Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-18 / 65. szám

TDK-konferenda előtt Salgótarjánban A tudományos munka csírája A Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intézeté­ben tartják a XV. országos tudományos diákköri konfe­rencia közgazdasági szekció­ját április 7-tól 9-ig. A TDK- konferencián tizenöt egyetem és főisly^la hallgatói vesznek részt, olyan felsőfokú intézmé­nyekből, ahol gazdasági jelle­gű képzés folyik, illetve köz­gazdasággal kapcsolatos tan­tárgyakat is oktatnak. Ezek a konferenciák a tudományos diákköri tevékenység nagy eseményei, megrendezésükre kétévenként kerül sor. Előt­te minden felsőfokú oktatási intézmény intézményi konfe­renciát rendez. Innen azok a hallgatók jutnak tovább, akik­nek dolgozatát és előadását a leg jobbnak találta a zsűri. Ez­után kerül sor a főiskolai mé­retű TDK-konfenenciára, s az ottani szereplés alapján kapják meg a hallgatók azt a jogot, hogy az országos kon­ferencián részt' vegyenek. Az intézeti, illetve a főiskolai szintű fDK-konferenciák múlt év decemberében zajlottak le. Az országos konfenenciára be­nyújtott dolgozatokat előzsü- rizik, a hallgatók ezután nye­rik el az indulás jogát. Országosan 212 pályamunka érkezett, ezek zsűrizése most folyik. A salgótarjáni intézet­ből összesen nyolcán küldtek be pályamunkát, hatan a köz- gazdasági, ketten a marxiz­mus— leninizmus szekcióba, amelyet Budapesten rendez­nek. Az országos TDK-konfe- rencián egyébként 12 szekció­ban zajlik majd a munka az ország különböző városaiban, így Salgótarjánban is, a köz- gazdasági szekcióban. A feltételek, követelmények szigorúak. Aki ilyen magas-* szintű versengésben helyezést ér el, rangot mondhat magá­énak. De felmerül éppen ezért a kérdés, hogy mi lesz a sorsa annak a szellemi tőkének, amelyet a hallgatók e munká­ba fektetnek? — Amennyiben vállalattól, illetve vállalatgazdálkodási té­mában íródott a dolgozat, ak­kor — ha igényli a vállalat — egy példányt megküldünk szá­mára, esetleges hasznosításra — jegyzi meg Bocsó Klára, a Pénzügyi és Számviteli Főis­kola salgótarjáni intézete TDK-tanácsának elnöke. — Egyébként, hasznosításról nemigen tudunk, nincs visz- szacsatolás az alkalmazásról. Egy-két esetről azonban mégis tudnak. Nagy Izabella, valamint Király Erzsébet, Vaj­da Csaba és Németh Zoltán dolgozatait említik, amelyek­kel kapcsolatban szóba jött a gyakorlati felhasználás. Ügy látszik tehát, hogy a befekte­tett szellemi tőke ebből a szempontból, sajnos, nem ka­matozhat, az esetleges ötletek, használható javaslatok eltűn­nek a vállalati süllyesztőben. Marad a közvetettv haszon. Ez sem lebecsülendő. Amint azt Lóránt Miklós, az intézet igazgatóhelyettese elmondja, hasznon mindenkelőtt a hall­gatók számára a jó szereplés­ből származó sikerélmény, amely ösztönzően hat a továb­bi tanulmányi munkában is. Másrészt, ha a hallgató helye­zést ér el a konferenciákon, a bíráló bizottság és a zsűri ja­vasolhatja az államvizsga-bi­zottságnak a TDK-dolgozat szakdolgozatként való elfoga­dását. Nem is szólva arról, hogy a tudományos diákköri tevékenykedés során a hall­gató a választott témában el­mélyül, rengeteg konkrét el­méleti és gyakorlati ismeret­re tesz szert, s mindezt ered­ményesen hasznosíthatja, amennyiben arra a területre megy dolgozni. A vállalat ott is nyerhetne, ha a hallgatót, aki nála írt TDK-dolgozatot, tanulmányai elvégzése ' után „megszerzi”, hiszen korábban teljes értékű munkaerőt je­lent számára. A salgótarjáni intézetben öt esztendő alatt mintegy fél­száz TDK-dolgozat született. Fiatal intézetről lévén szó, nem is olyan kevés. Ennek ellenére akad még gond ezen a terülefen. Bocsó Klára és Lóránt Miklós szerint, még nem sikerült a TDK-munka köri jellegét megteremteni, az eddigi dolgozatok inkább egyéni feldolgozásokként jöt­tek létre. — Ideális volna, ha öt-hat hallgató egy tanár vezetésé­vel műhelymunkát végezne — mondják. — Ez a gyakorlat eddig nem alakult ki. A pro­szemináriumi rendszer segíte­ni fog abban, hogy azonos ér­deklődésűek egy témakörön belül dolgozhassanak, az utol­só két félévben. Mindez a TDK-munka köri jellegének erősítését is segítheti. Gyakor­latilag azonban a TDK-körö- ket nagyon hamar, legalább a második év elején be lehet­ne indítani, s ehhez a KISZ segítségére is fokozottabban szükség volna. Hiszen a TDK- tevékenység jelentőségét alig­ha lehet túlbecsülni, ez a te­vékenység a tudományos mun­ka csírája. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intéze­te készül az országos jellegű eseményre. Segítséget vár töb­bek között, az üzemektől is. A résztvevők például a harma­dik napon szívesen megismer­kednének a várossal, illetőleg a város üzemeivel. Fogadásuk­nak föltehetően nem lesz aka­dálya. T. E. Pösténypusztai látogatás 'Az 1960-as évek derekán ré­gi óhaja valósult meg a pös- ténypusztaiaknak. Elkészült és átadták a művelődési házat. A kis település lakossága ott szorgoskodott az építkezésnél. Az emberek kötelességüknek tartották, hogy kivegyék ré­szüket a munkából. Mindenki ott és abban segített, amiben tudott, amihez a legjobban ér­tett. Ahogy múltak az évek, a2 emberek szemében egyre inkább veszített jelentőségé­ből a kis intézmény. Talán azért, mert az egykori lelkes fiatalok, akik annak idején a téglát hordták, maltert ke­verték, felnőttek? Nem volt olyan programja az intéz­ménynek ami vonzotta, érde­kelte az ifjúságot? Tény, hogy elcsendesedett az élet. Estén­ként sötétek maradtak az ab­lakok. Természetesen, az igaz­sághoz az is hozzátartozik, hogy az idők során a beren­dezések megkoptak, a felsze­relés nem sokat gyarapodott. Ma újra csörgedezik az élet a kis település művelődé­si házában. — Csaknem négy éve ve­zetem a pösténypusztai mű­velődési otthont, a szécsényi művelődési ház „fiókintézmé­nyét”. Meglehetősen nehéz volt * kezdet. A szegényes, ko­pott, külsejű, nagytermünket fel kellett újítani, — magya­rázta Márton Valéria, a mű­velődési ház tiszteletdíjas ve­zetője. — Milyen az emberek ér­deklődése a különböző ren­dezvények iránt? — A falu 120 családjából, 60—70-re tehető azoknak a jól érzik itt magukat, igé­nyelik a jobbat, a változato­sabb műsort, programot. Ven­dégünk volt a szécsényi TI- TANUSZ zenekar; tavaly a száma, akik eddig lakásuk szécsényi fúvószenekar adott kapuján nem léptek ki olyan térzenét. Nem ritka, hogy fő­gondolattal, hogy a kultúrház városi művészeket látunk valamilyen rendezvényére in- vendégül. Anyagiak hiányá- duljanak el. Azt hiszem, ez- ban ezeket a műsorokat a szé- zel sok mindent megmond- csényi ÁFÉSZ-szel közösen tam. Kevés ember él a pusz- szervezzük. Az öntevékeny kis- tán, összesen 320. Sok a nyug- csoportokat, melyek az alkotó­díjas. A KISZ-fiatalok száma munkát biztosítanák, nem si- 18. Fiatalabbak és idősebbek került létrehozni. Az idei év eljárnak a faluból dolgozni, elképzelései között szerepel az Ez nagymértékben nehezíti ifjúsági klub megalakítása, munkánkat. Szűkre szabott le- Szeretnénk több ismeretter­hetőségeinket sem veszik min­dig igénybe az emberek. — Mikor van nyitva az aj­tó az emberek előtt? — Keddtől péntekig estén­ként 18 órától 21 óráig. A hét végén szombaton és vasárnap 17 órától 21 óráig. A hétfői napokon mozielőadás van. Itt kapott helyet az ezer kötetes könyvtár. Heti 4 órát tartunk nyitva. Természetesen, amikor itt vagyok és valaki könyvet akar kölcsönözni, nem mon­dok nemet, a kölcsönzési időn túl sem. — Milyen művelődési, szó­rakozási lehetőségeket biztosí­tanak a kultúrházban? — Az emberek főleg a ren­dezvényekre jönnek el. Saj­nos, arra is elég kevesen. Minden alkalommal, minden műfajban, ugyanazokkal az arcokkal lehet találkozni. Igaz, hogy jelenlétük azt bizonyítja, jesztő előadást rendezni, erő­teljesebben kapcsolódni a szé­csényi művelődési központ kis­csoportjaihoz, rendezvényei­hez. — Sz. F. — fei Testnevelésóra a hchalomi iskola tornatermében- kj ­Minden szombat szabad 1982.szeptember: ötnapos tanítási hét az iskolákban Mindössze néhány hete an- kai hetilapja teljes társadalmi E gondolatok megvalósító­nak, hogy a Minisztertanács szinten szándékozik teret ad- sának máris vannak pártfo- határozatot hozott; jövő esz- ni az 1982 szeptemberében gói és ellenzői. Szülőktől is tendőtől kezdve hazánkban fo- tervezett ötnapos tanítási hét érdemes véleményeket össze- kozatosan áttérünk a 40 órás, bevezetésével kapcsolatos ja- gyűjteni, hiszen a központi munkahétre. Jó néhány ipar--vasiatoknak. Igen nagy szűk- intézkedésnek korántsem ön­ágban, a népgazdaság számos ség van a vélemények egyez- célú szabadidő-növelés lesz területén — korábbi kísérle- tetésére, a tapasztalatok és az a célja. Még csak az sem tekből, részintézkedésekből ötletek kicserélésére! Olyan kizárólagos indíték, hogy a adódóan — akadt már „előze- kérdésekre kell ugyanis meg- százezernél több, érintett pe- tese” ennek az intézkedés- nyugtató és nem csak egy tan- dagógus is méltán tarthat sorozatnak. Az oktatás terüle- évre szóló, hanem — esetleg igényt rövidített munkaidő­ién viszont — amelyre szín- — évtizedekig érvényes fele- re... Már az előkészítés idő­ién vonatkozik ez a döntés, s letet kapni (lehetőleg konzul- szakában is, a társadalmi ér- amelynek helyzetéről már az tatív módszerek nyomán) mint: dek a döntő, előző parlamenti ülésszakon hogyan és miként célszerű . ,, ', , szólt a művelődési miniszter, majd beosztani a tanévet ál- ,A vélemények kialakításá- — előjeleiben és teendőit te- talános iskolákban, illetve egyik _ „leginkább racio­kintve is különleges megoldá- középiskolákban? Miként gaz- í1?11®,íon?^®. a,z ba, ? sokat kíván a rövidített mun- dálkodjék jól iskola és család ^is„ebb közössegek ötletei, kahét. a diákszombatokkal — ugyan­Előzménynek tekinthető sza- akkor hogyan maradjon mégis kasz: a tizenegy napos tani- értékénél és mértékénél a tási ciklus bevezetése, amely tananyag? Az új beosztású korántsem volt gondoktól iskolai rend megteremtésével gondolatai — kozmetikázás nélkül, átgondoltan, az egy­mástól elütő javaslatoknak helyt adva — eljutnak a he­lyi tanácsokhoz, illetve vál­lalkozik tolmácsolásukra adott mentes. Ez mindmáig az ál- mennyire gyarapítható az ott- th talános iskolák leckéje” el- honi diákelfoglaltság? Az Tenyeges jfvasíatok tekintve azoktól a kísérletre utóbbi évtizedek szinte legna- kellő időben jussanak el az felben fefnt^y előkészüTeti ^°bb vállalkozása lesz az öt- jelzésrendszerként tanulmá- napos tanítási hét megvalósf nyozták a tizenegy napos ok- tása. Kellő tatási hét kihatásait. TÁRSADALMI VITÁRA BOCSÁTJÁK A Köznevelés, a Művelődé­si Minisztérium oktatáspoliti­testületekhez, — a miniszté­riumba, a szakszervezeti megalapozásának központba, a fővárosi, «me­llyen — társadalmi méretű — gyei tanácsok művelődésügyi konzultációja tehát nem csak osztályaihoz, hasznos, hanem elengedhetet­len is. VARNAK A SZÜLÖK JAVASLATÁRA Alfons Mucha világa Kevés képzőművésznek si- színésznője, Sarah Bernhardt kerül, hogy életműve kora kosztümjeit; tervezett ékszere- szimbólumává váljék. Alfons két, színpadi díszleteket; pla- Mucha (1860—1939) a kiváló kátjai, illusztrációi még mais cseh festő, grafikus és ülusrt- modernek. lator e kevesek köze tartozik. Mucha a párizsi művészvi- Mucha életművét — születé- lág tagjaként alakította ki sének 120. évfordulója tiszte- jellegezetes stílusát, amelyet letére — Prágában, a Művé- ,,Mucha-stílus”-nak hívtak ak- szetek Házában nemrég meg- koriban. O tervezte Kora nagy nyílt kiállítás mutatja be. NOGRAD - 1981. március 18., szerda Képcsarnoki tárlatok Salgótarjánban Mint hírül adtuk, a Kép- Az idei egyetlen festmény­csarnok salgótarjáni bemuta- bemutatót nyáron, június 10- tótermében a napokban nyílt tői—17-ig rendezik meg, meg Monos József festőmű- Szűcs János képeiből. A mű­vész kiállítása. A művész vész 1949-től állít ki, képei és Székesfehérvár, Békéscsaba, Dunaújváros, Vác és Szob után mutatkozik be önálló tárla­ton a nógrádi közönségnek. grafikái realisztikus eszközök­kel készülnek. Csavlek And­rás, Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész tárlatát októ­Drámai megfogalmazású ké- bér 15-én nyitják. Festményei peit a* ember és a természet külföldi tárlatokra is eljutot- szeretete jellemzi, a képeken tak, az évente rendezett „Szép a táj inkább csak hangulati könyv” versenyek kitüntetett­elemként szerepel az érzések je, az egri akvarellbiennálén és gondolatok kivetítéséhez, is díjazták munkáit. Képei Ez a kiállítás március 26-ig lírai hangvételűek. várja az érdeklődőket. A Képcsarnok bemutató- terme idén még négy alka­lommal ad helyet íestményki­A légnagyobb érdeklődésre tarthat számot ebben az év­ben Kurucz D. István, Mun­kácsy-díjas kiváló és érdemes állításának, illetve -bemutató- művész képcsarnoki kiállítása nak. P. Fára Janka kiállításá­ra május 7-től 21-ig kerül sor. A művész Szőnyi István és Kandó László növendékeként végzett a főiskolán, egyéni tár­lattal 1977-ben szülővárosá­ban, Zalaegerszegen mutatko­zott be. A göcseji táj és nép­élet jelenségeiből meríti té­máinak jó részét Salgótarjánban, ennek idejét később határozzák meg. Több monumentális alkotása került kivitelezésre az ország kü­lönböző városaiban, művei mind a külföldi, mind a ha­zai tárlatokon gyakran sze­repelnek, általában szófukar képeinek témáját főként a pa­raszti életből veszi. MILYEN IIOSSZÜ LEGYEN A TANÉV? Nehéz, fontos szerepet vál­lalnak a tizenegy napos ta­nítási ciklusban részt vevő A szocialista demokrácia középiskolák tantestületei. Az szélesedésének egyik jele az is fontos, hogy a szülői mun- oktatási szervek véleményké- kaközösségek tevékenységét rő módszere. Nem a terve- jól ismerő, sőt bizonyos ér­zett és immár bejelentett in- telemben szervező népfront- tézkedés megkérdőjelezését szakemberek is hallassák sza- várják, hanem okos és hasz- vukat, eppen a szülői javas- nosítható tanácsokat, javasla- latok, ilietve gondolatok tói­tokat. Elképzelhető ugyanis mácsolásában. többféle módszer arra, hogy a nemrégiben korszerűsített tananyag ne rövidüljön to­vább és hogy a kidolgozott, megújított tantervek, tanme­netek se károsodjanak. A vál­tozatok közül társadalmi mé" , ~ , . , , _ , retű konzultációra tarthat ?.i.ban' _ ?Sa.„ igényt például olyan kérdés megítélése: meghosszabbítsák-e június végéig a szorgalmi időt? A hazai tanévbeosztásban korábban évtizedekig az volt Több, mint másfél millió általános és középiskolás di­ák tervezett szabad szombatjá­ról, ennek pedagógiai vonat­kozásairól sokszor és sok fórumon kell 'szólni a követ­he­lyeselhető, hogy az oktatási tárca nem hirdetett meg ele­ve elrendelt szabályokat, ha­nem megbízik — és bizonyos fokig rá is hagyatkozik a közös bölcsességből kovácso­a gyakorlat, hogy június vé- lódó javaslatokra, a szakszer­généi előbb nem zárták be vezet álláspontját is beleért­az iskolakapukat. Elképzel­hető a korábbi tanévkezdés e' is, hasonlóan jó néhány nyu- A bizalom természetesen gat-európai ország oktatási felelősségvállalást is feltéte­menetrendjéhez... Vagy: iez_ Hiszen a közösen kiala­csússzanak-e át délutáni órákra a készségfejlesztő tárgyak, netán legyen a ma­inál is több a hetedik és nyolcadik tanítási óra, de ne nyúljon hosszabbra az is­kolaév? kított módszerek vizsgáznak majd a gyakorlatban, a min­den heti iskolai szabad szom­bat társadalmi, családi hatá­sában is. Várkonyi Margit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom