Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-15 / 63. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII ÉVF.. 63. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1981. MÁRCIUS 15.. VASÁRNAP Megkezdődött a Hazafias Népfront V//. kongresszusa A nemzeti egység alapja: pártunk következetes politikája Kádár János felszólalása a népfront tanácskozásán Szombaton reggel az építők fellobogózott, ünnepi köntöst öltött budapesti székhazában megkezdte munkáját a Hazafias Népfront VII. kongresszusa. A kongresszusi teremben a Magyar Népköztársaság címerével ékített vörös és nemzetiszínű mezőben Kölcsey sorai „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!” Körben a karzaton a mozgalom legfőbb céljait tükröző feliratok: „Nemzeti összefogással a szocializmusért, a békéért!” ■'é..nA nemzeti egység fejlődésünk legfőbb forrása” és „Szocialista demokrácia: közös gondolkodás, együttes cselekvés!” A tanácskozáson Magyarország társadalmának osztályait, rétegeit képviselve, ezeregyszáz küldött foglalt helyet. Ott volt a tanácskozás elnökségében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Apró Antal, az országgyűlés elnöke. A Himnusz hangjait követően, a mozgalom legfőbb fórumát Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg. A megnyitót követően Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára terjesztette elő a négy és fél esztendő, a VI. kongresszus óta végzett munkáról szóló beszámolót. Sarlós István beszámolója Ezekben az esztendőkben is iérvényesült a párt több mint két évtizede töretlen, az egész nép érdekeit kifejező és szolgáló politikája. E politika legkézenfekvőbb eredménye az, hogy hazánkban a munkáshatalom szilárd, belpolitikai életünk kiegyensúlyozott. A nehezebbé vált hazai és nemzetközi feltételek ellenére is számottevő sikereket értünk el, eredményesen munkálkodtunk a fejlett szocialista társadalom építésén. A Központi Bi- eottság beszámolója őszintén elemezte gazdasági életünk nehézségeit, s meghatározta az ezzel kapcsolatos teendőinket is. Az ötéves időszak összegezett értékelése pozitív és azt jelzi: erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak. A XII. kongresszus helyzetünket És lehetőségeinket figyelembe véve jelölte ki a szocializmus építésének feladatait, s ezzel programot adott nemzetünknek. Országos tanácsunk, bizottságaink és mindazok, akik részesei a munkánknak, elfogadták a kongresszusi beszámolót, a határozatok megállapításait, s vállalták: részt vesznek a következő évek jövőt formáló munkájában is. Kongresszusunkon — küldöttei révén — jelen van az egész nép. Munkások, parasztok, értelmiségiek, alkalmazottak, kisiparosok, kiskereskedők, egyházi emberek, magyarok és nemzetiségiek vesznek részt tanácskozásunkon, hogy hitet tegyenek népünk szocialista jelene, jövője mellett. Állampolgáraink ismerik és jelentősnek tartják eredményeinket, de ismerik életünk nehézségeit, valamint annak okait is. Mindebből azt a következtetést vonták le: az eddiginél jobban és felelősségteljesebben kell dolgoznunk, ha akár csak egyet is előre akarunk lépni. Százezrek megnyilatkozásai, milliók jó munkája tanúsítja: népünk egyetért szocialista céljainkkal. hazáját őszintén szerető embernek elfogadható. Mi hazánk hű fiaiként a népi-nemzeti egységet, nemzeti függetlenségünk, demokratikus, majd szocialista társadalmi rendünk megteremtése érdekében hoztuk létre. Büszkén valljuk, hogy mi egy valóban Hazafias Népfront képviselői, munkásai vagyunk. A hazához való ragaszkodás általános és jellemző vonása az öntudatosan gondolkodó állampolgároknak. Korunk nagyszerűségé az, hogy egyidőben vagyunk a szocializmus »következetes harcosai és magyar hazánk hű állampolgárai. Az egység erősítése érdekében éppen ezért vesszük figyelembe minden teendőnknél hazánk és népünk sajátosságait is. Gyakran vitatják: lehet-e egységet teremteni a különböző világnézetű' emberek között. A válaszunk természetesen az igen, mert világnézettől függetlenül vannak olyan célok, amelyeket minden dolgos, tisztességes és a hazáját szerető ember elfogadhat. Ilyen a haza önállósága, függetlensége és felvirágzása. Ugyancsak ide tar- j tozik a béke, a szabadság, a létbiztonság, az emberi jogok érvényesülése, a kizsákmányolás megszűnése. Politikai célok ezek, s csak egynek az elfogadása is az egység aktív részesévé tehet valakit. A helyesen alkalmazott elveink, a jó politikai munka és az emberek együttfriűkö- dési készsége tette lehetővé, hogy — az állam és az egyházak közötti megállapodás szellemében — vallásos emberek és egyházi vezetők, lelkészek, főpapok is részt vegyenek a Hazafias Népfront munkájában. Egyenlő joggal Együttes gondolkodás és cselekvés Részletesen elemezte a Szovjetunió, a szocialista országok, köztük hazánk szerepét az enyhülésért, a békéért, a haladásért vívott küzdelemben. Majd azt hangsúlyozta: A Hazafias Népfront a szocialista népi-nemzeti egység megvalósításának és fejlesztésének politikai mozgalma. Ezért vállalkozott a társadalmi osztályok és rétegek, a magyarok és a nemzetiségiek, a különböző világnézetű emberek, a műveltség, a jólét másmás fokán élő állampolgárok összefogására és együttes tevékenységének a megszervezésére. A szocialista nemzeti egység a szövetségi politika jegyében valósul meg. Ez történelmi szövetség, amely mindaddig fennmarad, míg megszűnnek előbb az osztályok és a rétegek közötti különbségek, majd végül maguk az osztályok. A nemzeti egység állampolgáraink együttes, megfontolt, azonos módon való gondolkodását és cselekvését jelenti a közösen elfogadott cél megvalósítása érdekében. Népünk egysége egy olyan tudatos törekvés eredményeként jött létre, melynek alapja a nagy többség által elfogadott, követett politika. Ehhez szükséges az a politikai erő, amely a célt megfogalmazza, a módszereket kidolgozza, az embereket meggyőzi, az együttes tevékenységét szervezi. Ez az erő nálunk a Magyar Szocialista Munkáspárt, a társadalom köréje csoportosuló intézményrendszere, s maga a szocialista állam. Meggyőződéssel- valljuk, hogy a szocializmus az emberek mind teljesebb szabadságát, egyéni fejlődésük széles távlatait, a népek közötti egyenlőséget, a háború kiküszöbölésének lehetőségét teremti meg. Ez a cél minden A hazánkban élő nemzetiségiek — németek, szlovákok, délszlávok és románok — velünk magyarokkal egyenlő jogú és ezért azonos lehetőségekkel rendelkező állampolgárok. Ök gyakran hivatkoznak erre, mert meggyőződtek arról, hogy hűségük nemzetiségi kultúrájukhoz, ragaszkodásuk történelmi hagyományaikhoz és az a tény, hogy művelik anyanyelvűket, nem lazítja, hanem erősíti a közös hazánkhoz való kapcsolatukat. Érdeklődéssel figyeljük a határainkon túl élő magyarság sorsának alakulását függetlenül attól, hogy hazájuk milyen társadalmi rendszerű ország, örülünk minden sikerüknek és művészeik alkotásait az egyetemes magyar kultúra fontos alkotó elemének tartjuk. Tudjuk, hogy olyan egység, amelyben minden ember mindennel és minden időben egyetért, szinte elképzelhetetlen. De az ellentéteket és a vitákat, a meglevő érdek- ellentéteket a jól kidolgozott és alkalmazott politika jegyében fel lehet oldani. Az érdekek esetleges és olykor átmeneti ütközése gondokat okoz mindenkinek még akkor is, ha ismerik a feloldásukat elősegítő programokat. A tudatosság és a szervezettség, az okos célok érvényesülése teszi lehetővé, hogy, ami ma még csak az egyik csoport érdeke, az éppen az ő munkájuk, emberi magatartásuk (folytatás a 2. oldalon.) Népfrontkongr<>sszus. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára terjesztette elő a HNF OT beszámolóját. Megkezdődött a FIN megyei rendezvénysorozata Mai ferradalmiság — cselekvő részvétei Fodor Tamás felvétele „Magyar történet múzsája Vésőd soká nyugodott Vedd föl azt, s őrök tábládra Vésd föl ezt a nagy napot.” így írt Petőfi Sándor a forradalom napjáról, március 15- ről. E napra emlékeztek szombaton délután a megye fiataljai Balassagyarmaton, a Palóc ligetben, s ezzel az eseménnyel kezdődött el a több héten át tartó forradalmi ifjúsági napok megyei rendezvénysorozata. Mintegy háromezer fiatal jött el a Petőfi-szobornál ren- dezétt nagygyűlésre, amelyen Juhász András, a KISZ Nóg- rád megyei bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Előbb nemzeti múltunké jeles dátumáról, az 1948. március 15-i forradalom eseményeiről szólt, majd a ma forradalmiságának jelentőségéről beszélt. — A ma forradalmára csak az lehet — hangsúlyozta —, aki tisztán látja a társadalmi fejlődés irányát, aki felkészült arra, hogy az ideológiai fronton felvegye a harcot az ellenféllel, s aki képes meggyőzni a közömbösöket igazunkról. Mi hiszük, hogy a párt iránymutatásával forra- dalrhi módon vehetünk részt a szocializmus felépítésében... Mit jelent ma forradalmárnak lenni ? Azt, hogy helytállunk a munkában, a tanulásban, a haza védelmében. Az ifjúság forradalmi feladatának tartjuk, hogy tudásával társadalmunk fejlődését segítse. Juhász András beszéde további részében, egyebek között a párt politikájának szolgálatáról, s a Kommunista Ifjúsági Szövetség közelgő kongresszusára való készülődésről szólt. Ezután Hruz Dénes mutatta be mai dalokból álló műsorát. majd koszorúzásra került sor. Elhelyezték a hála és a kegyelet virágait az MSZMP megyei, Balassagyarmat városi és járási bizottságának, a KISZ, a tanács, a Hazafias Népfront, a fegyveres testületek, az úttörőszövetség képviselői. Az ünnepi nagygyűlés a Szózat dallamaival ért véget. Ezt követően Balassagyarmat város intézményeiben sport- és kulturális rendezvényeket tartottak. így az úttörő- és ifjúsági házban a Föltámadott a tenger című filmet vetítették, a sportcsarnokban ügyességi és erőnléti játékokban mérték össze tudásukat a fiatalok, a nap programja pedig a kábelgyári ifjúsági klub „FIN-Disco”-jával fejeződött be. * Ma tovább folytatódnak a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei. A megyeszékhely ifjúkommunistái a hagyományos Petőfi-cmléktúra keretében a Saljó-várhoz zarándokolnak el, s itt emlékeznek az 1848-as eseményekre. A salgótarjáni járás fiataljai a somoskői Petőfi-emiékkunyhónál tartanak ifjúsági nagygyűlést, s kulturális programokat. Hátságon, a megemlékezésen túl az ifjúgárdisták számára rendeznek lövészversenyt, míg a pásztói fiatalok az 1948-as emlékműnél helyezik el koszorúikat, s idézik fel a forradalom eseményeit.
