húsz évvel ezelőtti filmjében megismert — 7,xjgmunt Mala• nowicz játssza. Fontos feladatot old meg: Gyöngyössy Kata­lin, Soós Edit, Várkonyi Szilvia, Szakács Eszter, Biliary Jó­zsef. A filmet Salgótarjánban ma, Balassagyarmaton szo?n- baton és vasárnap vetítik. TV-mű sorok 16.35: Egy óra múlva.;; 21.30: Színész és változó világ MÓDOSÍTÁS Egy amerikai vidéki lap szerkesztője mérges cikket írt a következő címmel: „Tör­vényhozóink fele bandita”. Ezután temérdek névtelen fenyegető levelet kapott, A szerkesztő úgy döntött, hogy túlságosan messzire ment, s újabb cikket írt a' lapban ez­zel a címmel: „Törvényhozó­ink fele: nem bandita”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom