Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-13 / 61. szám

Tarilc Aziz ] Magyar napok Ficmcia elnökválasztás Irak elérte célját Csütörtökön Bécsben befe­jeződtek dr, Bruno Kreisky kancellár és Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes tár­gyalásai. Az Arab Üjjászüle- tés Szocialista Pártja vezeté­sének tagja kedden érkezett nem hivatalos látogatásra az osztrák fővárosba, Sajtóértekezletén Tarik Aziz elmondotta; európai utazásá­nak fő célja a közép-keleti feszültséggei kapcsolatos iraki álláspont ismertetése. Kreisky kancellárral, valamint Willi­bald Pahr külügyminiszterrel folytatott megbeszélésein érin­tették a kétoldalú kapcsola­tok kérdéseit is Megállapod­tak abhan, hogy a közeljövő­ben gazdasági szakemberek­ből álló Iraki küldöttség uta­zik Ausztriába az együttmű­ködés bővítése lehetőségeinek tanulmányozására. Tarik Aziz kifejtette, hogy Irak elérte célját . az iraki' Tarik Aziz rült meghiúsítania Teherán Iráni konfliktusban, Úgy fo- agresszió« terveit”, A politi- galmazott. hogy „Iraknak sike- kus szerint Iraknak nincsenek területi követelései Iránnal szemben, A békés egymás mellett élés egyik előfeltételé­nek nevezte, hogy „Irán elis­merje Irak törvényes határa­it", Bagdad kész a tárgyalá­sokra, hajlandó elfogadni bár­miféle közvetítést — így egye­bek között az el nem kötele­zettek mozgalma, vagy ez iszlám konferencia részéről is — és érdeklődést mutat Olof Palme volt svéd kor­mányfő tájékozódó missziója iránt. Csapatait azonban „biztonsági okokból" egyelőre nem hajlandó kivonni az irá­ni területekről. Az iraki politikus a to­vábbiakban terjeszkedő poli­tika követésével vádolta Izra­elt, amely semmilyen békés alternatívát nem kínál fel a szomszédos arab országoknál? és hallani sem akar a hábo­rúban elfoglalt arab területek visszaadásáról. Végezetül le­szögezte, hogy Trak független, antllmperialista politikát foly­tat. (MTI) Heng Samrin a kambodzsai alkotmány tér veietröl A szocializmus útján Phnom Penhben csü­törtökön közzétették Heng Samrin elnöknek a néhány napja nyilvánosságra hozott alkotmánytervezettel kapcso­latos nyilatkozatát. A Kambodzsai Népköztár­saság alkotmánytervezete vi­lágosan meghatározza felépí­tendő társadalmunk politikai- gazdasági, kulturális jellem­zőit, követendő bel- és kül­politikánkat, az állampolgá­rok jogait és kötelezettségeit, az ál)amápparátus felépíté­sét, működését. A tervezet mindenekelőtt kinyilvánítja a kambodzsai nép alapvető nemzeti jogait a fiigetlenség- re, az önállóságra és a terü­leti egységre, sérthetetlenség­re, amelyet népünk minden áron megvéd — húzta alá Heng Samrin, hangsúlyozva, hogy az ország a szocializ­mus útján indult el. Az alkotmánytervezetben egyértelműen megfogalmazó­dik, hogy Kambodzsa sok­nemzetiségű közösségének bármelyik tagja egyenlő jo­gokat élvez, szabadon gya­korolja vallását. Ami a külpolitikát illeti, annak alapelvei a független­ség, a békére való törekvés és az el nem kötelezettség — hangoztatta az okmányt is­mertetve Heng, Samrin. Most az Imperialisták, a pekingi expanzionisták báb­jaikat, Szíhanukot, Pol Pót­ot, Son Sannt használják tel népünk fügetlensége, békéje, boldogulása ellen. Próbálko­zásaik kudarcra vannak ítél­ve. Vádemelés Madridban A katonai törvényszék hiva­talosan vádat emelt Alfonso Armada tábornok, a spanyol hadsereg volt vezérkari főnök­helyettese ellen a február 23-i katonai hatalomátvételi kísér­letben játszott szerepéért. A tábornokot a puccskísérlet után letartóztatták. A vádemelés hírét az El Pais és az ABC című madridi napilapok közölték. A hatósá­gok már korábban vádat emeltek • a puccsisták mellé állt Milan Del Bosch altábor­nagy ellen, aki a valenciai ka­tonai körzet parancsnoka volt. (MTI) Torkúban A magyar gazdasági és mű­szaki napok keretében csü­törtökön Turkuban találkoz­tak a finn és a magyar gaz­dasági élet képviselői. Dr, Bartha Ferenc, a kor­mány nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának ve­zetője és Geist Róbert, a Kül­kereskedelmi Minisztérium fő­osztályvezetője tartott előadást Magyarország gazdasági életé­ről. külgazdasági kapcsolatai­ról, majd kerekasztal-beszél- getésen tekintették át a kétol­dalú kapcsolatok kérdéseit. A turkui gazdasági élet ve­zetői délután fogadást adtak a magyar vendégek tisztele­tére. Nyilatkozat A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a Magyar Szolidaritási Bizottság nyi­latkozatot tett közzé, amely­ben hangsúlyozták: a magyar társadalom felháborodással értesült arról, hogy a fasisz­ta katonai junta — a chilei nép tiltakozása ellenére - március li-én reakciós al­kotmányt léptetett életbe és meghosszabbította a rendkí­vüli állapotot. A haladó és demokratikus gondolkodású chileiek ezrei meggyilkolásá­ért és meghurcolásáért fele­lős rendszer ezzel továbbra is lábbal tiporja az elemi sza­badságjogokat és folytatja a chilei hazafiak elleni hajtó­vadászatot. Népünk teljes szolidaritá­sáról biztosítja a társadalmi haladásért és a demokráciá­ért harcoló chilei népet, a Népi Egység pártjait és az el­lenforradalmi juntával szem­benálló erőket. Hisszük, hogy a forradalmi harcokban meg- edzett chilei dolgozók junta­ellenes küzdelme, amelyet a világ minden becsületes em­bere támogat, meghozza Chile népének a szabadságot, a va­lódi törvényességet és meg­teremti a társadalmi haladás feltételeit. (MTI) Erősödő szovjet—olasz gazdasági kapcsolatok Eljárás Moczulski és társai ellen A varsói vajdasági ügyész­ség vádiratot nyújtott be a varsói vajdasági bírósághoz Leszek Moczulski és három társa, az úgynevezett „Függet­len Lengyelország Szövetsége” elnevezésű illegális szervezet vezetői ellen. A lengyel központi televí­zió szerdán dokumentumok­kal alátámasztott. részletes műsorban ismertette a szerve­zet államellenes tevékenysé­gét. A műsor keretében fény- képfelvételeket, hangfelvétele­ket, írásos dokumentumokat, valamint olyan beszélgetések részleteit mutatták be, ame­lyek minden kétséget kizáró­an bizonyítják, hogy a vád­lottak tevékenysége a szocia­lista rend erőszakos megdön­tésére, az ország védelmi ké­pességeinek csökkentésére, a szocialista országokkal kiala­kított kapcsolatok aláásására irányult. A csütörtöki lengyel lapok­nak a televízió adásával fog­lalkozó' cikkel egyebek mellett megállapítják, hogy a vádlot­tak megsértették a fennálló törvényeket, s büntetendő cse­lekményeket követtek el. (MTI) Csütörtökön Rómában foly­tatódott a szovjet—olasz gaz­dasági és tudományos műsza­ki együttműködési bizottság 12. ülésszaka. Enrico Manca olasz külke­reskedelmi miniszter a bizott­ság ülésén mondott beszédében hangsúlyozta: országa érde­kelt a Szovjetuniót Nyugat- Európával összekötő gázveze­ték felépítésében és hozzá kí­ván járulni a terv megvalósí­tásához. Ebben a szakaszban szorosan össze akarja hangol­ni elképzeléseit a többi nyu­gat-európai állammal is, amely részesülne a szibériai földgázból, Hitelt is kilátásba helyezett a gázvezeték felépí­tésének finanszírozására. Ál­lást foglalt az olasz—szovjet árucsere-forgalom fellendíté­se mellett. A miniszter sze­rint a szovjet ötéves terv és a könnyűipar fejlesztése, ame­lyet a kongresszuson határoz­tak el „nagy perspektívát” tár fel az olasz üzletemberek előtt. Edoardo Speranza külügyi államtitkár szorgalmazta szov­jet tárgyalópartnereinél, hogy állítsák vissza a Szovjetunió­ból származó kőolaj-, fekete­szén- és kokszszállítmányok korábbi mennyiségét, Ezt nél­külözhetetlennek tartotta a további energetikai együttmű­ködés szempontjából. (MTI) Támogatás a terroristáknak Magyar felszólalás Gentben A genfi leszerelési bizott­ság csütörtöki teljes ülésén felszólalt Kőmíves Imre nagykövet, Magyarország ál­landó genfi ENSZ-képvlselő- je. Beszédében hangsúlyozta, hogy a bizottság napirendjén szereplő átfogó leszerelési program az ENSZ-közgyűlés jövő évben sorra kerülő rend­kívüli leszerelési ülésszaká­val összefüggésben bír külö­nös jelentőséggel. A nagykö­vet kiemelte, hogy a bizott­ságban készülő programnak tartalmaznia kell a leszerelé­si intézkedések olyan gondo­san kimunkált, egymással szorosan összefüggő sorozatát, amelynek megvalósítása vé­gül is elvezethet az általános és teljes leszereléséhez, (MTI) Reagan elnök a hét elején interjút adott az egyik nagy amerikai televíziós társaság­nak, Az államfő a kérdések­re válaszolva többek között kijelentette: hajlandó fegyve­rekkel ellátni a törvényes ka- buli kormány ellen harcoló afgán ellenforradalmárokat, ha ilyen kéréssel fordulnak hozzá. Az elnöki nyilatkozat után alig egy nappal a kül­ügyminisztérium szóvivője, Dyess olyan értelmű sajtónyi­latkozatot adott, amiből kide­rült: Washington az UNIT A nevű angolai terrorszervezet megsegítésére készül. Ennek a szervezetnek a vezetője, Jo­nas Savimbi hamarosan az Egyesült Államokba érkezik — tudatta a szóvivő —, s f korábbiaktól eltérően maga­sabb szinten fogadják, majd. Az angolai fegyverszállítás beindítása azonban akadá­lyokba ütközik: öt évvel ez­előtt a kongresszus olyan tör­vényt hozott, ami megtiltotta a kormányzatnak, hogy tevő­legesen beavatkozzék a dél­nyugat-afrikai ország bel- ügyeibe. (Számos bizonyíték van arra, hogy az amerikai kormányszervek nem tartot­ták be ezt a törvényt: az UNITA továbbra is kapcso­latban állt a CIA-val. A köz­ponti hírszerző hivatal már csak ezért sem volt hajlandó lemondani e szervezet támo­gatásáról, mivel Savimbi ban­dáit már kezdetektől fogva segélyezték, s hozzájárulásuk nélkül azok aligha alakultak volna egyáltalán meg). A különböző ellenforradal­mi, terrorista csoportok tá­mogatására az új amerikai kormányzat első költségveté­sében máris tetemes summát biztosított. Igaz, sem Angolát, sem Afganisztánt nem ne­vezték meg, de a korábbi gya­korlat bizonyítja: a „rendkí­vüli estekre" szánt íélmiillárd dollárt Washington mindig ilyen célokra használja fel. Az emlékezetes tévéinter­júban Reagan kijavította a riportert, amikor az „afgán lázadókról" beszélt. „Esek sza­badságharcosok” — mondotta a Fehér Ház lakója, hozzáté­ve, hogy beszélgetőpartnere szóhasználatában a szovjet propaganda hatását látja ér­vényesülni. Nyilván hasonló minősítést kapnak majd Sa­vimbi fejvadászai is. Az el­nök megítélését nem zavarja, hogy • az afgán terroristák asszonyokat, védtelen embere­ket gyilkolnak, iskolákat gyújtanak fel — „szabadság- harcossá” minősíti ókét, mive] a haladás ellen küzdenek, Ugyanezért hajlandó ismételt katonai segélyt adni a Salva­dor! katonai juntának, amely pedig nyilvánvalóan olyan módszerrel kormányoz, ame­lyek igencsak távol állnak a nyugati demokrácia ideáljai­tól. Kettős mértékkel mér tehát az amerikai vezetés: har­sány kampányt folytat a szo­cialista országok ellen „a nemzetközi terrorizmus szítá­sa” ürügyén, pedig voltakép­pen önmaga az, amely e ve­szélyes jelenség támogatója. Miklós Gábor 2 NÓGRAD — 1981. március 13., péntek Megkezdődött a visszaszámlálás Április végén köztársasági elnökválasztás lesz Francia- országban. A mindig zajos és heves küzdelem ■ lényegében négy jelölt: Giseard d’Estaing, Jacques Chirac. Georges Marchais és Francois Mitterrand között fog eldőlni. Ez a négy politikus ugyanis a francia politikai élet négy meghatározó áramlatát képvi­seli. Giseard mögött az UDF (Szövetség a Francia Demok­ráciáért) nevű kis pártokból álló egyesülés, de voltaképpen a francia monopoltőke, a ban­kok, a hadsereg és az állami adminisztráció vezető csoport­ja áll, Chiracot a gaulleista színezetű RPR, főleg a vidéki burzsoázia és a nacionalista érzelmű kispolgárság támo­gatja. E két párt, az UDF és az RPR adja egyébként a jelenlegi kormány minisztere­it is. A francia politikai szín­skálában mindkét párt a jobb­oldal fő erejét alkotja, annak ellenére, hogy jobban szere­tik magukat a „centrumhoz", vagy „mérsékeltekhez” sorol­ni. Velük szemben a baloldal két nagy pártja önálló je­löltekkel sorakozik fel, Georges Marchals, a Francia Kommunista Párt főtitkára és Francois Mitterrand, a szo­cialista párt vezére személyé­ben. MEGOSZTOTT BALOLDAL Az, hogy a baloldal két pártja külön-külön jelölttel indul, logikus következménye az 1977 őszén bekövetkezett szakadásnak, amikor a szo­cialista párt, személy szerint Francois Mitterrand felrúgta a közös program korszerűsí­téséről szóló tárgyalásokat, s a megosztott baloldal 1978- ban a parlamenti választáso­kon már nem tudott győzni. A két párt közötti viszony az­óta csak rosszabbodott. A szo­cialista párt sorozatban távol maradt azoktól az akcióktól, amelyeket a francia dolgozók a gyorsan romló gazdasági, szociális helyzetben indítot­tak a nagytőke ellen, a há­borús politikával szemben, és nem szüntette be a kommu­nistaellenes támadásait sem. A szocialisták 1979-ben ki­adott programja sem ad ki­elégítő alternatívát a válság­ból kivezető úthoz, külpoliti­káját pedig a szocialista or­szágok eredményeinek semmi­bevevése és a szovjetellenes- ség jellemzi. Mindez szükségessé tette, hogy a Francia Kommunista Párt önálló politikai program­mal, saját jelölttel, Georges Marchais-vaí lépjen az el­nökválasztási küzdelem po­rondjára. Egy olyan program­mal, amely felveti a mély po­litikai és gazdasági válság alapvető kérdéseit, és a szé­les népi erők mozgósításéval, a hagyományos hatalmi struk­túra demokratikus megváltoz­tatásával, a multinacionális nagytőke mindenhatóságának megtörésével mutat kiutat a válságból. SÚLYOS VÁLSÁG ÉS BIZONYTALANSÁG A válság ugyanis Franciaor­szágban nem üres szó. Ebben a ma is erős és gazdag or­szágban jelenleg több mint 1 millió 600 ezer munkanélküli van. Számuk az Idén minden valószínűség szerint elérheti a kétmilliót. Tavaly az infláció megközelítette a 14 százalékot és nincs rá kilátás, hogy csök­kenjen, A külkereskedelmi de­ficit már 70 milliárd frank körül mozog, ugyanakkor a katonai költségvetést mint­egy 17 százalékkal növelték. A fő terheket a bérből és fize­tésből élők viselik, főleg a munkásosztály, amelynek 46 százaléka a minimálist alig Emelkedő árak Jugoszláviában ez év febru­árjában a kiskereskedelmi árak 3,9, a megélhetési költsé­gek pedig 3,5 százalékkal drá­gultak. s így az előbbiek 40,9, az utóbbiak 40,5 százalékkal magasabbak voltak, mint a múlt év azonos hónapjában, — közölte a szövetségi sta­tisztikai hivatal. meghaladó bérkategóriákba tartozik. A nagyarányú mun­kanélküliség nemcsak a köz­vetlenül sújtott rétegek, ha­nem a társadalom széles kö­reiben is súlyos bizonytalansá­got , okoz. A munkát keresők mintegy 40 százaléka például 25 év alatti fiatal, A válság ennek következtében erkölcsi, politikai síkon is megnyilvá­nul. A kábítószer fogyasztása már az iskolák kapuit is el­érte, a bűnözés legsúlyosabb formái, a fegyveres rablások száma növekszik. A választás tehát egyúttal a kormány és Giseard elnök politikájának megméretése is. Tény, hogy az elnöknek és kormányának még vannak po­litikai tártaiéival, Ez külpoli­tikai síkon összefügg azzal, hogy a francia kormány a nyugati tőkésországok sorában többször lépett fel pozitív mó­don az európai stabilitás, a szocialista országokkal való párbeszéd, az enyhülés ered­ményeinek megőrzése érde­kében, Nem követte az Egye­sült Államokat azokban a szélsőséges Intézkedésekben, amelyek a helyzet további romlásához vezettek volna. Ami a belső gazdasági helyze­tet illeti, a kormány legalább addig igyekszik a lavinát fel­tartóztatni, amíg a választá­sok befejeződnek. BONYOLULT VÁLASZTÁSI KÉPLET Ennek megfelelően a válasz­tási küzdelem fő témája is a válság és a belőle kivezető út, Giseard' érve, amelyről az elmúlt héten a jelölését beveze­tő beszédében szólt: „vagy én, vagy a zűrzavar". Azaz, ha leszavazzák, nem lesz, aki megfékezze a belső szociális feszültségeket, és nem lenne megfelelő tárgyalópartner, akiben a szövetségeseit meg­bíznak, akit a Szovjetunió el­fogad. Gtscardnak azonban most egyszerre kell szembe­néznie saját hatalmi koalí­ciójához tartozó vetélytár- sakkal, az RPR-rel, amely Chiracot támogatja, és ugyan­akkor felvenni a harcot a baloldal jelöltjeivel. A Giscarddal szemben esé­lyesnek mondott Mitterrand sincs könnyű helyzetben, mert a kétfordulós szavazás máso­dik fordulójában csak abban az esetben számíthatna győ­zelemre, ha megkaphatná a kommunista szavazatokat is. Arra viszont nem adott vilá­gos feleletet, hogy győzelme esetén bevenne-e kommunis­ta minisztereket a kormány­ba. A Francia Kommunista Párt nem ezeket a lehetőségeket mérlegeli. Számára a választás alkalom arra, hogy még job­ban felrázza a válságtól súj­tott dolgozó tömegeket, meg­erősítse a párt szerepét és befolyását, ismertesse prog­ramját, megteremtse az elő­feltételeket a baloldal egysé­gének új alapokon való hely­reállításához. Ezért ma nem az első forduló utáni politikai kombinációk foglalkoztatják elsősorban, hanem az, hogy jelöltje, Georges Marchais és vele a párt az elérhető maxi­mális szavazatot kapja meg április 28-án. E pillanatban tucatnyinál is több más jelölt verseng még a kampányban. Számuk jócs­kán lecsökken majd, amikor a törvényes jelölésükhöz szükséges ajánlásokat be kell mutatniuk. Jelentőségüket fő­leg akkor nyerik vissza, ami­kor szavazóik a második for­dulóban a versenyben maradt két jelölt között választanak. Ehhez azonban még az április 26-i első forduló eredményeit kell megvárni. Párizs, 1981, március. Rózsa László Jugoszláviában Februárban egyebek között az égetett szeszes italok ára 14—20, a bor 10, a sör 7, a zöldség 8, a tej és tejtermék 6,7, a zsír 4,7, a gyümölcs 22, a rizs 4.8, a pamutszövet 14,5, az építőanyag 7,9 százalékkal emelkedett, (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom