Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)

1981-02-24 / 46. szám

Kilábalni a $ondohból Tanácskoztak a bányász szocialista brigádvezetők A NÓGRÁDI Szénbányák üzemeiben a múlt év január­jában úgy kezdték a munkát, hogy a vezetők és a dolgozók is bíztak abbán, hogy a né­hány évi eredménytelenség után 1980-ban sikerekről ad­hatnak számot. Erre alapot adott, hogy az akkor még lé­tezett — azóta megszűnt — Magyar Szénbányászati Tröszt a korábbiaknál alacsonyabb, csupán egymillió tonnás szén­termelési tervet szabott meg a vállalatnak, amely az ak- naüzem-vezetők szerint sem jelenthetett nagy erőfeszítést. Sőt, ennek tudatában- remél­ték, hogy végre-valahára si­keredik behozni a vágathaj­tásban, főként a feltárásban történt lemaradásokat is, amelyek stabil alapját' ké­pezhetik az eljövendő idők bányászkodásának. Ugyan­csak a gondtalanabb tervtel­jesítések reményét vetítették előre a szocialista ■ brigádok felajánlásai, akik vállalták, hogy a párt XII. kongresszu­sa és hazánk felszabadulásá­nak 35. évfordulója tiszteleté­re még több mint tízezer ton­na szenet hoznak felszínre Az ebbéli remények közül azonban semmi sém lett: egymillió tonna helyett, nagy erőfeszítések árán is csak 927 ezer tonna kitermelését tud­ták e'könyvelni, s hasonló­képpen nem sikerült teljesí­teni az elmúlt tervidőszak széntermelési tervét sem: több mint huszonegyezer tonnával maradtak le az elvárásoktól Az 1980. évi harmadik ne­gyedév pedig — lehet így fo­galmazni — a nógrádi szén­medence történetének talán a leagyászosabb időszaka volt: a tervtől 95 ezer tonnával kevesebb szenet tudtak csak a népgazdaságnak átadni. A vállalat gondjain a külüze- mek eredményessége segített némiképpen. 1981. január elsejétől, a Ma­gyar Szénbányászati Tröszt megszűntével, a Nógrádi Szénbányák is önálló vállalat lett. Ez még eredményesebb, szervezettebb, hatékonyabb, jobban átgondolt munkára serkenti nemcsak a 229 szo­cialista — .és a 22 ifjúsági brigád majdnem 3900 tagját, hanem erre késztet minden­kit. S hogy ezt miként lehet megvalósítani, hogyan kell rugalmasan és gyorsan al­kalmazkodni a megváltozott körülményekhez, erről tanács­koztak vasárnap a vállalat szocialista brigádvezetői és az illetékesek ' Nagybátonyban, a bányász művelődési ház­ban. * Bocsi Ottó osztályvezető, aki a vitaindítót tartotta, a beszámolóban jelentős teret széntelt a múltbeli hiöák, gondok felsorolásának, ame­lyek közül, önkritikusan, igen sok szubjektív tényező is fel­lelhető volt. Mindamellett azonban, hogy áldatlan geo­lógiai viszonyok között kel­lett dolgozniok, a helyi hi­bákat fentebbi helytelen szemlélet is tetézte. A min­denáron gépesítésre törekvés — amely egyfelől: a nehéz fizikai munka könnyítése szemszögéből érthető, olyan szénminőségromlást eredmé­nyezett, amelyet csak súlyos erőfeszítések révén lehet ki­heverni Márpedig az önálló­ságban, ahöl most már meg­szűnt a „tröszti marfkó”, s csupán saját erőre — és be­vételre lehet támaszkodni, ennek újra elérése jelentheti az egyik legfontosabb felada­tot. No, meg a fentebb már említett szervezettebb, haté­konyabb, gazdaságosabb mun­ka. Hiszen csak így válhat le­hetővé az idei 950 ezer ton­nás széntermelési és a majd­nem 880 milliós árbevételi terv teljesítése. És — örvendetesen — a vi­tában felszólalt tíz brigád ve­zető, közöttük Nagy Pál Má­té Ménkesről, aki az SZKP XXVI. kongresszusa tisztele­tére jelentős többlettermelést ajánlott fel, Molnár Sándor Kányásról, Világosi József Ti- ribesről, akinek brigádja a magyar szénbányászat ver­senyző kollektívái közül or­szágosan a harmadik helyre került, Hubai László Szoros­patakról, András Antal az építési üzemből, Varga Ru­dolf a gépüzemből — nem a múlton való kesergést szőtte mondanivalójába, hanem az előttük álló feladatok megol­dásának lehetőségeit. Ame­lyeket, ha néhány szempont tekintetében változások tör­ténnek, reálisnak, teljesíthe­tőnek tartanak. És vállalták: idei,' 950 ezer tonnás tervüket még ötvenezerrel „megtold­ják”; nem személyes presz­tízsből a többi szénbánya­vállalat előtt, hanem a válla­lat jó, a tavalyinál lényege­sen eredményesebb év zárá­sához kívánnak hozzájárulni. Természetesen, valamennyi dolgozó és vezető még na­gyobb akarásával, törekvésé­vel. A FŐKÉNT az idei év és a VI. ötéves terv tennivalói­val foglalkozott tanácskozá­son elfogadták a legjobb bri­gádok magasabb címre tör­tént felterjesztését is. , Juttatás — borítékon kívül Emberi erőt kímélő gépek — Korszerűbb fűtés, szellőzés Csinosabb fürdők, pihenőszobák Nemcsak a fizetési borí­ték testessége határozza meg a dolgozók jó hangulatát, hanem a vállalat — forint­tal nehezebben megmérhe­tő — sok irányú gondosko­dása is. Közérzetet alakító tényező a munkakörülmények javítása, az üdültetési lehe­tőségek gazdagítása, és sok más még — különösképpen olyan időkben, amikor az alapbér emelésére az eddigi­eknél szerényebb lépésekben kínálkozik mód. Közismert, hogy a vevőt kiszolgáló kereskedők nem tartoznak a legnagyobb jö­vedelműek közé. A vállalat­hoz és hivatásukhoz való szo­rosabb kötődés végett a Nóg- rád megyéi Iparcikk-kiske­reskedelmi Vállalat tavaly az úgynevezett egyéb juttatá­sokban nyújtott az előzőek­nél számottevően többet dol­gozóinak. Csaknem ötmillió forintot költöttek el szociál­politikai kiadásokra, teteme­sen meghaladva ezzel a ter­vezettet. Reflektorfénybe került az ember egészségének, testi épségének védelme, a kelle­mesebb munkakörülmények kialakítása. Négymillió fo­rintot megközelítő összegért vásároltak anyagmozgató gé­peket, tekintettel arra, hogy az üzletekben dolgozó keres­kedők háromnegyede nő. Korszerűsítették az árumoz­gatást, gördülőcsapágyas ko­csik, liftkocsik, illetve tar­goncák munkába állításával. A vállalat valamennyi áru­házában, szaküzletében meg­vizsgáltatta a világítást, • s korszerűsítésére, valamint biztonságosabbá tételére két és fél millió forintot költött el. Ebből az összegből kapott például új világítást a Pécs- kő Üzletház is. Számos üzletben moderni­zálták a Szellőztetést és a fűtést, ami ugyancsak nem lebecsülendő közérzetbefo­lyásoló tényező. Ha kellett, új ablaksort nyitottak, ven­tillátorokat, szélfogót, szél­védő függönyt szereltek fel, megjavították a kazánokat. További, csaknem félmil­lió forintért bővítették, csü nosították az öltözőket, mos­dókat. fürdőket, pihenőszo­bákat. A meleg vizes tisztál­kodás feltételeinek megte­remtéséül elektromos víz­melegítőket kapcsoltak be. Űj hűtőszekrényeket vásároltak, bővítették az öltözőszekrények számát. Lényegesen javult a vál­lalat üdülési kínálata. Ami ebben új, az a saját kezelé­sű hevesi üdülő, ezen túl üdülőt bérelnek a magyar tenger partján is. A tavalyi intézkedések ha­tására mintegy 270 dolgozó jutott kedvezőbb munkakö­rülményekhez. Még ezek után is 11 olyan boltja van a vállalatnak, ahol a szociá­lis ellátottság minimális, túl­nyomó többségük egyszemé­lyes, alig néhány négyzet- méter alapterületű üzlet. Az intézkedések hatása mér­hető le abban, hogy tavaly alig-alig történt baleset a vállalatnál, s a bekövetkező- ket is egyértelműen a figyel­metlenség okozta. Mire van energiánk ésmire nincs? Úi termék: az uniform és a thermoton Előrejelzés magánépítőknek Tavaly, főleg az árvízi helyre­állítási munkák miatt átmenetileg téglaliiány volt az országban. A Tegja- és Cserépipari Tröszt szom­bati és vasárnapi műszakokkal, túlóráztatással mintegy 92 millió téglát gyártott terven felül, így már a nyár végétől szállítani tud­ta az építkezésekhez szükséges mennyiséget. A várható idei tég­laellátásról érdeklődtünk Andra- sovszky Györgytől, a tröszt ve­zérigazgatójától, aki elmondta; —• A tavalyi rekordévhez ké­pest nem növeljük a termelést. Mintegy 2 milliárd téglát gyár­tunk, ebből másfél milliárd a belkereskedelem jelenlegi igénye. Ezt teljes egészében ki tudjuk elégíteni, sőt szükség esetén még további 120 millió darab téglára Is elfogadunk rendelést a lakosság részére. Az idén már a teljes ter­mékválaszték mintegy 62—63 szá­zalékát adják az új, Uletve a nemrég felújított téglagyárak. A hagyományos kisméretű téglák­ból — a kémények, a pincék stb. falazásához — 330 millió kerül forgalomba.- ÜJ üzemek? — A múlt év végén elkészült a békéscsabai IV. számú téglagyár, az idén már 30 millió téglával egyenértékű vázkerámia falazo- anyagot termel. Hamarosan meg­kezdődik a devecseri gyár próba­üzeme, amely teljes felfutás ucán évente 28 millió téglát készít. Oj, korszerű gyár épül Solymáron, várhatóan a jövő év végére elké­szül, s 40 millió téglát ad majd a fővárosi, a dunakanyari, és a Velencei-tó környéki építkezők­nek. solymáron egyébként fo­lyamatban van a II. számú tég­lagyár rekonstrukciója, s hason­lóképpen a Miskolc melletti má- Iyi téglagyár átalakítása. Mind­kettő még az idén megkezdi — a január I-től életbe lépett új hő­technikai szabványnak megfelelő­en — a különleges hő- és hang- szigetelő tulajdonságú poroton téglák gyártását. Ezt a típust ed­dig az országban csak egy he­lyen, Bátaszéken készítették. — További új termékek? — Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium célprogram­bizottságának támogatásával ?6 téglagyárban már két éve kísér­leteket folytatunk egy modul mé­retű változtatható üregterfogatú új téglacsalád kifejlesztésére Az eddigi eredmények biztatóak, az uniform elnevezésű falazóblokk gyártása ez év nyarán megkez­dődik. Nyugati licenc alapján Ma­gyarországon is szeretnénk be­vezetni az úgynevezett thermoton tégla gyártását. A termék érde­kessége, hogy nagyobb üregeibe hungarocell, illetve nikecell beté­tek kerülnek, melyekkel tökéle­tesebb lesz a falak hő- és hang- szigetelése. A kísérletek még tar­tanak, számos minőségi vizsgálat­ra van még szükség a gyártás megkezdéséig. Várhatóan az év végéig a thermoton tégla is forga­lomba kerül. — Egyéb építőanyagok? — Cserépből mintegy 110 millió készül, ez teljes egészében fedezi a hazai szükségletet. A békéscsa­bai színescserepek iránt nagy a kereslet, így a bátaszéki gyárunk is megkezdi ezek gyártását. Meg­felelő ellátásra lehet számítani a födémek készítéséré kiválóan al­kalmas fért gerendákból és bélés­testekből Is. Tőke Péter A MEZŐGAZDASÁGI ter­melés költségei évről évre emelkednek, s ezek sorában kiemelkedő helyet foglalnak el az energiára költött forintok. Nógrád megye harminchét termelőszövetkezetében 1979- ben 131 millió forintot tett ki az energiaköltség. Egy eszten­dő múlva ez az érték 187 mil­lió forintra növekedett. Ez annyit jelent, hogy 1976-hoz képest csaknem két és félsze­resére nőtt a közös gazdasá­gokban felhasznált üzem­anyag, kenő- és fűtőanyagok, valamint a villamos energia értéke. Igaz, ez alatt az öt év alatt a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek egymilliárd forin­tot költöttek gépek és jármű­vek vásárlására. A dinamikus gépberuházást nem követte azonban a kiszolgálás techni­kai színvonalának a fejlődése. A nagy értékű — a termelő- szövetkezetek gépi eszközállo­mányának bruttó értéke mintegy egymilliárd 400 mil­lió forint — korszerű gépek javításának, karbantartásának színvonala, a személyi felté­telek alakulása nem felel meg a követelményeknek. A gaz­daságok javítóműhelyei el­avultak, nagy részükbe a mo­dern, nagy teljesítményű erő­gépek be sem férnek, az­az, marad a szabadban törté­nő javítás. Hogy ezt hogyan végzik el a szerelők,' az nagy­mértékben a lelkiismeretükön, de még inkább az évszaktól függő hideg-, vagy melegtűrő képességükön múlik. Szervizberendezésekkel az üzemek egyharmada rendel­kezik csupán, így a gépek A paksi atomerőmű építéséhez ebben az esztendőben 500 tonna acélszerkezetet .szállítanak a Ganz-MÁVAG mátra- Bováki gyáregységéből, folytatva az előző esztendőkben megkezdett gyártást az országos nagyberuházáshoz. A meg­bízható, pontos munkát igénylő szerelést a szakemberek legjobbjai végzik, képünkön Kiadiva István és Kovács György lakatosok állítják össze az erőművi berendezés egységeit. — kulcsár — pontos beállítása, üzemanyag­fogyasztásuk beszabályozása — mint az energiával való ta­karékoskodás egyik módja — ugyancsak nem mondható megoldottnak. A legtöbb üzemben a karbantartás a gé­pek ápolására, olajcseréjére korlátozódik, és a járművek vezetőitől, a berendezések ke­zelőitől függ. Az eltelt öt esztendő alatt mindössze a pásztói termelő- szövetkezetben épült új gép­műhely, a kállói közös gazda­ságban most épül, csakúgy, mint Szécsényben is, ahol je­lentős méretű — csaknem 2000 négyzetméteres — műhely ké­szül. A felső fokú műszaki vég­zettségű .szakemberek száma öt év alatt két és félszeresére nőtt, s napjainkban már kö­zel jár az ötvenhez. Igaz, eb­ben némi szerepe volt annak a rendeletnek is, amely sze­rint függetlenített energeti­kust kell alkalmazni minden olyan mezőgazdasági termelő- szövetkezetben, ahol az éves energiafelhasználás meghalad­ja az ötmillió forintot. Azok­ban az üzemekben, ahol ez az érték 2—5 millió forint között van, ott az energetikusi mun­kakört egyéb beosztás mellett is be iehet tölteni. így, ma már minden üzemben van energiagazdálkodással foglal­kozó szakember. Az energiagazdálkodásra, az anyagtakarékosságra minden gazdaságban nagy figyelmet fordítanak. Természetesun, a kidolgozott intézkedési ter­vek nem egyformán hatéko­nyak, de az elért eredménye­ket nem volna célszerű leta­gadni. Ilyen eredmény pél­dául, hogy a növekvő költsé­gek ellenére is, 1978-ról Í9‘79- re- egymillió kilowattórával csökkent a termelőszövetkeze­tek vilíamosenergia-felhaszná- lása E jelentős csökkenés részben a racionálisabb ener­giagazdálkodásnak, részben a módosított áramvételezési szerződésnek a következmé­nye. BAR VÉGLEGES adatok még nincsenek, de nem já­runk messze az igazságtól, ha azt állítjuk, hogy 1980-ban nem emelkedett a villamos- energia-felhasználás. A mint­egy hatmillió forintos „vil­lanyszámlatöbblet” az ár­emelkedésből adódik, nem pedig a fogyasztás növekedé­séből. A legnagyobbak a lehetősé­gek a folyékony energiahordo­zókkal való takarékosság te­rületén. Itt a' munkaszerve­zéstől az optimális gépkihasz- náláson át a tervszerű meg­előző gépkarbantartásig min­den közrejátszik az üzem­anyag-fogyasztásban. Várhatóan sokat segít majd a kérdés megoldásán az az új rendelet, amely az év máso­dik felében lép hatályba, mi­szerint minden mezőgazdasági üzemben saját üzemi normát kell kialakítani az erőgépek­hez is. Eddig csak ajánlás volt. További nagy lehetőség van terményszárításban, pon­tosabban, a termény nem szá­rításában. Az energiatakaré­kos kukoricaszárítás^an saj­nos kevés gazdaság tűnt ki buzgalmával, hiszen a pász­tóiakon kívül csak egy-két helyen alkalmazták ezt az eljárást, amellyel pedig ton­náéiként 2—300 forintot lehet megtakarítani. Hasonlóképpen nehezen mozdulnak a nógrádi termelő- szövetkezetek a tej hűtése so­rán keletkező hulladékhő fel- használására kidolgozott mód­szer átvételére. A ceredi ter­melőszövetkezet, amely már „kikísérletezte saját magán” az eljárást, és az országban már több hasonló berendezést üzembe helyezett, megyénk­ből vajmi kevés megrende­lést kapott. Az állattartó épületek fűté­se, vagy nem fűtése is örök­zöld téma az energiagazdál­kodással foglalkozók körében. Előrelépni itt is lehet, mert bőven van javítanivaló a fű­tési technikán, az épületek hőszigetelésén. Hogy mekko­rát lehet „spórolni”, arra jó példa a szécsényi termelőszö­vetkezet, ahol a fűtőberende­zések beszabályozásával egy­millió forintos tüzelőolaj­megtakarítást értek el az ál­lattartó telepen. MINT LÁTHATÓ, lehető­ség bőven van az anyag- és energiatakarékosságra, csak élni kell vele. Az energiahor­dozók ára a következő évek­ben is emelkedni fog. Hogy ezt minél kevésbé érezze meg az üzem, ahhoz átgondolt, alapos és körültekintő ener­giagazdálkodásra van szükség. Z. T. Virágaulcdék A virág mindig kedves ajándék, de télen különösen örülnek a megajándékozottak. A világ sok országában lehet látni Hollandiában termesz­tett növényeket. Nemrégiben a holland Aalsmeerben tar­tották a világ legnagyobb aukcióját, amelyen négyezer virágkertész mutatta be „ter­mését”. Naponta 7 millió vi­rágot és 600 000 cserepes nö­vény* "*ik el. Az elektroni­kus táblázat óránként 700— 800 ügyletet regisztrált. Az üz­let megkötése után 15 perc­cel az áru (gépkocsival, ha­jóval, vagy repülővel történő szállításra) kész volt. Az idei aukció eredményei a szakemberek számításai sze­rint meghaladták a tavalyit. Akkor 1,9 milliárd virágot, ézenbelül 803 millió rózsát értékesítettek 378 . millió dol­lárért. r NÓGRÁD - 1981. február 24., kedd 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom