Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-14 / 11. szám

BánvásTa^tivci Katowicében I vár a lengyel gazdaság Közös'erővel Szövetség gázvezeték A Szövetség gázvezeték a hegyek között. V. Migovics felvétele Több szenet A lengyel szénbányászatban a nyár végi megállapodás ér­telmében csökkentették a he­ti munkaidőt. Természetesen ennek ellenére biztosítani kell az ország szénellátását és a minimális exportkötelezettsé­gek teljesítését. Erről tanács­koztak Katowicében a szén bányák vezetői, a LEMP üze­mi bizottságainak titkárai, a bányászok Szolidaritás és ága­zati szakszervezeteinek képvi­selői. A társadalmi-gazdasági ak­tívaülésen részt vett Józef Pinkowski miniszterelnök és Tadeusz Grabski, a LEMP KB titkára is. Mieczyslaw Glanowski bá­nyaügyi miniszter elmondta, hogy a föld alatt dolgozó bá­nyászoknál már az idén be­vezették az ötnapos, 40 órás munkahetet, mégpedig úgy, hogy változatlanul hagyták az eddigi, hat napra járó bérj. Ugyanakkor az országnak leg­kevesebb 188 millió tonna szénre van szüksége az idén. amiből 22—23 millió tonnát Szánnak exportra. Tekintettel a rövidebb munkahét beveze­tésére, a miniszter arra kérte a bányászokat, hogy minél nagyobb számban vállaljanak önkéntes munkát szabad szom­batokon is. A vita végén elhangzott fel­szólalásában Pinkowski mi­niszterelnök rámutatott, hogy a szénbányászat a lengyel népgazdaság egyik alappillére Az elmúlt években a kiterme­lés nagyarányú fokozása sok áldozatot követelt a bányá­szoktól, hiszen két évvel ez­előtt még minden szombaton dolgozniuk kellett, sőt csak minden második vasárnapjuk volt szabad. A párt, a kor­mány ebben az ágazatban is a hibák, torzulások kiküszö­bölésére törekszik, úgy, aho­gyan azt a nyár végi megálla­podások rögzítik. A kormányfő ugyanakkor emlékeztetett az ország súlyos gazdasági helyzetére, s ezen belül arra, hogy a bányászat­ban bevezetett ötnapos mun­kahét — a kitermelés eddigi napi átlagát számítva — azt jelentené, hogy az ország az idén 43 millió tonnával keve­sebb szénhez jutna, mint ta­valy. „Ez drámai következmé­nyekkel járna a gazdaság, az energiaellátás, a többi ipar­ágak, az egész lakosság szá­mára” — hangoztatta. Ezért kellett a napi munkaidőt nyolc Órára emelni, s ezért kell minden lehetőséget kihasznál­ni arra, hogy biztosíthassák az évi 188 millió tonna szenet. A miniszterelnök a kormány nevében kérte a bányászokat, hogy vállaljanak szabad szom­batokon önkéntes munkát, mert ettől függ milliók terme­lése, s az is, hogy lesz-e vilá­gítás, fűtés a lengyel ottho­nokban.” Pinkowski szólt a megúju­lási folyamatról, a kilencedik kongresszusra való felkészü­lésről, a napokban vitára bo­csátott gazdasági reformter­vezetről. Az egész társadalom összefogását sürgetve elmond­ta, hogy a kormány eddig is számos tanújelét adta annak, hogy partneri együttműködés­re törekszik a Szolidaritás szakszervezetekkel, s számos területen már kialakult ez az együttműködés. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a Szolidaritás egyes tagjai, szer­vezetei az alapszabálynak nem megfelelő tevékenységet foly­tatnak, szükségtelen feszültsé­geket keltenek, s ezzel azok­nak az erőknek kedveznek, amelyek a „minél rosszabb, annál jobb” jelszavával, szocia­listaellenes célokat követve a stabilizáció ellen működnek. A katowicei tanácskozás résztvevői az ülés végén úgy döntöttek, hogy a bányászkol­lektívák megvitatják az el­hangzottakat, és néhány nap múlva ismét összeülnek a szénbányászat idei munka­rendjének végleges kidolgozá­sa céljából. Több milliárd köbméter, Szovjetunióban kitermelt földgázt szállít a testvéri szo­cialista országokba a Szövet­ség gázvezeték. Ez a KGST- tagországok integrációs tö­rekvéseinek jegyében megva­lósult objektum igen rövid idő alatt készült el. A 2700 kilométer hosszú vezeték épí­tésében. amely az Urál déli részétől a Szovjetunió nyuga­ti határáig húzódik, a szovjet munkásokkal együtt dolgoz­tak a bolgár, magyar, NDK- beli, lengyel és csehszlovák munkások. Az orenburgi gáz­lelőhely kiaknázásában részt vett Románia is. A testvéri országok nép­gazdasága jelentős mennyisé­gű gázt kap, amelyet egy­részt, mint fűtőanyagot, más­részt, mint értékes ipari nyersanyagot hasznosít, a többi között a műanyag- és műtrágyagyártásban. A Szovjetunió gázkiterme­lő ipara a tizedik ötéves terv­Minden harmadik ben jelentős sikereket ért el. Az 1976—1980-as népgazdasági terv szerint, 1980-ig a gázter­melést 400—435 milliárd köb­villanyégő... méterre kellett növelni. A Szovjetunió már 1979-ben el­érte az évi 406,6 milliárdos gáztermelést. Tüntetés Olaszországban A második atomerőművet a terrorizmus ellen Simó Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: Rómában és néhány más olasz nagyvárosban kedden délután tüntetéseket és gyű­léseket tartottak a terroriz­mus ellen. A fővárosban — szakadó esőben — több ezren vonul­tak fel a kommunista párt kezdeményezésére. Beszédé­ben Adalbert« Minuccl, az' OKP vezetőségi és titkársági tagja további éberségre intet­te a dolgozókat, Barjban az olasz partizánszövetség szer­vezett felvonulást. Jelszavuk így hangzott: a terroristák zsarolásával az alkotmányos erők egységét szegezzük szem­be. Több nagyüzemből is hír érkezett munkásgyűlésekről. Mindenütt elutasították a paktálást a terroristákkal. Diego Novelli, Torino kommunista polgármestere, Piemonte tartomány szocialis­ta párti elnökével, Enriettivel közösen nyilatkozatot adott közre, amelyben elítélte a terroristáknak tett engedmé­nyeket. * Az Avanti szerkesztősége közzétette d’ Urso levelének a szövegét. A több mint egy hónapja fogva tartott főbíró azt írja benne, hogy esetleg nem végeznék ki, ha a leg­fontosabb olasz lapok publi­kálnák a Palmi- és a Trani- börtönbén őrzött terroristák közleményeit. Határidőt nem jelölt meg. Ebből megfigye­lők arra következtetnek, hogy a „Vörös Brigádoknak” egye­lőre nem áll szándékukban felhagyni a zsarolással, és esetleg tovább feszítik a húrt, figyelembe véve azt is, hogy az olasz képviselőház szerdán bizalmi vitával egybekötött ülést tart a terrorizmusról. Akárcsak nálunk, Bulgáriá­ban is a Duna partján épül az első atomerőmű. A város neve: Kozloduj, a bolgárok számára Hriszto Botev nevé­vel kapcsolódik össze: a le­gendás hős, csapatával itt harcolt hazája felszabadítá­sáért Ügyészségi vizsgálatok kezelődnek (Folytatás az 1. oldalról) en a közúti forgalmi rend ki­alakításáról és a közúti jelzé­sek elhelyezéséről szóló KPM- rendelet végrehajtásának ta­pasztalatait gyűjtik csokorba. Az ügyészek feltérképezik, hogy a tanácsi kezelésben le­vő közutakon kialakított for­galmi rend megfelel-e a for­galomszervezési előírásoknak, követelményeknek. Az általános felügyeleti és polgári jogi szakterületen az idei esztendő első országos vizsgálata az elzárással is sújtható, s a közrendre, a közbiztonságra fokozottabban veszélyes szabálysértések el­bírálásának áttekintése lesz. E jogsértő magatartások — a közveszélyes munkakerülés, a garázdaság, a verekedés, a botrányos részegség és a ve­szélyes fenyegetés elkövetői­nek felelősségre vonását vizs­gálva az ügyészek arra keres­nek választ, hogy a szabály­sértési hatóságok megfelelően alkalmazzák-e az idevágó jogszabályokat. A társadalmi tulajdonban keletkezett károk és a bűncse­lekménnyel előidézett kár­okozások 'nemcsak büntetőjo­gi, hanem gyakran munkajogi felelősséget is maguk után vonnak. Ebben az időszakban törvényességi vizsgálat kezdő­dik a munkajogi kártérítési fe­lelősségre vonás szabályainak érvényesüléséről. Immár ha­gyomány, hogy a Legfelsőbb Ügyészség vizsgálataival , is igyekszik előmozdítani egy- egy új jogszabály egységes al­kalmazását, a joggyakorlat törvényességét. Ezúttal a bí­rósági végrehajtás egy éve „élő” új szabályainak érvé­nyesülését veszik nagyító alá, azt, hogy a bíróság által meg­állapított vagyoni és nem va­gyoni jellegű kötelezettségek teljesítésének sikerül-e meg­felelően érvényt szerezni. építik A szovjet segítséggel épülő Kozloduj atomerőmű egyéb blokkja már több mint hat éve működik. Létrehozásában a többi szocialista ország is részt vesz. Építőinek több mint hetven százaléka fiatal — joggal nevezik hát „ifjú­sági objektunT’-nak. 1760 MEGAWATT Az atomerőmű létrejöttéről Georgi Dicsev mérnök, fő­igazgató így számol be. — 1969. október 14-én történt itt az első kapavágás. És ötven­három hónap múlva áramot adott az erőmű első egysége. Jelenleg két energetikai blokk — és ennek megfelelően két reaktor — működik, összesen 880 megawatt kapacitással. Üzembe helyeztük a harma­dik, majd az idén a negyedik blokkot. Ezzel az első bolgár atomerőmű összkapacitása el­éri az 1760 megawattot. Az itt termelt energia Bulgária teljes villamosenergia-szük- ségletének harminc százalé­kát elégíti ki. És máris meg­tettük a lépést a következő atomerőmű építéséhez, júli­usban megkezdtük a második — immár ezer megawattos Körutazás az NSZK-ban (III.) Hamburg: univerzális kikötő Az Elba és az Alster deltá­jában levő hamburgi kikötő dokkjaiban óriási hajók kö­zött siklik a révhajó. 1189-ben Barbarossa Frigyesv kezdte kiépíteni, s ez a kikötő volt, amiből a napjainkban majd’ milliós város kinőtt. KEVESEBB HAJÖ NAGYOBB FORGALOM ötven világbank, kétezer külkereskedelmi vállalat mű­ködik itt. Rotterdam után ez a világ második legnagyobb kikötője. Az áruforgalom mennyiségével ugyan elma­rad, hiszen .Hamburgban „csak” 63,2 millió tonna árut raktak ki és be az elmúlt év­ben, míg Rotterdamban 300 milliót. Értékben azonban minimális a különbség, hi­szen 25 millió tonna olajter­mék, 20 millió tonna tömeg­áru (érc, szén stb.) mellett Hamburgban 17,5 millió ton­na darabárut és 5,7 millió tonna konténeres árut is ki-, illetve behajóztak. Márpedig a darabáru és a konténeres áru jól fizet. — Az olajjal alig van munka, egyetlen em­ber képes a szivattyúk veze­tékeit összekapcsolni — ma­gyarázza dr. Karl Ludwig Münkemeier, a kikötő- igaz­gatója. Münkemeier úr nem kis büszkeséggel mutatja be a ki­kötőt, amely a gazdasági ne­hézségek ellenére növelte 1980-ban forgalmát. Igaz, a hajók száma csökkent. Az évi 18 000 tengeri és 23 000 bel­földi hajó helyett a jövőben bizonyára kevesebb érkezik —, ezek viszont egyre na­gyobbak lesznek. KITŰNŐ CSATLAKOZÖPONT 4 Hamburg univerzális ki­kötő. A kőolajszállítmányok a közeli olajfinomítókban gyor­san feldolgozhatok. A kikötő egy másik részén fát lehet a legkorszerűbb eszközökkel rakodni. A gabonát 34 nagy teljesítményű pumpa, óriási porszívóként szívja ki a ha­jók gyomrából. A konténer- központban 14 híddaruval óránként 30—40 konténert ké­pesek átrakni —, más kikö­tőkben legfeljebb öt-hatot. Gyorsan, biztosan, az áru megfelelő kezelésével rakod­nak. A gyümölcsöt például speciális hűtőkamrákban tá­rolják. — Ez azonban még nem minden — folytatja a ki­kötő igazgatója. — A világ számos kikötője jól felkészült minden feladat elvégzésére, ha nem is egyforma techni­kai színvonalon. Hamburg azonban egyedülálló csatlako­zást jelent a közúthoz és a vasúthoz. Szinte a kikötőn ha­lad keresztül az európai észak —déli autópálya, amely Skan­dináviától az Ibériai-félsziget­re vezet. A. Hungarocamion- nak is sok ezer járműve for­dul meg itt évente. Valóban, a magyar forga­lom évről évre nő. 1977-ben 575 000, 1978-ban 774 000, 1979- ben 711 000, 1980 első 9 hó­napjában 445 000 tonna ■ volt. Főként foszfát, műtrágya, ká­vé, déligyümölcs érkezik szá­munkra ide, míg hazánk elekt­rotechnikai eszközöket, vas­árut, friss és konzervgyümöl- csöt, bort, húst és húsipari termékeket indít Hamburg­ból a világ minden tája felé. A kishajó megáll. Mögöt­tünk ezernyi sirály, daruk százai. Münkemeier úr bú­csúzóul még egy adatot em­lít. Tizenháromezer embert foglalkoztat közvetlenül a rakodás, de a kikötőben ösz- szesen legalább százezren dol­goznak. A Hanza-szövetség már több mint négy évszáza­da felbomlott, Hamburg azon­ban őrzi a kereskedőkikötr hagyományait. Lombosi Jenő (Következik: 4. A kis hal — jó hal) 2 NÓGRÁD - 1981. január 14., szerda reaktorral rendelkező — erő-' mű alapozását — mondja a főigazgató. Az eddigi eredményekre jel­lemző: 1979-ben a két ener­giablokk kapacitását sikerült százszázalékosan kihasználni. Ez azt jelenti, hogy az első atomerőmű termelése megha­ladta a 6 milliárd kWh-át. KGST-TANKÖZPONT Az atomerőmű reaktorai-' nak és valamennyi berende­zésének tökéletes védettsége alapvetően kizárja a radio­aktív-sugárzás veszélyét. A ventillációs rendszernek kö­szönhetően az erőmű kémé­nyein keresztül tiszta levegő távozik. Mind az erőmű bel­sejében, mind széles környe­zetében állandóan mérik a sugárzás erősségét. Az atom­erőmű dolgozói egészségének biztonságát szolgálja a tech­nológiai folyamatok teljes automatizálása. A Kozloduj erőmű szakem­berei szoros kapcsolatot, tar­tanak fenn a rokonjellegű erőművek és tudományos köz­pontok szakembereivel a Szovjetunióban csakúgy, mint az NDK-ban, Lengyelország- , ban, Csehszlovákiában, Ma­gyarországon, sőt, némely tő­késországban is. Tanulmá­nyozzák egymás tapasztalata­it, kicserélik információikat, s egyes megoldásokat gyakran közösen dolgoznak ki. Kozlo- dujban épül egyébként az a tanulóközpont, amelynek a KGST atomerőmű szakembe­reinek továbbképzése lesz a feladata. múzeum A cseh Gottwaldovban a „Svit” cipőgyárban találha­tó a világ legnagyobb cipő­múzeuma. Ez a maga nemé­ben egyedülálló kiállítás rendkívül népszerű a hazai és külföldi turisták körében. Eddig a múzeumnak a világ 108 országából mintegy 1 millió 250 ezer látogatójavolt. A múzeum, amely a közel­múltban ünnepelte fennállá­sának 20. évfordulóját, be­mutatja a cipőgyártás fejlő­dését, ezen belül a cseh ci­pőipar történetét. A kiállított kollekció közel 3 ezer cipőt számlál a világ 37 országá­ból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom