Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)
1981-02-18 / 41. szám
További gyarapodás — differenciált fejlődés fPnlvtii’As az 1 oldalról) szott a tavalyinál eggyel több munkanap, másrészt, hogy ipari szervezeteink többsége a negyedik negyedévben túlteljesítette az egy évve! korábbi termelési szintet. Az iparban foglalkoztatottak száma az elmúlt évben 40170 fő volt, az 1979. évinél 1,2 százalékkal kevesebb. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak létszáma 1,4 százalékkal csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés a bázisidőszakihoz képest 1,2, a fizikai foglalkozásúak termelékenysége pedig 1,4 százalékkal javult. Az óratermelékenység javulása kismértékű volt, mindössze 1 százalékkal haladta meg az 1979. évi színvonalat. A termelés stagnálása éreztette hatását az exporttevékenységben is. Ipari szervezeteink 1980. évi exportárbevétele közel 3 milliárd forint volt, az előző évinél folyó áron 1 százalékkal több. Ezen belül az összes export mintegy háromnegyedét kitevő nem rubelelszámolású kivitel dinamikusabban, 10 százalékkal emelkedett. Az ipari termelést 1980-ban jelentősen befolyásolta, hogy a bányászat termelése 9,3 százalékkal elmaradt az 1979. évitől. Az év folyamán kitermelt barnaszén mennyiségileg ugyan több volt az 1980. évre tervezettnél, az előző évi teljesítést azonban nem érte el. Szénbányászat nélkül a megye szocialista iparának termelési volumene 2,7 százalékkal haladta meg az 1979. évit. A bányászati ágazat 1980-ban 6040 főt foglalkoztatott, az előző évinél 1,1 százalékkal kevesebbet. A kohászat termelési volumene megyénkben 1980-ban 2,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Hidegen hengerelt acélszalagból, hegesztőpálcából és elektródából, valamint vasöntvényből többet, kovácsolt-sajtolt acéltermékből, húzott, hántolt és csiszolt acélrúdból, hidegen húzott acélhuzalból és ferro- szilíciumból ugyanakkor kevesebbet gyártottak, mint egy évvel korábban. A kohászatban 1980-ban összesen 4650 fő dolgozott, az egy évvel korábbinál 2,8 százalékkal kevesebb. Az ágazat termelés- növekedése teljes egészében a termelékenység 5,8 százalékos javulásának az eredménye. A kohászat exportárbevétele az egv évvel korábbinál kevesebb volt, és főként konvertibilis valutaövezetbe irányult. A nehéziparon belül 1980- ban a bányászathoz hasonlóan a gépiparban sem érték el az előző évi termelési szintet, 5,9 százalékkal elmaradtak attól. Ezt elsősorban a termelékenység 3 százalékos romlása idézte elő, miközben a foglalkoz- tatotti létszám is hasonló mértékben csökkent és számuk 1980-ban 9070 fő volt. Az ágazat exportárbevétele folyó áron az 197Í). évinél 7 százalékkal több volt, és zömmel nem rubelelszámolású országokba került. A gépiparon belül az előző évihez viszonyítva csak a köz- lekedésieszköz-iparban e nel- kedett a termelés. Ezt egyrészt kismérvű létszámnöveléssel, másrészt termelékenységjavulással érték el. A híradás- és vákuumtechnikai ipar termelésének volumene lényegében megegyezett az 1979. évivel. Ez az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedésének eredménye, az alágazat létszáma ugyanis az 1979. évihez képest csökkent. Az alágazat termékei az egy évvel korábbinál kisebb értékben kerültek külföldre, csaknem teljes egészében rubelviszonylatban. A gépipar többi alágazatát termeléscsökkenés jellemezte. Közülük a villamosgép- és készülékiparban 1980-ban 3,3 százalékkal maradtak el az előző évi teljesítéstől, melynek következtében a villamosvezeték- és kábeltermelés 1979-hez képest 5,1 százalékkal csökkent. Az alágazat létszáma az előző évi szint körül alakult, a termelékenység ugyanakkor romlott. Az alágazat kivitele — mindezek ellenére — az 1979 évinél lényegesen magasabb volt, és túlnyomórészt nem rubelelszámolású országokba irányult A gép- és gépibendezés- ipar termelése 'l980-ban az előző évihez képest 8 százalékkal csökkent. Az 1979. évinél kevesebb termelés oka döntően itt is a termelékenységromlás. Az alágazatban összesen 2540 főt foglalkoztattak, az előző évinél 2,7 ^százalékkal kevesebbet. Az alágazati export csak az 1979. évi 82 százalékának felelt meg. A gépiparon belül a legnagyobb mérvű termelésvo- lumen-csökkenés a fémtömegcikk-iparban jelentkezett. A termeléscsökkenés itt is a termelékenységromlással magyarázható, ahhoz azonban az 1979. évinél alacsonyabb létszám is hozzájárult. Az alágazat termékeiből az 1979. évinél 5,8 százalékkal több került exportra, zömmel nem rubelrelócióban. A nehéziparon belül 1980- ban is az építőanyag-ipar fejlődött a legdinamikusabban. Az ágazat intenzív, 11,5 százalékos termelésemelkedését elsősorban a FIM Romhányi Építési Kerámiagyár új csempeüzemének termelésfelfutása eredményezte. A falburkoló- csempe-gyártás az 1979. évi mennyiség közel két és félszeresére emelkedett, padlóburkoló lapból ezzel szemben nem érték el a tavalyi meny- nyiséget. A tégla- és cserépipar termelése már mérsékeltebb ütemben nőtt, a többi alágazat termelése pedig ösz- szességében csökkent. Az ágazat létszáma kismértékben emelkedett és a foglalkoztatottak száma 1980-ban 7440 fő volt. A jelentős termelésnövekedés forrása döntően a termelékenységjavulás volt, az egy foglalkoztatottra jutó termelés ugyanis az előző évihez viszonyítva 8,7 százalékkal nőtt. Az ágazat exportja is fokozódott, és termékeit az 1979. évinél nagyobb értékben szállították külföldre. A könnyűipari ágazatok termelése 1980-ban lényegében a tavalyi szint körül alakult. Ezen belül a bőr-, szőrme- és cipőipar, valamint a textilruházati ipar 13—14 százalékos termelésvisszaesését a textilipar 5,7 százalékos és a nyomdaipar intenzív (10,3 százalékos) termelésemelkedése egyenlítette ki. A fafeldolgozó-ipar termelése az 1979. évihez viszonyítva 2, a kézmű- és háziiparé pedig 1 százalékkal volt több. A könnyűipar alá- gazataiban 1980-ban öszesen 6090 fő dolgozott, az 1979 évinél 2,5 százalékkal kevesebb. Ezen belül a nyomdaipari létszám stagnált, a bőr-, szőrme- és cipőiparé kissé nőtt, a többi alágazatot pedig létszámcsökkenés jellemezte. A termelékenység általában az előző évihez képest mérsékelten, 2,4 százalékkal javult. Ezen belül ott, ahol a termelés visszaesett, azt a termelékenység- romlás okozta, ahol viszont a termelés nőtt, az teljes egészében a termelékenységjavulás eredménye volt. A könnyűipari alágazatok 1980-ban termékeikből összesen 185 millió forint értékben exportáltak, 70 százalékát rubelelszámolású országokba. Az élelmiszeripari termelés volumene 1980-ban az előző évihez viszonyítva kismértékben, 2,1 százalékkal emelkedett. Az ágazatban 1980-ban a létszám (1910 fő) a termelésnél nagyobb mértékben nőtt, a termelékenység pedig lényegében változatlan szinten maradt. A szövetkezeti ipar termelése 0,7 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatottak létszáma 4000 fő, az 1979. évinél 3,5 százalékkal kevesebb, a termelékenység pedig az egy évvel korábbihoz viszonyítva 4,4 százalékkal javult. állomány növekedése, amely az év végén meghaladta a 300 ezer darabot és csaknem kétszerese az 1975. évinek. A vágómarha-értékesítés 4,3, a vágósertés 10,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, vágójuhból ugyanakkor 18,9, baromfiból pedig 38,7 százalékkal többet vásároltak fel a megye gazdaságaiból. Az állati termékek közül 5,5 százalékkal nőtt a tehéntej értékesítése, a gyapjúé 2 százalékkal csökkent, a tyúktojásé pedig alig több mint egyharmada az 1979. évinek. A lakosság pénzbevételei és vásárlásai Építőipar A megyei székhelyű kivitelező építőiparban a saját építési-szerelési munkák értéke 1980-ban összehasonlítható áron 95 százaléka volt az 1979. évinek. A kivitelező építőiparon belül csak a tanácsi építőipar növelte termelését. Az építőipari szervezetek közül a minisztériumi építőipar volumenében 9 százalékkal, az építőipari szövetkezetek pedig 13 százalékkal maradtak el az 1979. évi teljesítéstől és 2 százalékkal csökkent a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építőipari közös vállalkozásainak termelése is. A megyei székhelyű szocialista építőiparban jelentős létszámcsökkenés volt. Az összes foglalkoztatottak száma 1980-ban 95,3 százaléka az előző évinek. A csökkenés az állami és a szövetkezeti építőiparban azonos mértékű volt. Az építőipari szervezetek közül egyedül a tanácsi építőipar növelte foglalkoztatottainak számát. Az összes létszámcsökkenés 61 százaléka a minisztériumi építőiparban jelentkezett. A megyei székhelyű kivitelező építőiparban a termelékenység változatlan áron 1980-ban az előző évihez viszonyítva 0,7 százalékkal csökkent. Az állami építőipar mintegy másfél százalékkal növelte termelékenységét. Ezen belül a tanácsi építőiparban 13 százalékkal javult, a minisztériumi építőiparban pedig 1 százalékkal romlott a termelékenység. A szövetkezeti építőiparban az egy foglalkoztatottra jutó építési-szerelési munkák értéke 1980-ban" 3,1 százalékkal csökkent. A megyei székhelyű kivite-; lező építőipar 1980-ban 896 lakást adott át a beruházóknak, 294-gyel többet mint az előző évben. Az állami építőipar 111-gygl, a szövetkezeti építőipar pedig 183-mal növelte az 1979. évi lakásátadások számát. Mezőgazdaság A megye mezőgazdasága 1980. évben a kedvezőtlen időjárás ellenére jó eredményeket ért el. Jelentős a növénytermesztés egyes ágazataiban, valamint a kiegészítő tevékenységben elért fejlődés. A rendkívül hűvös, csapadékos időjárás gátolta a növények fejlődését, ami az egyes növények szokásosnál későbbi érésében is megmutatkozott. Ez, valamint a korán beköszöntött tél igen nagy gondot okozott az őszi munkák végzésében, és kedvezőtlenül hatott az őszi betakarításé növények termés- eredményére is. Mindezek ellenére az előző évihez képest nincs lényeges lemaradás, sőt egyes növényeknél javulás is tapasztalható. A lucarna termésátlaga a nagyüzemekben 32, a silókukoricáé 13, a cukorrépáé 1,6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, a kukoricáé 3,1, a burgonyáé 4,7, a napraforgóé pedig 12,3 százalékkal marad el attól. Az őszi munkatorlódás miatt több gazdaságban okozott oroblé- -mát a szerves- és műtrágyázás, valamint az őszi mélyszántás elvégzése. Tovább nőtt a megye állat- állománya. 1980. - december 31-én 43,4 ezer szarvasmarha, 76.4 ezer sertés, 77,5 ezer juh és 1,7 ezer ló volt a megyében. A baromfiállomány 1037 ezer, a méhcsaládok száma 18.5 ezer volt. A január elején végzett állatszámlálás adatai azt mutatják, hogy a kisgazdaságokban csökkent a szarvasmarha- és a sertéstartás, amit a nagyüzemek nagyobb arányú állománynöveléssel igyekeztek pótolni. A háztáji és kisegítő gazdaságokban jelentősebb a kisállatok (baromfi, nyúl, méh), tenyésztése, amelyekből állományukat is növelték az utóbbi években. Különösen nagymértékű volt a házinyúlA Magyar Nemzeti Bank Nógrád megyei Igazgatóságának adatai alapján a megye lakosságának pénzbevételei a bázisidőszakhoz viszonyítva 1980. évben 10,6 százalékkal nőttek. Ezen belül a bérből és fizetésből élők pénzbevételei ezt meghaladó mértékben 11,7 százalékkal emelkedtek. A társadalombiztosítási juttatás összege ez évben 586 millió forint volt. A lakosság mezőgazdasági' tevékenységéből — elsősorban a felvásárlásból — származó pénzbevételei erőteljesebben, 18 százalékkal haladták meg a múlt év összegét. Ezen belül a termelőszövetkezetek által kifizetett munkabér és munkadíj együttes összege a bázisidőszakhoz viszonyítva 10 százalékkal növekedett, a felvásárlásból származó pénzbevételek pedig — a megemelt felvásárlási árakkal összefüggésben — 25 százalékkal nőttek. Az országoshoz hasonlóan, megyénkre is a foglalkoztatottak számának csökkenése jellemző. Az Országos Takarékpénztár Nógrád megyei Igazgatóságának jelentése alapján a megye lakosságának takarékbetét-állománya az előző évekénél mérsékeltebben 7,3 százalékkal nőtt és 1980. december 31-én 2670 millió forint volt. -A lakosság hitelállománya a betétnél nagyobb mértékben, 15 százalékkal emelkedett és meghaladta a 2 milliárd forintot. A hitelállomány. nagy része hosszú lejáratú hitel. A megye kiskereskedelmi áruforgalma az előző évhez viszonyítva összességében folyó áron 9,9 százalékkal nőtt, és közel 6,5 milliárd forintot tett ki. Változatlan áron a forgalom volumene 0,8 százalékkal haladta meg az 1979. éves szintet. A megye összes kereskedelmi forgalmán belül a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma folyó áron 13 százalékkal, változatlan áron pedig 4,5 százalékkal nőtt. A bolti élelmiszerek forgalmának emelkedése az egyenletesebb áruellátással függ össze. A vendéglátás forgalma az előbbiekkel ellentétben folyó áron is csupán 3,7 százalékkal nőtt a bázisidőszakhoz képest, változatlan áron pedig 4,4 százalékkal csökkent. A második fél évtől emelkedett ugyan az előfizetéses ételforgalom, összességében azonban az ételek értékesítése nem érte el a bázisszin- vonaíat. A ruházati cikkek forgalma folyó áron 6,6 százalékkal, változatlan áron pedig 0.8 százalékkal emelkedett. Jelentős esemény volt a Centrum Áruház salgótarjáni „Minőségi méteráru” szaküzletének megnyitása. A vegyesiparcikkek forgalmának alakulását, volumenében a stagnálás jellemezte, a forgalom folyó áron a bázisidőszakhoz viszonyítva ugyan 11,4 százalékkal nőtt, változatlan áron azonban 0,3 százalékkal csökkent. A megye kiskereskedelmi szervei ez évben mintegy 30 százalékkal kevesebb háztartási hűtőszekrényt és gáztűzhelyet adtak el. A híradás- technikai és egyéb cikkek közül csökkent a lemezjátszó-; valamint a színestelevízió-el- adás, jelentősen emelkedett, ugyanakkor a rádiók forgalma és az értékesítési akciókkal összefüggésben a fényképezőgépek eladása. Az elektromos háztartási cikkek közül közel kétszeresére nőtt a villanytűzhely, mintegy 40 százlékkal a kétlapos villanyfőző, és 1/4-ével a porszívó forgalma. A kereskedelmi szervek és egyéb bútorgyárak között létrejött együttműködés eredményeként javult a bútorellátás. Nógrád megyében 1Ö80. év folyamán 2109 új személygépkocsit vásároltak, 4,4 százalékkal többet mint az előző évben. A megye szocialista kiskereskedelmében foglalkoztatottak száma 1980 évben 6479 fő volt, 0,8 százalékkal kevesebb, mint a bázisidőszakban, ezen belül a szövetkezeti kereskedelemben 1 százalékos, míg az államiban 0,5 százalékos a létszámcsökkenés. A lakónépesség száma és életkörülményei A Mátraszűlösi Általános Iskolából mindig is sokan tanultak tovább különböző középiskolákban, s nem lesz ez az idén sem másként. Győri Éva egészségügyi szakközépiskolába készül, Marschalkó Mónika a balassagyarmati középiskola óvónő tagozatán akarja tanulmányait folytatni. Nagy Péter és Hegedűs Kálmán, a gyöngyösi Vak Bottyán Szak- közép'skola finommechanikusai közé szeretne kerülni. Képünk a nyolcadikosok biológiaóráján készült, ahol a diákok Adám Sándorné tanárnőt hallgatják. _ kj — ' A z 1980. január 1-i nép- számlálás előzetes adatai alapján Nógrád megye lakó- népességének száma 240 ezer fő volt. A megyében T980. év folyamán a halálozások száma lényegében azonos volt az élveszületések számával, így természetes szaporodás nem jelentkezett. Az elmúlt évben Nógrád megyében 1778 lakás épült, melynek közel 30 %-a állami erőforrásból valósult meg. Területileg a lakások 40 százaléka a városokban, a többi pedig a megye községeiben épült. A megyében 1980-ban kevesebb lakás szűnt meg, mint az elmúlt évben, így a tényleges lakásszaporulat az 1979. évi másfélszerese. Az egészségügyi ellátás területén az 1980. év végén a megyében 442 orvos dolgozott, 26-tal több mint egy évvel korábban. Az általános orvosi körzetek száma összességében kettővel meghaladja az 1979. évit, a betöltetlen körzetek száma ugyanakkor az egy évvel korábbival megegyezően 13 volt. A 12 gyermekkörzetben a betöltetlen gyermekorvosi állás három. A megye kórházai 1980. év végén 2146 kórházi ággyal rendelkeztek, ebből azonban — nagyrészt a’ balassagyarmati kórház rekonstrukciója miatt, — csak 2100 működött. A bölcsődei férőhelyek száma az év folyamán nem változott, a beíratott gyermekek száma ugyanakkor közel 10 százalékkal csökkent, így a férőhely-kihasználás normalizálódott. Az óvodai férőhelyek száma 1980-ban 325 férőhellyel bővült, amit az 1979. évihez képest közel 4 százalékos növekedést jelent. A fejlesztés ellenére a zsúfoltság nem csökkent, mert az óvodás * gyermekek száma 5 százalékkal több mint 1979-ben, így száz férőhelyre 117 helyett 119 óvodás gyermek jutott. Az általános iskolákban 26 500 gyermek kezdte el az 1980/81-es tanévet, a demográfiai hullám hatásaként, mintegy négyszázzal többen mint egy évvel korábban. A megyében működő 126 általános iskolában 979 osztályterem áll az iskoláskorúak rendelkezésére, 41-gyel több mint az 1979/80-as tanévben. Az osztálytermekből közel 30 százalék szükségtanterem. A megye tíz középiskolájának nappali tagozatán 3546- an tanulnak, akiknek közel 60 százaléka leány. A szakközépiskolások aránya az utóbbi években fokozatosan emelkedett és az 1980'81-es tanévben a gimnáziumokban, illetve a szakközépiskolákban tanulók aránya, 2;3. A középiskolások közel fele vidékről jár be, mintegy 700-an pedig kollégiumban laknak. A szakmunkástanulók számának évek óta tartó csökkenése megszűnt, az új tanévet 2974-en kezdték meg, 62 fővel többen mint az 1979/80- as tanévet. Ezen belül a múlt évi növekedéssel ellentétben a leányok aránya csökkent. NÓGRÁD - 1981. február 18., szerda
