Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)
1981-02-24 / 46. szám
Tanácskozik az SZKP XXYI. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról). szere pének megszilárdítása szempontjából az, hogy a párt erősen odafigyeljen a tömegek véleményére határozottan ^VeVvezésük fomáínák Bét. harcoljon a bürokratizmus, a váuozatossáeában azt kell voluntarizmus mindennemű „ “?zaw»sagapan ^ azt_ Kell megnyilvánulása ellen, aktívan fejlessze a szocialista demokráciát, megfontolt, reális politikát folytasson a külgazdasági kapcsolatokban. Az imperialisták ezerféle útón-módón próbálják magukhoz láncolni a felszabadult országokat. Szabadon termébiztosítjuk érdekeink vedel- pontja, amelyhez mi szilárdan mét, megőrizzük a népek szó- ragaszkodunk!” testveri Lengyelországot nem cialista vívmányait!” Beszédében Leonyid BrezsonEn'mt v!ántan'a3ban’ nem A továbbiakban Leonyid nyev kitért az iráni változáA lengyelországi események Brezsnyev aláhúzta, hogy a sokra is és megállapította, akarnak rendelkezni szocialista államok közeledé- hogy Iránban „minden bo- szeti kincseikkel, ismetelten arról győznek meg sének föivamata továbbra is nyolultsága és ellentmondá- célokra akarják felhasználni bennünket, mennyire fontos a fejlődik Ez azonban, mint sóssága ellenére, alapjában azok területét, part szamara, vezető szere- mondotta> nem mossa el a véve antiimperialista forrada- „Épp ilyen szemszögből köszocialista országok nemzeti lom zajlott le”, noha a belső zelíti meg a nyugat ^ a már és történelmi sajátosságait. ^ külső reakció igyekszik öt honapja folyo iráni——iraki Társadalmi életük, gazda- megváltoztatni annak jelle- háborút. Ez a háború teljesen ’ -ót. értelmetlen ezen államok érEbben az összefüggésben dekei szempontjából, viszont látni, ami a valóságban van: arra is emlékeztetett, hogy ‘^en előnyös az imperializa szocialista életmód meg- egyes keleti országokban az honosodása útjainak és mód- utóbbi időkben aktívan han- szereinek gazdagságát.” Fejlődnek a Szovjtetunió goztatnak iszlám jelszavakat .... , , A kommunisták tisztelettel a^nk remélni, hogy Irakban .... ... , , . , , . . viseltetnek az iszlám, vagy ’s> Iránban is levonjak ebből A v. ágszociahzmus törté- kapcsolatai azokkal a szocia- más hitfl emberek vall& a kellő következtetéseket. nete sokfele megprobaltatast lista országokkal is, amelyek meSBVőződése iránt A lénvee A Szovjetunió határozottan ismer. Voltak bonyolult és nem tagjai a Varsói Szerző- az b"_y m- a céljuk az ilyens amellett száll síkra, hogy miválságos momentumai. De a désnek és a KGST-nek. Eb- ’ ol jelszavakat han- hamarabb vessenek véget e kommunisták mindig bát- ben az összefüggésben mél- goztat5 erőknek Az iszlám testvérgyilkos háborúnak és ran szembeszálltak az ellen- tatta a szovjpt—jugoszláv zasz]aja aiatt félszabadító politikai úton rendezzék a ség támadásaival és győztek, együttműködés fejlődését és harc is, kibontakozhat de konfliktust. Mi igyekszünk ezt Így volt ez a múltban és így szolidaritását nyilvánította a is2lám jeiszavakat használhat a gyakorlatban is elősegíteni, lesz ez a jövőben is. És ne Koreai NDK-nak az ország az ellenforradalmi lázadásokat Most Pedig a közel-keleti kételkedjen senki abban a egyesítéséért közös eltökéltségünkben, hogy iránt. hogy milyen a valós tartalma helyzetre törekszik a Közelmusnak, amely arról álmodozik, hogy visszaállítsa pozícióit ebbe’n a térségben. Szeretvívott harca szító reakció is. Következés- problémáról szólnék. Az Altiéképpen minden azon múlik, ntei Egyesült Államok uralmi valamely mozgalomnak”. Keleten, a Camp David-i poElismeréssel szólt Leonyid Brezsnyev a békeszerető füg- me8osztasanak es az izraeli getlen India nemzetközi sze- egyiptomi különalku szervezé- repéről és méltatta a szovjet senek utjara lepett Az amerikai diplomáciának nem siKína élezi a nemzetközi légkört Beszédét ezután így foly- A Szovjetunió fejleszti a tatta: „Külön kell szólni Ki- kölcsönösen előnyös széles kö- : hnrát-á£, u^uuiBwan»«. nem sináról. A Kínai Népköztársa- rű gazdasági és tudományos derült ezt az arabellenes küság társadalmi-gazdasági fej- együttműködést a felszabadult p ™ p„viittmőköHé« lönalkut szélesebb körű kapilődésének tapasztalata az országokkal. Közreműködésé- iKvőhen is a sznvipt k-iilnn tulans típusú egyezménnyé utika eevik fonm^ránvvona- változtatnia. De másban holla mm ad iranyvona- dogult. ismételten kiéleződött t ... a helyzet ebben a térségben. Jo egyuttmukodesre torek- j?z visszavetette a közel-keleti utóbbi két évtizedben sú- vei nagy gazdasági objektu lyos tanulságul szolgál és mok létesülnek ezekben az megmutatja, hogy hová vezet államokban, és segít a szovjet a szocializmus elveinek, lé- allam a káderképzésben (mér- nyegének eltorzítása mind a nókök, technikusok, szakmunzetközi, gazdasági kapcsola- működése fejlesztésének, a tok kialakulását... Az SZKP világszocializmus és a nem- ezentúl . is következetesen zetközi felszabadító mozga- folytatja a Szovjetunió és a lom szövetsége megszilárdí- felszabadult országok együtt- tásának irányvonalát.” Á nemzetközi kommunista és munkásmozgalomról Beszédében ezután Leonyid útját, úgy gondolom, csak a Brezsnyev a nemzetközi kom- reális tények mellőzésével le- munista • és munkásmozga- hét” — mondotta, lommal foglalkozott. Elmon- „Egyes kommunista pártok- dotta, hogy az utóbbi évek- ban olykor bírálóan véleked- ben ez a mozgalom megizmo- nek országunk fejlődése egyik; sodott, erősítette tömegbefo- vagy másik konkrét1 részleté- lyását. Ma már a világ 94 or- ről. Egyáltalán nem tartjuk szágában működik aktívan a azt, hogy nálunk minden ideá- kommunista párt. hsán ment végbe. A szociaiizAz SZKP Központi Bízott- mus a Szovjetunióban hihe- sága tevékenyen fáradozott a tétlenül nehéz, bonyolult kö- testvérpártokkal való sokol- rülmények közt épült. A párt dalú együttműködés további járatlan úton hteladt. És senki kibővítése és elmélyítése ér- sem tudja nálunk jobban, mi- dekében. Leonyid Brezsnyev b’en nehézségekkel és fogya- számos példával világította tékosságokkal kerültünk szem- fneg e kapcsolatok fejlődését, he ezen az úton, s mi az, amit majd megállapította: mégnem sikerültlekíizdenünk. „A kommunista pártok be- Az elvtársi, építő bírálatra folyása növekedésének ará- mindig odafigyelünk. De nyában egyre összetettebbek- hatarozottan ellene vagyunk ké és sokrétűbbekké válnak- annak a bírálatnak, amely el- az előttük álló feladatok. Ez ferdíti a szocialista valóságot pedig időnként nem egyértel- es ezáltal akarva, vagy aka- mű értékeléseket von maga katlanul az imperialista pro- után, eltérésekhez vezet az Pagandanak, az osztalyellen- osztályharc konkrét kérdései se§nek tesz szolgálatot, megoldásának megkozelitese- ben, vitákat vált 'ki a pártok között is.” szik a Szovjetunió Indonéziá- rendezést Mi legyen a teendő a bel-, mind a nemzetközi po- kasok, orvosok, pedagógusok val és mas ASEAN-országok- litikában”. képzésében) is. kal ls' Kína jelenlegi vezetői ma- ”A töhbi testvéri országgal Leonyid Brezsnyev üdvözöl továbbiakban? Szerintünk ideje lenne elmozdítani az ügyet a guk is a legke®yetlenebb együtt segítünk a felszabadult te, hogy az elmúlt öt évben holtpontról. Ideje lenne visz- feudális-fasiszta ° °diktatúrá- országok védelmi képességé- Afrikában a Karib-tenger me- szatérni ahhoz, hogy becsüle- nak nevezik azt a rendet nek megszilárdításában is — dencéjében és Óceániában tíz tesen, közösen keressük igaz- amely az úgynevezett kultu- tolytatta a szónok —, ha ilyen új állam nyerte el független- ságos és realisztikus alapon rális forradalom időszakában kérelemmel fordulnak hoz- ségét. A Zimbabwe Köztársa- az átfogó rendezést A kiala- nrcváonirhan Mptiinií- zánk. Ez történt például An^ sag létrejötte szemleletesen kult viszonyok kozott ez elSÍ, rSü S '“»i.se't.Ií: r“i* “--------- ------------he z az értékeléshez. állapította meg —, érhető lenne, mondjuk, egy a külön e célból összehívandó és nemzetközi konferencia keretében”, ben az országokban megpró- hogy a végéhez közeledik . báltak leszámolni a népi for- klasszikus gyarmatosítók Kína belpolitikájában most radalmakkal a belső ellenfor- fajgyűlölők uralma, változások mennek . végbe. radalom, vagy a külső agEzeknek a tényleges értei- resszió révén. Mi ellenezzük a mét még majd az idő mutat- forradalom exportját', de nem ■/ •• ■ i , i »I r * r n • ja meg. Megmutatja, milyen érthetünk egyet az ellenforra- ixOZOl-IxGiGt S36KGIGTOl mértékben sikerül a mai ki- dalom exportjával sem. nai vezetésnek leküzdenie a Az imperializmus egy valómaoista örökséget. De Peking ban hadüzenet nélküli hábo ;,A Szovjetunió kész konst- vényre kell juttatni Paleszti- ruktív szellemben, a jószán- na arab népének elidegenítkülpolitikájában, sajnos egye- rút indított az afgán forrada- dék pozíciójából kiindulva hetetlen jogait, beleértve sa- lőre még semmiféle kedvező iom ellen. Ez közvetlenül ve- részt venni az ilyen munká- ját állama megteremtését, irányú változásról nem be- szélyeztette déli határaink ban. Készek vagyunk ezt kö- Szavatolni kell e térség ösz- szélhetünk. íz a politika to- biztonságát Is. Ez a helyzet zösen megtenni más érdekelt szes államai, a többi között vábbra is a nemzetközi hely- arra kényszerített bennünket, felekkel: az arabokkal (bele- Izrael biztonságát és szuve- zet kiélezésére irányul, az hogy megadjuk azt a katonai értve természetesen a Palesz- renitását. Ezek az alapelvek, imperializmus politikájával segítséget, amelyet e baráti cr- tinai Felszabadítási Szerveze- A részletek, magától értető- fonooik össze. Ez természete- szag kért. tét) és Izraellel. Készek va- dően, megbeszélések tárgyát seri w ^rl,h Ylssza Afganisztán ellenségeinek gyunk az Egyesült Államok- képezhetnék.” a fejlődés egészséges útjáva. tervei kudarcba fulladtak. A kai esvütt keresni esv ilven . _ c7vd ve . Az imperialisták nem lesznek Babrak Kármai elvtárs vezet- SeztlLk ar- nemzed kapcsolatok fom a szocializmus baratai. ' u, A fanisztán Népi Demok- ra> hogy néhány évvel ezel6tt ^tény^őj^ek nevezte az fz„USA’,Japan és. . t0.bb ^innif ^ * tekintetben voltak bizonyos el nem kötelezettek mozgalNAT.?;or,szág készs®ge gond° f’ a tapaszta'atainh- Készek va- mát és kifejezte reményét, mögött, hogy bővítsék a ka- megfelelő politikája megszi- gyunk együttműködni az eu- hogy ez a mozgalom hű ma- tonai-politiKai kapcsolatokat laid.tóttá a nephatalmat. rópai államokkal, mindazok- rad alaoelveihez a iövőben Kínnal, egyszerű számítás Ami a szovjet katonaikon- kaI> akik őszintén töreksze. [rfeSarímpáriaHzmus és rejlik, mégpedig az, hogy sa- tingenst illeti, azt leesnek le- nek az igazságos és tartós a kolonializmus a háború és ját, imperialista érdekükben szunk kivonni az afgan kor- közel-keleti béke biztosításé- az agresszió ellen használják fel Kína ellensé- mánnyal való megegyezés ra agresszió euen. ges magatartását a Szovjet- alapján. Ehhez viszont az unióval, a szocialista közös- szükséges, hogy teljes egészé- jséggel szemben. Kockázatos ben szüntessék meg az ellenPártunk abból indul ki, hogy a kommunisták közötti véleménykülönbségek leküzd.............. . hetők — persze, ha nem a „Nézetünk szerint ez ege- forradalmárok és a reformis- szen természetes. Azelőtt is taki az aikotó marxizmus és előfordult, hogy egyes kér- a dogmatikus szektásság, il- désekben nem volt azonos a jetve baios khlandorság közöt- kommunista pártok vélemé- tj ejvi eltérésekről van szó. Itt nye. Az élet meggyőzően be- természetesen nem lehet hebizonyította, hogy az eltéré- iye kompromisszumoknak — sek mellett is lehet és kell is ma éppen úgy nem, mint Lefejleszteni a politikai együtt- njn idejében. De amikor a működést a közös osztályéi- kommunisták közös forradal- lenséggel szemben ^ folytatott mi ügyükért harcolnak, abból harcban. A legfelső döntőbí- indulunk ki, hogy a különbö- ró a felmerülő problémák ző nézetek és álláspontok tü- megoldásában az idő, a gya- relmes elvtársi megvitatása korlat. Nem olyan régen felel meg a legjobban közös egyes kommunista pártok ve- céljaiknak, zetősége erélyesen védelmé- A kommunisták következébe vette á szocializmusért tes békeharca, az imperializ- folytatott harc és a szocializ- mus agresszív politikája ellen, mus építése útjainak, formái- a népeket nukleáris katasztró- nak nemzeti sajátosságaihoz fával fenyegető fegyverkezési való jogát. Ha azonban elő- hajsza ellen folyó harc nagy ítéletek nélkül közelítjük meg egyesítő erő, a kommunista vi- ezt a kérdést, el kell ismerni, Vágmozgalom további összefo- hogy senki sem erőszakol rá gásának, tekintélye növekedé- senkire semmiféle sablont sének hatalmas tényezője”, vagy sémát, amely figyelmen „A legfontosabb az, hogy kívül hagyná egyes országok a marxizmus—leninizmus tanításával felvértezett kommunisták mindenkinél méforradalmi bandák átdobását az ^KSZ A Szovjetunió támogatja Bizonyára hasznos szerepet egy nemzetközi gazdasági játszhat ebben továbbra is rend kialakítását — amelyet a volt gyarmati országok könénet Afganisztánba. Ezt az Afga- Ami a dolog lényegét ille- vetelnek — de ezt a kérdést ^ _- *... _ ________' j • l_ ■■ f í mi is mórt nam croKnzI ortxrc"7Qt’nQn n E z a Szovjetunió elvi állás- letek izraeli megszállását. Ér- segítjük az igazságos nem- kííásának általuk játék! in*™ mélvséeeskm meggyőző- nisztán és a szomszédjai köz- ti, mi most is még vagyunk nem szabad egyszerűen a ripcíinw hn«v valóöi érdekei- ti megállaoodásokban kell győződve arról, hogy az iga- gazdag észak és a szegény dél nek a ’ hékenniitika felelne rögzíteni. Szilárd biztosítékok- Zi közel-keleti béke érdeké- közti különBségekre korlátoz- mee Csakis abbéké és a más ra van szükség arra, hogy ben meg kell szüntetni az ni. „Készek vagyunk elősegí- óllamokkal való normális nem tesz újabb intervenció. 1967-ben elfoglalt arab terű- teni és gyakorlatilag elő kapcsolatok politikája. Ha a szovjet—kínai kapcsolatok továbbra is fagyponton maradnak, ennek oka nem a mi álláspontunk.” ;,A Szovjetunió nem kereste és nem is keresi a konfrontációt a Kínai Népköztársasággal. Mi az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusa által meghatározott irányvonalat követjük és a jószomszédság alapján szeretnénk építeni kapcsolatainkat Kínával. Érvényben maradnak a Kínával való' kapcsolatok rendezésére irányuló javaslataink, mint ahogy változatlan a kínai nép iránti tiszteletünk és barátságunk érzése is”. Behatóan foglalkozott a szonok a gyarmati iga alól felszabadult országokkal^ Közülük némelyekben a tőkés viszonyok honosodtak meg, mások igazi független politikát folytatnak. Megnő vekédett az olyan országoknak a száma, amelyek a szocialista útját választották. Fejlődésük bonyolult .viszonyok között megy végbe, de alapvető fejlődési irányuk hasonló. Antiimperialista külpolitikát követnek Erősödnek a dolgozók széles tömegeinek érdekeit kifejező forradalmi pártjaik. B sajátosságait Brezsnyev emlékeztetett rá, . . , , . , . . ,, , hogy valamennyi .aoolallst. ^ őrsiig a maga módján való- HHS, «SS, sította meg forradalmat, „minden országon belül az osztályerők közötti viszony, a nemzeti életmód és a külső helyzet diktálta formákban”, „a szocializmus alapjai meg- bzmus^rt folytatott Jeremtesenek es megerősítésének, a szocialista társadalom építésének, megvoltak és megvannak a különböző országokban a maguk sajátosságai”. „Így hát valamiféle »egységesítésről« beszélni, szema világban végbemenő folyamatok lényegét és távlatait, helyes következtetéseket vonnak le ebből az országuk munkásosztálya, dolgozói érdekeiért, a demokráciáért, a békéért, a szocia- narcuk szamára. Ezen az alapon építi az SZKP kapcsolatait a testvérpártokkal”. A beszámolási időszakban — folytatta Brezsnyev — erősödött az SZKP együttműködése más demokratikus erőkbeállítani a kommunista pár- kel is, így számos nyugati or- tokat azon az alapon, hogy szág szocialista, illetve szoci- valaki elismeri, vagy nem áldemokrata pártjaival — főismeri el a társadalom átala- képpen a háborús veszély elSzocialista államférfiak az elnökségben. A második sorban balra Lazái György választott leni küzdelemben. Fontosnak tekinti az SZKP az együttműködést a szociáldemokratákkal, a szakszervezetekkel, a vallásos körökkel, valamennyi demokratikus békeszerető erővel a háború megakadályozásának, a béke megszilárdításának érdekében. • A továbbiakban Leonyid Brezsnyev behatóan elemezte a tőkésvilág helyzetét. Megállapította, hogy az utóbbi években tovább éleződött a kapitalizmus általános válsága. Áz utóbbi tíz évben immár harmadik gazdasági visz- szaesését éli át. 1970 óta a fejlett tőkésországokban az árak átlagosan 2,3-szeresükre emelkedtek, s ezen belül 1975. óta másfélszeresükre. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok új elnöke hivatalba lépésekor beismerte: az Egyesült Államokat most sújtja nemzeti történelmének egyik legrosszabb inflációs periódusa, s az infláció magának az élet alapjainak a megrendíté- sével fenyegeti az amerikaiak millióit. Vajmi keveset segít a kapitalista gazdaság állami szabályozása. A burzsoá kormányok az infláció elleni in(Folytatás a 3. oldalon)
