Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)
1981-02-18 / 41. szám
Kire sütnek Nógrádkövesd napjai MARLENE (Vll.) Két halálhír AKINEK a kérdéseket feltettük, fiatal ember ugyan.de helybeli ég helyben felelős poszton dolgozó lévén, tájékozott a község életében. A kérdések így hangzottak: Melyik hely forgalmasabb, hol pezsgőbb az élet, a kultúr- házban, vagy az eszpresszóban, az ifjúsági klubban vagy... a moziban vagy...? — mindegyik esetben az először megnevezett vendéglátóegység szerepelt. A válasz nem volt kifejezetten meglepő, sokkal inkább annak számított volna, ha azt hallja az ember, többen forgolódnak a kulturális intézményekben, mint a nemrégiben kifestett, kicsinosított eszpresszóban. Nógrádkövesd az ismert, tipikus faluképet mutatja. Jó öt évvel ezelőtt azonban, amikor december 6-án ünnepélyes külsőségek közepette átadták a frissen elkészült közművelődési objektumot, ahol együtt található az ifjúsági klub, a mozihelyiség, a könyvtár, a pártiroda, aligha gondolták, hogy a község kulturális téren továbbra is az ismeretlenségben marad. Az elszállt évek mindenesetre egy felismeréssel gazdagították a község vezetőit: tudják, hogy hosszabb idő mulasztásait, negatív hatásait nem lehet máról holnapra „kiradírozni”, az objektummal való ellátottság, az objektív feltételek biztosítása önmagában kevés az üdvösséghez, csupán a lehetőségek alapja lehet. önmagában nem elég a pénz sem. Mert ha nem is dúskálnak benne, nincsenek híján. A könyvtár költségvetése 40 ezer forint, az ifjúsági klub az alapból évi ötezer forintot kap, s a helyi Északkő Vállalat 30, a berceli termelőszövetkezet 15 ezer forinttal támogatja a közművelődést. „Szemkörzéssel kezdjük, aztán fejkörzés..— sokszor eszembe jut ma is hajdani testnevelőm viccesnek szánt, ám halálosan komoly utasítása. Általánon iskolás koromban a régi típusú padok mellett (melyeket ugyebár nem lehet félretolni, szétszedni egy-egy tornázás idejére. ..) tornaterem nélkül folytak a testnevelésórák, amíg csak ki nem tavaszodott. Aztán már jöhettek a nagy erőpróbák, versenyek, sok ügyes, tehetséges osztálytársam volt atlétikában — ugró- és dobószámokban különösen. Igazi tornatermet középiskolás koromban láttam először — megcsodáltam a gerendát, felemáskorlátot, gyűrűt. Nógrád megyében ma is sok gyerek van hasonlóképpen ezzel. A testi nevelés tantervi követelményeit nem könnyű a rossz feltételek között teljesíteni. Ám a kényszerhelyzet ötleteket is szülhet — nem kell feltétlenül „lyukasórát” csinálni télen sem testnevelés helyett. Szügyben az általános iskola ebben a tanévben minden eddiginél rosszabb helyzetbe került — a korábbi tornaszobából is tantermet kellett csinálniuk, hogy elférjenek a megnövekedett csoportlétszámmal az újabb körzetesítés után. Jelenleg 260 tanuló jár az egykori vármegye- háza ódon falai közé. Négyen is tanítanak testnevelést: Erdős Pál, Petrás János, Meló Ferenc és Halasi Antal, de testnevelői képzettsége egyiküknek sincs. Amikor a kis tanári szobában beszélgetünk az éppen szabad pedagógusokkal, azt mondják,, nem is volt talán még Szügyben,.. Szóval, tornaterem, vagy tornaszoba nincs. Sok helyen gyakorlat viszont a művelődési ház nagytermének használata — itt ez nem olyan egyszerű. Problémát jelent, hogy viszonylag messze van az iskolaépülettől, így csak kettős órákat, játékdélutánt érdemes ide tervezni. És még nincs védőrács az ablakokon — az ablaktörés túl drága lenne... Nehéz a nagyterem fűtése is. Ám a kisdobosok versenyére készülve mégis Mihez juthat az ember a 850 lakosú körzeti központban ennyi pénzért? Pontosabban: milyen szórakozási, művelődési alkalmakat kínál lakosságának a község, hogyan telnek a nógrádkövesdiek napjai? A KÖNYVTÁR február elejétől 10-ig, a vezetőnő házasságkötése miatt zárva. Gló- zik Mária, a községi pártvezetőség adminisztrátora azonban készségesen megmutatja. Nagy, világos terembe megyünk fel, a legfelső, második szintre. Körben elhelyezve, szabadpolcokon a könyvek, az egyik asztalon újságok, folyóiratok. Olvasásra helyben is lehetőség nyílik. Az állományt végigszemlélve, elégedettek lehetünk. Megtalálható a legkorszerűbb és legszükségesebb irodalom, megvannak a nélkülözhetetlen kézikönyvek, lexikonok, művészeti, történelmi összefoglalók. Az érdeklődők nem mennek — nem tudnak elmenni innen — üres. kézzel. Csak azon morfondírozhatunk, miért nem veszik a felnőttek az eddiginél jobban, tömegesebben igénybe a szolgáltatást. Persze, ahogyan halljuk, más kulturális létesítményeket is elsősorban a gyerekek és a fiatalok látogatnak. Ez vonatkozik a mozira és természetesen az ifjúsági klubra. Tél idejére egyszerű a magyarázat. Az egész épületben hideg van. Sajnos konstrukciós, tervezési hiba miatt. Sem a moziba, sem a pártirodába, egyszóval sehova nem elég az elektromos hőtárolók teljesítménye. Aztán valahogyan elszaporodtak az egerek. Sokakat — főleg a lányokat, asz- szonyokat — ez a tény is elriaszt az intézmények látogatásától. A könyvtár legfölül beázik. idehozták a svédszekrényeket, tornaszőnyeget, itt gyakoroltak. — Körzeti iskola a miénk, így természetes, hogy részt kell vennünk a területi versenyeken, seregszemléken — mondja Halasi Antal, aki csapatvezető is. — Ez többkevesebb sikerrel megy. Most egyébként nagyon szerencsés telünk volt — nagy áldás, ha van hó, jég. A falu szélén, úgy százméternyire az iskolától van egy jégpálya, én tegnap is oda vittem a gyerekeket. Sokuknak van felszerelése sízéshez, korcsolyázáshoz, visz- szük a szánkókat. A balassagyarmatiaknak is kedvelt kirándulóhelye a Dudáska, ' oda sífelvonót terveznek, azt hallottuk. ősszel, télen, tavasszal sok kirándulást szervezünk, ennek nagy hagyománya van az iskolában. Amikor az idő engedi, az udvaron folynak a testnevelésórák — teremben balesetveszélyes, mivel a padok nem szedhetők szét, olyan a zsúfoltság a legtöbb osztályban, hogy még egy szőnyeget sem tudunk betenni. * Az udvari lehetőségeket viszont sok helyütt megirigyelnék: sokfelé szabadtéri sport űzhető itt, a labdajátékokhoz pályát alakítottak ki. Az elmúlt években sok sportfelszerelést vásároltak — két éven keresztül a tanácstól kapott ifjúsági támogatás teljes összegét sportszerekre költötték, az ÁIB 10 ezer forintjából például a pingpongozáshoz teremtették meg a félté-' teleket. A testi nevelés színtere nemcsak a tanóra — a nagyszünetekben udvari tornázás folyik, a gyakorlatokat maguk a gyerekek állítják össze és az ügyeletes tanár irányításával végzik. A megyében először itt kezdték el a művelődési házban a szülők-gye- rekek közös, játékos sport? versenyeit. Az Edzett ifjúságért mozgalom községi szervezésben zajlik, de a résztvevők többsége az iskolából kerül ki, mivel kevés a KISZ- es korú a faluban. Az iskolai tömegsport irányítója Kovács Ákos, egészen ügyes lány- kézilabdacsapatot hozott ösz- sze. Az objektív hátráltató tényezők mellé Bartos Pál, a Községi közös Tanács elnökének szavai nyomán másfajta okok is felsorakoznak. Alapvető: nincs a községnek szakképzett, rátermett, ambiciózus népművelője. így aztán hiába tűzi rendszeresen a tanácsi és pártvezetés napirendre a centrum és a három körzeti település — Galgaguta, Becske, Szécsénke — közművelődésének ügyét, a helyzet alig változik, marad a magyarázkodás — meg minden a régiben. S amennyire helyes gyakorlatnak tartjuk a termelő- egységek anyagi támogatását, annyira érezzük érthetetlennek magatartásukat, hogy a támogatásért konkrétan nem kérnek semmit. A szerződésben ugyan az áll, hogy a szocialista brigádok művelődésének segítéséért fizetik az ösz- szegeket, a valóságban a visz- szatérítést nem kérik számon. Pedig manapság igencsak meg kell nézni mindenkinek, mire költi a pénzét. A tanácselnök szavaiból kiviláglik: tudják, mit és hogyan kellene tenni a fellendülésért. Szakköröket és egyéb tartós művelődő kisközösségeket működtetnének, a lakosság igénye szerint. Mert helyiséggel rendelkeznek, bár a folyamatos működés kedvéért a fűtésről gondoskodni kellene. A klubkönyvtárban szaporítani kellene a rendezvények számát, hogy minden életkornak, érdeklődésnek, nagyobb foglalkozási rétegnek a képviselője megtalálja a magához illőt. KINEK kellene mindezt csinálnia? A konkrét tippet ne tőlünk várja az olvasó. Any- nyit mégis elárulhatunk: a változás nem egy személyen áll, vagy bukik! Sulyok László Nagy Pál igazgató a jövőt, rózsásabbnak látja a jelennél. — Ilyen magas létszámai, még nem foglalkoztunk, 11 tanulócsoportunk van, ezért használunk ki „minden lyukat”, átmenetileg meg kellett szüntetni a tornaszobát, és az úttörőszobát. De vannak biztató dolgok, már erre az őszre. Egyik az, hogy kevesebb lesz egy csoporttal. Másik pedig a községi tanács vb terve: egy volt pedagóguslakást úgy alakítanak át, hogy oda két házaspár is beköltözhet, akkor innen kiköltöznek a lakók, oktatási célra használhatjuk a kiürülő épületrészt. Távolabbi megoldás, a VI. ötéves terv közepén valósul meg 2,5 millió forintért az épület felújítása. ’ Addig is reméljük, hamarosan elkészülnek a védőrácsok a művelődési ház nagyterméhez és nevelőink kihasználnak minden lehetőséget, ami tornaterem nélkül elérhető. A tanulóink nem húzódoznak a testmozgástól, Kovács Ákos még a lányokat is beszoktatta a tömegsport-délutánokra, a kézilabdázáson keresztül. Nyaranként Gyulán táborozunk — itt úszni is megtanulnak a gyerekek. Legfőbb törekvésünk: minél kedveltebb legyen a mozgás minden diák számára, edzett, egészséges fiatalokat neveljünk. Ősztől már javuló körülmények között tudjuk ezt csinálni. G. Kiss Magdolna A fiatal ausztrállal folytatott szerelmi ügy már régen kihűlt, amikor Marlene Diet- rich második ausztráliai vendégjátékára utazott 1968-ban. Másokkal együtt hívták meg. hogy az Adelaide Festival of the Ártson énekeljen. „Pár nappal az elutazása után” — meséli Odette Miron —, ismét megkaptam azoknak az expresszlevelek- nek az egyikét, melyeket színes papírra 1 írt piros tintával — ez állt benne: Szomorú hírt kell közölnöm önnel. Monsieur Curnow-t a megérkezésem napján megölte egy helikopter. Nagyon szomorú vagyok, és egyáltalán nem tudok aludni, ölelem!” Később mesélte el Marlene a bizalmasának, ml is történt: „Úgy érzem, hogy még ma is élne. ha kész lettem volna találkozni vele Sydneyben, ahol már a megérkezésem napján énekelnem kellett. Azonban szigorúan elutasítottam a kérését!” Könnyes volt a szeme, amikor ezt mesélte. „Feldühödve ment el riportot készíteni, abban a reményben, amennyire tudom, hogy a következő napon Melbourne-ben látni fog...” Hugh Curnow egy csoport újságíróval ment a Victoria- partok előtt levő fúrótornyokhoz, és mindenki, aki utoljára látta, azt állította, hogy „jól ment a sora. vidám volt és barnára sült”. A fúrótoronynál egy helikopter ereszkedett a leszálló- pályára, amikor hirtelen egy daru kanyarodott ki, megérintette a helikopter rotorlégcsavarjait. az felborult, és recsegve a pályára esett. Noel Buckley, az Esso Public-Relations managere félreugrott, de a még lassan forgó légcsavarok mindkét lábát levágták. Iszonyatos fájdalmak közepette halt meg a következő napon. Hugh Curnow. aki a földre vetette magát, fel akart állni — és a légcsavar csikorgó morajjal szó szerint lefejezte, Marlene nem ment el a temetésre, nem akart kínos perceket okozni az özvegynek, csak egy tucat fehér rózsát küldött. „Hugh fiatal felesége megpróbálkozott az ausztráliai turné tartama alatt találkozni madame Dietrichhel” — meséli Odette —■ „mert még mindig sejtelme sem volt arról- hogy a szeretője volt. Szegény asszony azt hitte, hogy részesedni fog Marlene memoárjának a jövedelméből, ami nagyon felbosszantotta az asszonyomat. Soha nem fogadta...” Egy év múlva meghalt Josef von Sternberg, aki hivatása szerint a legfontosabb ember volt Marlene Dietrich életében, — nemcsak felfedezte Marlenét és minden ellenállás ellenére neki adta Lola szerepét klasszikus filmjében, a „Kék angyal”-ban. Még további hat filmet készített vele Hollywoodban, mely minden időre meghatározta Diet- rich .,vamp” karakterét. , Azt, hogy valóban mi történt közte és a démoni SternMit kínál a Szegedi Szabadtéri Játékok? Az immár nemzetközi hírű Szegedi Szabadtéri Játékok idei programja a szokásosnál korábban nyilvánosságra került, s a Dél- Alföld nagy Tisza-parti városa máris megkezdte a felkészülést a július 18-tól augusztus 20-ig tér-»* vezeti eseménysorozatra. A rendezőség számolva azzai is, hogy a játékokat nem csak alkalmi vendégek látogatják, hanem igen nagy számban olyanok is, akik esztendőről esztendőre hűségesen visszatérnek a hagyományos Dóm téri estekre, l98T-re olyan műsort kínál, mely a korábbi repertoárból mindössze egyet tartott meg, Strauss hihetetlen népszerűségnek örvendő, s a szabadtéri színpad bővebb lehetőségei között pompás látványosságokat kínáló Cigánybáróját. A daljáték ezúttal is remek szereposztásban július 25-én, augusztus l-én, ’2-án, 7-én és 9-én kerül majd közönség elé. Egyébként az öt bemutatóból álló sorozatot július 18-án Glinka; Ivan Szuszanyin című operája nyitja meg orosz nyelvű produkcióban, ami azt jelzi, hogy veu- dégművészekkel. Július 19-én a nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál gálaestjének látványos koncertműsora szórakoztatja a közönséget. Augusztus 8-án lesz Schiller: Teli Vilmos című világhírű romantikus drámájának bemutatója, mely a továbbiakban augusztus 15-én és lG-án kerül még színre. A szabadtéri játékok sor£t Hacsaturján Spartacusa zárja. A balett koreográfusa és rendezője Seregi László, megvalósítói a Magyar Állami Operaház táncművészei. Testnevelés—tornaterem nélkül 4 NÓGRÁD - 1981. február 18., szerda Hollywoodot 1931-ben sokkolta az a tény, hogy Marlene Dietrich nemcsak a férjjel érkezett, hanem egy hétéves kislánnyal — Heidcdével berg között, mindaddig kutatni fogják a filmtörténészek, míg Dietrich—Sternberg filmeket fognak játszani. „Mindenki tudta Hollywoodban. hogy von Sternberg bolondul Dietrichért” — mondta Riza von Sternberg, az első felesége már 1931-ben egy kaliforniai bíróság előtt. ,.A .férjem minden éjjel legalább három, négy órára átment a mellettünk levő ap- partmentba — ő kényszerítette, hogy mellettünk vegye ki. Több áruházban nyittatott számlát Madame Dietrich számára...” És hol volt Marlene férje, Rudolf Sieber fel vétel vezető? Ehhez a jóképű szudétané- methez 1923 májusában ment feleségül, és az 1976 júliusában bekövetkezett haláláig nem vált el tőle. 1930. április 1-ig, míg Hollywoodba nem utazott. egy fedél alatt lakóit Rudolf Sie- berrel Berlinben a Kaiser-alle 54. (ma Bundesallee) számú házban. Mikor Riza von Sternberg 1931-ben Hollywoodban 50 000 dollár kártérítést követelt tőle azon a címen, hogy ..elidegenítette” tőle a férjét. Marlenének csak fel kellett hívnia Rudolf Siebert, és az azonnal Amerikába sietett, hogy kijelentse a bíróság előtt: „Nem kételkedem a feleségem hűségében. Von Sternberg úr nem több- mint Marlene rendezője és támogatója”, Bár Rudolf Sieber Berlinben egy fedél alatt élt Marlenével, de egy másik lakásban az orosz táncosnővel, Tamara Matullal. Kétségtelen, hogy mesteréhez, Josef von Sternberghez fűződő viszonya szenvedélye* és változatos volt. Miután befejezték az utolsó filmjüket, a .,The Devil is a Woman"-t, 1935-ben kapcsolatuk a gyűlölet és szerelem egy formájává változott. Mikor az első hírek szárnyra kaptak arról, hogy Marlene Dietrich végr* meg akarja írni a memoárját, Josef von Sternberg szárazon csak ennyit mondott: „Akkor nekem is mégegyszer tollat kell fognom...” Azután meghalt, és Marlene megváltozott emberként tért vissza Párizsba. , FILMNAPOK FALUN Az idei rendezvénysorozat megyei megnyitó előadása február 19-én du. fél 3-tól a pásztói Mátra Filmszínházban. Bemutatásra kerül GAÁL ISTVÁN legújabb filmje, a A vetítés után ankét a film rendezőjével.
