Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-22 / 69. szám

yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A* MEGYEI T A Ni ACS' L A Pj A XXXVII. ÉVF.. 69. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1981. MÁRCIUS 22., VASARNAP Ünnepségek, megemlékezések a Tanácsköztársaság kikiáltásának 62. évfordulóján Nagygyűlés Kaposvárott A Tanácsköztársaság 133 dicső napjára, az 1919-es ma­gyar proletárforradalomra emlékeztek szombaton szerte az országban. Az ünneplők megkoszorúzták az első magyar proletárállam létéért küzdő hősök, mártírok emlékműveit. Budapesten, a Dózsa György úti Tanácsköztársaság emlék­műnél volt koszorúzás! . ün­nepség. Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Budapesti Pártbizottság nevében Fock Jenő, a KB tagja, a MTESZ elnöke és Bozsó László, a Budapesti Pártbi­zottság titkára, a Miniszterta­nács nevében pedig Pullai Ár­pád közlekedés- és postaügyi miniszter és Markója Imre igazságügyminiszter koszorú­zott. Ezt követően a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság, a Fővárosi Tanács és a Magyar Népköztársaság fegyveres erői nevében helyeztek el koszorút az emlékműnél. Elhozták a hála és a megemlékezés vi­rágait a főváros dolgozóinak, ifjúságának képviselői is. Az ünnepség az Intemacio- rálé hangjaival fejeződött be. Vidéken többek között Deb­recenben, Egerben, Szombat­helyen, Kiskőrösön, Komárom megye több településén tartot­tak ünnepséget e napon. Ta­tabányán fiatalok köszöntötték az 1919-es vöröskatonákat. A Tolna megyei Tamási község­ben felavatták a magyar kom­munista mozgalom egyik ki­emelkedő alakjának, Kun Béla és Szamuely Tibor egykori harcoitársának Gőgös Ignác- nak — a község szülöttének — mellszobrát, amelyet a helyi művelődési házban helyeztek el. Békéscsabán Kulich Gyula szobránál, a koszorúzást ün­nepség folytatásaként KISZ- tagokat avattak: fél ezer diák- és munkásfiatal tett ifjú­kommunista esküt. A pétervásárai fiatalok vé­gigjárták a Tanácsköztársasá­got védő 39-es dandár északi hadjáratának útvonalát és virágot helyeztek el a mun­kásmozgalmi emlékhelyeken. Körmenden Vas megye legki­válóbb munkás- és diákkóru­sai a hagyományos forradalmi dalokkal emlékeztek azokra a munkásokra, akik a Ta­nácsköztársaság leverése után éjszakánként a fehértisztek ablaka alatt tüntettek. Az év­forduló alkalmából Buday Dezsőről nevezték el a kecs­keméti Forradalom utcai is­kolát, amelynek falán már­ványtábla emlékeztet a Ta­nácsköztársaság mártírjára. A Tanácsköztársaság kiki­áltásának 62. évfordulója al­kalmából Kaposvárott ünne­pi nagygyűlést tartottak, amelyen beszédet mondott Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára, aki többek között hangsúlyozta: — Az éhezéstől, a nyomor­tól, a háború borzalmaitól megkínzott nép, a munkások, parasztok, katonák 62 évvel ezelőtt a világon harmadik­ként — a Párizsi Kommün, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, — a szovjet példát követve és ezzel példát is mutatva, diadalra vitték a szocialista forradalom ügyét — kezdte ünnepi beszédét Köpf Lászlóné. — Sok igaz forradalmár, köztük Kun Béla, Szamuely Tibor, Korvin Ottó emelte magasra a szabadság zászla­ját, mégreszkettétve az impe­rialista hatalmakat, bátorítva a többi elnyomott nemzetet. Erőt adtak a forradalmát, ha­záját védő orosz proletariátus­nak, örök példát mutatva elv­hűségből, hősiességből, haza­szeretetből minden új nem­zedéknek. — A győzelmes Tanácsköz­társaság évezredes álmok tel­jesítésébe fogott — folytatta az ünnepi szónok. — Megmu­tatta milyen erő lakozik a népben, milyen lehetőség rej­lik a gyárak, a földek köztu­lajdonba vételében, milyen szellemi energiákat szabadít fel a társadalmi haladás ügye a tudományban, a művészet­ben, a kultúra minden terü­letén. Számlálhatatlan tett­ben az életkörülmények javí­tásában, a köz dolgaiba való beleszólás lehetőségében mu­tatkozott meg az addig elnyo­mottak, az addig kirekesztet­tek előtt a szocializmus jobb világa, olyan erővel, mely tízezrével állította csatasorba a tanácshatalmat védeni kész dolgozókat, munkásokat, pa­rasztokat, értelmiségieket, magyarokat és nemzetiségieket a forradalomra törő interven­ció ellen. — Amikor a rövid, de an­nál dicsőbb 133 nap után ki­hullt kezükből a vörös lobogó, örök emlékezetbe adták: a magyar nép harca a magyar munkásosztály kezébe van immár letéve. A Tanácsköz­társaság ha rövid időre is, de a fejlődés élvonalába ál­lította népünket, s az utána következő hosszú ellenforra­dalmi időszakban erőt adó, bátorító, harcra buzdító pél­dává vált. — Néhány nappal ezelőtt tisztelegtünk országszerte az 1848-as forradalom és sza­badságharc hőseinek emléke előtt, és néhány nap múlva kinyúlnak majd a hálatüzek, és elvisszük a megemlékezés virágait a felszabadító szovjet katonák sírjára. Ma azonban, mikor rájuk is gondolunk, el­sősorban 1919-es forradalmár példaképeinkre emlékezünk, köztük azokra az ifjúkommu­nistákra, kik a párthoz első­ként csatlakozva, gondolatai­kat, tetteiket, fiatal életüket szentelték a szocialista forra­dalomnak. Emlékezünk arra a csaknem negyedszázaddal ezelőtti napra is, mikor egy véres ellenfor­radalom után éppen a Tanács- köztársaság évfordulóján új­ból kibomlott a magyar ifjú­kommunisták zászlaja, melyen ma is ez a két dátum áll: 1919—1957. Bizonyítják számunkra ezek az évfordulók is, hogy a forradalmak élvonalában mindig ott küzdöttek az ak­kori fiatalok, az Ifjúság leg­jobbjai. — Így van ez ma is, mikor népünk a fejlett szocialista társadalom építésén dolgozik. A szocializmus építésének útján magunkkal visszük for­radalmaink emlékét, tanulsá­gait — mondotta befejezésül Köpf Lászlóné. Tavaszi szünet: április 6-tól 11-ig Az általános és a középisko­lákban az idén április 6-án, hétfőn kezdődik és 11-én, szombaton fejeződik be a ta­vaszi szünet. A tanítás április 13-án, hétfőn folytatódik. A napköziotthonokban a szün­időben is várják a tanulókat: vidám programokat, kirán­dulásokat rendeznek nekik, akárcsak az úttörőcsapatoknál, és a KISZ-szervezetekben. A szünidő után következő néhány hónapban folytatódik a munka. A középiskolák vég­zősei az utolsó erőfeszítéseket teszik a nagy próba: az érett­ségi előtt, ők s az egészség­ügyi szakiskolák III. osztályos tanulói május 9-én búcsúznak az iskolától. Az érettségi vizs­gák május 18-án kezdődnek. Az érettségi-felvételi közös írásbeli vizsgákat május 25- én és 26-án tartják. A dolgo­zók középiskoláiban június 1- én kezdődnek az írásbeli érettségi vizsgák. A tanév utolsó tanítási nap­ja az általános iskolákban és a középiskolák I—III. osztá­lyaiban, az egészségügyi szak­iskolákban, valamint a gépíró- és gyorsíróiskolák I—II. osz­tályaiban június 12. (MTI) TAVA MAI SZÁMUNKBAN: Tanácsok a korszerűbb, egyszerűbb ügyintézésért Tudományos-technikai úttörőszemle Mi lesz veled, Annamária? Bánk Gyors, példás ítélet „Tanácstalan" községek? Bartók-ünnepségek a megyei művelődési központban Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából, a salgótarjáni Megyei József Attila Művelődési Központ is — más intézményekhez ha­sonlóan — ünnepi programok­kal kíván tisztelegni a nagy zeneköltő emlékének. A cenr tenáriumi rendezvények sok­színűek és széles körű érdek­lődésre tartanak számot. Az események ma kezdőd­nek. Ezen a napon kerül sor a Bartók Béla életét bemutató fotódokumentációs kiállítás megnyitójára. Ugyancsak ek­kor nyitják meg a „Bartók a gyermekek világában" címmel meghirdetett megyei gyermek- rajzpályázat anyagából rende­zett tárlatot, az üvegcsarnok­ban. Szintén e napon hangoznak el azok az előadások a mű­velődési központ klubjában, amelyek méltón idézik a nagy zeneköltő munkásságának te­rületeit. Bartók a zenefolklo­rista címmel Olsvai Imre nép- zenekutató (Magyar Tudomá­nyos Akadémia) tart előadást. Bartók-művek balettszínpa­don címmel hallhatják az ér­deklődök Maácz Lászlónak, a „Táncművészet" felelős szer­kesztőjének előadását. Bar­tók és a néptáncművészet cím­mel pedig dr. Pesovár Erüö néptánckutató (MTA) tart előadást. Bartók-emlékhangversenyt rendeznek a művelődési köz­pont üvegcsarnokában márci­us 24-én. Bevezetőt mond Ré­ti Zoltán, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Állami Ze­neiskola igazgatója. Műsoron szerepel Giocoso, Sirató, Ro­mán népdal. Erdélyi táncok, előadja a nagybátonyi kama­razenekar, koncertmester Tor- ják Vilmos; Gyermekeknek (Szendrey Karper László át­irata), előadja Fogarasi Béla, gitár, Balassagyarmat; Duók, előadja Torják Vilmos, Sán­dor László, hegedű, Salgótar­ján; Tizenöt magyar paraszt­dal, előadja Kanyó András, fuvola, Perneczki Zsolt, zon­gora, Balassagyarmat; Allegro barbaro, előadja Somogyi Zol­tánná, zongora, Salgótarján; Keserves, cipósütés, Rgzgonyl István vezényletével a salgó­tarjáni Bolyai János Gimná­zium leánykara adja elő; Há­rom csikmegyei népdal, elő­adja Kazinczi Andrásné, oboa, Torják Vilmosné, zongora, Salgófarján; Román táncok, előadja Orsó Erzsébet, hege­dű, Nagybátony, Radicsné Ba­ranyai Mariann, zongora; Rap­szódia 1. Prima parta, előad­ja Bódiss Miklós, gordonka, Salgótarján és Balázs Ferenc, zongora, Nagybátony; Négy szlovák népdal, előadja a pe­dagóguskórus Virág László vezényletével, zongorán kí­sér Virág Lászlóné. Három „szomszédvár”, fenn­állása óta együttműködő in­tézmény adott otthont a hét végén a tudományos-technikai úttörőszemle megyei döntőjé­nek Salgótarján zagyvapál- falval városkörzetében. A Budapesti úti Általános Isko­lában ma folytatják az írás­beli és szóbeli versenyeket. Az ifjúsági-művelődési ház a közművelődési és játékprogra­mok bázisa, a 211-es számú ISZI-ben kaptak szállást és étkezést a tanulók, öt terüle­ten mérik össze tudásukat — ám tanulmányi verseny he­lyett inkább a szemle kifeje­zés állja meg a helyét, hiszen az ismeretek mellett lelemé­nyességre, ügyességre, jó csapatmunkára is szükség van, és a döntőbe kerülő diá­kok az írásbeli és szóbeli fel­adatok mellett sok-sok él­ményt is kapnak. Három kate­góriában 6 háromfős csapat verseng: a társadalomkutató úttörők között a salgótarjáni Mártírok úti iskola, a balas­sagyarmati II. Rákóczi, a dejtári, diósjenői, karancs­lapujtői és jobbágyi; a terZ mészetkutatók a salgótarjáni Gagarinból, a balassagyarmati. Dózsából, örhalomból, Rom- hányból, Nagybátonyból és Palotásról érkeztek, a* orosz nyelv barátai a salgótarjáni Mártírok úti iskola, a balas­sagyarmati Ifjúság úti, a dré- gelypalánki, a romhányl, ka- rancslapujtői, pásztói iskola tanulói. A négy versengő út­törő-technikus csapatot á salgótarjáni Csizmadia úti iskola, a balassagyarmati If­júság úti iskola, Nagylóc és Mátraverebély állította kií Négy fő tagozatos oroszosz­tályból került ki. A szlovák nyelvűek Nézsáról, Nógrád- sápról, Rétságról és Lucfal-, várói jöttek. Szombaton a» írásbeli és gyakorlati felada­tokat követően üzemlátoga­tásra, városnézésre került sor. Ma közös játékok, játszó­ház, táncház követi a szóbelit,' majd délután értékelés, szak­ágankénti zárás lesz. A szemle tapasztalatairól, eredményé­ről a későbbiekben beszámoz lünk. t Településfejlesztő társadalmi munkaverseny Elsők: Balassagyarmat, Rétság, Romhány A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban ér­tékelte a településfejlesztés ér­dekében kibontakozott tava­lyi társadalmi munkaversenyt. A két város közül a balassa­gyarmatiak szerepeltek job­ban, az egy főre jutó társa­dalmi munkaérték 738 forint. A nagyközségek versenyében Rétság lett az első, — átlago­san 1062 forint értékű mun­kával, míg a községek között a romhányiak (1340), nőtincsi- ek (1296), nagyorosziak (1233), teljesítménye kimagasló. A versenykiírásnak megfelelően a helyezést elért tanácsoknak a megyei tanács végrehajtó bizottsága a fejlesztési alap­hoz hozzájárulást hagyott jó­vá. így Balassagyarmat 500, Rétság 400, Romhány 300, Nő­tincs 200, Nagyoroszi község tanácsa 100 ezer forintot ka­pott a kimagaslóan végzett társadalmi munka jutalmául. A Hazafias , Népfront, a KISZ megyei bizottsága, a Szakszervezetek Nógrád mez gyei Tanácsa, a Vöröskereszt megyei vezetősége és a megyei tanács végrehajtó bizottsága köszönetét fejezi ki a megye lakosságának, a gyárak, üze­mek, intézmények dolgozói­nak, munkáskollektíváknak,' társadalmi és tömegszerveze­tek aktivistáinak, valamint a tanácsok dolgozóinak az V; ötéves terv idején, s 1980-ban a településfejlesztést segítő társadalmi munkamozgalom keretében végzett munkájuk­ért, a szervezésért. A megyei szervek úgy ítélik meg, aktív közreműködésük jelentős mér­tékben járult a megye fej­lődéséhez, gazdagításához, a környezetvédelemhez, a tele­pülések tisztaságához, szebbé tételéhez. Egyúttal kérik a megye lakosságát, hogy a VI, ötéves terv időszakában is já­ruljanak hozzá önkéntes mun­kájukkal a tervek végrehaj­tásához, a lakosság életkörül': ményeinek javításához..

Next

/
Oldalképek
Tartalom