Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)

1981-02-12 / 36. szám

Á* S7KP XXVI. kongresszusa (III.) A fegy«*fzték ssssfafa Szám szerint ugyan ' nem tudjuk, de a szov­jet sajtó rendszeres ol- _ vasójának úgy tűnik, hogy a pártkongresszus ^ előtt a mezőeazdaság kérdéseiről szóltak a legtöbben. A mezőgaz­daság fejlesztése „benne van a levegőben”. Olyan kérdés ez, amely a fel­szólalások szerint meg­érett a megoldásra. És a megoldáshoz szükséges félté- digi rendszerét. Növelik a telek már rendelkezésre áll- mezőgazdasági üzemek önálló­nak. ságát. Felszámolnak sok olyan adminisztratív rendelkezést, A szovjet mezőgazdaság fej- amely eddig útjában állott az lesztése nem egyszerű kér- ésszerű gazdálkodásnak. Nö- dés. A termelés feltételei ele- vélik az ösztönzést, mégpeaig ve kedvezőtlenebbek, mint nemcsak általában, hanem az sok más országban. A termő- adottságoknak megfelelően. In- terület a hatalmas országban tézkedtek a mezőgazdasagi viszonylag korlátozott. Az ég­hajlat szigorúbb, a kontinen­tális klíma ingadozásai na- * > . gyök. A növényeknek sok he­lyütt rövid idő alatt kell be- émiök. Márpedig a szovjet mezőgazdaságnak az eddigi­nél lényegesen több terméket kell a fogyasztók asztalára tennie. társadalmi légkört kell terem­teni, amelyben elismerik, hogy a háztáji gazdaságban hasznos, állami fontosságú munkát végeznek.” A mezőgazdaság előrelépé­sét mintegy rendszerbe fog­lalja a komplex élelmiszer­program. Ebben benne van, hogy ki kell fejleszteni a kor­szerű gépeket, szállítóeszkö­zöket, meg kell oldani a tá­rolás és a szállítás problémá­it, korszerűsíteni kell az élelmiszeripart. A program egészen a fogyasztóig elve­zet: biztosítani akarják, hogy az élelmiszerek megfelelő mennyiségben, minőségben, választékban álljanak a vá­sárlók rendelkezésére, hogy a •vásárlás ne okozzon gondot. NEMCSAK ,P> AZ IDŐJÁRÁS... ^­Az elmúlt években gyorsan JK fejlődött például a mezőgaz- dasági gépgyártás. Megnőtt a ; géppark, ha még nem is- • > * ,r ■' - íVívuV xmvmyr mindenben felel meg a köve­telményeknek. Több az egy hektárra jutó műtrágya és növényvédő szert. A Központi Bizottság mégis úgy véli, hogy az eredmények elmaradnak a lehetőségek mögött, s ezért nem egyedül az utóbbi évek­ben különösen rossz időjárás 8 felelős. Az új terv a hangsúlyt az erők és az eszközök kihasz­nálására, a tartalékok feltárá­sára helyezi. Tehát napiren­den van a termelés szervezé­se, irányítása, ösztönzése. Nemrég látott napvilágot az a rendelkezés, amely átalakítja a mezőgazdasági tervezés ed­Egyre nagyobb szerepet játsz anak a korszerű mezőgazda- sági gépek jermelési egyesülések mun­kájának ösztönzéséről, a meg­felelő adottságú földeken az iparszerű termelési rendszer bevezetéséről. a háztáji BECSÜLETE A napokban látott napvilá­got az a párt- és kormány- határozat, amely a ‘ háztáji gazdaságok fejlesztésének ad lendületet. Külön kimondja, hogy az országban „olyan Mágnesek üvegből A vlagyimiri műszaki egye­temen üvegmágnest kísérle­teztek ki. A fizikai törvé­nyek figyelembevételével a tudósok megváltoztatták az üveg belső szerkezetét, ez az anyag nem tartalma? kris­tályrácsokat, s így mágneses tulajdonságai sincsenek. Ide­gen anyagot kevertek az üveghez, amivel kialakult a mágneses struktúra. Az üvegmágnes gyengébb, mint a fémmágnesek, azon­ban rendkívül ellenálló az agresszív közegekkel szem­ben, mágneses tulajdonságait magas hőmérsékleten is meg­tartja. Az újfajta anyagból készült termék a legkülönbö­zőbb formájú lehet, ami csak előállítható a közönséges üvegtechnológiával. BŐSÉGES ELLÁTÁST Az élelmiszerprogram alap­ja a növénytermesztés és a takarmánytermesztés. Ma nem az élelmiszer-gabona okoz gondot, hanem a takarmány­termesztés. Ez átszervezés kérdése, s ez az alapja az állattenyésztés fejlesztésének, az állati termékek bősége elérésének. Jelenleg ugyanis csupán a baromfitermelés fej­lődik a tervnek megfelelően. A hús-, és a tejtermelés va­lamivel elmarad a tervek mögptt A mezőgazdaság fejleszté­sének programja azonban természetesen túlmegy a szo­rosan vett gabona- és hús­programon, a takarmányter­mesztés bővítésén. A fő <pél — s erről a pártkongresszuson nyilván szó eí’ik majd —, hogy a fogyasztók asztalára az eddiginél bővebben kerül­jön minden szükséges élelmi­szer és az ipar is kellő meny- nyiségben kapja meg a me­zőgazdaságtól az alapanyago­kat. A terv ehhez adja meg a teendők sorrendjét. Kis Csaba (Következik: 4. A népjólét Útja.) Fejlődő szövetkezetek A Nnnrnrj megyei ÁFÉSZ-ek, a « nograo takarék-, a lakás-és a garázsszövetkezetek az ötödik ötéves terv időszakában bizonyították létük társadalmi, gazdasági szükségszerűségét, növekvő jelen­tőségét és fejlődőképességét. A megye 143 községében és két városában 86 ezer fős tagsága van, amely megyénk la­kosságának 36,7 százaléka. Az ÁFÉSZ-ek kis­kereskedelmi boltjainak száma 477, amely­ből kiemelkedő a szécsényi és a pásztói áru­ház. A vendéglátóegységek száma 269, köz­tük olyan jelentősek, mint a balassagyarma­ti Balassa étterem, a szécsényi Rákóczi, a rétsági Börzsöny, a salgótarjáni Tarján ven­déglők. Mind több azoknak az ABC bolti egységeknek száma, amelyek méltóan rep­rezentálják megyénk fogyasztási szövetkezeti mozgalmát. A nyolc ÁFÉSZ, a kilenc takarék-, a 18 lakás- és 20 garázsszövetkezet sokrétű és fejlődő tevékenysége kiterjed a megye vala­mennyi településére, ahol eredményesen al­kalmazkodnak a város, a nagyközségek és a falu megújuló arculatához, a változó, s az egyre magasabb fogyasztói igényekhez. Eb­ben az eredményben megbecsülésre méltó szerepe van a szövetkezetek 3400 dolgozójá­nak, a példamutatóan dolgozó szocialista bri­gádoknak, a szövetkezetek vezetőségének. Az, ÁFÉSZ-ek múlt évi árbevétele elérte a 3 milliárd 10 millió forintot. Ezt a forgalmat az ÁFÉSZ-ek 746 bolti és vendéglátóipari egységben, közöttük nagyszámú korszerűtlen, kis alapterületű, 1—2 fős egységekben bo­nyolították le. A fogyasztási szövetkezetek az anyagi le­hetőségeik kihasználásával sikeresen fejlesz­tették a kiskereskedelmi, a vendéglátóipari hálózatot és a felvásárlói telephelyeket, gon­doskodtak az egységek belső berendezéseinek korszerűsítéséről, a hűtőkapacitás növelésé­ről, a környezeti kultúra javításáról. Az üzembe' helyezett beruházások értéke az ötödik ötéves tervben meghaladja a 161 millió forintot. A takarékszövetkezetek üz­lethálózatuk fejlesztésére 6 millió forintot fordítottak. Ennek eredményeként 1975-höz viszonyítva az ÁFÉSZ-ek saját vagyona 40 százalékkal, ‘ a takarékszövetkezeteké több mint 20 százalékkal növekedett. A fogyasz­tási szövetkezetek sokoldalú és bővülő tevé­kenységén belül mind nagyobb jelentőségű a kistermelés növekvő támogatása, a háztá­ji, a ház körüli kisgazdaságok termelésének és értékesítésének szervezése, a termelés és az értékesítés biztonságának javítása. Az összes felvásárlási árbevétel 1980-ban elérte a 260 millió forintot, a tervezett 253 millió helyett. A különböző mezőgazdasági szak­csoportok száma száztizennyolcra, a tagok száma pedig több mint hatezerre növekedett. A szakcsoportok közös alapja megközelíti a 3 millió forintot. Az ipari és egyéb tevékenység — a terve­zett 43 millió 300 ezer forint helyett — mind­össze 44 millió forintot hozott. Ez azt is je- zi, hogy az ÁFÉSZ-ek ipari tevékenysége korántsem mondható kielégítőnek, jelentő­sen elmarad az ország más szövetkezeteitől. A takarékszövetkezetek működési területe, pénzügyi szolgáltatást végző tevékenységi köre és színvonala az ötödik ötéves terv idő­szakában kiegyensúlyozottan fejlődött. Sok­oldalú szolgáltatási tevékenységükkel tekin­télyes és közmegbecsülésnek örvendő, s ma már a 37 ezer főt számláló tagságának, a községek lakosságának nélkülözhetetlen pénz­intézetekké és társadalompolitikai tényezők­ké váltak. A tagság által befizetett részjegy­alap elérte a 11 millió 380 ezer forintot, a betétek állománya 420 millió forint. A hi­telnyújtás összege 105 millió forint, a saját vagyona meghaladja a 15 millió forintot. To­vábbi fejlődésük feltétele, hogy korszerűsít­sék betétgyűjtő tevékenységüket, hitel nyúj­tásával segítsék a mezőgazdasági kisterme­lés fejlesztését, bővítsék kiegészítő pénzügyi szolgáltatásaikat. Váljon még általánosabbá az idegenforgalmi tevékenység, a felvásár­lóktól átvett áruk kifizetése, az ÁFÉSZ-ek- kel való sokoldalú együttműködés. A tagsá­gi kapcsolatuk további erősítése érdekében fejlesszék az önkormányzati szerveik tevé­kenységének színvonalát és eredményességét. A lakásszövetkezetek az ötödik ötéves terv időszakában1 eredményesen járultak hozzá a megye lakásfejlesztési programjának meg­valósításához. Növekszik a jelentőségük a meglevő lakásállomány fenntartásában, a zavartalan üzemeltetésük biztosításában, a társadalmi együttélés szocialista elvei érvé­nyesítésében. Taglétszámuk megközelíti a háromezret és több mint 2,5 ezer lakás ke­zelését végzik. Az állami lakásépítési prog­ram megvalósítása érdekében továbbra is feladatuk, hogy szorgalmazzák a lakossági saját erőforrás fokozottabb bevonását, az ésszerű és a gazdaságos építési formák el­terjesztését. Nagyobb szervezettséggel és aj ésszerű takarékosság következetes érvénye­sítésével foglalkozzanak a kezelésükben le­vő lakóházák karbantartásával és üzemelte­tésével, állagának tervszerű megóvásával. A U' 'J megyei fogyasztási szövetkezeti mozga­lom a hatodik ötéves tervben is kötelessé­gének tekinti, hogy az ötödik ötéves terv gazdasági tapasztalatait felhasználva rendel­tetéséhez híven, növekvő felelősséggel és ja­vuló eredménnyel végezze feladatát. Dr. Toronyi László Benzin — A szakemberek azt már ré­gebben megállapították, hogy az USA déli részén honos ún. északi szurokfenyő (Pinus rigida) olyan folyékony gyan­tát, oleprezint termel, amely­ből terpentin vagy benzin is nyerhető. Az oleoreziiy ter­mészetes mennyisége azon­ban csekély, a feldolgozása nem kifizetődő. Egy floridai kutató most felfedezte, hogy fenyfibál a paraguatnevű gyomirtó szer hatására a fenyők nagy meny- nyiségben termelnek oleore- zint. Ha a fa törzsét paragu- attal bekenik, akkor hat hó­nappal később a kéreg alatti rész, az üreges háncs, 40 szá­zalékban oleorezinnel telített lesz. A számítások szerint ilyen módon évenként több mint négymillió tonna oleore- zint lehetne előállítani az USA-ban. BRIKETT HÁZTARTÁSI HULLADÉKOKBÓL A franciaországi Láváiban kí­sérleti tizem működik, amely háztartási szemetet dolgoz fel tüzelőanyaggá. A gyár 15 000 ton­na szemétből 10 500 tonna briket­tet állít elő, amelynek hőtelje- sitménye kétszer akkora, mint a tűzifáé. Ez a tüzelőanyag csak harmadannyiba kerül, mint a fű­tőolaj. Franciaországban évente 24 millió tonna háztartási hulla­dék keletkezik, és ilyen feldolgo­zása révén Franciaország 5 mil­lió tonnával tudná csökkenteni kőolajbehozatalát. í I f A brigádvezető Ügy kell * elcsalogatni a présgép mellől Csókás Imré- nét, a Fémbútoripari Szövet­kezet rétsági gyáregységé­nek Ifjú Gárda brigádvezető­jét. A jó kedélyű, ,jó humo­rú, vidámságra mindig . kész asszonyka beszélgetés köz­ben időnként lopva, gépére pillant, s azt fürkészi: kiesé­se akadályozza-e társai tevé­kenységét. Csak akkor nyug­szik meg, amikor látja, hogy nincs fennakadás, minden fo­lyamatosan megy. Az általa vezetett kollektí­va 13 tagot szám’ál. Ebből öt nő a többi férfi. Ez utóbbi­ak mindannyian szakmun­Miért jó ebben a kollektívában? Bárcsak minden brigád ilyen lenne... kások. Hpgy a nőkkel, vagy a férfiakkal van több baja, er­re diplomatikusan így vála­szol: — Eddig nekem még egyi­kükkel sem volt semmi ba­jom. Jól elvégzik munkáju­kat. Hogy otthon miként vi­selkednek, arról nem tudok nyilatkozni. Csupán annyit mondok, hogy nem jött pa­nasz sem feleség, sem férj részéről. Persze még előadód­hat —, mondja mosolyogva a brigádvezető, aki 1978-tól él­vezi a kollektíva bizalmát. Kisvártatva így folytatja. — Nagyon rendesek a bri­gádtagok. Nincs köztünk szét­húzás. Másként nem tudnánk előre jutni. Közös dolgain­kat mindig megbeszéljük, s aztán döntünk. A brigád» tag­jai jelenleg is több helyütt dolgoznak. így kívánja meg a termelés és a saját érde­künk. — Bárcsak minden brigád, illetve műhely ilyen lenne, akkor nemigen volna gon­dunk — kér szót a mellet­tem álló üzemvezető-helyet­tes. Nem sokkal később a szom­szédos üzemben Sárosi Ist­vánná brigádtaggal váltoga­tom a szót. — Jó társaság a miénk — szól, majd így folytatja: — Az aranykoszorút már elér­tük, tavaly pedig a kiváló szövetkezeti brigád cím el­nyeréséért neveztünk be. Le­het, hogy megkapjuk. Én legtöbbet Csókás Imrénével és .Ádám Ágnessel dolgozom együtt, ök jelenleg a másik üzemben vannak —, mutat a szembenlevő épületre. Mi­vel minden munkához értek, így hát bármelyik reszorton megállóm a helyem —, hang­súlyozza a fiatalasszony. — Most viszont új techno­lógiával dolgoznak. Megszok­ták már? — Először furcsa volt a sűrített levegővel működő sze­gecselőgépeket mozgatni. Ráadásul kezdetben egy ki­csit féltünk is tőle. Aztán megszoktuk. Azóta sokkal könnyebb a munkánk. Ko­rábban kalapáccsal szege­cseltünk. Mire a műszak vé­gére értünk, alig éreztük a kezünket, meg a vállunkat. Most viszont én sem fáradok el annyira. Míg cseréljük gondolata­inkat, addig a szalagon egy pillanatra sem áll meg a termelés. Társainak ütemes munkája őt sem hagyja egy pillanatra sem nyugodni. Gyors, szakavatott mozdula­tokkal végzi el a reá bízott részműveleteket, miközben tolmácsolja gondolatait. Akár­hogy is igyekszik, mire be­fejezzük a beszélgetést, ad­digra egy kicsit összetorlódik a munka. Kérdésemre, okoz-e majd gondot neki, így vála­szol: — Nem, mert gyorsan bepótolom és társaim is se­gítenek. Szavainak igazságát nem sokkal később a valóság is tanúsítja. Tőle ismét visszamegyünk abba az üzemrészbe, ahol a brigádvezető dolgozik. Csó­kás Imréné a következőkkel folytatja: — Amint látja. munkánk egyelőre bőven van. Az anyag egyik kézről a másik kézre jár a szalag dolgozói között. Kiesésünk csak az áramszü- madéves tanulója. Bozsonyi net miatt volt. Az év elején, István pedig már maga mö- egy kicsit mérgelődtünk. A gött tudja a szakközépiskolát, cső minősége nem volt kifo- A . kollektíva tagjai havonta gástalan. Na, de most már 10 forintot adnak a közös ezen is túl vagyunk, holland kasszába. Ebből fedezik kul- csőből dolgozunk. Ennek a turális rendezvényeik kiadá­minősége kifogástalan __ sát. Nemrég néhányan, Ko­— Nálunk nem kell senkit vács Kati önálló estjét hall­sem noszogatni a munkára— gatták meg. Emlékezetes ma­folytatja tovább az előbbi rád számukra a Berkesi And- gondolatot Ádám Ágnes bri- rással történt író-olvasó ta- gádtag, aki egyúttal a sző- lálkozó, valamint a budapes- vetkezet vezetőségének is ti munkatársakkal együtt tagja. Mint mondja, a brigád megrendezett egri kirándulás, valamennyi tagjával jól együtt — Még az idei felajánláso- tud dolgozni. A legjobban kát nem tettük meg — kér Csókásné és Szádoczki József- ismét szót a brigádvezető._ né áll közel hozzá, mert' ve- Rövidesen ezt is megtárgyal- lük dolgozik a legtöbbet. Hogy juk. Február közepéig együtt miért érzem jól magam a lesz az idei vállalásunk... kollektívában — kérdi ön- Nem provokálásképpen, de magától, majd így válaszol: búcsúzóul megkérdem. Mit — Mert nálunk ismeretlen tesznek akkor, ha netán még- a civakodás, a veszekedés, sem nyerik el a kiváló bri- Van viszont -vita és véle- gád címet? ménycsere. Aki a legokosab- — Reméljük, hogy sikerül, bat mondja, annak a szava a Ha mégsem, akkor sem csüg- mérvadó. Ha pedig valami- gedünk, hanem arra törek- lyen akciónál egyik, vagymá- szünk, hogy még jobban old- sik brigádtagunk nem tud juk meg feladatainkat, vé- megjelenni, azt is rugalma- gezzük dolgunkat — sum- san oldjuk meg. mázza a kollektíva vélemé­Nemcsak a munkában ilyen nyét Csókás Imréné. igényesek, hanem kulturális Az előbbi határozottságból kívánságaik kielégítésében, fakadó akaraterő, az ebből érdeklődésükben. Büszkén táplálkozó számtalan kezde- mondják, hogy az általános ményezés, ötlet vezette el a iskolai végzettséggel egyikük brigádot azokhoz az eddigi sem adós. Ötvös Balázs, a szép eredményekhez, ame- szövetkezet kiváló dolgozó- lyek minden tekintetben tisz- ja, a gépipari technikum har- teleire méltóak. (venesz) NÓGRÁD - 1981. február 12., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom