Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-21 / 68. szám
Czyrek és Genscher beszéde Á lengyel— tárgyalásokról Kelemen István, az MTI tudósítója jelenti: hozzátette: országa fenntartja azt a javaslatot, hogy a konferenciát Varsóban tartsák meg. A lengyel helyzetről szólva rámutatott: az ország társadalmi-politikai életének megVarsóban pénteken folytatódtak a lengyel—nyugatnémet tárgyalások a nemzetközi helyzetről és a két ország kapcsolatairól. A megbeszélések első fordulója után, csütörtökön este Józef Czyrek lengyel külügyminiszter vacsorát adott a nyugatnémet tárgyaló küldöttség vezetője, Hans-Dietrich Genscher tiszteletére. A találkozón a két külügyminiszter együttműködéssel” beszédet mondott. Czyrek emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetet a feszültség fokozódása, s az olyan tendenciák erősödése jellemzi, amelyek ellentétesek a Helsinkiben is rögzített enyhülési és együttműködési politika irányvonalával. A feszültség fokozódásának fő forrása a Varsói Szerződés fölötti katonai fölény megszerzésére irányuló törekvés. Ez veszélyezteti az erő- egyensúly, a nemzetközi biztonság alapját. Ha ez a helyzet nem változik, kontinensünkön veszélybe kerülhetnek az családegyesítésről öt évvel ezelőtt kötött megállapodás végrehajtásáról. Kifejtette az NSZK kormányának azt az álláspontját, hogy a belügyekbe való be újítását, a szocialista demok- »nem avatkozás elvét a hel- rácia megerősítését, a stabili- sinki záróokmányt aláíró vázádét célzó program alapja lamennyi államnak tiszteletben a szocialista államrend, s az kell tartani, s ezzel kapcsolat- a külpolitika, amely „eltéphe- ban a bonni kormány „hagyotetlenül kapcsolódik össze a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szövetséggel, baráti, sokoldalú „Ezért, meggyőződésünk szerint, nem csak a lengyel államérdekeket, hanem az enyhülésre, a nemzetközi biztonság erősítésére irányuló politikát is veszélyeztetik azok a számítások, amelyek Lengyel- ország destabilizálásával, a fejlődés szocialista útjáról való letérítésével kapcsolatosak.” A lengyel—nyugatnémet kapcsolatokat Czyrek — úgy kell alakítani, hogy azok jól szolgálják az európai békét és együttműködést. Hangoztatta, hogy teljes mányosan tartózkodó” politikájáról beszélt. „A be nem avatkozás azonban nem jelenti a gazdasági segítség megtagadását. Az NSZK kész ilyen segítséget nyújtani, ha Lengyelország úgy kívánja” — mondotta. Genscher hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni mindazt, amit a hetvenes évek során sikerült elérni a kelet—nyugati kapcsolatokban, és kívánatos e politika folytatása „az egyre bonyolultabbá váló időszakokban is”. A nyugatnémet külügymi- mondotta niszter úgy értékelte a madrienyhülési és együttműködési mértékben és következetesen politika vívmányai. Czyrek ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az SZKP XXVI. kongresszusán Leonyid Brezs- nyev által előterjesztett új szovjet békekezdeményezések esélyt teremtenek arra, hogy építő párbeszéd és előrehaladás történjék az Európa és a világ szempontjából kulcsfontosságú kérdésekben. „Redi találkozót, mint „Kelet és Nyugat képviselőinek jelenlegi, egyetlen széles körű fórumát”, ahol „hasznos vita alakult ki a helsinki záróokmány meg kell valósítani a két eddigi megvalósításáról, vaország kapcsolatait rendező, több mint tíz évvel ezelőtt aláírt alapszerződést, amely már eddig is sok fontos eredményt hozott. Ez utóbbiakkal kapcsolatban méltatta Schmidt nyugatnémet kancellár és Genscher külügyminiszter személyes érdemeit. Válaszbeszédét Genscher a méljük, hogy Nyugat-Európa lengyel—nyugatnémet alap- — így az NSZK —, s az Egye- szerződés jelentőségének mélyült Államok megfelelően ér- tatásával kezdte. Mint hang- tékeli e nagy jelentőségű kéz- súlyozta, a szerződés révén deményezéseket, és építő mó- szilárdabbá váltak, javultak dón járul hozzá az enyhülés a politikai kapcsolatok, a és a leszerelés ügyéhez”. gazdasági kapcsolatok pedig A kelet—nyugati kapcsola- szorosakká váltak. Lengyeltok javításában csakis az ország a második helyen’ áll enyhülés körülményei között az NSZK-nak a kelet-európaj történhet haladás, s csak ak- országokkal folytatott keres- megállapodni azokról a kere- kor, ha elismerik és tisztelet- kedelmében. Genscher hangoz- tekről, amelyek között kőnkben tartják a második világ- tatta: a Német Szövetségi rét tárgyalások kezdődhet - háború után az európai föld- Köztársaság „határozott szán- nek ezekről a kérdésekről. A részen kialakult politikai és déka, hogy szilárd partnerként bécsi haderőcsökkentési tárterületi realitásokat. A lengyel működjék együt Lengyelor- gyalásokkal kapcsolatban a külügyminiszter hangsúlyoz- szággal a jelenlegi gazdasági ta, hogy országa nagy jelentő- nehézségek leküzdésében”, séget tulajdonít a politikai Kitért a kulturális kapcsola- enyhülés katonai enyhüléssel tok bővülésére, s arra, hogy való kiegészítésének, s arra a két nép „közlebb került egy- törekszik, hogy a madridi ta- máshoz”, lálkozó elvezessen a katonai Genscher a továbbiakban enyhülési és leszerelési konfe- szólt a Lengyelországban élő rencia összehívásához. Czyrek németek áttelepüléséről, a lamint a Kelet és a Nyugat előtt álló problémákról”. Genscher szerint most mindenekelőtt „az emberi kapcsolatok, az információcsere javítására, s arra van szükség, hogy pontosan meghatározzuk: mivel foglalkozzék a tervezett európai leszerelési konferencia”. „Közelebb vitt minket ehhez a célhoz a Szovjetuniónak Leonyid Brezsnyev által kinyilvánított készsége arra, hogy egész európai területére hajlandó kiterjeszteni a bizalomépítő intézkedéseket” — mondotta Genscher —, majd azt a reményét hangoztatta, hogy Madridban sikerül Nyugat által vitatott létszámadatok tisztázását sürgette. Szólt a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásának szükségességéről, majd végezetül kijelentette, hogy a Német Szövetségi Köztársaság „a béke megőrzését tekinti fő feladatának”. Salvodori jelentés Egyházak tiltakozása az amerikai beavatkozás miatt Az Egyesült Államok tizenegy protestáns és ortodox egyháza és vallási közössége mintegy 17 millió hívő nevében bejelentette tiltakozását a Salvador belügyeibe való amerikai beavatkozás és a salvado- ri jutnának juttatott amerikai fegyverszállítmányok miatt — vált ismeréssé csütörtökön amerikai egyházi körökből. , Arturo Rivera Y Damas, San Salvador ügyvezető érseke a latin-amerikai püspöki tanács (CÉLAM) Santiago de Chilében folyó 18. ülésszakán Forradalmi Demokratikus Front szóvivője az AP hír- ügynökségnek adott nyilatkozatában alaposan eltúlzottnak minősítette ezt a számot, , kijelentve, hogy ezekkel a meghamisított adatokkal akarja a Reagan-kormányzat igazolni salvadori beavatkozását, a katonai segélyeket. (Ismeretes, hogy március 6-i sajtó- értekezletén Reagan elnök éppen ezt a hatezres számot említette, kijelentette: ez bizonyítja, hogy amikor az Egyesült Államok katonai tanácsadókat és fegyvereket ad a kijelentette, hogy a salvadori salvadori juntának, ezzel „az kérdést „politikai eszközökkel emberi jogokat támogató erő- és nem fegyverek segítségé- ket seg£ti”). vei kell megoldani”. Az ér- ( sek emlékeztetett arra, hogy a ^ hazafiak és a salvadori kormány közötti fegyveres ösz- szecsapásoknak az elmúlt évben 12 000, az új évben is már 3000 halálos áldozata van. Egyházi körökből vált ismeretessé, hogy az elmúlt 14 hónap folyamán a Salvadorban dúló erőszakhullám következtében 147 tanár vesztette életét. A washingtoni külügyminisztérium egy csütörtökön nyilvánosságra hozott dokumentumban azt állította, hogy a hazafiak» a múlt évben 6000 kormánykatonát öltek meg. A Shafic Handal, a Salvadori Kommunista Párt főtitkára küldöttség élén szerdán Bejrútba érkezett, ahol a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért (FDLP) szervezet vezetői fogadták — jelentette a Libanoni Kommunista Párt napilapja. Hándal megbeszéléseket folytatott a LKP vezetőivel és Georges Haui főtitkárral. A találkozón foglalkoztak Izraelnek a dél-libanoni területek elleni agressziójával, valamint a salvadori helyzettel. (MTI) NÓGRAD - 1981. március 21., szombat Tiltakozás Több fekete-afrikai vezető tiltakozásába ütközik a Reagan- kormányzatnak az a törekvése, hogy meg kívánja változtatni az amerikai kongresszus által 1976-ban hozott törvényt, amely megtiltja az Egyesült Államoknak az angolai lázadó szervezetek támogatását. Shehu Shagari nigériai elnök londoni hivatalos látogatásán csütörtökön kijelentette: „rendkívül súlyos helyzetet idézne elő, ha az Egyesült Államok valóban segítené a lázadó angolai szervezeteket... ha ezt megtenné, ez kihívás lenne nem csak Angola, hanem egész Afrika ellen is”. Azzal vádolta a nyugati hatalmakat, hogy összejátszanak a dél-afrikai fajüldöző rezsimmel. (MTI) Mr. Pipes tételei Vajon egy kormánytisztviselő — kényes, fontos pozícióban — képviseli a kormányzatot vagy sem? A kérdés korántsem költői, amelyre nem szokás választ várni. Ellenkezőleg, a lehető legkonkrétabb. Mégpedig a Pipes-ügy kapcsán. Richard Pipes, a washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági részlegének vezető szovjetszakértője a minap nem átallotta azt követelni a Szovjetuniótól, hogy „rendszerét változtassa meg”, máskülönben „a háború elkerülhetetlen”. Vagyis Mr. Pipes tétele szerint amennyiben Moszkva nem mond le jelenlegi társadalmi és gazdasági rendszerének építéséről, s arról a politikáról, amely százmilliók szemében egyértelmű, az enyhülés és a leszerelés vívmányainak védelmével, akkor majd fegyverrel bírják rá álláspontjának megváltoztatására. Különben is, a jeles tisztviselő szerint az enyhülési politika már a múlté. S hogy még egy baklövéssel tetézze kirohanását a Szovjetunió ellen, Pipes alaposan megdorgálta az NSZK külügyminiszterét is. Genscher ugyanis — Pipes szerint — „nyomást akar gyakorolni” az amerikai kormányra az új külpolitikai irányvonal megváltoztatása céljából. Jókora botrányt kavartak a kijelentések. A Fehér Ház szóvivője elhatárolta a kormányt Pipes szavaitól, Haig külügyminiszter pedig sebtében levelet írt Bonnba, hogy bocsánatot kérjen kollégájától. Persze nyilatkozatokkal és mosakodólevéllel aligha lehet pontot tenni a feltűnő ügy végére. Jó lenne, ha egyszer már a hivatalos Washington is félreérthetetlenül kinyilvánítaná szándékát: hajlandó-e az enyhülés, a leszerelés ügyében együttműködni a világ nagyobbik felével vagy sem? Ahhoz ugyanis nem férhet kétség, hogy — bizonyos eltérő álláspontok és részkérdésekben fennálló nézetkülönbségek ellenére — áz emberiség túlnyomó többsége el akarja kerülni a harmadik világháborút, ki akar térni a nukleáris katasztrófa elől. Richard Pipes a kisebbséghez tartozik. Azokhoz, akik szeretnék „a háború elkerülhetetlenségének” tételét rákényszeríteni az emberiségre. Olyan csoportosulás tagja, amely a világ dolgait az amerikaiak szája íze szerint óhajtja rendezni. Nem csoda, hogy józanabb washingtoni körökben akadt, aki egyszerűen ostobának minősítette Pipes nézeteit, s jószerivel magát a szakértőt is. Ezzel persze semmi nincs elintézve. Pipes és a vele azonos nézeteket vallók — sajnos, maga az amerikai külügyminiszter: Alekszander Haig is, legutóbb a képviselőházban — továbbra is ragaszkodnak Washington „új politikai irányvonalához”. Ami nem egyéb, mint szovjetellenes kirohanásokkal tarkított gorombáskodások. Mint ilyenek, aligha alkalmasak a világ gondSainak közös erőfeszítéseken alapuló, tárgyalásos megoldására, a kelet—nyugati kapcsolatok ápolására és kölcsönös előnyökön nyugvó gyarapítására. Gyapay Dénes Hollandia — íulipán nélkül (4.) Európa kapujában Rotterdam kikötője a legnagyobb a világon; itt bonyolítják le a tengeri kereskedelem egynegyedét. A kikötőigazgatóság jachtjáról nézve a méretek nagysága, a pezsgő forgalom lenyűgözte az embert. Kilátástalanul sflfűn hullott a hó, de fél óra sem telt el. és sziporkázó napsütés öntötte el a kikötőt? felhő sem maradt az égen, s ha hűvös is volt, olyan tiszta, áttetsző lett a levegő, mint nálunk nyár közepén — zápor után. (Azt mondják: Hollandiában az év 365 napjából 280 csapadékos.) Kristálytiszta levegőben láthattam hát a tengerek kikötőinek világelsőjét. Az „El Maza”, az igazgatóság jachtja kecses manőverekkel húzott el az óriás óceánjárók, hatalmas uszályok és az őket vontató hajók mellett; ügyesen forgolódott a beágazó csatornák dokkjai előtt, ahol megállás nélkül pezsgett az élet. Daruk százai, ezrei nyúltak a magasba, s a speciális kotróhajók egész nap megállás nélkül dolgoztak, tisztították a medret a lerakódott iszaptól. Városközeiben 10—12, kint 26 méter mély a meder; 300 ezer tonnás tankhajókat is fogadni I tudnak, s egyszer egy 480 ezer tonnás hajó is kikötött — igaz, nem volt teljesen megrakva. .. A látvány csodálatos volt, de a számok (ha unalmasak és fárasztóak is néha) többet mondanak a méretekről. Rotterdam nemzetközi kikötője 300 hajózási útvonallal és 13 ezer menetrendszerű járattal áll kapcsolatban. Harminckét kilométer hosszú, nem számítva a tömérdek leágazást, a mesterséges szigeteket. Évente átlag 30 ezer óceánjáró és 20 ezer belföldi hajó vet- horgonyt a rakodó-, a hajóépítő és javítódokkok mentén, megközelítően 300 millió tonna áruval. S ha ezeket a számokat megjegyeztük, már az sem feltűnő, hogy 14 ezer kikötői munkás tevékenykedik Európa kapujában. Először a térképen, azután a valóságban néztem a partokat. A térkép sárga foltokkal, a valóság magasba nyúló, ezüstös tornyokkal, kéményekkel jelzi a petrokémiai telepeket. A Shell, az Esso, a Chovron, a British Petroleum, a Gulf Oil hatalmas ipartelepei, olajfinomítói csővezetéken fogadják a tankhajók terhét, évente 141 millió tonna kőolajat. Félelmetes monstrum mellett haladtunk el; vendéglátóink készségesen mesélték a katasztrófa történetét. A Monrovia nevű, valamikor libériái zászló alatt hajózó 225 ezer ' tonnás tankhajó évekig állta az óceánok viharát. Itt a kikötőben érte a vég: mintha éles késsel szelték volna, úgy vált ketté a hatalmas hajótest. Ahogy szinte a víz színéről fölnéztem rá, kiégett felhőkarcolónak tetszett. Rosz- szul rakták meg, csak a hajó egyik felével törődtek, s a másik sértetten, óriási robajjal vált le. A Monroviát — végül már ócskavasként — jugoszláv és spanyol hajósok vették meg... A történetet szerény kis epizódnak szántam — a számok és adatok oldásaként — Európa hatalmas kikötőjének világából. Izgalmasabb talán a fejlődés, az áruszállítás világszerte elkerülhetetlen és célszerű korszerűsítése, amelynek nem is akármilyen nyomai fedezhetők föl Rotterdam kikötőjében. Évente 1,2 millió konténert emelnek magasba a parti, s az úszódaruk, tartalmuk 17,6 millió tonna. A konténer itt is forradalmasította az árurakodást. Az óriásdaruk percenként két darab négyszáz tonnás konténert emelnek ki a vízi járművekből, vagy „adagolnak” a hajótestbe. Dicsekedtek egy újdonsággal is: a darabonként 800 tonnás, úgynevezett CB úszókonténerekről van szó. Ezeket a nyílt tengeren horgonyzó hajókról emelik le, s a vízen vontatják be őket a dokkokhoz, vasúti kocsikhoz, raktárakhoz. .. ☆ Üti beszámolóm végéhez értem. Sok mindenről írtam, legizgalmasabb élményeimet vetettem papírra. Szándékom az volt, hogy bemutassam:milyen Hollandia — tulipán nélkül. Pedig volt tulipán, szélmalmokat is láttam az út mentén és a skanzenokba gyűjtve. Ám rajtuk kívül sok más volt még, amiért érdemes figyelni Hollandiára. Jávori Béla — Vége — Rendkívüli állapot a Közép-afrikai Köztársaságban Alig huszonnégy órával meg-' 38,1 százalékával szemben). választása után kihirdette a rendkívüli állapotot és feloszlatta a kormányt David Dac- ko, a Közép-afrikai Köztársaság elnöke — jelentették a bangui rádióra hivatkozva a hírügynökségek. Azt követően, hogy a legfelsőbb bíróság a március 15- én megtartott első választási forduló alapján csütörtökön győztesnek hirdette ki a franciák támogatását élvező David Dackót (Dacko a szavazatok 50,2 százalékét kapta legfőbb riválisának, Ange Patassenak. a közép-afrikai népi felsza- badítási mozgalom jelöltjének Pénteken reggel, amint megszűnt az éjszakára elrendelt kijárási tilalom hatálya, főleg fiatalokból álló tömegek tüntettek Dacko ellen. A rendőrség könnygázzal és gumibotokkal támadt az elnöki palota és a Banguiban állomásozó francia ejtőernyősök főhadiszállása felé vonuló tüntetőkre és szétoszlatta őket. Az összecsapásokban több. mint hatvanan megsebesültek Dacko a hadseregnek rendelte alá a rendőrséget és utasította a fegyveres testületeket, hogy szükség esetén lőfegyverüket használják. (MTI) Elutazott Taha Jassin Ramadhan Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Taha Jassin Ramadhant, az Iraki Forradalmi Parancsnoki Tanács tagját, az Iraki Köztársaság első miniszterelnök-helyettesét, aki Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban A szívélyes légkörű találkozón részt vett Lázár György. Jelen volt Gonda Lajos hazánk bagdadi és Ismail Hammudi Hussain, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövete A Parlament delegációster- mében Lázár György és Taha Jassin Ramadhan jelenlétében aláírták a magyar—iraki gazdasági együttműködési állandó vegyes bizottságnak az Iraki Köztársaság első miniszterelnök-helyettese látogatásával egyidejűleg megtartott, 7. üléséről készült jegyzőkönyvét. Hivatalos látogatását befejezve délután elutazott Budapestről Taha Jassin Ramadhan. Az első miniszterelnökhelyettessel együtt elutaztak kíséretének személyiségei, köztük Hassan Ali, az Iraki Forradalmi Parancsnoki Tanács tagja, a magyar—iraki gazdasági együttműködési állandó vegyes bizottság társelnöke, kereskedelmi miniszter, dr. Taha Ibrahim al- Abdullah tervezési miniszter, Ahmad Hussain al-Samarfae külügyminiszter-helyettes. Az Iraki Köztársaság, első miniszterelnök-helyettesét a Feri hegyi repülőtéren Lázár György, valamint Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Hoós János országos tervhivatali államtitkár és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes búcsúztatta. Jelen volt Gonda Lajos és Ismail Hammudi Hussain. ☆ A tárgyalások befejeztével közleményt adtak ki. A látogatás befejeztével Taha Jassin Ramadhan, az Iraki Köztársaság Forradalmi Parancsnoki Tanácsának tagja, az Iraki Köztársaság első miniszterelnök-helyettese iraki látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnökét, aki a meghívást elfogadta. A látogatás- időpontját később határozzák meg. (MTI) Letartóztatások Man purban Az indiai parlament alsóháza megvizsgálta a Manipur szövetségi államban kialakult helyzetet. A képviselők hangsúlyozták, hogy ez az északkeleti állam továbbra is a különböző szakadár csoportok felforgató tevékenységének színtere maradt. Az ülésen felszólaló Jogendra Makvana belügyi államminiszter közölte, hogy tavaly Manipurban a biztonsági erők 195 szélsőségest letartóztattak, 29 banditát megöltek, 130 pedig önként megadta magát a hatóságoknak. A képviselők felhívással fordultak az ország népéhez: határozottan utasítsa el a sza- kadárok és a mögöttük állók kísérleteit, védje meg India függetlenségét és területi épségét. f