Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-17 / 64. szám

Sarlós István összefoglalója Sarlós István, az újból megválasztott főtitkár a szónoki emelvényen. (Folytatás a 1. oldalról) mondotta Sarlós István: hosz- szú évtizedek tapasztalata bi­zonyítja, hogy az életben a rossznak olykor erősebb a hangja a jónál. Az aluljáró­ban huligánkodó „csőlakó” fiatalok csak töredékét jelen­tik az ifjúságnak, mégis sokan róluk ítélnek. Mert az a fia­tal, aki tanul, dolgozik, tár­sadalmi munkát végez a ren­det vigyázza, az — úgymond — a kötelességét teljesíti, s nem harsogja világgá: ember­ként élek. A mi társadalmunk tagjainak döntő többsége a tisztességes emberek közé tar­tozik, s ennek önmagában is kell annyi erőt adnia, ameny- nyivel a tisztesség útjára ve­zethetjük azokat, akik még oda nem jutottak el. Sokan megkérdezik ma: el­nevezésében ma miért haza­fias a népfront, holott nem volt az 1945 előtt. Ezt az ma­gyarázza, hogy a felszabadulás előtt a gyáriparosok országos szövetsége, a leventemozga­lom, az Imrédy-párt is állító­lag hazafias szellemben mű­ködött, ám ebből a „hazafi- ságból” 1919-ben és 1937-ben, majd 43-ban sem kértek a népfrontba tömörült haladó gondolkodású emberek. A mozgalom akkor lett elnevezé­sében is hazafias, amikor a szó megtisztult a rárakódott, egyebek között nacionalista rétegtől. Ez arra is figyelmez­tet, hogy nem szabad elkop­tatni szavak, gondolatok tisz­taságát, értékét. Nagyon gyak­ran használják például indo­kolatlanul a szocialista, a ha­zafias és a demokrata jelzőt, főként akkor, amikor nem éppen támadhatatlan vélemé­nyét akarja valaki elfogadtat­ni. A szocializmus a társadal­mat jelenti, amit felépítünk, a demokrácia azt az életformát, amelyben becsüljük és tisz­teljük egymást, ne vegyük hát el ezek fényét. A szocializmus előttünk ragyog, el akarjuk érni, de csak tiszta eszközök­kel, egymást segítve — támo­gatva kollektív munkával, a szocialista hazát, szeretve, a világ népeit becsülve és tisz­telve és a békéért küzdve le­het ehhez a célhoz eljutni. A mozgalomnak a kongresz- szus után eszközeiben és mód­szereiben rugalmasabban meg­felelőbben kell igazodni a fel­adatok megoldásához. Ez a szülői' munkaközösségek szer­vezésére, tevékenységére épp­úgy áll, mint a Hazafias Nép­front más munkaterületeire. A tettről, a végzett munkáról pedig ajánlatos a lövőben szé­lesebb körben szólni, az ered­ményeket a kö?vélemény elé tárni, hiszen a mozgalom fó­rumainak megannyi javaslata testesül meg a minisztériumi szervek és más intézmények döntéseiben, határozataiban. Ilyen indítványokat a telepü­léspolitikával kapcsolatban is tett a népfront, amelynek az az álláspontja, hogy minden településen biztosítani kell az élet megfelelő feltételeit, s nem lehet „leírni" egyetlen falvat sem. Mert amíg ott emberek élnek, addig azoknak ellátása, jó sorsa érdekében valamennyiünknek közös erő­feszítéseket kell tenni. A Hazafias Népfrontot köz­vetlenül érintő javaslatokat méltatva a HNF OT főtitká­ra aláhúzta: elfogadja az in­dítványokat, s a választott tisztségviselők is arra töre­kednek majd, hogy valóra váltsák azokat. Elhangzottak olyan javaslatok is, amelyek mérlegelése, elfogadása más szervekre tartozik, ezeket, köz­tük a Himnusznak az alkot­mányba történő beiktatását, eljuttatják az illetékesekhez, — mondotta befejezésül Sarlós István. Sarlós István vitaösszefogla­lója után határozathozatal kö­vetkezett. A kongresszus egy­hangúlag elfogadta a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának jelentését a legutóbbi kongresszus óta végzett nép­frontmunkáról, az országos tanács nevében elmondott fő­titkári beszámolót, a hozzá­szólásokra adott vitaösszefog­laló választ, továbbá a kong­resszus három vitaanyagát, a módosított működési irányel­veket, valamint az országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság beszámolóját. Ugyancsak egy­hangúlag elfogadták a beter­jesztett kongresszusi állásfog­lalást. Ügy határoztak: felha­talmazzák az új országos ta­nácsot, a mozgalom vezető szerveit, hogy az állásfoglalás­ban, valamint a kongresszus többi dokumentumában fog­lallak szerint fejlesszék to­vább a Hazafias Népfront munkáját. Ezt követően Molnár Béla számolt be arról, hogy eleget tett megbízatásának az a huszonegy küldött, aki a már­cius 15-i központi ünnepségen vett részt a múzeumkertben a kongresszus résztvevőinek képviseletében. Á tisztségviselők Ezután terjesztette be 5. Hegedűs László, a jelölő- bizottság elnöke a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagjaira vonatkozó indítványt, hozzáfűzve, hogy 154 .jelöltre, — ez alkalommal először — a megyei küldöttértekezleteken közvetlenül tettek javaslatot. Az előterjesztés alapján a kongresszus egyhangúlag megválasztotta a Hazafias Népfront Országos Tanácsát. Ugyancsak megválasztották az országos Pénzügyi El­lenőrző Bizottság tagjait. > Szünet következett, közben a Hazafias Népfront Országos Tanácsa megtartotta első ülését, amelyen megválasztőtta tisztségviselőit, elnökségének és titkárságának tagjait, kije­lölte az országos elnökség munkabizottságainak vezetőit, megerősítette kinevezésükben az országos titkárság osztály- vezetőit és a népfrontsajtó vezetőit. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke: Kál­lai Gyula; alelnökök: Bugár Jánosné, Bencsik István, Hor­váth L ászióné, Nagy József né, Polinszky Károly, Szemők Jó­zsef és Varga Imre. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára: Sarlós István; titkárok: Kovács Béla, Molnár Béla, S. Hege­dűs László és Szentistványi Gyuláné. A -Hazafias Népfront VII. kongresszusa Kállai Gyula zárszavával, s a Szózat hangjaival ért véget. A HNF Országos Tanácsának fogadása Vasárnap délután a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa a népfront VII. kongresz- szusa alkalmából az Ország­házban fogadást adott. A fo­gadáson megjelent Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, valamint politikai, állami, társadalmi és kulturális életünk több más vezető képviselője. NÓGRÁD - 1981. március 17., kedd A fogadáson Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias-Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára köszöntötte a kongresz- szuson résztvetteket, a nép­frontmozgalomban tevékeny­kedő munkásokat, termelőszö­vetkezeti parasztokat, értelmi­ségieket, társadalmunk vala­mennyi rétegét képviselő kül­dötteket és meghívottakat, magyarokat és nemzetiségie­ket, a művészetek és a tudo­mányok művelőit, a közös ügy szolgálatában együttműködő nemzedékek képviselőit és# a közös emberi céljainkat szol­gáló egyházi személyeket. Koszorúzások, ünnepségek, nagygyűlések március 15-én Vasárnap az 1848—49-es polgári forradalom és szabad­ságharc évfordulóján országszerte koszorúzás! ünnepségeken, Ifjúság! nagygyűléseken emlékeztek ifjúmunkások és diákok, felnőtt dolgozók százezrei a 133 évvel ezelőtti történelmi ese­ményekre, a forradalmár elődökre. Az ünnep reggelén fővárosi fiatalok százai gyűltek össze a nemzeti színű és vörös zász­lókkal díszített Március 15-e téren. Petőfi Sándor szobránál ko- szorúzási ünnepségen tisztelet­tel adóztak a költő és forra­dalmár emlékének. A Himnusz hangjai után elhelyezték ko­szorúikat a Petőfi-szobor ta­lapzatán az MSZMP, a KISZ és a Hazafias Népfront buda­pesti Bizottságának, a fővárosi fegyveres testületeknek és Bu­dapest ifjúságának képviselői, majd felcsendült a Szózat. Budapesten a múzeumkert­ben hatezer fiatal sorakozott fel vasárnap délelőtt a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa és a KISZ Központi Bi­zottsága által rendezett nagy­gyűlésen. Negyvennyolcas da­loktól, indulóktól volt hangos a múzeumkert, ahol a nagy­szabású demonstráció elnöksé­gében volt Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, továbbá a párt-, az állami, a társadalmi és tömeg­szervezetek, a fegyveres erők és testületek számos vezetője. Részt vett a nagygyűlésen a Hazafias Népfront VII. kong­resszusának delegációja is. A Himnusz hangjai után az elnöklő dr. Molnár Béla, a Ha­zafias Népfront országos titká­ra tolmácsolta a kongresszus üdvözletét. Ezután Varga László, a KISZ KB titkára mondott ünnepi be­szédet: — Március 15., amely máig egyet jelent a haza ügyével, amelyet hagyományosan piros- fehér-zöld zászlók alatt ün­nepiünk, egy sok országot, sok népet, franciákat, németeket, osztrákokat, cseheket meg­mozgató közös forradalmi ta­vasz része volt — hangsúlyoz­ta. — Kell-e jobb példa a sza­badságharc külföldről érke­zett közkatonáinál, tábornokai­nál, akik közül nem egy so­sem beszélte nyelvünket. Aki­ket a forradalmi harc iránti elkötelezettség vezetett hoz­zánk, akik közül többen a ma­gyar szabadságért áldozták életüket. Kossuth Lajos kato­nái egyszerre harcoltak a nem­zeti ügyért és a Petőfi által megénekelt világszabadságért. — Haza és haladás —■ új módon kapcsolódott egybe e két fogalom 1919-ben. A pro­letárforradalmat győzelemre vivő százezrektől, bátorságot, tudatosságot igényelt a felis­merés, hogy a magyar fejlődés útja — a hivatalos körök ál­tal gyűlölt és üldözött eszme — a szocializmus. Beszéde befejező részében hangsúlyozta a szónok: — Ma forradalmárnak lenni nem kisebb kihívás, mint volt a nagy sorsfordulók idején. A feladatunk: tettekkel és kezde­ményezésekkel részt venni ha­zánk felemelkedésében. Ennek példájával járulunk ma hozzá a haladás és a béke egyetemes ügyéhez. Az ünnepi megemlékezést követően koszorúkat helyeztek el az 1818, március 15-i ese­ményeknek emléket állító már­ványtóblán az MSZMP Köz­ponti Bizottságának, a KISZ Központi Bizottságának, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának, a Belügy-, a Hon­védelmi Minisztérium és a Munkásőiség Országos Pa­rancsnokságának nevében. Vi­rágokkal borították az emlék­táblát a fővárosi dolgozók, fia­talok. Budapest ifjúságának ünne­pi nagygyűlése 1848 szellemét, forradalmi lendületét idéző irodalmi műsorral és a KISZ Központi Művészegyüttesének táncjátékával zárult. Petőfi szülővárosában, Kis­kőrösön tartották a március 15-i központi ünnepséget a Bács-Kiskun megyei fiatalok. A költő-forradalmár szülőháza előtti téren több mint ezer résztvevő irodalmi műsorral emlékezett a nemzet szabad­ságharcára. A főtéri Kossuth- szobor előtt is tisztelegtek a fiatalok. Az egész napos prog­ramot népművészeti kirakodó- vásár is gazdagította. Nógrádban A forradalmi ifjúsági na­pok rendezvénysorozatán be­lül az elmúlt hét végén a me­gye számos üzemében, intéz­ményében megemlékeztek a fiatalok nemzeti múltunk ese­ményeiről. A salgótarjáni já­rás iíjúkommunistái immár hagyományosan a Petőfi-em- lékkunyhónál tartották ün­nepségüket. Előtte a somoskői kultúrotthonban játékos ve­télkedőn vettek részt, majd az emlékkunyhó melletti színpa­don ünnepi nagygyűlésre ke­rült sor, amelyen Molnár Ka­talin, a salgótarjáni járási KlSZ-bizottság tagja mondott beszédet. Ezután a járás fia­taljai és KISZ-esei helyezték el a hála és a kegyelet ko­szorúit az emléktáblánál. A megyeszékhely fiataljai, közel félezren a tóstrandtól indulva a Salgó-várig tartó túrán vettek részt. Útközben, a Dornyai turistaháznál emlé­keztek az 1848-as forradalom­ra. Csaba Péter polbeat-mű- sora után Márton József, Sal­gótarján város KI3Z-bizottsá- gának titkára mondott ünne­pi beszédet, majd játékos ve­télkedőkre, sportversenyekre került sor. Ezután folytatták útjukat a Petőfi-túra résztve­vői — akikkel együtt tartot­tak a megyei és városi tu­risztikai szakosztály termé­szetjárói is — a salgói várhoz. Az itt található emléktáblá­nál a város üzemei és intéz­ményei nevében koszorúztak. Rútságon a járás fiataljai több helyütt sport- és kultu­rális rendezvényeken vettek részt, s itt bonyolították le az ifjúgárdisták lövészversenyét. Pásztón pedig az 1848-as em­lékműnél tartottak ünnepi megemlékezést és koszorúzást a járás fiataljai. Hatalmi viszály A Pars iráni hírügynökség jelentése szerint Khomeini ajatollah hétfőn Teheránban fogadta az ország valamennyi vezető politikusát. A találko­zón jelen volt egyebek között Baniszadr államfő, Radzsai kormányfő, Behesti ajatollah, a legfelsőbb bíróság elnöke, Rafszandzsani, a parlament elnöke, Ardebili teheráni fő­ügyész, valamint Khomeini ka­tonai tanácsadója. A hírügy­nökség nem közölt részleteket az általa „rendkívüli auden- ciának” minősített tanácskozás céljáról. Megfigyelők rámutat­nak arra, hogy március első hete óta az országban nagy­mértékben kiéleződött a bel­ső harc, s Khomeini minded­dig nem foglalt állást egyik fél mellett sem. Mehdi Hadavi, az iráni al­kotmány megtartására ügyelő úgynevezett „őrök tanácsá­nak” tagja szombaton lemon­dott azzal az indokkal, hogy képtelen „megakadályozni az alkotmány sorozatos megsér­tését” '— jelentette vasárnap az Iszlám Forradalom című lap, amely Baniszadr államfő irányvonalát képviseli. A 12 főnyi testület most lemondott tagja szerint az iszlám köztár­sasági rendszert „elhajlások” fenyegetik, és ha ez folytató­dik, akkor az alkotmány el­veszti tekintélyét. Az említett tanács, amely az iszlám köztársaság egyik leg­fontosabb intézménye, arra hivatott, hogy vitatott esetek­ben értelmezze az alkotmány betűit, illetve őrködjön az egyes törvényeknek és az isz­lám elveinek összhangján. A testület hat tagját Khomeini ajatollah jelölte ki vallási sze­mélyiségek soraiból, a többi hat tag pedig jogász. Az utób­biakat a legfelsőbb bíróság jelölte ki. (MTI) Budapesten a kanadai külügyminiszter Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására hétfőn hiva­talos látogatásra Budapestre érkezett dr. Mark Rudolph MaCgudgan kanadai külügymi­niszter. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Púja Frigyes fogad­ta. Megjelent Dorothy Jane Armstrong, Kanada budapesti nagykövete. ' Délelőtt a Külügyminiszté­rium épületében megkezdőd­tek a hivatalos magyar—ka­nadai külügyminiszteri tárgya­lások. A két külügyminiszter a nyílt légkörű eszmecserén megkülönböztetett figyelmet szentelt a nemzetközi helyzet ■értékelésének, . különös tekin­tettel a kelet—nyugati kap­csolatok kérdéseire. Púja Fri­gyes és dr. Mark Rudolph MaCguigan behatóan foglal­kozott az enyhülés és a le­szerelés összefüggéseivel. A megbeszélésen részt vett Dorothy Jane Armstrong. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn a KB székházéban fogadta dr. Mark Rudolph MaCguigan kanadai külügy­minisztert, aki hivatalos láto­gatáson tartózkodik hazánk­ban. Az eszmecserén részt vett Púja Frigyes. Jelen volt Do­rothy Jane Armstrong. ☆ A nap folyamán Lázár György, a Minisztertanács el­nöke a Parlamentben fogadta dr. Mark Rudolph MaCguigant. Véget ért a túszdráma Szombaton a késő esti órák­ban háromszáz órás fogság után felszabadultan és vidá­man léptek ki a damaszkuszi repülőtér betonjára a PIA pa­kisztáni légitársaság Boeing 720-as típusú gépének utasai. A három géprabló megadta magát a szíriai hatóságoknak. A túszdráma tíz perccel az­után ért véget,- hogy félnapos „légiodisszeia” után a szíriai fővárosba érkezett az az 54 pakisztáni politikai fogoly, akiknek kiszabadítását a légi­kalózok követelték. A kiszabadult túszokat a szíriai légitársaság virágcsok­rokkal köszöntötte, majd autó­buszokon egy Damaszkusz kö­zelében levő katonai kórház­ba szállították őket. A három géprablót katonai gépkocsikon külön-külön vitték el a hely­színről, miután vezetőjük átad­ta azt a két kézitáskát, ame­lyek állítólag a robbanószer- kezeteket tartalmazták. A pakisztáni légitársaság re­pülőgépén a szaúd-arábiai Taifba érkezett hétfőn Da- maszkuszból az eltérített pa­kisztáni gép kiszabadult túszai közül 95 személy, többségük­ben pakisztáni állampolgárok. További hat szabadult' túszt egy szíriai kórházban ápol­nak. Mohammad Ali Khan, pa­kisztáni közoktatási miniszter, vasárnap kijelentette: a sza­badságukat visszanyert túszok hazatérésüket megelőzően két napot Szaúd-Arábiában tölte­nek, hogy az iszlám szent he­lyein hálafohászt mondjanak megmenekülésükért. A volt túszok elzarándokolnak Mek­kába, majd Medinában felke­resik Mohamed próféta *ii- emlékét, (MTIJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom