Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)

1981-02-17 / 40. szám

Jelentősen emelkedett a szakmunkások száma az eltelt öt esztendő alatt a Páva Ruhagyár jánosaknai üzemében, ahol 1975-ben az összlétszám 15 százalékának, mintegy 110 főnek volt csak szakmai képesítése, addig az idén már a munkások 38 százaléka, 250 fő birtokosa a szakmunkás-bizonyítványnak. Magasabb képzettségüknek köszönhető, hogy mind több igényes termék hagyhatja el a jánosaknai üzemet. — kulcsár — Nevelő harmadik: a vevő Negyvenezer ember ellátá­sáról gondoskodik a Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ. A felelős­ségére bízott népesség körül­belül annyi, mint egy kisebb magyarországi város lélek- száma: élelmiszerrel, ipar­cikkel való ellátásához, étkez­tetéséhez és szórakoztatásá­hoz elegendő volna annyi üz­let és áruház, mint amennyi a megyeszékhelyen található. Csakhogy ez a 40 ezer em- ben a járásban szétszórtan él, jó néhányan olyan falvak­ban, melyekben a' lakosság száma nem éri el az ötszázat sem. És a piciny települése­ken élők is joggal várják, hogy lakóhelyükön vásárol­hassák meg az alapvető élel­miszereket, sőt, a legfonto­sabb iparcikkeket is. Elő a rációt! Az elmúlt évben a pásztói ÁFÉSZ 600 millió forint érté­kű árut adott el élelmiszer- és iparikkboltjaiban. Éppen a falvak elaprózottsága, folytán — elsősorban a ruhá­zati és a tartós fogyasztási cikkek forgalmazásához — segítségül hívta a főboltosi rendszert. A járási székhe­lyen, valamint 16 kiemelt községben választhatják ki szafogott beruházási lehető­ségek az igények alig egytize- dének adnak csupán helyt. • Enni hazamegyek A kisebb falvakban — s ez alól nem kivétel a pásztói já­rás sem — napjainkban is benőséges családi esemény az ebéd vagy vacsora elköltése. A viselkedését a hagyomá­nyokhoz igazító falusi ember, (ha enni akarok, hazame­gyek, vagy: még azt hiszik, nem tud főzni a feleségem jelszóval) legtöbbször eluta­sítja a vendéglői kosztot. Ez tény, de nem ez az oka an­nak, hogy a járás vendéglá­tása nem tudta teljesíteni el­múlt évi tervét, ötlettel, kez­deményezéssel kellett volna ellensúlyozni a drágulás ha­tását, s ezzel a legtöbb ven­déglátóegység adós maradt — lépéshátrányba kerülve egyúttal. Az éttermekben, kisven­déglőkben asztalra tett étla­poknak nem elsősorban a ter­jedelmével, hánem változa­tosságával van baj. A bécsi, a natúrszelet és a sertés- pörkölt ásító utalmat árasz­tó köréből a pásztói Mátra étterem, (Rabló néven isme­rik megyeszerte) iparkodik sen egysíkú. A magyarnóta-, sőt, a táncdalestek is elveszí­tették vonzerejüket, mi ma­radt hát? A diszkó, diszkó, diszkó! Jó lenne azonban azoknak a vendégeknek is ki­találni valami szórakozást, akik nem feltétlen hívei a ri- csajesteknek Ilyenek példá­ul az esti filmvetítések, me­lyekre a jelek szerint szíve­sen beülnek a vendégek. Ha a tömegétkeztetést élő személyként festenénk meg, fancsali ábrázatot kellene rá pingálni. Az üzemi dolgozók a főzeléket kifogásolják, in­kább az otthon .megszokott, nehéz, • zsíros ételekkel lak­nának jól. A diákétkeztetést vizsgáló népi ellenőrök vi­Pályázot a különböző kitüntetésekre A szocialista munkaverseny valamelyest alkalmazkodott a változó gazdasági körülményekhez Interjú az SZMT titkárával Az elmúlt év végével le- get javító kezdeményezések, fegyelme, emiatt számos zárult egy sok tekintetben Valamelyest fejlődött a komp- rületen jelentkeztek a gazdag, új vonásokkal tarkí- lexbrigádok tevékenysége. te- mun­kaellátottságban gondok. Eze­tott szocialista munkaverseny- Eredményeik igazolják e szer- két néhány helyen tovább ne­szakasz, amely a XII. párt- vezési formában rejlő lehető' kongresszus és felszabaduló- ségeket. Továbbra is jellemző minőségi sunk 35. évfordulójának tisz- volt a társadalmi célokért va- még nem teleiére bontakozott ki és se- ló áldozatvállalás, segíteni aka- tűvé, terjedésük elmarad gített a legfontosabb cél; a rás, az emberi humánum szá- gazdasági helyzet által hezítette a szervezetlenség. A kezdeményezések váltak tömegmére- a tá­népgazdaság egyensúlyi hely- mos példái. Ennek kiemelke- masztott követelményektől. A zetének fokozatos javításában, dő bizonyítéka volt a márci- gazdaságtalan termékek gyár­Megyénk vállalataiban, gyá- us 22-én szervezett kommu- fásának visszafogása mellett raiban, üzemeiben, szövetke-i nista műszak. Jelentős a szak- lassan halad a korszerű,. gaz- zeteiben jelenleg a vállalások mai és politikai képzettség daságos termék kialakítása, teljesítésén fáradoznak, amely- növelése. A második szakmát megjelenése. Az újítómozga- nek során kiderül, miként egyre többen sajátítják el. maradtak hűek önmagukhoz, — Milyen elismerésre hogyan váltották be korábbi, míthatnak a legjobbak? sokat ígérő elképzeléseiket és — A kongresszusi és fel- vezésében. Kismértékű a ja­ennek alapján milyen elisme- szabadulási munkaverseny ér- vulás az egyéni, sajátos vál- résre számíthatnak. Ebből az tékelésének időpontja egybe- lalások megvalósításában, alkalomból felkerestem Sarló esik az V. ötéves tervidőszak — ön szerint mit kell ten- Bélát, az SZMT titkárát és munkaversenyének értékeié- ni a szocialista munkaver- megkértem, hogy válaszoljon sével. A pártkitüntetések — seny-, szocialista brigádmozga' a témával kapcsolatos idő- vállalatok, szövetkezetek ré- lom szerű kérdésekre. szére KB Kongresszusi Zászló, emeléséért? — Mi jellemezte a nemrég brigádoknak KB-oklevél, me- — Elsősorban lezajlott kongresszusi és fel- gyei pártbizottság Kongresszu- szervezését és értékelését kell szabadulási munkaversenyt si oklevele — az 1979/1980. javítani. A gazdasági egysé- megyénkben? évi eredmények alapján ke- gek terve és a munkaverseny — A kongresszusi és fel- rülnek odaítélésre. . célkitűzései közötti összhangot szabadulási munkaverseny so- Állami elismerések — vál- folyamatosan kellene megte­rán tett felajánlások és azok lalatnak, szövetkezetnek MT— remteni. A rugalmas tervezés, teljesítése az ágazati és a vál- SZOT Vörös Zászló, Munka — ami jelen gazdasági hely- lalati feladatok sokrétűségé- Vörös Zászló, brigádok részé- zetben követelmény — gyor- nek megfelelően igen külön- re Munka Vörös Zászló, Ma- san alkalmazkodó munkaver- bözö. Közös vonásuk, hogy gyár Népköztársaság Kiváló seny-vállalást és -teljesítést kí- mindenütt előtérbe kerültek a Brigádja, egyéneknek Szocia- ván. Ezért a gazdasági válla- legfontosabb gazdaságpolitikai lista Munka Hőse kitüntetés lásokat a termelés szempont- céljainkat támogató törekvé- — esetében pedig az V. ötéves jából belátható időre; sek. A teljesítés során — kü- tervidőszak eredményeit, il- rétan rövid lönösen a második szakasz- letve az MT—SZOT—KISZ KB nácsos megtenni. A munká­ban, — gondként jelentkezett 1038/1977. (X. 4.) sz. együttes verseny évközi értékeléséhez a gazdasági egységek egy ré- határozatban előírt feltétele- hozzá szénéi a piaci igények mó- két kell figyelembe venni dosulása, rendeléshiány, illet- Az ifjúsági brigádok a két rést, megfeleli? ösztönzők ki­ve azok visszamondása. Elis- év munkája alapján KB Kong- alakításával. Ezáltal a válla- merésre méltó, hogy a válla- resszusi oklevelét nyerhetik lás teljesítése után rövid idő lomra a stagnáló tendencia a szá- jellemző. Lassú az előrehala­dás a komplexbrigádok szer­tartalmi színvonalának a verseny konk- szakaszokra ta­kellene kapcsolni az anyagi és erkölcsi elisme­maguknak a vevők a ruhane-' legjobban kilépni: újabban iparkodnak, a szövetkezetiek egyre több főzelék szerepel étlapján. Olcsó ételek ezek, ízletesen készítik el, sőt ajánlják is a felszolgálók. A szórakoztatás azonban — s ez nem csupán a pásztói já­rásra jellemző — meglehető­I műt, a hűtőgépet, tévét és egyebeket, melyeket onnan lakóhelyük üzletébe szállít­tat a főboltos. Hasonlóképpen az ésszerű­ség szempontjait diktálták a Csak a disikó? tőkehús-árusítás megszer­vezését is. Most a járás 13 községében juthatnak hozzá a vevők viszonylag gond nélkül a húshoz, további tíz község­ben idén vezetik be az előre­csomagolt tőkehús eladását. Ellátatlan marad öt, ezek a legapróbb falvak, melyek la­kói továbbra is a nagyobb, szomszédos község húsboltjá­ra hagyatkozhatnak. S ha már a racionális meg­oldásoknál tartunk, ide tar­tozik a sziráki „helycserés tá­madás” is, melyet még az idei évben lebonyolítanak — vár­hatóan a vásárlóközönség megelégedésére. A községben ugyanis adva van egy sze­rény kereslettel számoló, eh­hez képest ellenben igen jó­kora iparcikkbolt, valamint egy kicsi élelmiszerbolt, mely tekintélyes mennyiségű árut forgalmaz. Kézenfekvő te­hát a helycsere: a szükséges iparcikkek elférnek kisebb helyen is, a nagyobb helyi­ségben pedig korszerű ABC- áruházat rendeznek be. összesen 80 bolt ajtaját nyitják meg reggelente a ke­reskedők a pásztói járásban. Az üzletek mintegy 40 száza­léka megfelel a lakosság igé­nyeinek. A többiek fele is el­fogadható, még az utolsó har­madhoz tartozó boltok azon­ban olyanok, mint többi kö­zött a pásztói vasbolt, mely­nek leomlását a közeli jövő­re taksálják a nem is túl bo­rúlátó eladók és vevők. Az üzletek ezen illusztris 60 százalékának rendbehozatala, átépítése évtizedre elegendő programot ad a járáséi ÁFÉSZ-nek. Kiváltképp ak­kor, ha a mostani gazdasági viszonyok tartósságával szá­molnak a szövetkezet gazdál­kodói, mert a jelenlegi, visz­szont azt tették szóvá — s ebben teljesen igazuk volt , . ja^ £S brigádkollektívák eb- el. Természetesen sor kerül az alatt megjelenhetne a jutal­hogy a gyerekek ugyanazt ben a heiyzetben számos eset- ágazati és vállalati értékelé­Üju, 1! ben dolgoztak ki olyan válla- sekre is, így a Kiváló válla­lásokat, melyek alkalmazkod- lat az Ágazat, illetve a Vál tak a megváltozott gazdálko- lalat kiváló dási körülményekhez. Ennek arany-, ezüst­eredménye, hogy javult az brigád címek odaítélésére is. export gazdaságossága a ru- Mindegyik elismerés, kezde­ha- és építőanyag-iparban, je- ményező javaslatok alapján gádvezetők VI. országos ta­lentős anyag- és energiameg- pályázható, melyeket a válla- nácskozása ez évben megtár­takarítást értek el a közieke- latok, minisztériumok és a gyalja. A kollektívák azon­dés és szállítás, a kohászat és szakszervezetek központi ve- kan addig sem tétlenkedhet­a vasipar területén, hatéko- zetőségei, a területi párt- és nek- Az ország több vállalata nyabbá vált a munkaerő fog- szákszervezeti szerv vélemé- már újabb kezdeményezéssel lalkoztatása az áruszállításban, nyének meghallgatása után — az SZKP XXVI. kongresz­a fémek hideg megmunkálá- továbbítanak az illetékes fó- szusának tiszteletére tett vál' sábarj, csökkent a minőségi rumok elé. A javaslatok ösz­reklamáció az élelmiszeripar szegyűjtésének határideje: feb gók. Ezt panaszolta a kállói tanácselnök is a szövetkezet központjában, de neki is any- nyit tudtak csak mondani: egyik nap a gyerekeknek, másikon a felnőtteknek ked­veznek majd jobban. A megoldás csak egy lehet, s ez a konyhák teljesítőké­pességének, ezzel együtt vá­lasztékának bővítése. Kezde­tül a strandi konyhán idén májustól már kétféle ebédet főznek. Már csak azért is az éhes emberek igényeihez jobban alkalmazkodni, mért nagv konkurrenciát jelent a tömegétkeztetésben a vendég­látó vállalat. S ha az ÁFÉSZ ragaszkodik mostani oiacához (márpedig ezt teszi), azzal csak a nevető harmadik, a vevő jár jól. — szendi — mazás is, és nem az évenkénti egy alkalommal történő cím odaítélésével ismernénk el a brigádja, az kollektívák munkáját, bronzkoszorús A verseny folyamatosságá­nak és tartalmi színvonalá­nak javítását a szocialista bri­lalásai — igyekszik eredmé­nyeit javítani. Jó lenne, ha termékeivel szemben, a mező- ruár 28. A kitüntetéseket a P^Syénk gazdasági egységei gazdaságban rekord gabona- május elsejei ünnepségek ke- termést értek el, a kereskede- cetében adják át. lemben javult az árukínálat és — Melyek azok a területek, közül — ahol a feltételek adottak — minél többen rea­gálnának az új kezdeménye­a kedvezményes akciókat egy- ahol nem sikerült előbbrelép- zésre; javítanák a minőséget, re körültekintőbben, udvaria- ni? betartanák a határidőket és sabban bonyolítottak le a kol- — Az eredmények számba- eleget tennének a kooperációs lektívák. vétele mellett érzékelhetők a követelményeknek — fejezte A szocialista brigádok ré- hiányosságok is. Sok esetben be nyilatkozatát Sarló Béla. széről szélesedtek a minősé- laza a vállalatok kooperációs — venesz — ) mim ........ miiiimmimmmmiiiii.imiiiiiiiiiiiiimimmimiiiiiim iiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiimimimimmimiiiiliimiiiimmimiiiiiiiiiimiilliliiiiiiimiiimitiminimmmiiiii nmimmii.imiim/ r ásunk címe szinte már közhellyé vált, s el is felejtünk utánagon­dolni, mennyire meghökkentő­en újszerűén hathatott valami­kor ez a kifejezés, amikor még nem kopott meg a közna­pi használatban. Eredeti je­lentésük alapján ugyanis e szavak nem könnyen illenek egymáshoz; a légkör nem sza­porodik, a légkör nem bioló­giai egység, mégcsak nem is termőföld. A légkörnek van csillagászati, meteorológiai, élettani és még sok más tu­dományos és gyakorlati vo­natkozása, de a termékenysé­get nyilvánvalóan nem arra a térre értjük, amelyet levegő tölt ki. A termékeny légkör fogal­mát kifejezetten emberi, mun­kahelyi közösségekre vonat­koztatjuk. Többé-kevésbé mindenki tapasztalja, hogy a légkör termékenységét a „ter­mésén”, az emberi közösség produktumán, az eredménye­ken lehet a leginkább mér­ni. Tehát minél inkább hat termékenyítőén a közösség légköre, annál gazdagabb gyü­mölcsöket hoznak a termőfák, annál gazdagabb lesz a beta­karítás —, hogy a hasonlatnál maradjunk. A kérdés sokkal inkább az, hogy mi kell a légkör termé­kennyé tételéhez? Melyek azok a feltételek, amelyek közt a munkahelyi közösségek a leg­sikeresebben tudnak megfe­lelni funkcióiknak? Valószínűleg látszik, hogy ma, nálunk a munkahelyek Termékeny légkör termékeny légkörének létre­hozásában vagy megőrzésében erősen motiváló tényező: mi­ként védik, terjesztik, részesí­tik előnyben a tudást. Hogy mekkora presztízst, anyagi és erkölcsi megbecsülést kap az igazi hozzáértés. Voltak idők, amikor nagyobb lehetett és nagyobb is volt a lelkesedés szerepe a mainál, olykor át­meneti időre talán pótolni is tudta a tudást, de ma már látnunk kell, hogy a társada­lom, s ezen belül minden munkahely előtt álló maga­sabb követelményeknek csu­pán lelkesedéssel nem lehet megfelelni. De azért a tudásnak nem éppen a lelkesedés az ellen­pólusa, sokkal inkább: a nem tudás. Tehát amikor ma a termékeny légkör egyik fő ismertetőjelekent a tudás tisztességének növelését tart­juk, akkor ez nem a lelkese- dők ellen szól, hanem azok ellen, akik nem törekszenek a tudásra, akik nem értik, hogy az ismeretanyag rend­kívüli növekedése és gyors kopása miatt a szüntelen to­vábbképzés, a tanulás, a világ újabb és újabb tényeinek megismerése mindenkire jó­val nagyobb terheket ró, mint azelőtt. A fentiekhez kapcsolódik hogy a tudás tisztességén kí­vül mekkora a tisztessége a készségnek. Tehát a kezdemé­nyezésnek, a változtatni aka­rásnak, a sokat emlegetett kockázatvállalásnak, az aktivi­tásnak. Annak a mentalitás­nak, amely nem azt mondja: „Fogjuk meg és vigyétek!”, hanem azt: „Fogjátok meg ti is, és vigyük!” A tettrekész- ség, az ambíció, az alkotás vágya nem életkori sajátosság kérdése. Ezt nem árt legalább néhány mondattal hangsúlyoz­ni, mert olykor a közösség ilyesfajta hiányosságait egy­szerű, csaknem adminisztratív módon, tehát úgy kívánják módosítani, hogy fiatalítanak, vagy ahogy finomabban mondják, csökkentik az átlag- életkort. Természetesen nem lehet és nem is szabad elvitatni azt a többletet, amit az ifjúság energiában, új látásmódban hozhat és hoz is minden tár­sadalom vagy közösség életé­be, de nagyon jól tudjuk, hogy vannak öreg fiatalok és fiatal öregek. És amikor azt emlegetjük, hogy nem árt a közösségekben közkinccsé ten­ni az idős emberek tapasztalt- ságát, akkor a tapasztalatokon belül arra is gondolnunk kell. hogy ők — történelmi mércé­vel is nehéz évtizedek után — arra vonatkozóan is ren­delkeznek ismeretekkel, hogy nehéz, bonyolult, gyors és lát­ványos sikerrel nem kecseg­tető időkben miként őrizhet­jük meg optimizmusunkat és tenniakarásunkat, tehát: a szóban forgó készség „előállítá­sának” módját is jól ismerhe­tik. El sem képzelhető termé­keny légkör a kritika szelle­mének kizárásával. Ahol a jelenlevőhöz, az adotthoz, eset­leg az örökölthöz való viszony nem lehet kritikai, nem lehet változtatni akaró, s ahol ez az akarat nem juthat nyilvános­ságra, ott ez az akarat más­fajta megnyilvánulási formá­kat keres vagy egyszerűen ki­alszik: mindkét eset a jelen­tős társadalmi károk közé so­rolható. Különösen a fiatalok­nál kell tudomásul vennünk — S' ebben minden induló nemzedék teljesen azonos —, hogy csak a módosítás szán­dékával tud integrálódni ah­hoz a világhoz, amelybe szü­letett. És ez így van jól. En­nek hiánya a fejlődés egyik lényeges garanciájának az el­vesztését jelentené. A folyamatos kritikai lég­kör nem egyszerűen egyének vagy közösségek hibáinak ki­javítását teszi lehetővé, ha­nem ezáltal fenntartani segít a közösségben a munkára, az ereményre való koncentrálás szellemét és állapotát. Ezáltal tehát a szó valódi értelmében Is termékennyé teszi annak légkörét. Végül: minden közösség produktivitása szempontjából meghatározó, hogy mennyire kap benne teret a személyi­ség a maga sajátos értékeinek kibontakoztatására. Mennyire tudja a közösség úgy egység­be, a tettek kohéziójába von­ni tagjait, hogy azok mint egyének is, a maguk sajátos képességeik, adottságaik, am­bícióik szerint érezhessék ön­maguk megvalósítását munká­juk, közösségi létezésük által. Képességekben, magatartás- jegyekben, a problémák és tennivalók megközelítési mód­jában minél többféle színt és változatot „bír el” a közösség, illetve „hagy” élni és érvénye­sülni, annál boldogabbak lesz­nek a tagjai, annál terméke­nyebb lesz a légkör. S minél több merev szabállyal, feles­leges előírással, egyenmércé- vel terheli meg tagjait a kö­zösség, annál nagyobb veszély fenyegeti a légkör termékeny­ségét. A zt a fajta termékenysé­get, amely persze nem öncélú. Hiszen a légkör termékenysége nem merül ki a „termék”-ben, az eredmény­ben. Mert az eredmény, a si­ker visszahat a légkörre: örömtelibbé teszi, s így alkal­masabbá arra, amire való.’ Vagyis az egyén és a közös­ség életének gazdagítására. Cserhalmi Imre NÖGRÁD - 1981. február 17, kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom