Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)

1981-02-24 / 46. szám

Á béke megszilárdítása vezérfonalunk a holnapba vezető úton / Megkezdte munkáját az SZKP XXVI- kongresszusa VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII ÉVF., 46. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981 FEBRUAR 24., KEDD Az MTI tudósítói jelentik Moszkvából: Hétfőn délelőtt Moszkvában megnyílt a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXVI. kongresszusa. Az ünnepélyes megnyitón, csaknem ötezer választott küldött, száznál több külföldi küldöttség, nagyszámú meghívott vendég előtt a Kreml konresszdsi palotájában a Központi Bizottság meg­bízásából Leonyid Brezsnyev, a KB főtitkára mondott meg­nyitót. Hosszan tartó, lelkes tapssal fogadták a kongresszusi kül­döttek az elnöki emelvényen helyet foglaló szovjet vezető­ket, a párt Politikai Bizottságának tagjait és póttagjait, a Központi Bizottság titkárait.. Éltették a pártot, annak Köz­ponti Bizottságát. Az elnökségben kapott helyet számos külföldi küldöttség vezetője, köztük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. Jelen volt az ülésen Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, a SZOT főtitkára, aki az SZKP KB meghívására vesz részt a kongresszuson. Leonyid Brezsnyev bejelentette: a kongresszusra 5002 kül­döttet választottak meg. A megnyitó ülésen 4991 küldött volt jelen. Ezután a hétfő délelőtti ülésen elnöklő Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára köszöntötte a jelenlevőket. Elmondotta, hogy a kongresszuson 123 kommunista és munkáspárt, haladó párt küldöttsége van jelen 109 országból. Ezután megemlé­kezett a szovjet és a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalomnak az SZKP XXV. kongresszusa óta elhunyt nagy alakjairól: Alekszej Kosziginről, Andrej Grecskóról, Fjodor Kulakovról, Pjotr Maserovról, Msztyiszlav Keldis- ről, Joszip Broz Titóról, Ludvik Svobodáról, Ton Duc Thangról, Arnedo Alvarezről, Knud Jespersenről, Luigi Longóról, Max Reimannról, Huari Bumedienről, Marien Ngouabiról. Javaslatára a jelenlevők egyperces néma fel­állással juttatták kifejezésre tiszteletüket a nagy munkás- mozgalmi vezetők emléke iránt. A megnyitó után a kongresszus megkezdte munkáját a vezető testületek megválasztásával, a napirend elfogadásá­val. A napirend első pontjaként Leonyid Brezsnyev terjesz­tette be a Központi Bizottság beszámolóját a XXVI. kong­resszusnak. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára előadói beszédét mondja L I. Brezsnyev előadói beszéde A kongresszusi előadói, be­szédében Leonyid Brezsnyev elöljáróban megállapította, hogy az eddig megtett út eredményes volt, sikeresen ol­dották meg az előző párt- kongresszuson kitűzött felada­tokat, A tizedik ötéves terv eredményeként a Szovjetunió gazdaságilag gyarapodott, ter­melési és tudományos-techni­kai potenciálja növekedett és védelmi képessége megszilár­dult. Jelentős esemény volt a Szovjetunió új alkotmányának elfogadása. Ez ®z alkotmány magasabb rendű szakaszt nyi­tott meg a szocialista demok­rácia fejlődésében. Az SZKP KB főtitkára rá­mutatott, hogy nemzetközi vonatkozásban a beszámolási időszak bonyolult és viharos volt. „Mindenekelőtt a világ- politika két irányzatának in­tenzív harca jellemezte. Egy­felől: a fegyverkezési hajsza megfékezésének, a béke és az enyhülés megszilárdításának, a népek szuverén jogai és sza­badsága védelmének irányvo­nala. Másfelől: az enyhülés aláásását, a fegyverkezési hajsza fokozását célzó irány­vonal, a fenyegetőzésnek és a más népek ügyeibe való be­avatkozásnak, a 'felszabadító harc elfojtásának politikája. Ezekben az években tovább növekedett a Szovjetuniónak és a szocialista közösség többi országának ereje, aktivitása és tekintélye”. Leonyid Brezsnyev kitért a népek forradalmi harcában elért győzelmekre, és rámu­tatott, hogy leszűkült az im­perialista uralom szférája a világban, kiéleződtek a tőkés­világ ellentmondásai. Jelentő­sen növekedett az imperializ­mus agresszivitása. „Amikor a 80-as évek ele­jén a nemzetközi látóhatáron sűrűsödtek a felhők, a Szov­jetunió állhatatosan folytatta a harcot a háborús veszély elhárításáért, az enyhülés AzSZKP megőrzéséért és elmélyítésé­ért, a gyakorlatban fejlesztet­te a kölcsönösen előnyös együttműködést a világ or­szágainak többségével. Más békeszerető államok­kal, a nyugat reálisan gon­dolkodó köreivel együttesen folytattuk a harcot a beszá­molási időszakban a fegyver­kezési hajsza ellen. Ma teljesen nyilvánvaló: a Szovjetunió és szövetségesei most még inkább, mint valaha a béke fő támaszai földünkön. Egészében véve, elvtársak, a XXV. kongresszus óta eltelt időszak nem volt egyszerű. Nem kevés nehézség volt — mind az ország gazdasági fej­lődésében, mind a nemzetközi helyzetben. Ennek ellenére a kitűzött célokat elértük. Ez ismételten a szocialista rendszer hatal­mas lehetőségeit, a szovjet nép áldozatkészségét, lenini pártunk elvi osztálypolitikájá­nak helyességét bizonyítja. nemzetközi politikájáról Az SZKP nemzetközi poli­tikáját részletesen ismertetve, Leonyid Brezsnyev hangsú­lyozta, hogy ma mindennél fontosabb kérdés a béke meg­őrzése, minden ember legfőbb jogának, az élethez való jo­gának biztosítása. Az SZKP lankadatlan fi­gyelmet szentelt a szocialista országokkal való barátság és együttműködés megszilárdí­tásának — folytatta. „Velük együtt építjük az új, szocialista világot, az ál­lamok közötti kapcsolatok­nak a történelemben eddig egyedülálló új típusát, a va­lóban igazságos, egyenjogú testvéri kapcsolatokat. Éppen ilyen szellemben alakulnak kapcsolataink a szocialista közösség országai­val: Bulgáriával, Csehszlová­kiával, Kubával, Laosszal. Lengyelországgal, Magyar- országgal, Mongóliával, a Né­met Demokratikus, Köztársa­ság 1, Romániával', Vietnam­má „Á társadalmi-gazdasági fejlődés, a nemzetközi politi­ka valamennyi nagy hordere­jű problémáját illetően meg­szilárdult elvi nézetazonossá­gunk. Ez a testvéri kommu­nista pártok állandó együtt­működésének az eredménye, a mi közös vívmányunk. Igen fontos, hogy pártja­ink vezetőségei között mély, kölcsönös megértés, bizalom és egyetértés van”. Ebben az összefüggésben méltatta a legfelső szintű ba­ráti találkozókat a Krímben, a párt- és kormányküldöttsé­gek cseréjét, a minden szin- teij megvalósuló együttműkö­dést. Űj típusú államközi kap­csolatok alakultak ki a szo­cialista országok között — mutatott rá. „A testvéri or­szágok többségének alkotmá­nya hangsúlyozza a Szovjet­unióval Való barátság és együttműködés eszméjét. Ez nagy bizalom országunk iránt, és mi ugyanezzel válaszo­lunk. 'A Szovjetunió új alkot­mánya a szovjet külnolitika sarkkövének nyilvánítja a szocialista országokkal fenn­álló barátságot, együttműkö­dést és kölcsönös segítséget. Az elmúlt időszak meggyő­zően megmutatta, hogy mi­lyen befolyásos és jótékony szerepet játszik az európai és általában a nemzetközi ügyekben a Varsói Szerződés szervezetének és mindenek­előtt politikai tanácskozó tes­tületének tevékenysége. Szer­ződésünk legfelsőbb politikai szerve, egyengetve az össz­európai értekezlethez vézető utat, bukaresti, moszkvai és varsói ülésein egész sor új kezdeményezést tett, amelyek széles körű érdeklődést keN tettek az egész világon.” E kezdeményezések fő cél­ja az enyhülés megvédése, az. hogy erőteljes ütemet, azaz új lendületet kapjon. A Központi Bizottság je­lenti a kongresszusnak: „a szocialista országok katonai­politikai védelmi szövetsége hűségesen szolgálja a békét Minden szükségessel rendel­kezik ahhoz, hogy megbízha­tóan megvédelmezze a népek szocialista vívmányait. És mi mindent megteszünk, hogy továbbra is így legyen! Elvtársak! Mi távol ál­lunk attól, hogy a mai szo­cialista világ képét csupa ün­nepi színekben ábrázoljuk. Előfordulnak országaink fej­lődésében bonyodalmak is. A gazdaság intenzív fejlesztésé­re, a nagyszabású szociális programok megvalósítására való áttérés, a kommunista tudat formálása — nem megy végbe egy csap,ásra. Idő és fáradhatatlan alkotó útkere­sés kell hozzá. És természe- teseh tanulnunk kell egymás­tól. A szocialista építés <évei alatt a testvéri országok sok­rétű pozitív tapasztalatokat szereztek a termelés szerve­zésében, az irányításban, a népgazdasági problémák meg­oldásában. Tudjuk például, milyen hozzáértően szervezték meg a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek és vállalatok mun­káját Magyarországon, mi­lyen értékes tapasztalatok vannak a termelés ésszerűsí­tésében, az energia, a nyers­anyag- és az anyagtakarékos­ság területén az NDK-ban. Nem kevés az érdekes és értékes tapasztalat Csehszlo­vákia társadalombiztosítási rendszerében. Bulgáriában és több más európai szocialista országban az agráripari ko­operáció hasznos formáit ta­lálják meg.” A szocialista integrációval foglalkozva az előadó meg­állapította, hogy az előző kongresszuson megszabott fel­adatok megvalósulásának eredményeként konkrét tet­tekben öltenek testet a hosz- szú távú célprogramok, meg­gyorsul az integráció üteme. Mintegy 120 sokoldalú és több mint ezer kétoldalú egyezményt, kötöttek meg. Be­fejezéséhez közeledik a KGST-országok 1981-1985- re szóló népgazdasági ter­veinek koordinálása. Jóllehet az utóbbi évek nein voltak a legkedvezőbbek több szocialista ország népgazda ága számára, a KGST-tagor ;zágok gazdasági növekedésé oek üteme az elmúlt évtized ben mégis kétszer gyorsak’ volt, mint a fejlett tőkésor szágnké. A KGST-országok továbbra is a világ legdinami­kusabban fejlődő országcso­portját alkotják. A szónok felhívta a figyel­met annak a fontosságára, hogy a Szovjetunió és a szo­cialista országok között min­den tekintetben kölcsönösen előnyösen alakuljanak a gaz­dasági kapcsolatok. Elmon­dotta, hogy a Szovjetunió az elmúlt öt év alatt a KGST- országokból 90 milliárd ru­bel értékű árut kapott, szállí­tásainak értéke pedig elérte a 98 milliárd rubelt. „Az együttműködésünk so­rán felmerülő problémákat közösen oldjuk meg, mind­egyik testvéri ország érdekei és a közös érdekek összehan­golásának útjait keressük. Ez vonatkozik például a kőolaj, a földgáz, valamint más olyan nyersanyagok és iparcikkek kedvezményes árának megál­lapítására, amelyeket a KGST- tagországok egymásnak szál­lítanak. Előfordulnak különleges esetek is, amikor barátaink sürgős segítségre szorulnak, fgy volt ez Vietnammal, amely 1979-ben Peking barbár ag­ressziójának esett áldozatául.” A „Szovjetunió és a szocia­lista közösség más országai sürgősen élelmet, gyógyszert, építőanyagot küldtek, hadi- technikát szállítottak. Így volt Kambodzsával is, amelyet tel­jesen tönkretettek Peking báb­jai, a polpotisták. Ez* élvtársak, a szocialista internacionalizmus a gyakor­latban. A szovjet emberek megértik és helyeslik az ilyen magatartást.” Fontosnak minősített? Brezs­nyev, a kereskedelmi-gazda­sági kapcsolatok fejlesztését a nyugattal is. E kapcsolatokat fontos tényezőnek nevezte a nemzetközi kapcsolatok stabi­lizálásában, de megjegyezte, hogy figyelembe kell venni a tőkésországok politikáját is. „Ezek az államok a velünk fennálló gazdasági kapcsolato­kat nemritkán a politikai nyomás eszközeként próbálják felhasználni. Vajon nem erről tanúskodnak a különféle tilal­mak és diszkriminációs korlá­tozások az egyes szocialista országokkal folytatott kereske­delemben? Általában meg kell monda­ni, hogy az építőmunka fel­adatait az utóbbi években or­szágaink bonyolultabb viszo­nyok között kénytelenek meg­oldani. Közrejátszott ebben a gazdasági világkonjunktúra rosszabbodása, az ugrásszerű áremelkedések. Az enyhülés folyamatának lefékeződése, az imperializmus által kikényszerített' fegyver­kezési hajsza nem csekély ter­het jelent számunkra is.” A szovjet pártvezető hang­súlyozottan szólt az ideológiai harc kiéleződéséről is. Megál­lapította, hogy a nyugat részé­ről ez a harc nem korlátozó­dik csupán az eszmék egymás elleni küzdelmére, hanem minden lehető eszközt igénybe vesz a szocialista világ alá- ásására, fellazítására. „Az imperialisták és szekér­tolóik rendszeresen rendez­nek ellenséges kampányokat a szocialista országok ellen. Be­feketítenek és kiforgatnak mindéit, ami ezekben az or­szágokban történik. Számukra az a legfőbb, hogy eltérítsék az embereket a szocializmus­tól. Az utóbbi idők eseményei újra és újra bizonyítják: osz­tályellenségeink .tanulnak ve­reségeikből. Egyre körmön­fontabban és alattomosabban lépnek fel a szocialista orszá­gok ellen. A lengyel helyzetről Ott pedig, ahol az unperia­lizrhus aknamunkájához hoz­zájárulnak még a belpolitiká­ban elkövetett hibák és mel­léfogások is, létrejön a talaj a szocializmusellenes elemek aktivizálódásához. így történt a testvéri Lengyelországban ahol a szocializmus ellenségei a külső erők támogatásával anarchia létrehozásával igyek­szenek ellenforradalmi me­derbe terelni az eseménye! nlakulását. Mint a LEMP KP gutpbbi plénuma megálla ' tóttá, Lengyelországban olyan aszály keletkezett, amely te­ngeti a szocialista állam injait.” ,.A lengve! elvtá-'-nk most azon myn’álkodna’- hogy le­küzdjék a válságos helyzetet. A. párt harcképességének f< kozására. a munkásosztály hoz, a dolgozókhoz fűződ kapcsolatok megszílárdításí ra törekszenek, konkrét proj ramot dolgoznak ki! a lengyi népgazdaság rendbehozásár; Lengyelország számára for tos politikai támogatást jeler tett a Varsói Szerződés tag államai vezető személyisége: nek a múlt év decemberébe megtartott moszkvai talál rozója. Ez a találkozó vilá gosan megmutatta: a lengyc kommunisták, a lengyel mun kásosztály, az ország dolgo zói bizton számíthatnak bará taikra és szövetségeseikre. I szocialista Lengyelországot, ; IFolytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom