Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)
1981-01-14 / 11. szám
Tavasszal nyílik Magyar—finn közős film Ifjúsági klub a város Vámmentes házasság központjában A salgótarjáni megyei József Attila Művelődési Központ tervezett átépítési koncepciójának része a klubmódszertár és szabadidős-tér létrehozása a Képcsarnok Vállalat volt üzlethelyiségében, a Tanácsköztársaság téren. Az üzletek kiköltözésétől függően tervbe vették a bal oldali szárny átépítését, korszerű művelődési térrendszer kialakítását. A létesítendő klubmódszertár tehát ennek része. Műszaki leírása és tervei elkészültek. A tervező, O. Ecker Judit a helyiség építészeti adottságait megtartotta, az irodán és az egyéb helyiségeken túl mintegy ötven négyzetméteres összefüggő tér felhasználása válik lehetővé. Itt majd bármilyen szabadidős-rendezvényt lebonyolíthatnak, ifjúsági klub működhet. A Képcsarnok ezekben a napokban költözik ki a helyiségből, utána kezdődhetnek a munkálatok, amelyek terv szerint másfél hónapot vés zn ek i gén ybe. Legkésőbb a három tavasz rendezvénysorozat idejére kell elkészülni a munkákkal. A leendő ^klubmódszertár- tói, illetve ifjúsági klubról beszélgetünk Kicsiny Miklós igazgatóval. — Gondot jelent, hogy a város központjában jelenleg nincs olyan hely, amely a fiatalok klubszerű együttlétét biztosítaná — mondja az igazgató. — Ez a helyiség ilyen szempontból kiválóan alkalmas lesz ilyen célra. Ajtaja a főtérre nyílik, amely a diákok, a fiatalok és idősek kedvelt találkozó helye, a busz- és a vonatmegállóhelyek is közel vannak. Reméljük tehát,1 hogy megnyitása után gyorsan közkedveltté válik a klubunk. A klubmódszertár ban klubos kiadványok és segédanyagok, kézikön yvtár napilapok, folyóiratok, diatár, hangzóanyagtár, lemezjátszó. magnó, hangosító- és vetítőberendezés kapnak helyet, minden rendelkezésre áll a tartalmas és kellemes együttléthez. — Mi lesz a klubmódszertár és szabadidős-tér működtetésének célja? — Mintát szeretnénk adni. Célunk elsősorban a klubvezetők, klubtagok módszertani segítése, hogy saját klubjukban mind eredményesebben hozzájárulhassanak a fiatalok hajlamainak felismeréséhez, személyiségük sokoldalú fejlesztéséhez, a klubközösség életének magas színvonalú szervezéséhez. Ezért a klubmódszertár a fiatalok életkori sajátosságaiból kiindulva olyan formákat, módszereket kínál és alkalmaz, amelyek a klubmozgalom céljainak megfelelnek. Módszertárunk a megye klubjainak, művelődési otthonainak tárgyi bázisa, műhelye, a klubvezetők találkozóhelye lesz. Ugyanakkor önmaga is ifjúsági klubként, tehát klubszerű keretek között működik, s helyet ad a klubvezetők képzésének, továbbképzésének is. A várhatóan mindenki számára kellemes környezetben külön figyelmet kívánunk fordítani a bejáró fiatalokra, továbbá információkat nyújtunk az érdeklődőknek a város művelődési lehetőségeiről és így tovább. Tervezzük azt is, hogy a fiatalok különböző alkotásait, vagy az őket érdeklő műveket bemutatjuk. A délelőtti órákban pedig a belvárosban élő idős embereknek nyújtunk kulturált találkozóhelyet. A berendezés ezt a funkcionális sokrétűséget lehetővé teszi számunkra. A művelődési központ egyébként már jó ideje készül a klubmódszertár és szabadidős-tér megnyitására. Többi között, elkészült a részletes működési terv, amelyben az ellátandó, illetve ellátható funkciókat részletezik, rögzítik a tevékenység szervezésének időbeosztását, a működtetés személyi és tárgyi feltételeit. A klubmódszertár felszerelésére szerzeményezési tervet készítettek, s mind- ■ ezek birtokában folyik a készülődés a klub tavaszi megnyitására. Reméljük, ez nem múlik a kivitelezőkön. T. E. A filmművészet feladatairól A neves filmrendezőt, Szta- nyiszlav Rosztockijt múlt évben Lenin-díjjal tüntették ki a Fekete fülű fehér Bim című alkotásáért, amelyet Magyar- országon is bemutattak. Az újságírók már mind tudják, hogy az 58 éves rendező Rosztockij soha nem beszél terveiről, de még arról a filmről sem, amelyen dolgozik. — Csak arról tudok beszélni, ami már elkészült — mondja mosolyogva, de nagyon határozottan. — Lehet, hogy ez butaság vagy előítélet, de én ehhez tartom magam. — Akkor hallhatnánk-e arról, hogy milyen témák foglalkoztatják, s milyen kérdéseket érint majd további munkáiban? — Erről igen... Filmjeimben igyekeztem és igyekszem olyan témákat feldolgozni, amelyek szerintem mintegy gyújtópontba szedik Össze kortársaim aggodalmait és gondjait: azt a párharcot, amelyet a szellemiség és annak hiánya vív. — Hogyan ítéli meg saját helyét a szovjet filmművészetben? — A leghétköznapibb módon. Ahhoz a filmes nemzedékhez tartozom, amely közvetlenül a Nagy Honvédő Háború után indult el a pályán. Én is kötelességemnek tartom, hogy a magam módján, s területén a filmművészetben mutassam meg, milyennek láttam, s hogyan értem a háborút. Ezzel a belső feladattal rendeztem meg a Májusi csillagok, a Szelek szárnyán, majd a Csöndesek a hajnalok című filmjeimet. A háború nem egyetlen téma rendezői munkámban. Első filmem A föld és emberek, majd a Penykovi eset úgynevezett falusi témát dolgoz fel. A Két csengetés között című film cselekménye tulajdonképpen egy iskolában játszódik, hősei mai kamaszok és pedagógusaik. Legutóbbi filmem, a Fekete fülű fehér Bim az ember és a kutya őszinte barátságáról szól... — Hogyan ítéli meg a mai szovjet filmművészetet? — Ma már nemcsak a moszkvai és a leningrádi stúdiók határozzák meg a színvonalat. A grúz és a litván, az ukrán és az üzbég köztársasági stúdiók sok érdekes filmet készítettek az utóbbi években. A Szovjetunióban és a világ filmművészetében mind nagyobb figyelmet szentelnek a mai ember belső világának és szellemi kategóriáinak. Nyugaton még mindig rosszul ismerik a szovjet film- művészetet. Az Egyesült Államokban például meglepődtek, milyen élesen bírálja az úgynevezett társadalmi hiányosságokat, a Fekete fülű fehér Bim című filmem. Ez pedig éppen a szovjet művészek nyugaton oly’ sokat vitatott alkotói szabadságának bizonyítéka. Filmjeinknek vannak hibái, gyenge oldalai. A kor pedig mind újabb feladatokat állít elénk. A filmnek ezen kívül tekintetbe kell vennie a versenytársat, a televíziót. Azt hiszem a nagy vetítővászon kínálta előnyöket — a látványosságot, a nagy méreteket a filmnek jobban ki kellene használnia. — Mit vár, mit kíván a filmművészettől, mint ember, és mint filmes? — Azt szeretném, hogy böl- csebb, jobb és érzelmekben gazdagabb legyen. Azt hiszem, hogy a filmnek jóval mélyebb és nagyobb hatást kell gyakorolni az ember, mindenekelőtt a fiatalok szellemi és erkölcsi nevelésére, mégpedig természetesen jobbító szándékkal. Azt szeretném, hogy a film mindig és mindenütt egy célt kövessen, a humanitást, ezzel együttjáróan — gyakrabban rendítsen meg bennünket. Mutasd meg a könyvtáradat és megmondom, ki vagy! Az ismert közmondás ebben a változatban is igaz. A nagy emberek könyvtára sokat elárul tulajdonosukról. A Can- bridge University Press, New York kiadásában egy igen drága (62,5 dollár), de érdekes könyv jelent meg John Harrison tollából. A szerző 1763 olyan művet sorol fel, melyről biztosan megállapítható, hogy Newton tulajdonában voltak. Newton jegyzetekkel, hivatkozásokkal látta el ezeTermőföld a sivatag helyén Egymilliós nagyvárosnak egy teljes évre elegendő lenne az az élelem, amit 1980-ban a kazahsztáni sivatagoktól visz- szahódított területeken megtermeltek. Az 1976—1980 időszakban közel 400 ezer hektárt hódítottak vissza a terméketlen sivatagtól. A Kaspi-tó és az Irtás között levő területen ma az öntözés révén szinte minden megterem, kezdve a gabonától, burgonya- és zöldségféleségeken keresztül a különböző gyümölcsfajtákig, szőlőig és takarmánynövényekig. Az SZKP XXV. kongresz- szusán elfogadott meliorációs program révén Kazahsztánban 2 millió hektárra növelték a sivatagtól visszaszerzett földek területét. A korábban kietlen földeken 1980-ban több mint 1 millió tonna búzát, az ország össztermésének egyötödét kitevő rizsmennyiséget, közel 350 ezer tonna nyersgyapotot, jelentős mennyiségű csemegeszőlőt, gyümölcsöt és zöldséget termeltek. Megkezdődtek a munkák a sivatagnak azon részein, amelyeket a jelen ötéves tervidőszakban (1981—1985) változtatnak át ültetvényekké és kertekké. A tervek szerint csak az 1981. évben 80 ezer hektárt vonnak be az öntözéses megművelésbe. Ennek révén számottevően nő a köztársaság gabona-, cukorrépa- és gyapottermelése. A tervek szerint 1981 és 1985 között az öntözőcsatorna-hálózat fejlesztése révén további kétmillió hektárral csökkentik a sivatagok területét. 4 NOGRAD - 1981. január 14., szerda A két testvérnép — a finn és a magyar — együvé tartozását az utóbbi időben mind szaporodó kulturális, gazdasági és politikai tények, megnyilvánulások is jelzik. A Finn—Magyar Baráti Társaság fennállásának 30. évfordulójára készült el az első koprodukciós játékfilm, a Vámmentes házasság Zsombolyai János rendezésében. Zsombolyai operatőrként kezdte filmes pályáját, de már rendezőként is jegyzik a nevét. Korábbi sikeres alkotása volt A kenguru és a Kihajolni veszélyes. A Vámmentes házasság szereposztása parádés: főszerepet játszik benne a finnek kedvenc színésze, Tom Wentzel. valamint Kiss Mari. Esztergályos Cecília és Margittai Ági. A film zenéjét az Omega és a finn Piirpauke együttes szerezte. A közös produkció Finnországban már csatát nyert, nagy sikerrel megy a filmszínházak műsorán. A Nógrád megyei mozikban január 15-től szerepel, majd január 19—21-én a sal- Elsőként — január 15—16-án gótarjáni November 7. Film- — a balassagyarmati Madách, színház mutatja be. A Televízióból jelentjük Képernyőn A kékszakállú herceg vára Bartók Béla születésének 100. évfordulóját ünnepli hamarosan a világ. Az évforduló alkalmából tűzte programjára a Televízió a zeneszerző első színpadi és egyúttal első vokális művének, A kékszakállú herceg vára című operájának bemutatását. A kékszakállú herceg vára televíziós felvételeit hónapokon keresztül forgatták vidéken és a MAFILM műtermeiben. — Bartók művének televízióra fogalmazása nagyon izgalmas munkát jelentett számomra — mondja Szinetár Miklós, a mű rendezője. — Mindenekelőtt fontos volt a mű hagyományait tiszteletben tartani, • ugyanakkor megfogalmazni mindazt, amit a ma emberének mondhat Á férfi és a kiszolgáltatott nő problematikája, akiknek sorsa, mint a párhuzamos, sohasem találkozik. Bartók 1911-ben komponált művében megfogalmazta addigi életének szinte minden problémáját, válságát, kétségét. Bartók Béla a Balázs Béla által megírt prológus helyett négysoros magyar népdalra emlékeztető hangszeres előjátékkal teremti meg operája balladaszerű atmoszféráját. Egyfelvonásos műve e kereten belül előjátékra és hét jelenetre tagolódik. A szimbolikus helyszín, a kékszakállú herceg vára, a férfilé- lek jelképe, a vár hét ajtaja a lélek egy-egy részét, a férfijellem egy-egy tulajdonságát rejti. A két szereplő is jelképes, a herceg a Férfi, Judit a Nő. Megjegyzem, a tévéfilm a közreműködésével Solti tévéfilmet a jövő év első fenemrég Londonban meg je- György dirigálja. Judit szere- lében láthatjuk majd a telelem DECCA hanglemez alap- pét Sass Sylvia alakítja, a vízió képernyőjén a Tv Zeján készült. A művet a Lón- Kékszakállú herceg pedig: nés Színháza keretében, doni filharmonikus zenekar Kováts Kolos. Az elkészült Bodor Éva Newton könyvei két. A hivatkozások újabb lehetőséget nyújtanak tovább kutatásra és ellenőrzésre. Newton könyvtárának közel a fele együtt található Camb- ridge-ben a Trinity College-ben. a többi szétszóródott. A jegyzetekből megtudhatjuk, hogy kitől, melyiket kapta ajándékba, ki milyen ajánlással küldte, és Newtonnak mi volt róluk a véleménye. Az értékes kortörténeti adatokat megismerve, bepillanthatunk a nagy ember életébe és gondolkodásmódjába. Szamárfülek jelentik azokat a helyeket, amelyek figyelmét felkeltették. A lehajtott sarok pontosan oda mutatott, ahol a kérdéses szó, vagy mondat található. Egyszer Newtont megkér - dezték, hol a laboratóriuma. Erre elővett a zsebéből egy töltőtollat és rámutatott: „ez az!”, bár Newtonnak valódi laboratórium és tekintélyes könyvtár állt rendelkezésére. Cambridge-ben természetesen használta az egyetem könyvtárát is, továbbá tanára, Isaac Barow gyűjteményét. Mint tudjuk, életének nagy részében alkímiával és teológiával is foglalkozott. A könyvek jó 10 százaléka alkímia tárgyú, ezek között igen sok a szamárfülekkel és jegyzetekkel ellátott mű. A teológiai művek többsége a Londonban töltött évekből származik. ■ Ügy látszik, hogy Newton még sokáig fog új meglepetésekkel szolgálni a tudomány- történészek számára. 4
