Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)

1981-02-04 / 29. szám

„Csalhatatlan” tévedés Hal van már az az idő, ami­kor az államférfiak és a dip­lomaták választékos stílusá­ból olykor csak nagy nehezen lehetett kihámozni a lénye­get! Hová tűnt a nyelvi fi­nomság, a szellem és a humor! — Mert hajdanában mindezt egyetlen szépen zengő beszéd sem nélkülözhette. Reagan elnök szótárából mintha hiányoznának ezek az elemek. Akadnak viszont újak, elgondolkodtatóak. Olyanok, amelyékről már nem­egyszer kiderült: végig nem gondolt indulatszavak. Akko­riban a korszakot fémjelez­ték; egy rossz emlékű idő­szakban a hidegháború hang­jai voltak. Szerencsére elhal­kultak, mihelyt tért hódított az enyhülés légköre. Az amerikai elnök most új kifejezéseket hozott a diplo­máciai nyelvezetbe, miközben új témát tálalt fel a világnak. Sem az egyik, sem a másik nem válik a tőkésvilág vezető hatalmának dicsőségére. Rea­gan a nemzetközi terrorizmus elleni harcba kívánja meg­találni az Egyesült Államók és szövetségesei közös nevezőjét. Az új lemez — ha úgy tet­szik : a friss produkció — már­is bukásnak látszik. A nem­zetközi terrorizmus támoga­tásával vádolt Szovjetunió joggal utasítja vissza az ot­romba rágalmat: sem a szov­jet állam, sem a kommunista ideológia nem fogadja el a terror eszközét. Különben is furcsán hangzik az ilyesféle vádaskodás abból a Washing­tonból, ahol az új kormány első magasrangú vendégeként Csőn Tu Hvan dél-koreai dik­tátort fogadták. Azt a tábor­nokot, akinek a rémtetteiből horrorfilmet lehetne forgat­ni, s akit a fölháborodott tö­meg Washingtonban egyszerű­en gyilkosnak titulált. Vagy lehetséges volna, hogy a Fehér Házban nem tudná­nak pontosan Csőn Tu Hvan viselt dolgairól? Előfordulhat. Meglehet: a külügyminiszté­riumból téves információt kaptak. Miért is ne? Hisz en­nél egyszerűbb dolgokban is csődöt mond a tudományuk. William P. Clark rangidős külügyminiszter-helyettes pél­dául a szenátusi meghallgatá­son nem tudott választ adni arra a kérdésre: ki a Dél-Af- rikai Köztársaság vagy Zim­babwe miniszterelnöke, s hogy milyen esemény történt az utóbbi időben a Brit Mun­káspártban. Így tán nem csoda, hogy Ronald Reagan . ismeretei is — enyhén szólva — hiányosak, összekeveri a terroristákat és a felszabadító mozgalmakat, az elnyomás ellen harcoló ha­zafiakat és a szélsőséges ele­meket. Pedig honfitársai közül némelyek egészen pontosan tudják, miről van szó. Salva­dorban például az USA nagy­követe már jó ideje követelte: ne támogassák a juntát, ha­nem tárgyaljanak a hazafiak­kal. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni: a diplómata tegnap óta nem képviseli ha­záját a közép-amerikai or­szágban. „Csalhatatlan” dön­téssel, sürgősen leváltották. Gyapay Dénes Javítják a Columbiát Szakértők szerint lényege­sen nagyobb nehézségek adód­tak az amerikai űrrepülőgép felbocsátásának előkészítésé­ben, mint azit a NASA, az Amerikai Országos Űrhajó­zási Hivatal hétfői hivatalos közleménye sejteni engedi. A NASA műszaki személyzete attól tart, hogy a Columbia külső üzemanyagtartályát bo­rító hővédőpajzs hibája nem javítható ki az indítóáll­ványon, és ezért a már két éve hónapról hónapra halaszt- gatott próbarepülés, legkoráb­ban a nyáron valósulhat csak meg. A hivatalos közlemény „kis jelentőségűnek” minősítette a hibát, és április elejére tűzte ki a következő határidőt. Ha a következő napokban bebizonyosodik, hogy a hibát nem lehet az indítóállványon kijavítani, akkor a Columbiát vissza kell szállítani a hatal­mas szerelőcsarnokba, ahon­nét december 29-én egy csi­ga'- sággal mozgó önjáró feei címezés vitte ki a tenger­parton levő índítóhelyre. Elmélyiilten kell értékelni a Jelenlegi válságot A LEMP kongresszusi előkészítő bizottságának tanácskozása Kelemen István, az MTI tudósítója jelenti: A Lengyel Egyesült Mun­káspárt kilencedik, rendkívüli kongresszusának tézisterve­zetéről tanácskozott hétfőn Varsóban a LEMP IX. rend­kívüli kongresszusát előké­szítő bizottság. Az ülésen, amelyen Stanislaw Kania, a LEMP Központi Bizottságá­nak első titkára elnökölt, Ste­fan Olszowski, a Politikai Bi­zottság tagja, a KB titkára, a kongresszusi bizottság titkár­ságának vezetője mondott be­vezetőt. Emlékezetett arra, hogy a kongresszusra való felkészü­lés továbbra is nehéz, bonyo­lult politikai, társadalmi és gazdasági körülmények között folyik. A pártélet megújítá­sát, a szocialista megújulást szorgalmazó erőkkel szemben ott vannak azok az erők is, amelyek „eszközökben nem válogatva igyekeznek káoszt, anarchiát kelteni, szembesze­gülni a párttal és a szocialis­ta renddel”. Miközben a pórt az ország konstruktív erőivel közösen az élet stabilizálására törekszik, mások „a bomlasztás szószó­lóinak sugalmazására külön­féle ürügyekkel és elnevezé­sekkel politikai és presztízs­jellegű sztrájkokat szervez­nek, amelyek egyaránt ront­ják a társadalmi légkört és a gazdasági helyzetet”. A LEMP azonban — a zavarkdl- tő, bomlasztó erők számítá­sának ellenére — továbbra is azt a következetes irányvo­nalat képviseli, hogy a vitás kérdéseket megegyezések és tárgyalások útján kell ren­dezni. Olszowski rámutatott: a fe­szültségek és a sztrájkok leg­utóbbi hulláma olyan tevé­kenységre utal, amely ellen­tétes a „Szolidaritás” szak- szervezet alapszabályaival, az ország néhány körzetében pe­dig olyan akciókról van szó, amelyeknek semmi közük a szakszervezeti munkához. Mindezt a társadalom egyre szélesebb körei ismerik fel,s a párt hozzájuk fordul azzal a felhívással, hogy együttesen lépjenek fel a zavarkeltők el­len. Ez a harc a párttól is fokozott aktivitást követel. Olszowski beszámolt arról, hogy az előkészítő bizottság kilenc munkacsoportja már eddig is több ülést tartott, a vajdaságokban pedig szintén létrehozták a helyi kongresz- szusi előkészítő bizottságokat, munkacsoportokat. Halad a munka a párt szervezeti sza­bályzatának módosításával kapcsolatban, januárban vi­tára bocsátották a gazdasági reform tervezetét, a kongresz- szusi előkészítő bizottsághoz különféle szintekről számos határozat, javaslat fut be. A pártvezetés nagy gondot fordít arra, hogy helyreálljon a kapcsolat az alapszerveze­tekkel, a párttagsággal, hogy ne menjen veszendőbe egyet­len hasznos kezdeményezés, javaslat sem. Olszowski ezután vázolta a tézisek tervezetét, amely je­lenlegi formájában hét feje­zetből áll. Az első a válság jellegével és okaival foglalko­zik, megindokolja, miért vált szükségessé, hogy összehívják a LEMP történetének első rendkívüli kongresszusát. A második fejezetben a párt veze­tő szerepét kívánják meghatá­rozni, utalva arra, hogy „a válság okainak jelentős része a párt idológiai meggyengülé­sében keresendő”. Külön fe­jezet foglalkozik a szocialista demokrácia fejlesztésével, egy másik pedig azokat a felada­tokat foglalja majd össze, amelyek a „szocialista Len­gyelország ifjú nemzedékével” kapcsolatban várnak a párt­ra. Az ötödik fejezet témája a gazdasági reform, a társadat mi-gazdasági politika alakítá sa, a hatodik fejezet a mező gazdasággal és az élelmiszer gazdasággal, mint kiemelt fon tosságú feladattal foglalkozik, A kongresszusi tézistervezet hetedik fejezete az értelmiség ről, az ország szellemi életé' ről, kultúrájáról szól. Olszowski ezután arról szólt hogy milyen javaslatoknak nincs és nem lesz helyük az előkészítő munkálatok során Néhány példát kiemelve rá­mutatott, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt nem fogja módosítani eszmei ar­culatát, nem fog változtatni történelmi szerepének értéke­lésén. Továbbá: miközben a LEMP helyesli a párt- és ál­lami funkciók szétválasztása ra irányuló jogos kívánalma­kat, a jövőben sem fog le­mondani arról, hogy közvet­lenül foglalkozzék a termelés és a gazdálkodás feladataival, mert ez azt jelentené, hogy kivonul a mostani válságje­lenségekkel vívott harc leg­jelentősebb frontjáról, A LEMP ugyancsak elveti az olyan indítványokat, amelyek a pórt egységét és fegyelmét gyengítenék. Olszowski végezetül hang­súlyozta: elmélyülten kell ér­tékelni a jelenlegi válságot, meg kell különböztetni a múlt év nyarán megnyilvánult munkástiltakozás lényegét a mostanában mutatkozó anar­chisztikus, destruktív jelensé­gektől. A kongresszusi előkészít© bizottság elnöksége a párt „marxista ideológiájának és lenini jellegének megfelelően” azokra a kérdésekre fordítja fő figyelmét, amelyek külde­tésével, a szocializmus len­gyelországi építésével kapcso­latosak. Madridi találkozó Magyar felszólalás A madridi találkozón ked­den ismét munkabizottságok­ban folytatódott a vita a résztvevő országok javaslatai­ról. Az államközi kapcsolatokat szabályozó elvekkel és a ka­tonai biztonság kérdéseivel foglalkozó munkacsoportban felszólalt dr. Földesi István, a magyar küldöttség tagja. Ez a bizottság jelenleg az euró­pai katonai enyhülési és le­szerelési konferencia tárgyá­ban benyújtott lengyel, fran­cia, jugoszláv, román és svéd javaslatokat vitatja meg. A magyar küldött fel­szólalásában támogatta a len­gyel küldöttségnek az európai katonai enyhülési és leszere­lési konferencia összehívásá­ra vonatkozó javaslatát. Rá­mutatott, hogy a javaslat de­mokratikus alapon, minden részvevő biztonságát figyelem­be véve tenné lehetővé a ka­tonai enyhülés kibontakozását Európában. Földesi István szólt a többi javaslat pozitív elemeiről is. A konferencia összehívásával kapcsolatosan több előfeltételt támasztó francia javaslatról elmondotta, hogy a bizalom- erősítő intézkedések (hadgya­korlatok előrejelzése) tovább­fejlesztésének alapja kizáró­lag a helsinki európai bizton­sági és együttműködési érte­kezleten elfogadott záróok­mány lehet, és minden továb­bi leszerelési kérdés megtár­gyalására a javasolt konfe­rencián nyílhat lehetőség. (MTI) Iráni—iraki helyzetkép Változatlan hevességgel fo­lyó iraki-iráni háború elmúlt 24 órájában a szembenálló erők jelentések szerint a kur- disztáni Mahabad város köze­lében, az északi fronton Gilan- e-Gharb-nál, Mehr annál és a déli fronton Dizful, Ahwaz, valamint Abadan körzetében csaptak össze. Az iráni tüzér­ség és légierő Fao és Basra körzetében lőtt iraki olajbe­rendezéseket. A bagdadi je­lentés szerint egy Phantom típusú iráni repülőgépet le­lőttek. Az iraki jelentések sze­rint 166 iráni, az iráni jelen­tések szerint 63 iraki katona vesztette életét az összecsapá­sokban. Agha Sahi pakisztáni kül­ügyminiszter hétfőn Iránba érkezett és ugyanaznap Khu- zisztán tartományban, az ira­ki—iráni front közelében ta­lálkozott Baniszadr iráni el­nökikel. A teheráni rádió je­lentése szerint a két politikus az iraki—iráni háborúról, Af­ganisztánról, valamint a nem­régiben befejeződött iszlám csúcstalálkozóról folytatott eszmecserét. Tárgyalásuk kö­zéppontjában a jelenlegi há­ború befejezésének kérdése állt. Agha Sahi iráni tartózkodá­sa során találkozik Radzsai iráni miniszterelnökkel is. Irán ENSZ-képviseloje hét­főn New Yorkban nyomaté­kosan követelte, hogy az Egyesült Államok tartsa be a túszegyezmény feltételeit, és szállítsa le Iránnak az általa már kifizetett fegyvereket, va­lamint tartalék alkatrészeket. Kifizetett, de a háború miatt visszatartott fegyvereket kö­vetel Irán Franciaországtól is. Az Egyesült Államok hét­főn ideiglenesen kivonta a Perzsa-öböl térségéből az „Independence” anyahajót, va­lamint annak két kísé-rőhajó­ját — jelentették be hétfőn Washingtonban. Bár az első jelentések arról szóltak, hogy a hadihajók kivonása a túsz­ügy rendeződésével, a feszült­ség csökkenésével magyaráz­ható, Washingtonban gyorsan bejelentették: „a hajók pihen­ni viszik a régóta szolgálat­ba levő matrózokat Ausztráli­ába és ezt követően visszatér­nek a térségbe. (MTI) Ellentétes szavak Reagan amerikai elnök egy kedden napvilágot látott in­terjújában kijelentette: kész bármikor tárgyalóasztalhoz ülni a szovjet vezetőkkel a nukleáris fegyverek „megfe­lelő csökkentésének megvita­tására”. Reagan kilátásba he­lyezte az Egyesült Államok közel-keleti katonai jelenlété­nek fokozását. Mérsékelten ugyan, de bírálta Izraelt túl­ságosan mohó településpoli­tikájáért. Az új amerikai elnök lát­szólagos engedékenysége a stratégiai fegyverkorlátozási tárgyalások ügyében nem je­lent lényegi módosulást Wa­shington álláspontjában, hiszen a republikánus kormányzat lényegében elutasította az ed­digi SALT-tárgyalások ered­ményeit. Így az amerikai ál­láspont egyetlen új eleme: Reagan ezúttal nem akarta, vagy „elfelejtette” összekap­csolni a SALT-tárgyalások kérdését egyéb vitás problé­mákkal. Egy múlt heti kijelentését kiegészítve Reagan közölte: .■tájékoztattam a külügymi­nisztériumot, hogy nincsenek konkrét időpontokhoz kötve azok a megbeszélések, ame­lyek a jövőben á (fegyverzet­korlátozási) tárgyalásokhoz ve­zethetnek. Bármely időpontban óhajtana (szovjet részről) tár­gyalóasztalhoz ülni, hogy megvitassuk a nukleáris fegy­verek megfelelő, indokolt csökkentést. A magam ré­széről készséggel megkezdem ezeket a tárgyalásokat.” A The New York Times és több más -lap munkatársaival folytatott beszélgetésében Rea­gan nagy teret szentelt az amerikai katonai jelenlét fo­kozásának a Közel-Keleten. Reagan terveit „meggondolat­lan szovjet lépések” megaka­dályozásának szándékéval pró­bálta indokolni. Reagan ezúttal kevésbé szélsőséges hangot ütött meg a Palesztinái Felszah” Szervezet megítélésében. Száz éve született Yorosilov marsall Egy váltóőr családjában született, lakatosinas volt —' .sztrájkok harcosa, forradalmár, börtönök rabja, katona, had­vezér, s még életében dalok, legendák hőse lett. Százezrek mondhatják: találkoztam vele, látásból ismertem, és nem­csak szülőhazájában, hanem nálunk, Magyarországon is. A mai ifjú nemzedéknek: lap a történelemkönyvből. A dereshajúaknak személyes emlék. Ök még jól emlékeznek a találkozásokra vele, az emlékezetes Andrássy úti villánál. Gondjukban kéréssel, örömükben köszönettel vonultak oda a háború utáni nehéz években. S ő, a marsall, az alacsony teraszról mindig szót értett velük. A pestiek szava nem maradt pusztába kiáltott szó. Tízezrek emlékeznek rá, hogy parancsára a legsúlyosabb órákban, megérkezett Budapest­re tizennyolcezer tonna gabona, ezemégyszáz tonna hús, temérdek só, cukor, megrakott teherautók százai... Ha élne, ma lenne százéves Vorosilov marsall, a ma­gyar nép igaz barátja. Életútja a forradalmi magatartás példája. Tizenöt éve­sen sztrájkot szervez, huszonnégy évesen — 1905-ben — a párt tagja és fegyveres forradalmár, nem sokkal később Stockholmban és Londonban Lenin tanácskozópartnere, majd évtizedes illegális pártmunkát végez a forradalom győzelméig. Azután Dzserzsinszkijjel együtt a pétervári Cse- ka egyik vezetője, Bugyonnijjal az első lovashadsereg meg­alapítója, hadseregparancsnok, aki háromszázezres német sereget futamít meg. Tizenöt éven át honvédelmi népbiz­tos, a szovjet hadsereg új szervezeti rendjének megterem­tője, nem sokkal később — marsall, főparancsnoka az észak­nyugati had sereg csoportnak, s a megszállt területen levő partizánhadseregnek. A háború után epedig a porig sújtott Budapesten jóbarát, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság el­nöke. 1948-ban már hazájából, Moszkvából jött vissza hoz­zánk, hogy együtt ünnepelje velünk a centenárium szép nap­jait. Szívből megszerettük őt és ő is megszeretette a ma­gyar népet F. A. Riportsorozat Guatemalából (t) Súlyosan beteg ország Az agrárproletá­rok nagy része nyomorban él. „Ami itt történt, az Ame­rika végtelen történelme”. (Egy diplomata nyilatkoza­ta) — A férfiak többsége kinn dolgozott a földjén. A fegyve­resek váratlanul rohanták meg a falut. Szinte mindenre tüzeltek, ami mozgott. Kato­nák rontottak be-a házakba, s a falu közepe felé hajtották a megbúvókat. Addig lőtték a főtérre terelt csoportot, amíg valaki mozgott. Azután ami­lyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan eltűntek. Több mint 140 ember maradt vérében a kövezeten, köztük 25 nő ' és gyerek. A vérfürdőt egyetlen szemtanú élte túl — fejezi be a történetet Claudia Villeda, a Guatemalái Munkapárt tag­ja. KONKVISZTÁDOROK — Az erőszak olyan mére­teket öltött az utóbbi Időben mondja —, hogy az még hekünk, „edzett” latin-ameri­kaiaknak is példátlan. Napon­ta tucatnyi szakszervezeti ve­zető, politikus, diák, pap és újságíró tűnik el nyomtalanul, hal meg a terrorszervezet fegyvereitől. Informátorom nem túloz. A gazdasági-politikai zsákutca, amelybe az uralkodó katona­ság és a nagytőke vezette az országot, a végletekig kiélez­te a belső feszültséget. Guate­mala aránylag fejlett iparral rendelkezik: gazdag nikkel­bányái, kedvező éghajlati és talaj adottságai vannak. .Miért hát a válság? Egyszerű.. Amint az ipari .nyersanyagok a vi­lágban felértékelődtek, az egykori spanyol gyarmatosítók helyébe újkori konkvisztádo­rok lépték. A bányák kincsei, a banán, a kávé, a gyapot, a cukornád hozta milliárdok úgy tűntek el néhány nem­zetközi monopólium, s egy tucatnyi bank széfjében, hogy közben egy hatmilliós ország az éhhalál küszöbére került, európai fogalmakkal felfog* hatatlan nyomorba. STATISZTASZEREP 1904 óta — ekkor írták alá az első szerződést, amelynek értelmében Guatemala föl­det, vasutakat, kikötőket ru­házott át az United Fruit mammutvállalatra — az észak­amerikai tőke ellenőrzi a gaz­daságot. Tíz esztendeje folyó kutatás eredményeként ta­valy megindult az olajterme­lés, de a felszínre hozott kő­olaj a nagy társaságok fino­mítóiba kerül. — A nemzeti burzsoáziának csak statisztaszerep jut — jegyzi meg fanyarul Beatriz Valdez gazdasági szakértő. — Be kell érniük azzal, hogy egy-egy vállalat névleges tu­lajdonosai. Hazánk például Közép-Amerika egyik legje­lentősebb gyapottermelője, de a textilipar az Egyesült Álla­moktól vásárolja méregdrá­gán a nyersanyagot. Ugyanazt, amit a mi földjeinken terme­lünk meg. Az itthon termelt érték háromnegyed része el­folyik az országból. — S az itt maradó vagyon sorsa? — folytatja Alvaro Uribe közgazdász-szociológus. — A bruttó nemzeti összter­mék több mint negyedét a népesség alig két százalékát jelentő uralkodóosztály zse­beli be. Húsz-huszonöt •csa­lád birtokolja a megművelt terület 62 százalékát. A nincs­telen agrárproletárok száma elérte a 400 ezret. A guatema- lai gyerekek 80 százaléka alul­táplált, százból 65 nem éri meg az ötéves kort. Egy pa­rasztnak alig van reménye arra, hogy 45 évnél tovább él­jen. — A feszültséget ma már csak alapvető változás old­hatja fel. Ezzel tisztában van a nagyburzsoázia, az oligarc­hia. Gyorsan mentik hát va­gyonukat külföldre. Cziráki Péter (Következik: Lángoló kuny­hók)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom