Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)

1981-04-26 / 97. szám

Vörös-fekefékrö! Szőkével Ne kapjon „öngólokat" a volt kapus! Beszélgetés az STC ügyvezető elnökével Még három hónapja sincs, hogy új ügyvezető elnököt vá­lasztottak Nógrád megye leg­nagyobb sportegyesületének, az STC-nek élére. Ennyi idő tulajdonképpen aligha elegen­dő ekkora klub életének meg­ismerésére. Ám a Stécéhez olyan ember került, aki ko­rábban évekig az SBTC NB I- es labdarúgócsapatának há­lóját őrizte, majd mint szak­osztályvezető betekinthetett a sportvezetői élet rejtelmeibe. Szőke István olyan helyzetben mondott igent a felkérésre, amikor kisebbfajta büntetés­nek tűnt az STC elnöki szé­kébe ülni. Igaz, nem ismeret­len számára a klub világa, de úgy véljük, a dolgok egészen másként látszanak, ha közel jutunk hozzájuk. Kíváncsiak voltunk, mit lát egy régi „új ember” szeme, hogyan ítéli meg a piros-feketék jelenét és jövőjét. — Köztudott dolog volt, hogy 1 az előző elnök, Szepesi Antal 1 már jó ideje kérte, mentsék (j fel. Sokáig tartó huzavona g után, végül önt kérték fel az C ügyvezető elnöki teendők el- f látására. Mire gondolt, ami- [ kor igent mondott? i — Tényleg nem volt tolon­gás. Egyre kevesebb az olyan sportoló, aki pályafutása vé­gén továbbra is a sportot kí­vánja szolgálni. Valahogy úgy érzik —, s talán én is így voltam ezzel — a bizonytalan sportolói státust biztos eg­zisztenciára kell felcserélni. Nos, ami visszatérésemet ille­ti, csak azt mondhatom, fel- szállóágban levő egyesület ve­zetését vállaltam el. — Ezt nem mindenki érzi így... ) — Tudom, vannak kétke­dők, s ráadásul az új klub, az STC . hároméves fejlődése sem győzte meg az egyesülés el­lenzőit a fúzió helyességéről. — A szurkolókra gondol? — Nem. Vagy nem csak rá­juk. Sajnos, olyan vállalatve­zetők is vannak, akik tehetné­nek az egyesületért, ám még­sem érzik magukénak a közös Idubot. Mások a labdarúgók rossz szereplésén mérik le az egész sportkör munkáját. Pe­dig a tények makacsabb dol­gok, mint az emberek. Az or­szágos egyesületi pontver­senyben a tavalyi eredmé­nyek, a 116 olimpiai pont alapján az STC a 32. helyen van. Ilyen teljesítményre egyik korábbi klubunk sem lett volna képes. — Erte-e valamiben csaló­dás? — Igen. Meglepett az appa­rátus gyenge munkája. Sport­vezetők helyett néhány hiva­talnokot is találtam. Nem megfelelően tartották a kap­csolatot. Sem a szakosztá­lyokkal, sem a vállalatokkal, de még más klubokkal sem volt kielégítő a Stécé-vezetők viszonya. Ténykedésem pár hete alatt már megérlelődött bennem e téren is a változta­tás igénye. Ügy hiszem, né­hány embertől rövidesen meg­válunk. Másik nagy csalódást labdarúgóink szereplése. Feb­ruárban még bíztam abban, hogy nyártól ismét NB I-ben játszanak. Talán ez ösztönzött leginkább a visszatérésre. — Legendák keringenek az STC anyagi helyzetéről. Sokan | tudni vélik, hogy a klub sú- i lyos anyagi gondokkal küzd... — Az év első felében nin­csenek, illetve nem lesznek e téren nehézségeink. Viszont, ami az év végét illeti, már segítségre lesz szükségünk. Ha magunkra hagynak bennün­ket, akkor akadozik majd működésünk. — A hírek szerint már az Idén is volt olyan Időszak, | amikor mindössze pár száz I forint volt az egyesület szám- i Iáján... I — Az csak átutalási késé­sek miatt történt, de megol­dottuk az akkori gondokat. — Több szakosztályuk küzd létesttményproblémákkal. Ho­gyan látja az egyesület léte­sítményeinek helyzetét? — Számszerűleg elég pá­lyával rendelkezünk, de több­ségük állapota nem felel meg a követelményeknek. Ismert az SKÜ-stadion állapota, a kézilabdapálya is felújításra szorul, a vívóteremhez öltö­zőre van szükség. Van tehát tennivaló. Tervet dolgozunk ki, s tárgyalásokat folytatunk a szakaszos rekonstrukcióról. Fokozatosán mindent felújí­tunk, például a futópályát re­mélem már az idén. — Köztudott, mammutegye- sületet vett át. Jelenleg ti­zenhárom szakosztályuk van, utoljára „csendben” átadták a női röplabdát a SZÜV-nek. Most már megmaradnak en­nél a számnál? — Nem hiszem. Nem azért, mert „szerencsétlen”, hanem a gazdasági körülmények 10— 11 szakosztály ideális működ­tetését teszik lehetővé. — Tehát újabb szakosztá­lyok átirányítása várható? — Igen. Bár 1982-től egy új sportág, az úszás bevezetését is tervezzük. Az évtized kö­zepére szeretnénk megfelelni az országos kiemelés feltéte­leinek, s ez csak differenciált fejlesztéssel valósítható meg. Tehát bizonyos sportágak hangsúlyozottabb támogatást élveznek majd. Az atlétikával, ökölvívással, sízéssel és a lab­darúgással kívánunk kiemel­ten foglalkozni. — Ha már a sportágaknál tartunk; feltűnő a csapat­sportok visszaesése... — Ügy hiszem, országos je­lenség a csapatsportok ha­nyatlása. Nálunk talán ennél is nagyobbak a gondok. A kézilabdacsapat szinte széthul­lott. Nincs szakosztályvezetés, alig van játékos, s nem vélet­len, hogy Czimmer János, a kitűnő szakember ilyen kö­rülmények között nem haj­landó dolgozni. Már megtet­tük a szükséges intézkedése­ket a sportágért. A kosárlab­da stagnál. A férficsapat ki­öregedett, s a megyéből kép­telen utánpótlását biztosítani. Még a szintentartás is ne­héznek tűnik. Ha nem tesszük tervszerűbbé utánpótlás-neve­lésünket, félő. hogy megszű­nik e szép sportág. — A labdarúgás gondja ta- Ián még ijesztőbb. Lát-e le­hetőséget a megújulásra? — Erről kell a legtöbbet be­szélni, s itt a legtöbb a ten­nivaló. Salgótarján neve so­káig a labdarúgással forrt össze. Be kell látnunk, rövid időn belül nem tudunk visz- szakerülni az élvonalba. Hosz- szú, buktatókkal teli időszak­ra kell számítanunk. Bátor kísérletekre van szükség. Még időleges kudarcok árán is, de ki kell alakítani a jövő csa­patát. A mostanában feltűnt néhány fiatal mellé megyei tehetségeket, valamint olyan kiforrott játékosokat kell iga­zolnunk, akik képesek irá­nyítani. s az ifjakat magukkal ragadni. — Sajnos, még körvonalak­ban sem fedezhető fel a „csa­pat” ! — Többen bizonyították, hogy az NB II-es szintet sem akarják, vagy tudják elérni. Ráadásul tudatos fiatalításról sem lehet beszélni. Ezért rö­videsen beszámoltatjuk a szakosztályt, s a hibák feltér­képezése után megpróbáljuk közösen megkeresni a kivezető utat. — Sokan úgy vélik, nincse­nek meg az NB I-es csapat feltételei... — A játékosanyag tényleg gyenge az első osztályra. De megpróbáljuk tudatos, szerve­zett, következetes munkával megteremteni — minden té­ren — a feltételeket. — Erte-e már öröm az el­nöki székben? — Az egyéni sportágak ver­senyzői szerezték eddig a leg­több örömet számomra. A sí- zők és az ökölvívók magyar bajnoki címei önmagukért be­szélnek. Az atléták még csak most kezdték az idényt, tőlük is sokat várok. Megújulás előtt állnak a vívók, s Hor­váth Attila vezető edző visz- szatérése, munkája sikerrel kecsegtet. A súlyemelők több figyelmet érdemelnek, s a cselgáncsozók is. Náluk és a birkózóknál is sok a tehetsé­ges fiatal. Tájfutóink évek óta stabilan szerepelnek. Élénkülés tapasztalható a ter­mészetjáróknál, most például nyári túrát terveznek a Tát­rába. A tömegsport még min­dig fejlesztésre vár. Igaz, van tizenhét látványos akciónk, a folyamatosság és az aktivitás még most sem a kellő. — A Jövő mindenkit fog­lalkoztat. Milyenek a Stécé kilátásai? —• Már ismerem annyira az egyesület életét, hogy tervez­hessek. Egy-két elgondolásról már szóltam. Legfontosabb el­képzelésünk: megfelelni a korábban említett országos kiemelésnek. Ennek érdeké­ben sok-sok apró teendőt kell elvégeznünk. Így javítani a szakmai munkát, nyugodt, al­kotó légkört teremteni. Sze­mélyi, anyagi és egzisztenciá­lis kérdéseket megoldani. Ez­ért koonkrét középtávú sport- és létesítményfejlesztési terv készült. Most elemzünk, igyek­szünk fontossági sorrendet felállítani, ütemezni a felada­tok végzését. Megpróbálunk olyan területen is lépni, mint a sportolók nevelése, a hibás beidegződések megváltoztatá­sa. Ami hiányosságot tapasztal­tam és felsoroltam, egyáltalán nem keserít el, csak az, ha magamra hagynának a meg­oldásoknál. Mert úgy nem en­gem hagynak cserben, hanem a Stécét, a város és a megye sportját is. Kiss László Miklós LABDARÚGÓ NB II. * Rangadó (?) Ozdon A labdarúgó NB II. 30. for­dulójában az STC csapata a nagy esélyes Ózdi Kohász ott­honába látogat. A vendéglá­tók nagyszerűen szerepelnek, öt ponttal vezetik a Keleti csoport mezőnyét, s minden lehetőségük megvan arra, hogy ősztől már az I. osztály­ban szerepeljenek. A tavaszi idény elején még úgy tűnt, hogy a két együttes találko­zója sok mindent eldönthet a végső sorrend szempontjából. Nos, azóta annyiban, változott a helyzet, hogy a két csapat között 10 pontra nőtt a kü­lönbség, és a tarjániaknak már semmi esélyük nincs a dobogó legfelső fokára. A Ko­hász a múlt fordulóban Ka­zincbarcikán gólnélküli dön­tetlenre végzett. Az STC hét közben nemzet­közi mérkőzést játszott, 5—2 arányban legyőzte a Detva csapatát. Több sérülés okoz gondot Szalai Miklós vezető edzőnek az összeállításnál. Valószínű „új” középhátvéd mutatkozik be, Kajdi Tibor személyében. A várható össze­állítás a következő: Kocsis, Cséki, Kajdi Varga, Kovács, Földi, Tóth, Lipták, Németh, Mohácsi, Berindán. A találkozó esélyeiről Far­kas Szabolcs technikai vezető adott rövid nyilatkozatot. El- mondtá, hogy az STC-nek egyetlen célja lehet: becsüle­tesen helytállni, megmutatni, hogy több van a csapatban. Acél: újabb két bajnoki pont A Nagybá tony együttese ma délután ismét kiesési rangadót játszik. Ellenfele a Hajdúbö­szörmény csapata. A vendé­gek a bajnoki tabella utolsó helyén állnak. Eddig mind­össze 14 pontot szereztek. Az elmúlt fordulóban jó iramú, küzdelmes mérkőzésen a Bocs­kai otthonában 0—0-ás dön­tetlent ért el a Hódmezővá­sárhely gárdájával. Ősszel a vendégek 2—1 arányban győztek. A Bányász bravúros győzel­met aratott a rivális Karcag ellen. Az idegenben nyújtott kiváló teljesítmény, a három pompás gól — jegyezte meg Dávid Róbert vezető edző — minden bizonnyal visszaadja a fiúk önbizalmát, s nemcsak a mai, de a többi ellenféllel szemben is helyt fogunk áll­ni. A hajdúságiak ellen hatá­rozottan győzelmet várok! Az sem lenne különösebben prob­léma, ha a győzelem a gól­arányunkat is javítaná. Mind­ezt elbizakodottság nélkül mondom . . . A Nagybátony a héten elő­készületi mérkőzést a Heves megyei bajnokság 2. helyén álló Recski Ércbányász ellen játszott, és 2—1-re győzött. Szabó J. kisebb sérülés miatt nem volt a pályán, Czékmán pedig rúgást kapott a síp­csontjára. Huszár sérülése rendbejött, s egyhónapos ki­hagyás után elkezdte az edzé­seket. Előreláthatólag a kö­vetkező tizenegy kezdi a já­tékot: Palchuber — Bertók, Antal, Orosz J., Tamás — Dó­ra, Szabó J„ Bocsi — Kiss, Szoó, Loch. Cserejátékosok: Szabó P., Bordás és Orosz L. Kecskeméten a Bgy. SE Marad-e a dobogón a Bgy. SE, avagy leszorul a mai ta­lálkozó után? Találgatják a szurkolók, hiszen nem kisebb ellenfélnél, mint Kecskeméten kell helytállni a gyarmatiak­nak. Emlékezetes találkozót nyert az ősszel 3—1-re az Ipoly-parti gárda,' amelyet ma is az év legszínvonala­sabb gyarmati mérkőzéseként tartanak nyilván. Bár azóta sokminden történt a két csa­pat háza táján, de az közös, hogy mindketten az élvonal­ba tartoznak, és a dobogós he­lyek valamelyikéért küzde­nek. Az elmúlt héten a Kecs­kemét Dunaújvárosban feltű­Labdarúgás A BALASSAGYARMATI JÁRÁS EREDMÉNYEI B »csoport: Ludányhalászi— Csesztve 4—0, Hugyag—Ma- gyarnándor 1—3, Becske— Ipolyszög 6—2. Patvarc—Hol­lókő 1—1, Piliny—Csitár 1—0, N ógrádszakál—Cserháthaláp 4—1. A bajnokság állása 1. Piliny 2. Cserháthaláp 3. Ludányh. 4. Csitár 5. Ipolyszög 6. Nógrád szakái 7. Csesztve 8. Patvarc 9. Becske 10. Cserhátsur. 11. Magyarnánd. 12. Hugyag 13. Hollókő 15 12 - 15 9 3 9 2 8 3 9 - 8 1 7 2 7 1 6 1 4 3 3 - 3 - 2 2 3 40-10 24 3 39-21 21 3 37-23 20 4 45-34 19 6 56-43 18 6 41-27 17 5 37-31 16 7 38-34 15 8 41-41 13 11 22-54 7 12 22-54 6 12 20-54 6 10 16-56 6 Erdei futóverseny Mindenki részt vehet! Május 9-én, a győzelem napja tiszteletére nagyszabá­sú erdei futóversenyt rendez Salgótarjánban a sport­felügyelőség, a városi KISZ-bizottság, a művelődési osz­tály, valamint a NÓGRÁD szerkesztősége. A verseny a tanácsköztársaság! emlékműtől a karancsberényi parti­zánmúzeumig tart, mintegy 15 km-es távon. A rendezők gondoskodnak az útszakasz biztosításáról, a versenyzők autóbusszal való visszaszállításáról, valamint hűsítő állo­mások várják az indulókat. Külön szerepelnek az aktív sportolók és az „amatőrök”. Minden induló ajándékot kap, s ezen kívül külön tiszteletdíjban részesülnek a ka­tegóriák első hat helyezettjei. Tekintettel a verseny viszonylag hosszú távjára, az In­dulóknak nem árt már korábban elkezdeni az edzéseket. Az erdei futáson lehet teljesíteni az Edzett vagyok pró­ba követelményeit is. A tervek szerint ezentúl minden évben megrendezik majd ezt a futóversenyt. Reméljük, hagyományt terem­tenek a rendezők, s az igen okos, hasznos kezdeménye­zés eléri célját: minél többen indulnak! nő vereséget szenvedett, vala­mint három legutóbbi hazai találkozója is döntetlennel végződött, így tavasszal még nem nyertek mérkőzést hazai pályán. Első találkozójuk az a bizonyos budafoki lett vol­na, de itt játék nélkül jutot­tak két ponthoz. Eddig mindössze a Sparta- cusnak sikerült győzni Kecs­keméten. A hazaiak nagyon készültek a mai találkozóra, hiszen az utóbbi hetek gyenge teljesítményét szeretnék feled­tetni szurkolóikkal. A Bgy. SE-nek sok veszte­nivalója nincs. A csapat már eddig is várakozáson felülit produkált és egy esetleges vereség sem tudná megváltoz­tatni a tényeket. Czimmermann Gyula edző elmondta, hogy szerdán Gyön­gyösön edzőmérkőzést ját­szottak, az eredmény 1—X volt. Változatlanul a közép­pályásokkal volt elégedetlen a gyarmatiak mestere. A vasár­napi gyengébb teljesítmény egyik oka néhány játékos fá­radtságában kereshető, és já­tékuk feljavítása egyik célja az edzéseknek. Szalai bokáját fájlalja, ezért ma nem játsz­hat. Szedlák felgyógyult és helyt kap a csapatban. A mérkőzés várható kimenetelét latolgatva Czimmerman Gyu­la elmondta, hogy a KSC-t tartja esélyesnek, de fegyel­mezett játékkal, a taktikai utasítások betartásával egy pont reményében vehetik fel a küzdelmet. A keret a múlt vasárnapihoz képest annyiban változott, hogy Szalai helyér* Szedlák került. Kézilabda ifjúsági NB /. Felemás szereplés Budapesten A hét folyamán az STC if­júsági együttese két alkalom­mal játszott bajnoki mérkő­zést a fővárosban. A Csepeli Vasastól vereséget szenvedett, a Kinizsi Húsost viszont ma­gabiztosan győzte le. Ered­mények : Csepel—Salgótarján 25—15 (6—9). Csepel, 100 néző. v: Bán József, Bán Józsefné. A Papp Tamás és Digner nélkül pályára lépő és az első játékrészben nagyszerűen küz­dő vendégeket a játékvezetői „vegyes páros” a második fél­időben alaposan „megfogta”: sorozatos tévedésekkel és a jogtalan kiállításokkal. Gól­dobók: Tóth (8), Kajzinger (6), Telek (1). Salgótarján—Kinizsi Húsos 272—25 (12—7), Budapest, Vá­góhíd utcai sporttelep, 100 né­ző. A Salgótarján a sérült Kaj­zinger nélkül is magabiztos győzelmet aratott a sportsze­rűen küzdő hazaiak ellen. Góldobók: Tóth és Papp (9— 9), Szikszai (4), Digner (3), Gonda (2). T. L Atlétika Helytállás Losoncon Határmenti találkozóra, Lo­soncra kaptak meghívást a balassagyarmati atléták. Tar­talékosán, igen fiatal csapat­tal, becsülettel helytállva vet­tek részt a régi kapcsolatokat felelevenítő találkozón. Bár a csapatversenyt a losonciak 78—66 arányban nyerték, a versenyszámok zömében a gyarmatiak győztek és a fia­talok is sorozatban érték el legjobbjaikat. Eredmények. Nők. 100 m: 1. Kuris 12,5, ...3. Sági 13,3. 400 m: 1. Torda 61,8/ ... 3. Sági 65,2. 800 m: 1. Torda 2:28,1, ... 4. Dudás 2:49,8. 4x100 m: ... 2. Bgy. SE (Bódis, Bettenbuch, Bárján, Deák) 54,2. Magas:./; 2. Lukács 135, ... 3. Laczka 130. Bódis 130. Távol: 1. Lu­kács 494, ... 4. Deák 459. Súly: 1. Bálint 10,23, ... 3. Lukács 9,44. Férfiak. 100 m: 1 Komo- róczy 11,5, ... 3. Strézs 12,3. 800 m: ... 2. Huszár 2:15,2, ... 4. Cserni 2:16,2. 1500 m: 3. Kokavecz 5:00,2, 4. Mészá­ros 5:3,2. 4x100 m: A Bgy.' SE (Komoróczy, Kőhalmi, Szilágyi, Strézs) túlváltott. Távol: 1. Komoróczy 618, . 3. Kőhalmi 539. Súly: (6 kgfr 1. Demeter 12,35, .. 4. Kf* halmi 7,70.

Next

/
Oldalképek
Tartalom