Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-24 / 70. szám
Karancsság, Egyesült Erő Termelőszövetkezet Jövedelmező növénytermesztés, éiiotfenyészfés A karancssági „Egyesült Erő” Termelőszövetkezet vezetői, dolgozói a megmondhatói, hogy a nehezebb gazdálkodási feltételek nemcsak hátrányt jelenthetnek, előnyökkel is szolgálhatnak. Főként, amikor nem engedik az elkényelmesedést, szünet nélküli gondolkodásra ösztökélnek, új módszerek felkutatására sarkalnak. A karancssági közös gazdaságban ez jellemezte az elmúlt esztendőket. Az ötödik ötéves terv elején móg korábbi szanálások emlékével alakították ki középtávú elképzeléseiket, amelyről a legutóbbi zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésen a tsz elnöke elmondhatta : valamennyi cél teljesült! Az elmúlt év nem kis feladat elé állította a termelő- szövetkezet dolgozóit. A 2610 hektár területen gazdálkodó mezőgazdasági üzem — ebből 1283 a szántó — változatlan, nem éppen kedvező adottságok között igyekezett a népgazdaság által megszabott követelményeknek megfelelni, biztos jövedelmet biztosítani a 205 termelőszövetkezeti tagnak, akik közül már 136 nyugdíjas, és a 66 alkalmazottnak. Beérett a hosszú, küzdelmes évek gyümölcse. A karancssági termelőszövetkezet tavalyi, mérleg szerinti nyeresége meghaladta a három és fél millió forintot, amely tizenkét százalékos jövedelmezőségnek felel meg. Annál is inkább elismerésre méltó teljesítmény, hiszen a közös gazdaság bebizonyította: nógrádi viszonyok között is lehet nyereségesen növénytermesztést, állattenyésztést folytatni Növeli az érdemet, hogy a termelőszövetkezet az elmúlt A naprakész számviteli munkát a gépkönyvelésben Pálmán Istvánná, Takács Gyuláné, Oláh Józsefné biztosítja. termesztés feladatául szabták, hogy megfelelő színvonalon, magasabb hozamokkal növelje a termelőszövetkezet árbevételét, jövedelmezőségét. A búza Karancsságon egyre inkább meghatározó szerephez jut. Tavaly 400 hektárról takarították be, s minden eddiginél jobb eredményt értek el, hektáronként átlagosan 4,2 tonnát, s annál inkább figyelemre méltó, hiszen a tervciklus elejéhez képest megduplázták a hozamot. Közrejátszott ebben Ottmár Károly és Földi József szedő pótkocsit javít. a gépműhelyben rendfelesztendőben a kedvezőtlen termőhelyű nagyüzem kategóriájából az átmenetileg támogatható nagyüzemi kategóriába került, s ez a korábbihoz képest több millió forinttal kevesebb támogatást jelent. E tényező is arra késztette a szövetkezet szakembereit, hogy nagyobb, figyelmet fordítanak adottságaik hasznosítására, meglevő belső tartalékaik feltárására és mozgósítására. Érdemes felidézni a karancssági termelőszövetkezet elmúlt esztendejének tanulságos tapasztalatait. A növénySaját fából készül vevőiknek a szőlőkaró és szőlőtám. a fegyelmezetten végzett munka, a szakszerű tavaszi fejtrágyázás, az idejében megtörtént vegyszeres gyomirtás. A közös gazdaságban az elmúlt években folyamatosan korszerűsítették a termelés szerkezetét, figyelembe véve meglevő adottságaikat, rugalmasan alkalmazkodtak a változó körülményekhez. Az elmúlt esztendő kedvezett a repce termesztésének is. A tervekben 171 hektáron 2,0 tonnás hozam szerepelt. Utóbbit fél tonnával túlszárnyalták, s ezzel ismét helyi „rekord” született. A napraforgóval a gazdaság 1980-ban másodszor foglalkozott. A termelési tapasztalatok a?t mutatják: beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Az átlagtermés a két esztendőben 2,1—2,2 tonna körül alakult. A körültekintően végzett vetés, növényvédelem, a jó termés eloszlatta a korábban megleúő kéteseket e két növénnyel szemben. A napraforgónál olyannyira, hogy termelési rendszer keretében az idén huszonöt fajtát, kísérleti jelleggel is termesztenek. Az árunövények továbbrá is változatlanul élvezik a bizalmat a közös gazdaságban. A számítások szerint 1977-hez képest a karancsságiak a búza hozamát 14,3, a repcéét 63,3 a lucernáét 38 százalékkal növelték. S érdemes néhány szót ejteni az önköltségek alakulásáról is. A karancssági termelőszövetkezetben dolgozók egy tonna búzát. 2809 forintért állítottak elő (egv tonna árbevétele 3136 forint volt), a napraforgó egy tonnájára vetített költség 6505 forint (árbevétel: 9990, tonnánként), a repce önköltsége 4373 (árbevétel: 6422), amelyből kitűnik, hogy érdemes e tényezőre jobban ügyelni a nyereséges gazdálkodás érdekében. A továbbiakban a termelőszövetkezet növénytermesztési ágazatában a fejlődés lehetőségét a növényfajták még jobb kiválasztásában, a termésátlagok növelésében, a költségek csökkentésében látják. Nem sajnálják a hatóanyagot sem, úgy tartják, a műtrágyával nem a földben, a tárolásnál kell takarékoskodni, s a munkát úgy szervezik, hogy a hatóanyag a szállítást követően szinte egyenesen végleges rendeltetési helyére kerüljön. Megkülönböztetett módon kezeh a termelőszövetkezet a takarmánynövények termesztését is. Már több esztendeje végzik az intenzív gyepgazdálkodást, s az ésszerű földhasznosítás megvalósításáért, azokon a területeken, ahol árunövények is termeszthetők, ezeket vetik. Gyepeknek inkább a lejtős területeket sze- meliék ki, s nem feledkeznek meg az ősgyepek felújításáról sem. A szálastakarmány-félék mellett fontosnak tartják a silókukorica' termesztését, s a terület csökkenésével párhuzamosan növelik a hozamot. A mennyiség és a minőség egyaránt fontos szempont, az idén hektáronként 40 tonna silókukoricában reménykednek. A növénytermesztés színvonalának javulásához hozzájárul, hogy a tápanyag-utánpótlást laboratóriumi vizsgálatokat követően végzik, s a karancsságiak nem becsülik le a szerves trágya jelentőségét sem. Négy szórókocsi, rakodógép, áll rendelkezésre, s tavaly is bár az időjárás gyakran jelentett akadályt, a tervezett terület 70—75 százalékára idejében kijuttatták a szerves trágyát. Szálas és tömegtakarmányból a termelőszö''et- kezet állattenyésztésének igényeit sikerült kielégíteni, a szükséges szalmát is készletezték, s jutott ezekből a karancssági. szalrriatercsi és ságújfalui kistermelőknek is. A közös gazdaság változatlanul támogatója a környék háztáji gazdaságainak. Az állattenyésztés szükségleteire jellemző, hogy évente körülbelül 400 vagon silóra, 1.80 vagon szálas takarmányra és 100 vagon abrakra van szüksége az ágazatnak, amely dinamikusan fejlődik tenyésztői munkában, tejtermelésben. Nagy a felelőssége az itt dolgozóknak, hiszen a jószágok porcióit például egyedileg, termelés szerint adagolják, szigorúak az állategészségügyi előírások, ügyelni kell a tej tisztaságára. hogy minél nagyobb arányú legyen az első osztályúi minősítés. A szakosított szarvasmarhatelepén olyan kollektíva tevékenykedik, mint a Tyereskova nevét viselő szocialista, brigád, amelynek nem kis része van a javuló eredményekben. A karancssági termelőszövetkezetben az egy tehénre jutó tej- teremlés terve az elmúlt esztendőben 4200 liter volt, s ezt 4450 literre teljesítették. Egy liter tejet 6,61 forintért állítottak elő, amiért a támogatásokkal együtt 10,35 forintot kaptak. A tejhozam 1977-hez képest 42.6 százalékkal emelkedett. A telepen egyre inA régi magtár mellett új gabonatisztító üzemet építenek. mogatják nyugdíjas, járadékos tagjaikat. A karancssági termelőszövetkezetben az idén ismét szeretnének előbbre lépni. Bár az elmúlt ősz nehezítette a munkák végzését, mégis minden eddiginél' több műtrágyát, szerves trágyát juttattak ki az őszi és tavaszi vetésű növények alá. Földbe került a búza félezer’ hektáron, a hagyományoknak megfelelően vetettek őszi káposztarepcét 200 hekkezet „újít”, melléküzemágat hoz létre hamarosan. Elsősorban nem foglalkoztatási szempontok vezérlik, az itt keletkező nyereséget szeretnék majd a növénytermesztés, állattenyésztés feltételei javítására fordítani. A SZIGNÖ Kismechanikai Ipari és Szolgáltató Szövetkezettel kooperál a karancssági gazdaság. Bérmunkában hamarosan öngyújtótöltő palackokat szerelnek, csomagolnak Jövedelmező a szarvasmarha-ágazat, a gazdaságosság a körültekintő állattenyésztői munka eredménye. kébb szempont a hatékonyság javítása, a költségekkel való jobb gazdálkodás. A termelőszövetkezet alap- tevékenységének jövedelmezőségéből nagy részt vállalnak a műszaki területen tevékenykedők, traktorosok, szerelők, gépkocsivezetők. Tavaszi, nyári, őszi kampánymunkák idején egyaránt helytállnak, a gépek műszaki állapota megbízható. A karancssági termelőszövetkezet egyre jobb lehetőségeket biztosit tagjainak, alkalmazottainak Azzal, hogy 1977-hez képest a gazdaságban a halmozott termelési érték 80,8, a mérleg szerinti nyereség 40 százalékkal növekedett, az egyéni jövedelmek is felfelé ívelnek. Jelenleg egy dolgozóra havonta átlagosan 3763 forint jövedelem • jut. Gondoskodnak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításáról. Tavaly például hatvanezer forint szülési és betegségi segélyt fizettek ki, tátáron, továbbra is élvezi a bizalmat a napraforgó, növekednek a követelmények a takarmánytermesztéssel szemben. Az állattenyésztésben a minőség javítása, a takarékosabb gazdálkodás az idei cél. A hatodik ötéves terv célkitűzései közé sorolható az is, hogy a mezőgazdasági üzem a Bátran tervezhetnek a mezőgazdasági üzemben, hiszen az ott dolgozó szakemberek nem ismernek lehetetlent. Régi emlék már, amikor úgy kellett „fogni” a hozzáértőket. Ma a tsz abban a kellemes helyzetben van, hogy minden poszton hozzáértő, felkészült mérnökök, középszintű vezeA termelőszövetkezet majorjában az erő- és munkagépek kavalkádja. A kora tavaszi munkában részt vevő berendezések üzemkészen várják a „bevetést”. mélyebb fekvésű területeken tervezi a vízrendezést komplex melioráció keretében, amely megközelítőleg félezer hektár területet érint. Ahhoz, hogy az alaptevékenység a jövőben is örömet szerezzen, az ilyen tartalékok hasznosítását létfontosságúnak tartják. Miként a termelőszövettők irányítanak, vigyáznak technológiai előírások betartására, keresik az új módszereket. S, amikor újabb elképzelések fogalmazódnak meg kellemesebb esztendők "után, a karancssági termelőszövetkezetben van mire alapozni, biztos jövőt csillantanak fel a tagok, alkalmazottak előtt (X) Majoros István műhelyvezető újabb kombájnt ad át szerelőknek, vezetőknek, közö ttük Puszta Zsoltnak. NÖGRÁD — 1981. március 24., kedd
