Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)
1981-02-24 / 46. szám
Kilábalni a $ondohból Tanácskoztak a bányász szocialista brigádvezetők A NÓGRÁDI Szénbányák üzemeiben a múlt év januárjában úgy kezdték a munkát, hogy a vezetők és a dolgozók is bíztak abbán, hogy a néhány évi eredménytelenség után 1980-ban sikerekről adhatnak számot. Erre alapot adott, hogy az akkor még létezett — azóta megszűnt — Magyar Szénbányászati Tröszt a korábbiaknál alacsonyabb, csupán egymillió tonnás széntermelési tervet szabott meg a vállalatnak, amely az ak- naüzem-vezetők szerint sem jelenthetett nagy erőfeszítést. Sőt, ennek tudatában- remélték, hogy végre-valahára sikeredik behozni a vágathajtásban, főként a feltárásban történt lemaradásokat is, amelyek stabil alapját' képezhetik az eljövendő idők bányászkodásának. Ugyancsak a gondtalanabb tervteljesítések reményét vetítették előre a szocialista ■ brigádok felajánlásai, akik vállalták, hogy a párt XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére még több mint tízezer tonna szenet hoznak felszínre Az ebbéli remények közül azonban semmi sém lett: egymillió tonna helyett, nagy erőfeszítések árán is csak 927 ezer tonna kitermelését tudták e'könyvelni, s hasonlóképpen nem sikerült teljesíteni az elmúlt tervidőszak széntermelési tervét sem: több mint huszonegyezer tonnával maradtak le az elvárásoktól Az 1980. évi harmadik negyedév pedig — lehet így fogalmazni — a nógrádi szénmedence történetének talán a leagyászosabb időszaka volt: a tervtől 95 ezer tonnával kevesebb szenet tudtak csak a népgazdaságnak átadni. A vállalat gondjain a külüze- mek eredményessége segített némiképpen. 1981. január elsejétől, a Magyar Szénbányászati Tröszt megszűntével, a Nógrádi Szénbányák is önálló vállalat lett. Ez még eredményesebb, szervezettebb, hatékonyabb, jobban átgondolt munkára serkenti nemcsak a 229 szocialista — .és a 22 ifjúsági brigád majdnem 3900 tagját, hanem erre késztet mindenkit. S hogy ezt miként lehet megvalósítani, hogyan kell rugalmasan és gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, erről tanácskoztak vasárnap a vállalat szocialista brigádvezetői és az illetékesek ' Nagybátonyban, a bányász művelődési házban. * Bocsi Ottó osztályvezető, aki a vitaindítót tartotta, a beszámolóban jelentős teret széntelt a múltbeli hiöák, gondok felsorolásának, amelyek közül, önkritikusan, igen sok szubjektív tényező is fellelhető volt. Mindamellett azonban, hogy áldatlan geológiai viszonyok között kellett dolgozniok, a helyi hibákat fentebbi helytelen szemlélet is tetézte. A mindenáron gépesítésre törekvés — amely egyfelől: a nehéz fizikai munka könnyítése szemszögéből érthető, olyan szénminőségromlást eredményezett, amelyet csak súlyos erőfeszítések révén lehet kiheverni Márpedig az önállóságban, ahöl most már megszűnt a „tröszti marfkó”, s csupán saját erőre — és bevételre lehet támaszkodni, ennek újra elérése jelentheti az egyik legfontosabb feladatot. No, meg a fentebb már említett szervezettebb, hatékonyabb, gazdaságosabb munka. Hiszen csak így válhat lehetővé az idei 950 ezer tonnás széntermelési és a majdnem 880 milliós árbevételi terv teljesítése. És — örvendetesen — a vitában felszólalt tíz brigád vezető, közöttük Nagy Pál Máté Ménkesről, aki az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére jelentős többlettermelést ajánlott fel, Molnár Sándor Kányásról, Világosi József Ti- ribesről, akinek brigádja a magyar szénbányászat versenyző kollektívái közül országosan a harmadik helyre került, Hubai László Szorospatakról, András Antal az építési üzemből, Varga Rudolf a gépüzemből — nem a múlton való kesergést szőtte mondanivalójába, hanem az előttük álló feladatok megoldásának lehetőségeit. Amelyeket, ha néhány szempont tekintetében változások történnek, reálisnak, teljesíthetőnek tartanak. És vállalták: idei,' 950 ezer tonnás tervüket még ötvenezerrel „megtoldják”; nem személyes presztízsből a többi szénbányavállalat előtt, hanem a vállalat jó, a tavalyinál lényegesen eredményesebb év zárásához kívánnak hozzájárulni. Természetesen, valamennyi dolgozó és vezető még nagyobb akarásával, törekvésével. A FŐKÉNT az idei év és a VI. ötéves terv tennivalóival foglalkozott tanácskozáson elfogadták a legjobb brigádok magasabb címre történt felterjesztését is. , Juttatás — borítékon kívül Emberi erőt kímélő gépek — Korszerűbb fűtés, szellőzés Csinosabb fürdők, pihenőszobák Nemcsak a fizetési boríték testessége határozza meg a dolgozók jó hangulatát, hanem a vállalat — forinttal nehezebben megmérhető — sok irányú gondoskodása is. Közérzetet alakító tényező a munkakörülmények javítása, az üdültetési lehetőségek gazdagítása, és sok más még — különösképpen olyan időkben, amikor az alapbér emelésére az eddigieknél szerényebb lépésekben kínálkozik mód. Közismert, hogy a vevőt kiszolgáló kereskedők nem tartoznak a legnagyobb jövedelműek közé. A vállalathoz és hivatásukhoz való szorosabb kötődés végett a Nóg- rád megyéi Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat tavaly az úgynevezett egyéb juttatásokban nyújtott az előzőeknél számottevően többet dolgozóinak. Csaknem ötmillió forintot költöttek el szociálpolitikai kiadásokra, tetemesen meghaladva ezzel a tervezettet. Reflektorfénybe került az ember egészségének, testi épségének védelme, a kellemesebb munkakörülmények kialakítása. Négymillió forintot megközelítő összegért vásároltak anyagmozgató gépeket, tekintettel arra, hogy az üzletekben dolgozó kereskedők háromnegyede nő. Korszerűsítették az árumozgatást, gördülőcsapágyas kocsik, liftkocsik, illetve targoncák munkába állításával. A vállalat valamennyi áruházában, szaküzletében megvizsgáltatta a világítást, • s korszerűsítésére, valamint biztonságosabbá tételére két és fél millió forintot költött el. Ebből az összegből kapott például új világítást a Pécs- kő Üzletház is. Számos üzletben modernizálták a Szellőztetést és a fűtést, ami ugyancsak nem lebecsülendő közérzetbefolyásoló tényező. Ha kellett, új ablaksort nyitottak, ventillátorokat, szélfogót, szélvédő függönyt szereltek fel, megjavították a kazánokat. További, csaknem félmillió forintért bővítették, csü nosították az öltözőket, mosdókat. fürdőket, pihenőszobákat. A meleg vizes tisztálkodás feltételeinek megteremtéséül elektromos vízmelegítőket kapcsoltak be. Űj hűtőszekrényeket vásároltak, bővítették az öltözőszekrények számát. Lényegesen javult a vállalat üdülési kínálata. Ami ebben új, az a saját kezelésű hevesi üdülő, ezen túl üdülőt bérelnek a magyar tenger partján is. A tavalyi intézkedések hatására mintegy 270 dolgozó jutott kedvezőbb munkakörülményekhez. Még ezek után is 11 olyan boltja van a vállalatnak, ahol a szociális ellátottság minimális, túlnyomó többségük egyszemélyes, alig néhány négyzet- méter alapterületű üzlet. Az intézkedések hatása mérhető le abban, hogy tavaly alig-alig történt baleset a vállalatnál, s a bekövetkező- ket is egyértelműen a figyelmetlenség okozta. Mire van energiánk ésmire nincs? Úi termék: az uniform és a thermoton Előrejelzés magánépítőknek Tavaly, főleg az árvízi helyreállítási munkák miatt átmenetileg téglaliiány volt az országban. A Tegja- és Cserépipari Tröszt szombati és vasárnapi műszakokkal, túlóráztatással mintegy 92 millió téglát gyártott terven felül, így már a nyár végétől szállítani tudta az építkezésekhez szükséges mennyiséget. A várható idei téglaellátásról érdeklődtünk Andra- sovszky Györgytől, a tröszt vezérigazgatójától, aki elmondta; —• A tavalyi rekordévhez képest nem növeljük a termelést. Mintegy 2 milliárd téglát gyártunk, ebből másfél milliárd a belkereskedelem jelenlegi igénye. Ezt teljes egészében ki tudjuk elégíteni, sőt szükség esetén még további 120 millió darab téglára Is elfogadunk rendelést a lakosság részére. Az idén már a teljes termékválaszték mintegy 62—63 százalékát adják az új, Uletve a nemrég felújított téglagyárak. A hagyományos kisméretű téglákból — a kémények, a pincék stb. falazásához — 330 millió kerül forgalomba.- ÜJ üzemek? — A múlt év végén elkészült a békéscsabai IV. számú téglagyár, az idén már 30 millió téglával egyenértékű vázkerámia falazo- anyagot termel. Hamarosan megkezdődik a devecseri gyár próbaüzeme, amely teljes felfutás ucán évente 28 millió téglát készít. Oj, korszerű gyár épül Solymáron, várhatóan a jövő év végére elkészül, s 40 millió téglát ad majd a fővárosi, a dunakanyari, és a Velencei-tó környéki építkezőknek. solymáron egyébként folyamatban van a II. számú téglagyár rekonstrukciója, s hasonlóképpen a Miskolc melletti má- Iyi téglagyár átalakítása. Mindkettő még az idén megkezdi — a január I-től életbe lépett új hőtechnikai szabványnak megfelelően — a különleges hő- és hang- szigetelő tulajdonságú poroton téglák gyártását. Ezt a típust eddig az országban csak egy helyen, Bátaszéken készítették. — További új termékek? — Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium célprogrambizottságának támogatásával ?6 téglagyárban már két éve kísérleteket folytatunk egy modul méretű változtatható üregterfogatú új téglacsalád kifejlesztésére Az eddigi eredmények biztatóak, az uniform elnevezésű falazóblokk gyártása ez év nyarán megkezdődik. Nyugati licenc alapján Magyarországon is szeretnénk bevezetni az úgynevezett thermoton tégla gyártását. A termék érdekessége, hogy nagyobb üregeibe hungarocell, illetve nikecell betétek kerülnek, melyekkel tökéletesebb lesz a falak hő- és hang- szigetelése. A kísérletek még tartanak, számos minőségi vizsgálatra van még szükség a gyártás megkezdéséig. Várhatóan az év végéig a thermoton tégla is forgalomba kerül. — Egyéb építőanyagok? — Cserépből mintegy 110 millió készül, ez teljes egészében fedezi a hazai szükségletet. A békéscsabai színescserepek iránt nagy a kereslet, így a bátaszéki gyárunk is megkezdi ezek gyártását. Megfelelő ellátásra lehet számítani a födémek készítéséré kiválóan alkalmas fért gerendákból és béléstestekből Is. Tőke Péter A MEZŐGAZDASÁGI termelés költségei évről évre emelkednek, s ezek sorában kiemelkedő helyet foglalnak el az energiára költött forintok. Nógrád megye harminchét termelőszövetkezetében 1979- ben 131 millió forintot tett ki az energiaköltség. Egy esztendő múlva ez az érték 187 millió forintra növekedett. Ez annyit jelent, hogy 1976-hoz képest csaknem két és félszeresére nőtt a közös gazdaságokban felhasznált üzemanyag, kenő- és fűtőanyagok, valamint a villamos energia értéke. Igaz, ez alatt az öt év alatt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egymilliárd forintot költöttek gépek és járművek vásárlására. A dinamikus gépberuházást nem követte azonban a kiszolgálás technikai színvonalának a fejlődése. A nagy értékű — a termelő- szövetkezetek gépi eszközállományának bruttó értéke mintegy egymilliárd 400 millió forint — korszerű gépek javításának, karbantartásának színvonala, a személyi feltételek alakulása nem felel meg a követelményeknek. A gazdaságok javítóműhelyei elavultak, nagy részükbe a modern, nagy teljesítményű erőgépek be sem férnek, azaz, marad a szabadban történő javítás. Hogy ezt hogyan végzik el a szerelők,' az nagymértékben a lelkiismeretükön, de még inkább az évszaktól függő hideg-, vagy melegtűrő képességükön múlik. Szervizberendezésekkel az üzemek egyharmada rendelkezik csupán, így a gépek A paksi atomerőmű építéséhez ebben az esztendőben 500 tonna acélszerkezetet .szállítanak a Ganz-MÁVAG mátra- Bováki gyáregységéből, folytatva az előző esztendőkben megkezdett gyártást az országos nagyberuházáshoz. A megbízható, pontos munkát igénylő szerelést a szakemberek legjobbjai végzik, képünkön Kiadiva István és Kovács György lakatosok állítják össze az erőművi berendezés egységeit. — kulcsár — pontos beállítása, üzemanyagfogyasztásuk beszabályozása — mint az energiával való takarékoskodás egyik módja — ugyancsak nem mondható megoldottnak. A legtöbb üzemben a karbantartás a gépek ápolására, olajcseréjére korlátozódik, és a járművek vezetőitől, a berendezések kezelőitől függ. Az eltelt öt esztendő alatt mindössze a pásztói termelő- szövetkezetben épült új gépműhely, a kállói közös gazdaságban most épül, csakúgy, mint Szécsényben is, ahol jelentős méretű — csaknem 2000 négyzetméteres — műhely készül. A felső fokú műszaki végzettségű .szakemberek száma öt év alatt két és félszeresére nőtt, s napjainkban már közel jár az ötvenhez. Igaz, ebben némi szerepe volt annak a rendeletnek is, amely szerint függetlenített energetikust kell alkalmazni minden olyan mezőgazdasági termelő- szövetkezetben, ahol az éves energiafelhasználás meghaladja az ötmillió forintot. Azokban az üzemekben, ahol ez az érték 2—5 millió forint között van, ott az energetikusi munkakört egyéb beosztás mellett is be iehet tölteni. így, ma már minden üzemben van energiagazdálkodással foglalkozó szakember. Az energiagazdálkodásra, az anyagtakarékosságra minden gazdaságban nagy figyelmet fordítanak. Természetesun, a kidolgozott intézkedési tervek nem egyformán hatékonyak, de az elért eredményeket nem volna célszerű letagadni. Ilyen eredmény például, hogy a növekvő költségek ellenére is, 1978-ról Í9‘79- re- egymillió kilowattórával csökkent a termelőszövetkezetek vilíamosenergia-felhaszná- lása E jelentős csökkenés részben a racionálisabb energiagazdálkodásnak, részben a módosított áramvételezési szerződésnek a következménye. BAR VÉGLEGES adatok még nincsenek, de nem járunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk, hogy 1980-ban nem emelkedett a villamos- energia-felhasználás. A mintegy hatmillió forintos „villanyszámlatöbblet” az áremelkedésből adódik, nem pedig a fogyasztás növekedéséből. A legnagyobbak a lehetőségek a folyékony energiahordozókkal való takarékosság területén. Itt a' munkaszervezéstől az optimális gépkihasz- náláson át a tervszerű megelőző gépkarbantartásig minden közrejátszik az üzemanyag-fogyasztásban. Várhatóan sokat segít majd a kérdés megoldásán az az új rendelet, amely az év második felében lép hatályba, miszerint minden mezőgazdasági üzemben saját üzemi normát kell kialakítani az erőgépekhez is. Eddig csak ajánlás volt. További nagy lehetőség van terményszárításban, pontosabban, a termény nem szárításában. Az energiatakarékos kukoricaszárítás^an sajnos kevés gazdaság tűnt ki buzgalmával, hiszen a pásztóiakon kívül csak egy-két helyen alkalmazták ezt az eljárást, amellyel pedig tonnáéiként 2—300 forintot lehet megtakarítani. Hasonlóképpen nehezen mozdulnak a nógrádi termelő- szövetkezetek a tej hűtése során keletkező hulladékhő fel- használására kidolgozott módszer átvételére. A ceredi termelőszövetkezet, amely már „kikísérletezte saját magán” az eljárást, és az országban már több hasonló berendezést üzembe helyezett, megyénkből vajmi kevés megrendelést kapott. Az állattartó épületek fűtése, vagy nem fűtése is örökzöld téma az energiagazdálkodással foglalkozók körében. Előrelépni itt is lehet, mert bőven van javítanivaló a fűtési technikán, az épületek hőszigetelésén. Hogy mekkorát lehet „spórolni”, arra jó példa a szécsényi termelőszövetkezet, ahol a fűtőberendezések beszabályozásával egymillió forintos tüzelőolajmegtakarítást értek el az állattartó telepen. MINT LÁTHATÓ, lehetőség bőven van az anyag- és energiatakarékosságra, csak élni kell vele. Az energiahordozók ára a következő években is emelkedni fog. Hogy ezt minél kevésbé érezze meg az üzem, ahhoz átgondolt, alapos és körültekintő energiagazdálkodásra van szükség. Z. T. Virágaulcdék A virág mindig kedves ajándék, de télen különösen örülnek a megajándékozottak. A világ sok országában lehet látni Hollandiában termesztett növényeket. Nemrégiben a holland Aalsmeerben tartották a világ legnagyobb aukcióját, amelyen négyezer virágkertész mutatta be „termését”. Naponta 7 millió virágot és 600 000 cserepes növény* "*ik el. Az elektronikus táblázat óránként 700— 800 ügyletet regisztrált. Az üzlet megkötése után 15 perccel az áru (gépkocsival, hajóval, vagy repülővel történő szállításra) kész volt. Az idei aukció eredményei a szakemberek számításai szerint meghaladták a tavalyit. Akkor 1,9 milliárd virágot, ézenbelül 803 millió rózsát értékesítettek 378 . millió dollárért. r NÓGRÁD - 1981. február 24., kedd 6
