Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-29 / 75. szám
Százötven éve történtMegalakult a Nógrádi Nemzeti Intézet SZÁZÖTVEN évvel ezelőtt, legyen. Ugyanakkor folytat- Erre a bálra meghívták Szé- 1831-ben jött létre a megye- ni kell azt, hogy a különböző chenyi Istvánt is, aki ugyan ben a Nógrádi Nemzeti Inté- nyelvű lakosok gyermekeiket nem tudott eljönni, de levezet. Sokat ígérő évek jártak egymáshoz cserébe kiadják, lében így írt a nógrádiaknak: akkor. Túlvagyunk a hosszú elősegítve így a nyelvismeret „Nemes Nógrád vármegyének szünet után összehívott or- bővítését. a magyar nyelv terjesztése szággyűlésen, amelyen a nem- Javasolják, hogy a tanítás- iránti buzgósága örömmel töl- zeti kultúra és tudomány meg- ból kimaradtakat a vasárna- té be keblemet, mert ezáltal teremtésére oly fontos fel- pi iskolában oktassák az nemzetiségünk, s így erőnk — ajánlások történtek Széchenyi alapvető ismeretekre, „s emel- s nagyságunkat látom fejle- István jóvoltából. Ország- lett a gyermekek szabad ég dezni, mely egyedül emelhet szerte kezdenek megalakulni * alatt testi gyakorlatok tartá- ki bennünket a homályba, s a kaszinók, amelyek mind a sával múlassanak és ahol le- feledékenységbe süllyesztett művelődés, mind a politizá- hét, zenében is gyakoroltassa- népek sorábul a Hunniát mállás fontos színterei. A megye- nak.” Külön foglalkoztak a tó fényre deríti.” gyűléseken ádáz viták folynak nőneveléssel is, mondván, hogy a nemzet sorsát érintő kér- a nyelvterjesztésben a nőnek désekről, amelyeket a követ- alapvető szerepe van. A Nemzeti Intézet a következő években folyamatosan kező az 1832-ben megnyíló Mindezek alapján kívánják ™bb “ff*!' diétára szándékoznak tovább- a Nemzeti Intézet létrehozá- vinni a megyei követek. sát, amelynek bárki tagja lekolai szét. tankönyvet A magyar osztottak nyelv ápoEzek egyik legfontosabbika hét. önkéntes adományokból Uníffi^rSzerSn a magyar nyelv allapota, tér- olyan pénzalapot teremtenek, mea1uta,m "ták «eshettek * jesztése, alkalmazása az élet amelynek segítségével iskolai “í” P?a „ ’ se»U€tleK a minden területén. Erre ,a cél- oktatáshoz szükséges könyve- f u' ra szerveződött a Nemzeti In- két vásárolhatnak, esetleg ké- , ... ba?’ °8y tudjanak is- tézet is. szíttethetnek, tanítókat jutái- I4™- F! S* vt Már évekkel korábban - mazhatnak, iskolaépületeket fatásf helyzetérőltagiatokat érmen az 1825-ös orszáaevűlés hozathatnak rendbe stb. Ezt a nely.Z€t®r.01' javaslatokat hS“i Ä tevékenységet egy vétetett ÄlVlSoggfSk^tt ték el. hogy egy bizottság- é'Zt >W™atl é5ode és nemveletevjr'dotgSldT BÄK.“ ^ nak módját, hogy a magyar nép a magyar nyelv eszközén nyelv terjesztése a megyében leendő tanítás áltál egy- Az intézet munkája az miként lehetséges. 1831-ben szersmind erkölcsiségre ne- 1331—1343 közötti időszakban jutottak el oda, hogy a létszá- ve^^ss^» s niindőn a nem- nem volt egyenletes. Vagyona mában kibővített bizottság el- z^dékek magyarosíthatnának, továbbra is gyarapodott, 1844- készítette tervezetét. (Tag- egyszersmind a hazát jó ha- ben már körülbelül 24 ezer jai között ott vannak a hala- ^szerető polgárokkal áldják forintot tett ki tőkéje, amelyet dó szellemű megyei politiku- —• mondja A * befejeze- a Balassagyarmaton felállítansok: Prónay János, Fatovits Sl^ az előterjesztés. dó takarékpénztárba kívántak István, Kubinyi Ágoston Ku- AZ INTÉIZET ^ ekkor dúló részvényesként befektetni, bmyi Ferenc Sréter János, kolerajárvány mlatt csak ^ Ugyanakkor viszont, mintSréHuszar József stb.) év végén tudta megkezdeni 4 ^S^t lankadást f a fáA bizottság véleménye, munkáját. Rendkívül nagy Vs.a. hogy Magyarországon közhi- volt a lelkesedés, nemesek, np " vatalt csak olyan ember visel- polgárok (tanítók, jegyzők) .. "kikeHiln/” * jen, aki tud magyarul. En- sokasága adott több-kevesebb pes € uim' nek alapja pedig az iskolai pénzösszeget az egyesület cél- VÉGÜL is a Nemzeti oktatás. Ezért mind a tanítók, jaira. (A tagság feltétele töb- tézet a reformkorban legfon- mind a tanulók magyar nyel- bek között, hogy tíz éven át tosabb feladatait sajátos tévén tanítsanak és tanuljanak, évi hat ezüstforintot kellett vékenvséeével elvégezte- hoz új szellemű, magyar nyelvű fizetni.) zájárult a magyar államiság ábécés könyveket használja- A jelentős megajánlások jó- megerősödéséhez, a nemzeti nak stb. Ez természetesen hát- voltából — 100, 200, 400 ezüst- tudat kialakításához. Tagjai rány volt a jelentős számú forintokat is adtak a jelentke- nak önzetlensége, segítőkészszlovák nemzetiségű lakosság zők. — az intézetnek tetemes sége és cselekvése elősegítet - szamára. Bar a tervezet nem vagyona keletkezett. Ehhez te a magyar nyelvű oktatás mondta azt ki, hogy szlovákul járultak még a Nemzeti Inté- bővítését, a magyar irodalom nem lehet tanítani, de magya- zet egyéb akciói is, mint pél- népszerűsítését. Mindezeken ruí mindenképpen kell! És dául gyűjtések, sorsjátékok, feiül másik célját is sikerült azt is javasolták, hogy ,,a gye- bálok. Ez utóbbiakat Loson- elfogadtatni, vagyis megértet- rekek oktatása ne csak nyelv- con, Balassagyarmaton tartót- nh „hogy a magyar nyelven re, hanem más oly tárgyakra ták farsang idején, s igen ko- tanult ismeretek a földmíve- is kiterjedjen, melyek életmód- moly bevételt jelentettek, 1832- a gazdaságot, s az éle- jukra bizonyos haszonnal ben .például kétezer ezüsthu- lem-keresés módját könnyíthe- fognak járni, s evégből az is- szas jött be a böjtelő ' hava tik.” koláztatás tiszta magyar hely- (február) 19-én tartott vigasségekre” is általános érvényű ságról. Dr. Praznovszky Mihály ....................................................................................................................... A magyar operett sikere Teplicén Ma csaknem 90 színház működik Csehszlovákiában. Köztük az egyik legnevesebb, a régi hagyományokkal rendelkező teplicel Érchegység Színház. Thália már régen otthont kapott a hangulatos észak- csehországi városkában; az első kőszínház 1874-ben épült Teplicén. Az ezerszemélyes nézőtérrel és a maga korában modern felszereléssel társulatot kapott. Azóta itt működik az ország egyik legszínvonalasabb zenés színháza. A megnyitón hazai szerző. Smetana: Az eladott menyasszony ' című daljátéka került színre. A színház repertoárján klasszikus nagyoperettek és rett* és musical-zeneirodalmából. A magyar művek mellett NDK-beli- lengyel, bolgár darabokat is rendszeresen műsorra tűznek. Ugyanakkor a hazai szerzők is büszkék arra, ha művük ősbemutatójára a neves modern musicalok egyaránt teplicei színházban kerül sor. szerepelnek. Teplicén is az egyik legkedveltebb szerző Kálmán Imre, és az egyik ellátott színház azonban 1919- legnépszerűbb darab a Csérben leégett. Helyén 1923-ban megnyílt az új épület, de ennek már nem volt saját társulata. Színpadán prágai, par- dubicei, Ceské Budejovice-i vendégművészek léptek fel. A felszabadulás után, 1945- ben a színház ismét önálló dáskirálynő. A modern zenés játékok között is magyar mű aratta a legnagyobb elismerést: Szakcsi Lakatos Béla— Csömör Géza: Vörös karaván-ja. A színház vezetői szívesen merítenek más országok opeItt kezdte meg hódító útját a csehszlovák musicelek közül „A nővér”, Jindrich Bra- bec muzsikája, Jiri Bednár és Michael Prostejovsky szövege, a „Daniela” ugyancsak Jindrich Brabec muzsikájával. Eduard Pergner szövegével, „A rovarok életéből” zene: Ivan Kaslik, szöveg:, Karéi és Josef Capek, Josef Brukner. Korda Sándor Élt 62 évet, rendezett 69 filmet Winston Churchill állítólag persze nincs, egyébként se nála harmincöt évvel fiataazt mondta róla: Magyaror- telne rá. Aki filmművészetet labb „civillel” — teremt eiőszág történelmének lehető akar tanulni a pesti vagy szőr igazi otthont a számára, legjobb miniszterelnöke le- akár váradi, kolozsvári, deb- Amikor 1936-ban végre hetne, de akkor Rockefeller- receni fiúk közül — abban az megkapja az angol állampol- nek pénzügyminiszterként időben Párizsba megy. A ti- gárságot, az őt felköszöntők kellene ténykednie a kabi- zennyolc éves Korda is tölt előtt „átkozott idegennek” nenetjében. A nagy angol ál- ott néhány hónapot. Aztán Vezi magát. Honvágyát azonlamférfi e megjegyzése nem visszatér Budapestre és már ban elfojtja: az akkori Ma- csak azt mutatja, hogy Sir csaknem kizárólag a filmről gyarország elvette a kedvét Alexander Korda, a Brit Ki- ír. 1914-ben — társrendezője attól, hogy visszavágyjon, rályság állampolgára magyar Zilahy Gyula — megrendezte utolsó hazai lakhelye a fe- származásáról az angol film- első filmjét. Címe: A becsa- hérterror országának börtöne gyártásban szerzett kimagas- pott újságíró. Ez az első a volt. Mint direktóriumi tagot ló érdemeinek időszakában is Korda-filmográfiában. Az fogták le, s' letartóztatása gyakran megemlékeztek, ha- utolsó — „Az eszményi férj” után, hogy mintegy néhány nem azt is, hogy Korda te- — a 69. sorszámot viseli, s hét múlva sikerült kiszaba-. hetségéről és óriási összegeket Angliában 1947-ben forgatta, dúlnia, örökre elhagyta szü- felemésztő nagyvonalúságé- Az első világháború idején lőhazáját, 1919 őszén elkez- ról egyszerre volt ismert. az új lehetőségek lázában dődtek az emigráns évek. A világhírű filmember, a gyorsan készülnek Magyaror- Először Bécs, aztán Berlin, világ filmgyártásának kiemel- szágon a filmek. Korda egy majd Hollywood, aztán Pá- kedő klasszikus egyénisége, ideig egy kolozsvári filmgyár rizs, Anglia, egy rövid időre Túrkevétől nem messze, Pusz- rendezője, majd ismét „pesti ismét a francia főváros, azu- tatúrpásztón született 1893. fiú”. A Tanácsköztársaság tán Kordánál szokatlanul szeptember 16-án. Móricz idején a moziszakma direktó- hosszú időre, hét esztendőre Zsigmond Korda Rembrandt riumának tagja, öt filmet is (1934-től 1940-ig) ismét Lon- című filmjét (készült: 1936- rendez a 133 nap alatt! A dón következik. Amikor 1940- ban) méltatva mégis azt írta, legelső a sorban az „Ave ben áthajózik az Egyesült Ál- hogy azt „a híres pesti fiú Ceasar!”, egy degenerált ideg- lamokba, az angol lapokban csinálta, aki úgy bevágódott zetű herceg szerelmi történe- támadások jelennek meg: ez az angol fővárosban”. Korda te. A női főszereplő Farkas az idegen, akit befogadtak, Sándor — ezt az álnevet vá- Antónia, azaz Farkas Toncsi, most amikor Anglia életha- lasztja, mert csak titokban gyönyörű, körülrajongott szí- lálharcban áll, a békés, nyu- Újságíróskodhat, az iskolából nésznő, az akkor 25 éves film- g0dt Amerikába távozik. A kicsapnák a „firkászt” —már rendező első felesége, aki célja az, hogy ott olyan fil16—17 éves korában az isko- később külföldön — nem csak mef készítsen, amely a ten- lába járás mellett cikkírásból Bécsben és Berlinben, ha- gerentúli államot Anglia tá- tartja el édesanyját és test- nem Hollywoodban is — Ma- mogatására bírja. Elkészül a véreit. Édesapja halála utón ria Corda néven lesz sztár. Lady Hamilton. S Kordát — a családnak el kellett hagy- Aztán elválnak útjaik. Épp- aki bizonyos történelmi pár- nia ugyanis azt a birtokot, úgy, mint ahogyan Korda huzamok segítségével fejezi amelynek intézője volt, s így csak néhány évig él együtt ki mondanivalóját — szená- költöztek Budapestre. Csak- második asszonyával, Merle tusi vizsgáló bizottság elé idé- hogy a hallatlanul éles eszű Oberonnal, aki ugyancsak vi- Zik. A vád: „uszításával” há- 'fiút a nyomtatott betűtől ha- lághírű színésznő. A harma- borúba akarja rántani az marosan elcsábítja az új dik házasság — amelyet hat- uSA-t. A kihallgatásra azon- szenzáció, a film. Főiskola vanéves korában köt, egy ban már nem került sor: egy nappal előbb a japánok megtámadták Pearl Harbourt. Kiállítás Nyolcak és aktivisták A Magyar Nemzefi Galériában reprezentatív kiállítás nyílt a századelő két jelentős hazai művészcsoportjának alkotásaiból. A Nyolcak-művészcsoport 1909-ben alakult Berény^ Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márf- fy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos részvételével.' akikhez vendégképpen Fémes Beck Vilmos, Vedres' Márk szobrász- és Lesznai Anna grafikus- és iparművész csatlakozott. Egy korábban alakult művészcsoportból a MIÉNK-ből váltak ki, amelynek a naturalizmusban és az impresszionizmusban megragadt stílusával elégedetlenek voltak. Lényegében a századelő avantgarde irányzatait honosították meg a magyar képzőművészetben. Hatott rájuk a Fauves, a Vadak mozgalma, a posztimp- resszionizmus, sőt az expresz- szionizmus és a kubizmus is. Stílusuk . ezért meglehetősen eklektikus, de mindegyikük munkásságát áthatotta az újat keresés. Céljuk — elsősorban a monumentalitás igénye, az új tartalmakkal adekvát formai megoldások keresése — azonban összefűzte őket. Fellépésük —■ mely szellemében a Nyugat törekvéseivel rokon — felszabadító hatású volt. Vezéregyéniségük Kernstok Károly, aki elméletileg is igyekezett megalapozni a Nyolcak törekvéseit. Mozgalmuk a századelő radikalizmusának volt szerves része. Harcostársaik közé Ady Endre, Bölöni György, Lukács György és Bartók Béla tartoztak. / Már a művészcsoport megalakulásának első évében megrendezték közös kiállításukat 1911-ben, és J912-ben volt újabb kiállításuk. Ezután a csoport feloszlott, többen közülük külföldön dolgoztak. A Nyolcak mozgalma nyomában bontakozott ki a magyar aktivizmus és a Tanácsköztársaság forradalmi művészete, amelyhez a Nyolcak több tagja is csatlakozott. Az aktivizmus Közép- és Kelet-Európábán az 1910-es években az expresszionizmu- son belül kialakuló művészeti mozgalom. Elnevezése a berlini Die Aktion című folyóirattól származik. Magyar- országon az 1915-ben Kassák Lajos szerkesztésében meginduló Tett, majd folytatása a Ma (1916) című folyóirat és köre az irányzat legjelesebb képviselője. Az aktivizmus legfőbb vonása a társadalmi történelmi aktivitás, az események figyelemmel kísérése és gyors értékelése. Művészileg hamarosan túlnőtt az expresszioniz- muson. és bár egyetlen irányv zatot sem tartott kizárólagos- sak a kubizmus, a futurizmus, később a konstruktivizmus számos elemével gazdagodott. Az izmusok egységesítésére törekedett, s a művészetet mindig a társadalmi változás eszközének tekintette. Elméletileg foglalkozott a művész társadalmi szerepével a munkásmozgalom és a képzőművészet kapcsolatával. A magyar aktivizmus legjelentősebb képviselői: Kassák, Uitz Béla. Nemes-Lampért József, Bortnyik Sándor- Mácza János. Képeink a Galéria kiállításán készültek. 8 NOORAD - 1981. március 29., vasárnap A háború után derül ki, hogy Korda Sándor, a „hálátlan idegen”, titkos megbízatással, futárként legalább másfél tucatszor repülte ót a háború idején az óceánt. Néhányszor „nyíltan" is visszatért Angliába. 1942 nyarán a király lovagi címet ajándékozott neki. Minden valószínűség szerint nem csak az angol filmiparban, hanem a titkosszolgálatban szerzett érdemeiért is. Erről azonban Sir Korda az egykori „pesti fiú” éppúgy nem beszélt soha senkinek, mint 1919 októberi budapesti meghurcoltatása és kiszabadulása Hörülményei- 'nek titkát is magával vitte a sírba. 1945-ben visszatért Angliába. Házát bombatalálat érte, szállodában lakik, s üzletei .sem mentek valami jól a háborús években. Korda ugyanis nem csak filmrendező, hanem producer és üzletember is. Milliókat nyer és veszít a filmen, gyakran volt fenn és még gyakrabban támadtak gazdasági nehézségei. A televízió, amitől rettegtek más filmgyárosok, húzza ki utoljára a pácból: az új eszköz elterjedésével úi igény támad, a régi filmek új piacra találnak. Először az amerikai, majd >az angol televíziós társaságoktól kasszíroz jókora összegeket, a filmekért, amelyeket aztán a következő évtizedekben éppen a kéoernyő kelt új életre mindenütt a világon Korda Sándor a saját értékelése szerint több krízisen és bukáson ment át, mint bárki a filmszakmában. D« mindig feltámadt. L K
