Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)

1981-02-22 / 45. szám

A hétköznapi télapó Benczúrfalván Mfiteremrészlet a „dinasztia"-alapítónál ■;,Dinasztia”-alapítő lett az öreg mester, a Kossuth-díjas és érdemes művész rangú szobrász. A hajdani Benczúr- műterem, történelmi múltunk nagy piktorának alkotóhelye Benczúrfalván, immár id. Sza­bó István tulajdona időtlen használatra másod-, és har­mad-, s ki tudja, hányad ízig. De erről majd a későbbiek­ben bővebben is. Áll az öreg a nevezetes mű­terem -ajtajában (kapunak be- ilüenék), mint egy hétközna­piba bújt télapó, haja. baj­sza, gondos kis szakálla der­medt fehér, mint az a ter­mészeti világ, amelyben vendégét fogadja, a havas tél. Csak ibolyakék szeme fény­lik melegen, s télapó piros bársonyleple helyett seszín- zöld kopott kordzakó van raj­ta. A kocsizajra hagyta ott a munkát vendégéért Nem is bánja, megpihenni kicsit, szusszanásnyira. Hiszen het­vennyolc év mégis idő, a fa meg. melyet formáz, kemény, akaratosan ellenálló, szinte szikrázik, mint a bazalt. A rönkre fogott súlyos fa­lapon népmese! világba csa­logató dombormű formálódik ámulatos pompával. — Ezzel még az erdészetnek tartozom — magyarázza —, különben már végleg a bá­nyászati trösztnek vagyok el­kötelezett munkabírásomig, halálomig. És vannak kedves régi vevőim, akiknek minden kellene. Úgyhogy meg kell fogni a vésőt, bunkót, ha mindezeknek eleget akarok tenni. Pedig nem örülök, ha elvisznek egy-egy szobrot. Mindet tulajdon geyrmekem- nek érzem, szívfájdalmam, ha már ez sem, az sem az enyém. Meg amiket kiállításról kiál* lításra hurcolnak, sokszor azt sem tudom merre, mert utóbb gyakran megesik«^ arról sem tudatnak, hol vannak a mun­káim. — Mennyit dolgozol, Pista bácsi ? — Kivirradástól estig. A bányászoknak. Mert mondom, hozzájuk már sírig tartó szo­cialista szerződés köt, és en­nek becsülettel meg akarok felelni. A múlt után a mai bányászéletet is szereném vál­tozott valóságában megörökí­teni. Amikor gépek szolgálják a munkát. Meg. hogy az egy­korvolt bányászlakások he­lyén, ahol lavórban, vigyázva tisztálkodtak, fel ne ázzon a sárpadló, ma fürdőszobás ott­honokban élnek. Igen. Ezeket a változásokat megörökíteni még hátralevőnek érzem. Nem érdekes a fáradtság. Meg kell fogni a szerszámot. Mindezeknek már nyomai mutatkoznak itt is> ott is a nagy műteremben sorakozó szobrok között. A vallomás pedig, járva az „újszülöttek” sorát, tovább tart: — Huszonkét éve. amikora Kossuth-díjat kaptam, még a Iában kisujjában is örömöt éreztem. Ma már — és kék- lőn is melegfényű szeme meg- párásodik — nem érdekelnek különösebb hiúságok. A hi­tem viszont abban, amit csi­nálok — változatlan, hogy tartozásom, adóságom van mindazért, amit egy nagyon küzdelmes életért kaptam. — És a pihenés, Pista bá­csi? — Ha kicsit elfáradok, ott van egy vénhedt cimbalom, aminek magam faragtam bo­rítókat az oldalakra. Azon játszadozom. Meg egy másik, nagyon-nagyon kedves hang­szerem. egy régi-régi harmo­nikám, melyet Csohány Kál­mántól, az istenáldotta grafi­kusművésztől kaptam, akinek gyerekkori játszóhangszere volt... Hát így élünk az any- jukommal. Meg a család, a gyerekek, az unokák, ha hazalátogatnak. S van egy öreg „cseléd” a háznál. Józsi a neve. Bekészí­ti a faragnivaló- formálandó rönköket, más anyagokat a műterembe, házkörüli teendő­ket végez. Nemrég lépett a még öregebb Józsi helyébe, aki csaknem húsz éven át volt hűséges segítője Pista bácsinak. — Megbízható ember kell ide — magyarázza Pista bá’ — megszereztük ezt az új Józsit. Ügy látom, beválik. — És a műterem? A Ben- czűr-műterem? — Sok-sok évi kitartó szán­dék után, hogy egészen ma­gaménak , mondhassam, végre elértem. Most már mindenben nyugodt vagyok a továbbiak­ra. Ez a műemléki érték, amíg a művészeti dinasztia a családban tart, szerződés sze­rint utódaimnak marad. Ez pedig hosszantartó „utódlást” ígér. Hiszen fia, a szívének nagyon kedves Pis­ti, ifj. Szabó István, a kitű­nő szobrász egy-egy nagyobb méretű művét jelenleg is itt mintázza, alkotja. Marika, a menye. Nagy Mária jelentős keramikusunk, leánya Lengyel Ferencné, Szabó Ilona, ugyan­csak szobrászkodik, egy szép Benczúr-portréja épp a mű­terem udvarán hívja magára a látogatók figyelmét. Az egyik unoka. Marci jó nevű építész lett, többek között ő tervezte a zánkai uszodát, a másik, Andris pedig képző- művészeti főiskolát végzett, grafikus, festő, a modern kép­zőművészeti irányzatok képvi­selője a családban. A „dinasztia”-alapító, ld. Szabó István immár nyugodt és békés a holnap dolgaiban. Csupán tartozik és követel egyenlegében érez némi res­tanciát. A tartozás oldalról. Egyébként minden rendben. ...Áll az öreg a kapuban és búcsút int a vendégének. „ Barna Tibor riportja Kulcsár József fotói Néha játszogat a faragott cimbalmon A munkapadnál Bartók a rádióban Hangversenyek — sorozatok Kortársak emlékezései SZINTE ALIG VAN olyan nap .az 1981-es évben, amikor a rádió ne sugározna Bartók- zenét, Bartók-műsort. Hang­verseny-közvetítések, rádiós hangversenyek, a zeneszerzőről szóló előadások, kortarsak, mű­vészek emlékezései, zeneelem- zések, vetélkedők gazdagítják a programot, amellyel a Ma­gyar Rádió Bartók Béla em­lékének tiszteleg. Kilépve a stúdiók köréből, a rádió hang­versenysorozatokat is rendez az évforduló tiszteletére. Hom­mage a Bartók (Tisztelet Bar­tóknak! címet viseli az a hang­versenysorozat, amelyet a Pes­ti Vigadóban rendeznek. Feb­ruár 25-én a Bartók vonósné­gyes koncertjére, április 1-én Igor Ojsztrah hegedűestjére, április 7-én Ránki Dezső zon­goraestjére, május 19-én Jev- genyij Nyeszterenko dalestjé­re, május 29-én Kocsis Zol­tán zongoraestjére és június 4-én Alfred Brendel zongora­estjére kerül sor e sorozatban, A hangversenyeket természe­tesen élőben közvetíti a rá­dió. A másik sorozat a Ma­gyar Rádió és Televízió szim­fonikus zenekarának közremű­ködésével az ifjúságnak szóló­an hangzott el a Zeneakadé­mián januárban és február­ban. Olyan karmesterek ve­zényletével, mint Lukács Er­vin, Lehel György, Kórodi András és Mihály András. A műsorok tavasszal az év­forduló hetében és ősszel a Budapesti Zenei Hetek idején a zenei eseményeket követve sűrűsödnek. Természetesen közvetíti a rádió a március 25-1 ünnepi hangversenyt a Zeneakadémiáról, ' ame’yen Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, a Győri Leánykar és a Magyai Állami Hangversenyzenekar működik közre Ferencsik Já­nos vezényletével. Számos hangversenyt hallhatunk a Ze­neakadémiáról, az Erkel Szín­házból, a Pesti Vigadóból és a Magyar Nemzeti Galériából élő közvetítésben. Többek kö­zött Rados Ferenc zongora­estjét, Kocsis Zoltán és Ránki Dezső kétzongorás hangverse­nyét, Tokody Ilona és Gulyás Dénes dalestjét, a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar és a Bartók vonósnégyes, az Oj. Budapest vonósnégyes, a Liszt Ferenc kamarazenekar vagy Yehudi Menuhin és Jeremy Menuhin hangversenyét. i A hangverseny-közvetítések az év közbeeső időpontjaiban sem hiányoznak a rádió mű­sorából. A hangversenyévad legjelentősebb estjeit csak­nem kivétel nélkül az ese­ménnyel egyldőben élvezhetik a rádióhallgatók Is. Február­ban a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának hang­versenyét Lukács Ervin vezé­nyelte a Zeneakadémián. Már­ciusban Zempléni Kornél zon­goraestje és Perényi Miklós és Rohmann Imre hangversenye lesz jelentős rendezvény. Áp­rilisban Nagy Péter zongora- művész, az Éder vonósnégyes, az Ifjú Zenebarátok Klubjá­nak központi énekkara és az MRT szimfonikus zenekara ad hangversenyt. A májusi ese­mények az ÁHZ koncertjei Mihály András és Erdélyi Mik­lós vezényletével. Júniusban közvetíti a Magyar Nemzeti Galériából az MRT szimfoni­kus zenekarának hangverse­nyét Fischer Iván vezényleté­vel. Októberben és november­ben a Liszt Ferenc kamaraze­nekar estjeit és november, de^ cemberben az ÁHZ öt hang­versenyét közvetíti a rádió. A műsoron a Concerto, A fából faragott királyfi, a Négy ze­nekari darab, a Fiatalkori he­gedűverseny és A csodálatos íhandarin szerepel. Ott lesz a rádió a nemzet­közi Liszt—Bartók-zongoraver- seny döntőin és a győztesek hangversenyén szeptember vé­gén. A sorozatok, a Bartókra em­lékező műsorok már az év ele­jén vagy még tavaly elkezdőd­tek. Bizonyára sokan hallgat­ták, hallgatják a Bartók-mű­vek legszebb hangfelvételei cí­mű — 38 alkalomra tervezett sorozat adásait, amely a zene­szerző műveinek jelentős rá­dió-, illetve hanglemezfelvé­teleit tartalmazza, felölelve a bartóki életmű teljes skáláját a színpadi művektől a szimfo­nikus és kamarazenekari al­kotásain át a dalaiig, kórus­műveiig. Tíz adásból áll a Bar-' tók összes zongorafelvételei című sorozat, amelyben a vir­tuóz zongorista Bartókot is­merheti meg a hallgató. Meg­hirdette a Magyar Rádió Pro musica nemzetközi rádiómű­sor-versenyét, amelyen kül­földi rádiók műsorai vehetnek részt. A verseny témája: Bar­tók Béla — ahogyan ml lát­juk. Februárban indult a Dup­la vagy semmi című zenei kvíz-műsor, a vetélkedő témá­ja Bartók élete és művészete. Havonta jelentkezik a Miért szeretem Bartókot című műsor. Akik erről vallanak: a Bartók vonósnégyes .tagjai, Leonard Bernstein, Pierre Boulez, Do- ráti Antal, Ferencsik János, Herbert von Karajan, Witold Lutoslawski, Yehudi Menuhin, Mihály András, Jevgenyij Nyeszterenko, Ránki Dezső, Solti György. Emlékek, nyi­latkozatok Bartók Béláról cí­met viseli az a sorozat, amely sokoldalúan elveníti Jel Bar­tókot, az embert, a barátot, a zongoraművészt, a folkloris­tát, a tanárt. A rádió hang­dokumentációjában őrzött sza­lagokról Ernest Ansermet, Ro­bert Cassadeus, Kisfaludl Strobl Zsigmond, Kodály Zol­tán, Doráti Antal, Németh László, Pátzay Pál, Székely Mihály, Szigeti József, Szent- Györgyi Albert emlékei, nyi­latkozatai elevenednek meg.' Bartók zenéjét olyan ava­tott zenetörténész elemzi, mint az 1974-ben elhunyt Szabol­csi Bence. Az élvezetes rádió­előadások olyan témákat ölel­nek fel, mint Bartók és a vi­lágirodalom, az ember és a természet Bartók világában, Bartók és Kodály hangszeres beszéde. Somfai László hat elő­adást tart a rádióban a Bar­tók-művek előadási problé-’ máiról. A néhány évvel ez­előtt elhangzott sorozat — Népdalgyűjtő úton Bartók Bé­la nyomában — legérdekesebb 25 adását újból sugározza az idén a rádió. Amely műso­rokban sok szó esik a magyar népzenéről, de feleleveníti Bartók romániai és észak-af­rikai gyűjtéseit is. FODOR ANDRÁS költő hang játékot írt Bartók Bélá­ról, élete fordulópontjait, ze­neszerzői pályafutását, sze­mélyiségét és ars poeticáját felelevenítve. A művet már­cius 24-én mutatja be a rádió. S. N. Micsoda szerelem ? t «»Ügy, szóvá] te más asszonyt szeretsz!” — mondta elgondol­kozva a feleség „Na, Jó én sem voltam az első, de ő sem lesz az utolsó! De most komolyra for­dítva a szót: tehát el akarod hagyni a családodat. De hátha ez nem is igazi szerelem, talán megint csak tévedés. Tegyük fel. hogy te halálosan szerelmes vagy És ő? Bizonyítsa be neked, hogv igazán szeret!” „???” „Szerezzen nekünk egy színes­televíziót, hiszen lehet, hogy ő Is olyan, mint a tavalyi barátnőd, Irina. Na, és mi volt két évvel ez­előtt? Akkor volt az ügyed Lé­nával, akit most annyit szidsz. Pedig ő segítette be Szerjózskán- kat az angol tagozatos osztály­ba. Persze én jobban szerettem volna, ha franciául tanul. Igen, neki köszönhetjük azt Is, hogy ezt a naey lakást kaptuk. Igaz, hogy mindössze nyolc négyzetmé­terrel nagyobb, mint a régi. És milyen a padlónk? Vacak linóle­um ! A metrótól pedig nagyon messze van, amellett telefon nincs — az Ilyet nevezed lgaa szerelemnek!” Inna »amaszKova

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom