Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)
1981-02-24 / 46. szám
Á béke megszilárdítása vezérfonalunk a holnapba vezető úton / Megkezdte munkáját az SZKP XXVI- kongresszusa VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII ÉVF., 46. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981 FEBRUAR 24., KEDD Az MTI tudósítói jelentik Moszkvából: Hétfőn délelőtt Moszkvában megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa. Az ünnepélyes megnyitón, csaknem ötezer választott küldött, száznál több külföldi küldöttség, nagyszámú meghívott vendég előtt a Kreml konresszdsi palotájában a Központi Bizottság megbízásából Leonyid Brezsnyev, a KB főtitkára mondott megnyitót. Hosszan tartó, lelkes tapssal fogadták a kongresszusi küldöttek az elnöki emelvényen helyet foglaló szovjet vezetőket, a párt Politikai Bizottságának tagjait és póttagjait, a Központi Bizottság titkárait.. Éltették a pártot, annak Központi Bizottságát. Az elnökségben kapott helyet számos külföldi küldöttség vezetője, köztük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. Jelen volt az ülésen Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, a SZOT főtitkára, aki az SZKP KB meghívására vesz részt a kongresszuson. Leonyid Brezsnyev bejelentette: a kongresszusra 5002 küldöttet választottak meg. A megnyitó ülésen 4991 küldött volt jelen. Ezután a hétfő délelőtti ülésen elnöklő Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára köszöntötte a jelenlevőket. Elmondotta, hogy a kongresszuson 123 kommunista és munkáspárt, haladó párt küldöttsége van jelen 109 országból. Ezután megemlékezett a szovjet és a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalomnak az SZKP XXV. kongresszusa óta elhunyt nagy alakjairól: Alekszej Kosziginről, Andrej Grecskóról, Fjodor Kulakovról, Pjotr Maserovról, Msztyiszlav Keldis- ről, Joszip Broz Titóról, Ludvik Svobodáról, Ton Duc Thangról, Arnedo Alvarezről, Knud Jespersenről, Luigi Longóról, Max Reimannról, Huari Bumedienről, Marien Ngouabiról. Javaslatára a jelenlevők egyperces néma felállással juttatták kifejezésre tiszteletüket a nagy munkás- mozgalmi vezetők emléke iránt. A megnyitó után a kongresszus megkezdte munkáját a vezető testületek megválasztásával, a napirend elfogadásával. A napirend első pontjaként Leonyid Brezsnyev terjesztette be a Központi Bizottság beszámolóját a XXVI. kongresszusnak. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára előadói beszédét mondja L I. Brezsnyev előadói beszéde A kongresszusi előadói, beszédében Leonyid Brezsnyev elöljáróban megállapította, hogy az eddig megtett út eredményes volt, sikeresen oldották meg az előző párt- kongresszuson kitűzött feladatokat, A tizedik ötéves terv eredményeként a Szovjetunió gazdaságilag gyarapodott, termelési és tudományos-technikai potenciálja növekedett és védelmi képessége megszilárdult. Jelentős esemény volt a Szovjetunió új alkotmányának elfogadása. Ez ®z alkotmány magasabb rendű szakaszt nyitott meg a szocialista demokrácia fejlődésében. Az SZKP KB főtitkára rámutatott, hogy nemzetközi vonatkozásban a beszámolási időszak bonyolult és viharos volt. „Mindenekelőtt a világ- politika két irányzatának intenzív harca jellemezte. Egyfelől: a fegyverkezési hajsza megfékezésének, a béke és az enyhülés megszilárdításának, a népek szuverén jogai és szabadsága védelmének irányvonala. Másfelől: az enyhülés aláásását, a fegyverkezési hajsza fokozását célzó irányvonal, a fenyegetőzésnek és a más népek ügyeibe való beavatkozásnak, a 'felszabadító harc elfojtásának politikája. Ezekben az években tovább növekedett a Szovjetuniónak és a szocialista közösség többi országának ereje, aktivitása és tekintélye”. Leonyid Brezsnyev kitért a népek forradalmi harcában elért győzelmekre, és rámutatott, hogy leszűkült az imperialista uralom szférája a világban, kiéleződtek a tőkésvilág ellentmondásai. Jelentősen növekedett az imperializmus agresszivitása. „Amikor a 80-as évek elején a nemzetközi látóhatáron sűrűsödtek a felhők, a Szovjetunió állhatatosan folytatta a harcot a háborús veszély elhárításáért, az enyhülés AzSZKP megőrzéséért és elmélyítéséért, a gyakorlatban fejlesztette a kölcsönösen előnyös együttműködést a világ országainak többségével. Más békeszerető államokkal, a nyugat reálisan gondolkodó köreivel együttesen folytattuk a harcot a beszámolási időszakban a fegyverkezési hajsza ellen. Ma teljesen nyilvánvaló: a Szovjetunió és szövetségesei most még inkább, mint valaha a béke fő támaszai földünkön. Egészében véve, elvtársak, a XXV. kongresszus óta eltelt időszak nem volt egyszerű. Nem kevés nehézség volt — mind az ország gazdasági fejlődésében, mind a nemzetközi helyzetben. Ennek ellenére a kitűzött célokat elértük. Ez ismételten a szocialista rendszer hatalmas lehetőségeit, a szovjet nép áldozatkészségét, lenini pártunk elvi osztálypolitikájának helyességét bizonyítja. nemzetközi politikájáról Az SZKP nemzetközi politikáját részletesen ismertetve, Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy ma mindennél fontosabb kérdés a béke megőrzése, minden ember legfőbb jogának, az élethez való jogának biztosítása. Az SZKP lankadatlan figyelmet szentelt a szocialista országokkal való barátság és együttműködés megszilárdításának — folytatta. „Velük együtt építjük az új, szocialista világot, az államok közötti kapcsolatoknak a történelemben eddig egyedülálló új típusát, a valóban igazságos, egyenjogú testvéri kapcsolatokat. Éppen ilyen szellemben alakulnak kapcsolataink a szocialista közösség országaival: Bulgáriával, Csehszlovákiával, Kubával, Laosszal. Lengyelországgal, Magyar- országgal, Mongóliával, a Német Demokratikus, Köztársaság 1, Romániával', Vietnammá „Á társadalmi-gazdasági fejlődés, a nemzetközi politika valamennyi nagy horderejű problémáját illetően megszilárdult elvi nézetazonosságunk. Ez a testvéri kommunista pártok állandó együttműködésének az eredménye, a mi közös vívmányunk. Igen fontos, hogy pártjaink vezetőségei között mély, kölcsönös megértés, bizalom és egyetértés van”. Ebben az összefüggésben méltatta a legfelső szintű baráti találkozókat a Krímben, a párt- és kormányküldöttségek cseréjét, a minden szin- teij megvalósuló együttműködést. Űj típusú államközi kapcsolatok alakultak ki a szocialista országok között — mutatott rá. „A testvéri országok többségének alkotmánya hangsúlyozza a Szovjetunióval Való barátság és együttműködés eszméjét. Ez nagy bizalom országunk iránt, és mi ugyanezzel válaszolunk. 'A Szovjetunió új alkotmánya a szovjet külnolitika sarkkövének nyilvánítja a szocialista országokkal fennálló barátságot, együttműködést és kölcsönös segítséget. Az elmúlt időszak meggyőzően megmutatta, hogy milyen befolyásos és jótékony szerepet játszik az európai és általában a nemzetközi ügyekben a Varsói Szerződés szervezetének és mindenekelőtt politikai tanácskozó testületének tevékenysége. Szerződésünk legfelsőbb politikai szerve, egyengetve az összeurópai értekezlethez vézető utat, bukaresti, moszkvai és varsói ülésein egész sor új kezdeményezést tett, amelyek széles körű érdeklődést keN tettek az egész világon.” E kezdeményezések fő célja az enyhülés megvédése, az. hogy erőteljes ütemet, azaz új lendületet kapjon. A Központi Bizottság jelenti a kongresszusnak: „a szocialista országok katonaipolitikai védelmi szövetsége hűségesen szolgálja a békét Minden szükségessel rendelkezik ahhoz, hogy megbízhatóan megvédelmezze a népek szocialista vívmányait. És mi mindent megteszünk, hogy továbbra is így legyen! Elvtársak! Mi távol állunk attól, hogy a mai szocialista világ képét csupa ünnepi színekben ábrázoljuk. Előfordulnak országaink fejlődésében bonyodalmak is. A gazdaság intenzív fejlesztésére, a nagyszabású szociális programok megvalósítására való áttérés, a kommunista tudat formálása — nem megy végbe egy csap,ásra. Idő és fáradhatatlan alkotó útkeresés kell hozzá. És természe- teseh tanulnunk kell egymástól. A szocialista építés <évei alatt a testvéri országok sokrétű pozitív tapasztalatokat szereztek a termelés szervezésében, az irányításban, a népgazdasági problémák megoldásában. Tudjuk például, milyen hozzáértően szervezték meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és vállalatok munkáját Magyarországon, milyen értékes tapasztalatok vannak a termelés ésszerűsítésében, az energia, a nyersanyag- és az anyagtakarékosság területén az NDK-ban. Nem kevés az érdekes és értékes tapasztalat Csehszlovákia társadalombiztosítási rendszerében. Bulgáriában és több más európai szocialista országban az agráripari kooperáció hasznos formáit találják meg.” A szocialista integrációval foglalkozva az előadó megállapította, hogy az előző kongresszuson megszabott feladatok megvalósulásának eredményeként konkrét tettekben öltenek testet a hosz- szú távú célprogramok, meggyorsul az integráció üteme. Mintegy 120 sokoldalú és több mint ezer kétoldalú egyezményt, kötöttek meg. Befejezéséhez közeledik a KGST-országok 1981-1985- re szóló népgazdasági terveinek koordinálása. Jóllehet az utóbbi évek nein voltak a legkedvezőbbek több szocialista ország népgazda ága számára, a KGST-tagor ;zágok gazdasági növekedésé oek üteme az elmúlt évtized ben mégis kétszer gyorsak’ volt, mint a fejlett tőkésor szágnké. A KGST-országok továbbra is a világ legdinamikusabban fejlődő országcsoportját alkotják. A szónok felhívta a figyelmet annak a fontosságára, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok között minden tekintetben kölcsönösen előnyösen alakuljanak a gazdasági kapcsolatok. Elmondotta, hogy a Szovjetunió az elmúlt öt év alatt a KGST- országokból 90 milliárd rubel értékű árut kapott, szállításainak értéke pedig elérte a 98 milliárd rubelt. „Az együttműködésünk során felmerülő problémákat közösen oldjuk meg, mindegyik testvéri ország érdekei és a közös érdekek összehangolásának útjait keressük. Ez vonatkozik például a kőolaj, a földgáz, valamint más olyan nyersanyagok és iparcikkek kedvezményes árának megállapítására, amelyeket a KGST- tagországok egymásnak szállítanak. Előfordulnak különleges esetek is, amikor barátaink sürgős segítségre szorulnak, fgy volt ez Vietnammal, amely 1979-ben Peking barbár agressziójának esett áldozatául.” A „Szovjetunió és a szocialista közösség más országai sürgősen élelmet, gyógyszert, építőanyagot küldtek, hadi- technikát szállítottak. Így volt Kambodzsával is, amelyet teljesen tönkretettek Peking bábjai, a polpotisták. Ez* élvtársak, a szocialista internacionalizmus a gyakorlatban. A szovjet emberek megértik és helyeslik az ilyen magatartást.” Fontosnak minősített? Brezsnyev, a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlesztését a nyugattal is. E kapcsolatokat fontos tényezőnek nevezte a nemzetközi kapcsolatok stabilizálásában, de megjegyezte, hogy figyelembe kell venni a tőkésországok politikáját is. „Ezek az államok a velünk fennálló gazdasági kapcsolatokat nemritkán a politikai nyomás eszközeként próbálják felhasználni. Vajon nem erről tanúskodnak a különféle tilalmak és diszkriminációs korlátozások az egyes szocialista országokkal folytatott kereskedelemben? Általában meg kell mondani, hogy az építőmunka feladatait az utóbbi években országaink bonyolultabb viszonyok között kénytelenek megoldani. Közrejátszott ebben a gazdasági világkonjunktúra rosszabbodása, az ugrásszerű áremelkedések. Az enyhülés folyamatának lefékeződése, az imperializmus által kikényszerített' fegyverkezési hajsza nem csekély terhet jelent számunkra is.” A szovjet pártvezető hangsúlyozottan szólt az ideológiai harc kiéleződéséről is. Megállapította, hogy a nyugat részéről ez a harc nem korlátozódik csupán az eszmék egymás elleni küzdelmére, hanem minden lehető eszközt igénybe vesz a szocialista világ alá- ásására, fellazítására. „Az imperialisták és szekértolóik rendszeresen rendeznek ellenséges kampányokat a szocialista országok ellen. Befeketítenek és kiforgatnak mindéit, ami ezekben az országokban történik. Számukra az a legfőbb, hogy eltérítsék az embereket a szocializmustól. Az utóbbi idők eseményei újra és újra bizonyítják: osztályellenségeink .tanulnak vereségeikből. Egyre körmönfontabban és alattomosabban lépnek fel a szocialista országok ellen. A lengyel helyzetről Ott pedig, ahol az unperializrhus aknamunkájához hozzájárulnak még a belpolitikában elkövetett hibák és melléfogások is, létrejön a talaj a szocializmusellenes elemek aktivizálódásához. így történt a testvéri Lengyelországban ahol a szocializmus ellenségei a külső erők támogatásával anarchia létrehozásával igyekszenek ellenforradalmi mederbe terelni az eseménye! nlakulását. Mint a LEMP KP gutpbbi plénuma megálla ' tóttá, Lengyelországban olyan aszály keletkezett, amely tengeti a szocialista állam injait.” ,.A lengve! elvtá-'-nk most azon myn’álkodna’- hogy leküzdjék a válságos helyzetet. A. párt harcképességének f< kozására. a munkásosztály hoz, a dolgozókhoz fűződ kapcsolatok megszílárdításí ra törekszenek, konkrét proj ramot dolgoznak ki! a lengyi népgazdaság rendbehozásár; Lengyelország számára for tos politikai támogatást jeler tett a Varsói Szerződés tag államai vezető személyisége: nek a múlt év decemberébe megtartott moszkvai talál rozója. Ez a találkozó vilá gosan megmutatta: a lengyc kommunisták, a lengyel mun kásosztály, az ország dolgo zói bizton számíthatnak bará taikra és szövetségeseikre. I szocialista Lengyelországot, ; IFolytatás a 2. oldalon.)
