Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

A hét három kérdése Mit jelent az iszlám csúcs- konferencia határozata a »szent háború” meghirdeté­séről? Semmi esetre sem — há­borút- .. A „dzsihad”, amo­lyan mozgósítást jelent, azaz a mohamedán államvallású országok tartoznának min­dent megtenni azért, hogy rá­szorítsák Izraelt az 1967-ben elfoglalt arab területek ki­ürítésére és, hogy ezt köve­tően sor kerüljön a palesz­tin nép önrendelkezési jogá­nak érvényesítésére­A „szent háború” fenye­getése már túl sokszor és túlságosan hatástalanul hang­zott el a múltban, semmint- hogy a katonai lépéseket akarták volna most is min­denekelőtt kilátásba helyezni. Ugyanúgy nem adtak hang­súlyt az „olajfegyver” beve­tésével kapcsolatos lehetősé­geiknek sem. E téren is ha­tástalanoknak bizonyultak már korábban a fenyegetőzé­sek­Es akkor? Mégis jelentős dolog, hogy 38 jelenlevő kül­döttség, királyok, köztársa­sági elnökök, emírek, sejkek, kormányfők együttese a Palesztin Felszabadítási Szer­vezet mellett állott ki. Ezzel elvetették a Camp David-i amerikai politikát, félretol­ták a „jordániai megoldást” is, amely szerint a paleszti­nok Jordánia fennhatósága alá kerülnének, s a végén szo­ros gazdasági, politikai kap­csolatok alakulnának ki az ilyen Jordánia és Izrael kö­zött. Az iszlám csúcskonferencia elítélte Izrael álláspontját a jeruzsálemi kérdésben is. Az iszlám országainak ve­zetői Taifban egy igazi há­borúról szintén nyilatkozni akartak volna: az iraki—irá­ni „nem szent” háborúról. De Irán nem képviseltette magát, emiatt aztán hivata­losan nem nyílt mód arra, hogy állást foglaljanak, hogy közvetítési kísérletet tegye­nek, hogy felszólítsák a hadviselőket, hagyják abba az ellenségeskedést. De a folyo­sókon annál több szó esett erről. Valószínű, hogy új kísérletek kezdődnek a két mohamedán államvallású, szomszédors zág közötti fegy- vemyngvás, majd tárgyalá­sok érdekében. Hogyan alakul a Salvador! helyzet Reagan elnök beik­tatása után? Az új amerikai kormány­zat folytatja a segítségnyúj­tást a Salvadort juntának, pénz és fegyver és katonai tanácsadó egyre özönlik a .közép-amerikai országba. A hivatalos nyilatkozatokból is azt olvasni ki, hogy csak nö­velni fogják a junta fennma­radásához szükséges támo­gatást. Az Egyesült Államok szere­pének megnövekedésére utal az a tény, hogy a Sal­vadort Forradalmi Demok­ratikus Front ismételten ki­fejezte készségét — az USA- val való tárgyalásokra! Az elmúlt hetekben, azaz a Carter-kormányzat utolsó időszakában megindított ál­talános népi támadás meg­mutatta, hogy a jun(ta egy­maga képtelen lenne az or­szág teljes területének ellen­őrzésére. A felszabadított övezetekben a lakosság a ha­ladó erőket támogatja. Ami a baloldal által meg­hirdetett általános sztrájkot illeti, ez nem hozta meg a remélt eredményt. Keveseb­ben vettek részt a munkabe­szüntetésben, mint számítot­tak rá. Persze, nyilvánvaló, hogy a junta épp akkor csak fokozta kegyetlen elnyomá­sát. Az életével játszott min­denki, aki engedelmeskedett a baloldaliak sztrájkfelhí­vásának. A Forradalmi Demokrati­kus Front úgy döntött, hogy a forradalmi fegyveres erők taktikai visszavonulását rendeli el- Ezzel egyidőben azonban Latin-Amerika or­szágaiban a salvadori népi küzdelemmel való együttér­zés mind több jelét látni- Ezt a rokonszenvet igyekszik táplálni a salvatiori baloldal küldötteinek körútja több latin-amerikai fővárosban. A diplomáciai és társadalmi- politikai akció célja az, hogy erősítsék a nemzetközi kiál­lást a Salvadort nép ügye mellett és az amerikai be­avatkozás ellen. Mit hozott ez a hét a len­gyelországi helyzet alakulá­sában? Lengyelországban egyrészt folytatódtak a kormány és a szakszervezetek képviselőd­nek tárgyalásai, másrészt azonban elhangzott az első igen komoly figyelmeztetés a sztrájkhullámot meglova­golni akarók címére- Figye­lemre méltó a TASZSZ szov­jet hírügynökségnek az a megállapítása, hogy Lengyel- országban aktivizálódtak az ellenzéki, szocialistaellenes erők. A lengyel minisztertanács közleménye utalt arra, hogy a stabilizáció bonyolult fo­lyamatát megzavarják ve­szélyes akciók és tendenciák. Középületeket foglaltak el itt és ott, törvényes munka­napok szervezett bojkottjá­ra került sor, sztrájkok vol­tak, így aztán akadozott a gyárak és a bányák munká­ja. A gazdasági helyzet gyors ütemben romlik. Fokozódnak a nehézségek a lakosság alap­vető szükségleteinek kielé­gítésében. Csökken az export, korlátozódik az import, rom­lanak az ország fizetési lehe­tőségei. így aztán csökkennek a tavaly augusztusi megál­lapodás megvalósításá­nak anyagi alapjai. Az állam életében káosz és anarchia vegyül, ez pedig veszélyez­teti Lengyelország és állam­polgárai sorsát. Ha tovább tart a sztrájk- hullám, a kormány kényte­len lesz meghozni azokat a szükséges döntéseket, ame­lyek a társadalom jól fel­fogott érdekeinek megfelelő­en biztosítják a vállalatok, üzemek normális működését. A Lengyel Népköztársaság kormánya leszögezte: alkot­mányos kötelezettségeiből adódóan köteles biztosítani a rendet, a nyugalmat és a fe­gyelmet, köteles megterem­teni a feltételeket az állam­polgárok normális életéhez. Ugyanekkor a lengyel kor­mánynyilatkozatban leszögez­ték, hogy tovább kívánják építeni a kapcsolatokat a szakszervezeti mozgalommal és, hogy tovább kell vinni a szocialista megújulás folya­matát. A szakszervezetek képvi- sélőivel folytatott tárgyaláso­kon a szabad szombatok kér­désével foglalkoztak elsősor­ban. Megegyezés szerint min­den hónapban három lesz a szabad szombatok száma. Megállapodás történt arról is, hogyan élhetnek a szakszer­vezetek a sajtó, rádió, tele­vízió nyilvánosságával. Az augusztusi megállapodások egyik lényeges pontjával kapcsolatban pedig hivata­los bejelentés történt: márci­us 1-ével bevezetik a hús- jegyrendszert, ami a munk- kásbizottságok követelései között szerepelt. Pálfy József Szakszervezeti küldöttség Lengyelországban Bírálták a tudatos kártevőket A lengyel fémmunkások szakszervezetének meghívásá­ra január második felében Lengyelországban tartózkodott a fémipari dolgozók szakszer­vezetei nemzetközi szövetsé­gének küldöttsége A látoga­tás tapasztalatairól nyilatko­zott a Trud című lapnak V. Goscsinszkij, a delegáció ve­zetője. „A gyárakban folytatott beszélgetések megerősítették azt a benyomásunkat, hogy a lengyel munkásság széles ré­tegei a nehézségek megoldásá­ra törekszenek. Az ágazati szakszervezetek vezetői és a szakszervezeti aktivisták bírál­ták azoknak a »Szolidaritás« köntöse alá rejtőző erőknek a tevékenységét, amelyek jelen­tős károkat okoznak a szo­cialista Lengyelország népgaz­daságának és a, dolgozók élet­színvonalának. A látogatásról kiadott közlemény kiemeli, hogy a lengyel ágazati szak- szervezetek a munkásosztály érdekeit védik, és törekszenek a szocializmus vívmányainak 'megerősítésére az országban”. Ellenáramlatok Kínában Á pártnapok margóiára (IV.) 1981 feladatai Január elsejével elkezdtük az ötéves ter­vünk első esztendejét. Milyen feladatok há­rulnak ránk az 1981. évi tervből? Az 1981- évi népgazdasági terv fő elő­irányzatai, a gazdasági fejlődés kijelölt irá­nya és a követendő gazdaságpolitikai cselek­vés az MSZMP XII- kongresszusának hatá­rozatára és a VI. ötéves népgazdasági terv­nek ezen alapuló koncepciójára épülnek. 1981-ben is az elmúlt két évben bevált gaz­daságpolitikai és gazdaságirányítási gyakor­latot kívánjuk folytatni. Az 1981. évi népgazdasági terv, illetve a gazdasági fejlődés legfontosabb követelmé­nye az, hogy tartóssá váljék az egyensúlyi helyzet helyreállításának, megszilárdításá­nak az elmúlt két évben kibontakozott ten­denciája. Egyidejűleg meg kell őrizni a la­kosság elért életszínvonalát, az életkörülmé­nyeket — a reális lehetőségekhez Igazodva — tovább kell javítani. Mindezek — a VI. ötéves tervvel összhangban — megalapoz­hatják a népgazdaság hatékonyabb fejlődé­sét. Az éves népgazdasági terv szerint 1981-ben a nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékkal emel­kedik. Ez valamivel meghaladja az 1980. évi növekedést, de kisebb, mint a VI. ötéves terv átlaga. Az ipari termelés 3—3,5 száza­lékkal, a mezőgazdasági termékek termelése 3 százalékkal bővül. A belföldi felhaszná­lás mintegy 0,5—1 százalékkal az előző évi színvonal alatt marad, de ezen belül a la­kosság fogyasztása 1—1.5 százalékkal nő. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 1 százalék­kal haladhatja meg az 1981. évit A szocia­lista szektor beruházásaira 182 milliárd fo­rint fordítható. Az egyensúly javítására irá­nyuló célokkal összhangban a kivitel volu­mene 7.5—8 százalékkal, a behozatalé pe­dig 2—2,5 százalékkal emelkedik. MEGFESZÍTETT MUNKA — MINDENKITŐL Ügy tűnik, hogy feladataink — számsze­rűleg — nem nagyok- Ez azonban csak lát­szatra igaz- Teljesítésük valójában rendkí­vül megfeszített munkát igényel mindenki­től, minden szinten, minden tevékenységi te­rületen­Az elmúlt évek gazdasági eredményei kedvező alapot teremtettek az 1981. évi fej­lődés számára. Mégis, az 1981. évi terv nem tekinthető a múlt évi fejlődés mechanikus folytatásának. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az egyensúlyi helyzet további számot­tevő javítását, az életszínvonal megőrzését és a következő évek fejlődésének megala­pozását már csak a hatékonyság, a nemzet­közi mércével mért teljesítmények erőtelje­sebb növelésével, a minőségi tényezőkön alapuló, egyben differenciáltabb fejlődés minden területen való kibontakoztatásával lehet elérni. Ahhoz, hogy a terv fő gazdaságpolitikai céljait megvalósíthassuk, a termelésben, a gazdálkodásban kell jelentős előrelépést el­érnünk a magasabb hatékonysági, minőségi követelmények jegyében. A termelésben olyan fejlődésre van szükség, amelyet a szerkezeti és minőségi változások további gyorsulása, a nemzetközi versenyképesség, a hatékonyság dinamikusabb javulása .jellemez és ez egyben a gazdaságos kivitel növeke­dését, a jövedelmező importhelyettesítést és a belföldi fizetőképes kereslet jobb kielégí­tését szolgálja. Tudatosítanunk kell, hogy az elosztás következetes, szigorú szabályozása is csak az egyensúlyiavítás tartós tényezőinek érvényrejuttatása esetén hozhatja meg a kívánt eredményt. EGYENSÚLY JA VÍTÁST! A népgazdaság egyensúlyi helyzetének ja­vítása érdekében döntő fontosságú, hogy a kivitel növekedése meghaladja a behozata­lét, a nem rubelelszámolású áruforgalomban a kivitel és a behozatal lényegében egyen­súlyban legyen. Az elosztásban a belföldi végső felhasználásra fordítható javak meny­nyiségét valamelyest tovább csökkentjük, mégpedig oly módon, hogy a lakosság fo­gyasztása "kismértékben növekszik, a felhal­mozásban, ezen belül főként a beruházások­nál további racionális mérséklésre, a közös­ségi fogyasztásban fokozott takarékosságra veszünk irányt. Azzal számolunk, hogy az egyensúlyjavítással kapcsolatos követelmé­nyeket —, a világpiaci alkalmazkodást tük­röző cserearány-alakulástól függően — tel­jesíteni tudjuk a termelés és a belföldi fel- használás ütemének és arányainak különbö­ző alakulása esetén is. Az ipari termelés —, amely 1980-ban lé­nyegében stagnált — 1981-ben már észre­vehetően, mintegy 3—3.5 százalékkal növek­szik. Az előző évinél jelentősen gyorsabb nö­vekedést a nem rubelelszámolású export fo­kozása mellett a szocialista országokkal meg­kötött államközi megállapodásaink támaszt­ják alá. De serkenti a termelés növekedését a VI. ötéves -tervben meghatározott progra­mok végrehajtásának megkezdésével járó keresletbővülés, valamint a meglevő keres­let jobb kielégítése is. Az ipari termelés ön­célú bővítését továbbra sem tartjuk kívána­tosnak. Az ipari termelés növekedésének a hatékonyság erőteljesebb javulásához kell kötődnie. Ez pedig a gazdálkodás minőségi jellemzőit illetően nagyfokú aktivitást és kézdeményezőkészséget feltételez­Nyilvánvaló, hogy a hatékonysági követel­ményeknek a vállalatok nem egyformán tud­nak megfelelni- Ez természetesen sok prob­léma és konfliktus forrása lehet- Ez sem tántoríthat el bennünket azonban attól a törekvéstől, hogy tovább erősítsük a diffe­renciálódásnak azt a pozitív folyamatát, amelyben elsősorban a versenyképes expor­tot növelő, a behozatalt gazdaságosan helyet­tesítő, gazdálkodó szei'vezetek fejlődnek di­namikusan. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelnünk a jövedelmező, jól gazdál­kodó, de a korábbi beruházásai miatt eladó­sodott vállalatokra új. hatékony fejlesztési elképzeléseik támogatására. HATÉKONY TERMELÉST Jelentős előrehaladást kell elérnünk a tar­tós pénzügyi nehézségekkel küzdő, valamint az alacsony hatékonyságú vállalatok gazdál­kodásának javításában. Nem szabad meg­engednünk, hogy a stagnálás, illetőleg visz- szaesés tétlenség, vagy kényelmesség miatt a vállalatoknál tartós állapottá váljék. A gaz­daságtalan termelés visszaszorítását a haté­kony termelésre való átállásnak kell követ­nie, mégpedig mielőbb. Az építőiparnak tudnia kell javára fordí­tani a megváltozott piaci helyzetet- A ko- 'rábbi időszakhoz képest lassúbb mennyiségi növekedés körülményei között rugalmas al­kalmazkodással mindenekelőtt az építési ke­reslet és kínálat összhangjának javításában léphet előre- A megváltozott fejlődési felté­telek bizonyos értelemben tágabb lehetőséget adnak arra, hogy nagyobb figyelmet kapja­nak az építési tevékenység minőségi köve­telményei- A munkatermelékenység növeke­désével, a szervezettség javításával, a költ­ségek és a kivitelezési időtartamok csökken­tésével az ágazat az egész fejlesztési tevé­kenység hatékonyságát képes javítani. A mezőgazdaság előtt is nagy feladatok állnak. Az 1980. évi jó eredményekhez ké­pest is növelni kívánjuk a termelést úgy — mégpedig számottevően —, hogy a fajlagos ráfordítások csökkentése mellett növekedje­nek a hozamok. A vetésterület szerkezetének kialakításánál, a termelés, a tárolás és a feldolgozás összehangolt fejlesztésénél te­kintettel kell lenni arra, hogy a termelés növekményének döntő hányada exportcélo­kat szolgál. Ezért a gazdaságos termékek ará­nyának növelésével jelentősen javítható és javítandó is a kivitel jövedelmezősége. Az energiafelhasználás mérsékléséhez növelni kell a szárítás nélküli takarmánytárolás ará­nyát és fokozni a melléktermékek energeti­kai hasznosítását. (Vége) Illegális kiadványok, tüntetések, sztrájkok Tollhegyen Február 2 — 7 Gazdaságpolitikai párfnapok Hógrádban A kínai társadalmon belül olyan ellenáramlatok jelent­keznek, amelyek veszélyezte­tik a pártvezetés által hirde­tett politikai egységet és sta­bilitást. Ez derül ki azokból a kommentárokból és vezércik­kekből, amelyek a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának decemberi ki­bővített munkaértekezletén elhangzott beszédeket, vagy legalábbis azok fővonalát is­mertetik. A sajtó utalásaiból világos, hogy az ellenáramlatok kép­viselői elsősorban az ifjúság és az értelmiség körében ta­lálhatók, de fellelhetők a munkások között is. Kínai források rámutatnak, hogy az utóbbi hónapokban ismét el­szaporodtak Kínában a tün­tetések, a központi tilalom el­lenére nagybetűs faliújságok jesennek meg, s Pekingben, Sanghajban, Kunmingban és más nagyvárosokban ismét árusítják az úgynevezett De­mokratikus Mozgalom illegá­lis kiadványait, sztrájkokra került sor az ország több tartományában. A tüntető egyetemi és fő­iskolás fiatalok, akiket a pártvezetés véleménye szerint megfertőzött a burzsoá ideo­lógia, a szabadságjogok kiter­jesztését kérik és autonómiát követelnek. Mind gyakorib­bak a munka nélküli fiatalok tüntetései és egyéb megmoz­dulásai Sanghajban és más központokban. Titkos iratok a A floridai orlandói hadi­tengerészeti tisztképző iskola kadétjai pénteki napjukat az­zal töltötték, hogy átvizsgál­ták a környékbeli szemétlera­kón található hulladékhegyet. Az iskola nagytakarítása során ugyanis véletlenül kidobtak Egy szavazat milyen sok le­het! Egy vokson múlt a nor­vég kormány élete a 150 tagú Stortingban, a képviselőház­ban. Egyfőnyi többséggel ren­delkezett Nordli miniszterel­nök, s e hét végén úgy lát­szott, a norvég télben is elol­vad ez a többség, a kormány­fő kisebbségbe szorul. Nem várta meg a bukást, hanem meggyöngült egészségi állapotára hivatkozva ötévi kormányzás után visszalépett. Van vagy három lehetséges utóda is. Mindegyikről az a hír járja, hogy szíves-örömest folytatják azt a kormánypoli­tikát, amely a norvég közvé­szeméttelepen egy, a hajók atommeghajtásá­nak részleteit tartalmazó 5000 oldalnyi titkos dokumentu­mot. Ä szorgalmas kadétok a hírek szerint már felkutatták a titkos iratok felét, amelyek meglehetősen megviselt álla­potban kerültek elő. lemény jelentős részében csak ellenérzésekre talál: a NATO- kötelezettségek túlteljesítésé­nek, az amerikai hadianyag­raktárak norvégiai telepítése engedélyezésének politikáját. A norvég kormány ritka ki­vétel volt a NATO-tagállamolc kormányai közt: Oslóban nem húzódoztak a fegyverkezési kiadások kötelező, évi 3 száza­lékos növelésétől. De most — a decemberi NATO-ülés óta — már többről van szó. S minden bizonnyal az új Rea- gan-kormány is többet köve­tel már szövetségeseitől, 3 he­lyett már 4, sőt 5 százalékot is emlegetnek, mint kötelező „pénzpenzumot” a fegyver­kezési feladatok teljesítésében. Nordlinak — úgy tűnik —, ez már sok volt. Utóda azon­ban valószínűleg vállalja, bár­milyen sok. Meglehet azpnban, hogy ez a közvéleménynek is sok lesz, a parlamentnek is. A minisz­terelnöki bársonyszék követ­kező gazdájának pedig talán a támogatója lesz kevés. p. j. Az alábbiakban közöljük a következő napokban sorra ke­rülő gazdaságpolitikai kérdé­sekről tartandó pártnapok idejét, helyét, előadóit. FEBRUAR 2: Tereske, Szabó György (18 óra), Ludányhalászi, Cserháti Zoltán (16 óra), Húsipari Vál­lalat Balassagyarmat, Koncz László (14 óra), megyei ta­nács Salgótarján. Devcsics Miklós (13 óra), Mátraszőlős, Simicska György (18.30 óra), Vanyarc, Tari Gyula (18 óra), ÁFÉSZ Pásztó, Kovács Fe­renc (14 óra), Mátranovák, Máté László (17 óra), Volán 2. sz. Vállalat Nagybátony, Mátrai József (8 óra). FEBRUÁR 3: Palotás, dr. Farkas Imre (15 óra), Finomkötöttárugyár Balassagyarmat. Zsidai László (14 óra), porcelángyár Balas­sagyarmat, Krisch Árpád (14 1 óra), termelőszövetkezet Ér­sekvadkert. Hajczinger György (16 óra), Volán 2. sz. Vállalat Balassagyarmat, Szoó Béla (10 óra), Volán 2. sz. Válla­lat Salgótarján. Szalai László (14 óra), KÖJÁL Salgótarján, Győrffy Dezső (15 óra). FEBRUAR 4: Glóbus Nyomda, Rétság, Tatár Csabáné (14 óra), vá­roskörzet Salgótarján, dr. Uj- laky István (14 óra), Volán 2. sz. Vállalat Salgótarján, Kuris Sándor (9.30 óra), VEGYÉPSZER Salgótarján, Medved Károly (14 óra). FEBRUAR 5: Pénzintézetek Salgótarján, Illés Miklós (16 óra), Kézmű­ipari Vállalat Pásztó, Holló Imre (14 óra). FEBRUAR 6: Gabonafelvásárló és Ma­lomipari Vállalat, Balassa­gyarmat, Tóth László (14 óra), Mátraaljai Állami Gazdaság, Pásztó, Pádár Sándor (15 óra).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom