Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)
1981-01-13 / 10. szám
,VILÁG proletárjai. EGYESÜLJETEK! X <-y NÓGRÁD ■A? ■ M'SZM'R. NÓGRÁD MEGYEI Bl i OTT S Á GA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' XXXVII. ÉVF., 10. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1981 JANUÁR 13., KEDD Előzetes a megye állattenyésztéséről Számot tévőén nőtt a tejtermelés A Nógrád megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség összesítette a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek ÜLJ. évi állatlétszámát és termelési eredményeit. Az előzetes adatok szerint a szarvasmarha-állomány meghaladta múlt év végén a 39 ezret, ami 2,9 százalékkal több az 1979. évinél. A nagyüzemekben tartott tehénállomány — tekintettel arra, hogy két termelőszövetkezetben felszámolták az ágazatot — csak fél százalékkal növekedett egy év alatt. Számottevő mértékben — 7,7 százalékkal, azaz csaknem hárommillió literrel nőtt a tejtermelés és elérte a 41 millió litert. Az egy tehénre jutó tejhozam 3296 liter volt 1980-ban, 174 literrel több az előző évinél. örvendetes, hogy immár 16 nagyüzem tehénállománya termel 3000 liter felett, négyben pedig a tejhozam meghaladja a 4000 litert A vágógiarha-értékesítés az előző évihez hasonlóan alakult. Eszerint a megye mezőgazda- sági nagyüzemei 13 174 darab vágómarhát és hízóalapanyagot értékesítettek, mintegy 5500 tonna súlyban. A sertéstenyésztésben az anyakoca-létszám — 2727 — az előző évivel közel azonos, kismértékben, 1,9 százalékkal meghaladja a tervezettet. A nagyüzemek 1980-ban 37 995 sertést értékesítettek, 3840 tonna súlyban, ezenkívül háztáji gazdaságokba további 4057-et helyeztek ki, hízóalapanyagként. A baromfi-tenyésztésben történt a legnagyobb fellendülés az előző évhez képest. A hízóértékesítés 4474 tonnán felüli volt, s ez a mennyiség 29 százalékkal haladta meg a múlt évit és 20 százalékkal a tervezettet. Az anyajuhlétszám mintegy 2 százalékkal csökkent. Az állami gazdasagokban — a Mátraaljai Állami Gazdaság állománycsökkentésének következtében — 40 százalékkal kevesebb, a termelőszövetkezetekben némileg — 2,1 százalékkal — több mint egy évvel korábban. Növekedett viszont a vágójuh-értékesítés, amelynek 827 tonnás meny- nyisége 56 tonnával haladta meg az 1979. évit. A gyapjútermelés kismértékben emelkedett, a 223 tonnás értékesítés egy tonnával több az előző esztendeinél. A szarvasmarha-tenyésztésben az előzetes terveknek megfelelően folyik a szakosodás. A sertéstenyésztésben meghatározó jelentőségűvé vált a négy szakosított telep működése. Termelésük a rekonstrukciók következtében jelentősen megnövekedett és hatékonyabbá vált. A juhtenyésztés színvonala — bár az ágazat valamelyest fejlődött — elsősorban a szaporulat kedvezőtlen alakulása miatt, még messze ván a kívánatostól. A nagybátonyi Pentamer Ipari és Szolgáltató Szövetkezet lakatosrészlege eredményesen zárta az 1980-as esztendőt. Árbevételi tervüket 21 millió forintra teljesítették, s a tervezett egymillió forintos nyereségüket pedig megduplázták. Várhatóan a most kezdődő év sem lesz rossz, mert termékeik keresettek a piacon. — kj ■— Megszűnik a kötelező m u nkaerő-kőz vetítés Szervezetten, szakosítotton Téli gépjavítás a mezőgazdasági üzemekben A rendkívüli időjárás, a télbe nyúlt mezőgazdasági munkák országszerte alaposan próbára tették az erő- és munkagépeket, a szállítóeszközöket. Az intenzív üzemeltetést az átlagosnál jobban megsínylették az alkatrészek, 6 pótlásukra, felújításukra most kerül sor a gazdaságok gépműhelyeiben. Az MTI munkatársai több megyéből jelezték, hogy megkezdődött a téli gépjavítás, amelyben a szerelők mellett részt vesznek a gépek gazdái; kezelői, vezetői is. A Hajdú-Bihar megyei termelőszövetkezetekben több mint 1200 MTZ és Zetor traktor karbantartásával kezdődött a téli gépjavítás. A nagy teljesítményű erőgépekkel még várnak, arra számítva, hogy ha kedvezőbbre fordul az időjárás, folytatják a szántást, mert a tavasszal bevetendő területnek még csaknem egyhar- madát kell megforgatni. A hajdúsági termelőszövetkezetek többsége saját műhelyében látja el a javítást, a KI- TÉ-hez tartozó gazdaságok nagygépeinél segítenek a rendszerközpont műhelyei és szakemberei is. A tapasztalatok szerint alkatrészekből csaknem 30 százalékkal., több pótlás szükséges, mint egy évvel ezelőtt. A Szolnok megyei gazdaságok jól felszerelt műhelyeiben feszített terv alapján, kettőzött erővel javítják a gépeket, hogy a kora tavaszi munkákban részt vevő eszközök mielőbb üzemképesek legyenek. Az alkatrészeket javarészt előre beszerezték, s a hazai gyártmányú gépeknél nincs is különösebb gond, egyes külföldi típusoknál azonban több alkatrész szerepel a hiánycikkek listáján. A gazdaságok igyekeznek segíteni magukon. A rákóczifalvai Rákóczi, a kisújszállási Tisza II., és a jászkiséri Lenin Tsz-ben felFrancia—nyugaínémet visxony Bonni cáfolat újítóbrigádokút alakítottak ki a legjobb szakemberekből, s a már egyszer „kiszuperált” fődarabokat, tartozékokat házilag teszik ismét használhatóvá. A Pest megyei gazdaságok 3000 traktorának, 730 kombájnjának és több mint 3200 tehergépkocsijának jelentős részét ezekben a hetekben újítják fel, javítják meg a műhelyekben. Az alkatrészellátás javításáért már ősszel cikkszámmal ellátott hiánylistát adtak át az AGROKER-nek, amely az igénj'eket visszaigazolta és a szükséges alkatrészek túlnyomó többségét le is szállította. Különösen jól szervezett a téli nagyjavítás a túrái Magyar—Kubai Barátság Tsz-ben. ahol szakosították ezt a munkát. Külön műhelyben javítják a gépkocsikat, az önjáró erőgépeket é« a munkagépeket. A Sasad Termelőszövetkezetben úgynevezett csered? rabos technológiát vezettek be. Ez azt jelenti, hogy a hibás főegység helyébe új, vagy korábban felújított főegységet szerelnek. így egy esetleges alkatrészhiány miatt nem torpan meg a nagyjavítás folyamata. (MTI) A munkaügyi miniszter 1981. január 1-től módosította a munkaerő közvetítésével és toborzásával kapcsolatos szabályokat. Az új rendelet — több kötöttséget föloldva, a VI. ötéves terv gazdasági és foglalkoztatáspolitikai irányvonalához igazodva — lehetőséget teremt a munkaerő-közvetítő és -tobor- zó tevékenység rugalmas alkalmazására, a tanácsi munkaerő-közvetítő szervek sokoldalú információinak úgyszólván korlátlan igénybevételére. Ennek célja, hogy egyrészt a munkát kereső állampolgárok fokozott segítséget kapjanak az elhelyezkedésükhöz, másrészt támogatásban részesüljön a vállalatok tudatos munkaerő-gazdálkodása, amelynek keretében a valós igényekhez igazítják a létszámokat.. Az V. ötéves tervidőszakban — a két utolsó esztendőt kivéve —, elsősorban az jellemezte az ipar és építőipar munkaerőhelyzetét, hogy bár összességében némileg mérséklődött évről évre a foglalkoztatottak száma, számos vállalat törekedett belső létszámtartalék képzésére, illetve megtartására. A munkaerő-kereslet a legtöbb területen meghaladta a kínálatot. A tervidőszak első éveiben számottevően fokozódott a dolgozók munkahely-változtatása —, ennek jelentős hányada gazdasági szempontból indokolatlan volt, A tanácsi munkaerő-közvetítő szervek a vállalatokat a gazdaságosság, a hatékony működés figyelembevételével kategóriákba sorolták és csak az ez által létrejött sorrend szerint támogatták a munkáltatókat a munkaerő közvetítésével. Természetesen voltak olyan vállalatok is, amelyek egyáltalán nem részesültek a munkaerő-közvetítés által kapható segítségben. Ugyanakkor korlátok állták útját a munkaerő-toborzásnak, az álláshirdetéseknek és a munkaerő-fluktuációnak is. A gazdasági egyensúlyviszonyok helyreállítása érdekében hozott intézkedések — beruházások mérséklése, módosított bérszabályozás hatására az 1979-es és 80-as években fordulat történt. Jó néhány vállalat megkezdte belső létszámtartalékának feltárását, munkaerőigényeinek mérséklését, a létszám-átcsoportosítást. Emellett az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma a korábbiaknál már nagyobb mértékben csökkent. Az átlagos állományi létszám a szocialista iparban 1978-ban ezerrel volt kevesebb, mint a megelőző évben, 1979-ben 1978-hoz viszonyítva a csökkenés már meghaladta a 27 ezret. Az építőiparban az Bonnban hétfőn erélyesen cáfolták a francia—nyugatnémet viszony rosszabbodásáról szóló híreket. A nyugatnémet kormány szóvivője közölte, hogy Giscard d’Estaing francia államfő és Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja a hét végén hosszú telefon- beszélgetést folytatott nemzetközi kérdésekről és ezen „a felek teljes nézetazonossága mutatkozott”. A múlt héten több amerikai lapban olyan tudósítások jelentek meg, amelyek szerint a két nyugat-európai vezető ka- csolata hűvösebbé vált és Giscard eltávolodik a Schmidt- tel közösen követelt enyhülési politikától. A két államférfi most „tudatos spekulációnak” minősítette ezeket a híreszteléseket. Giscard „megértését nyilvánította” az NSZK keleti politikája iránt, hangoztatva, hoay Bonnak — a két német állam léte miatt — „más érdekei fűződnek az enyhítéshez, mint Franciaországnak”. OK ÍV, )981 Középiskolások erőpróbája A telefonbeszélgetés során a nyugati világgazdasággal, Kelet-Európával, Észak-Afrikával és az új amerikai kormánnyal kapcsolatos kérdéseket tekintették át. Bonnban közölték, hogy a közeljövőben mindkét vezető „megfelelő formában” nyilatkozik az időszerű külpolitikai kérdésekről. Az International Herald Tribune és a The Washington Post bonni tudósítója a múlt hét közepén nagy feltűnést keltő cikkében kormánykörökre hivatkozva számolt be arról, hogy francia részről gyorsan igazodtak az Egyesült Államok megváltozott külpolitikájához, és, hogy Párizs „elfordult” a keleti nolitika eddigi gyakorlatától. Ennek következtében — írták az amerikai lapok, majd cikkeiket átvéve a jobboldali ellenzékhez közel álló nyugatnémet Die Welt — megromlott Schmidt és Giscard korábban nagyon szoros viszonya is. Hétfőn kezdődött el megyénkben is az országos középiskolás tanulmányi verseny (OKTV) első fordulója, az írásbeli munkák készítése. A versengő középiskolások először a matematikában mérik össze tudásukat — az utolsó napon, 23-án a földrajzzal zárul a forduló. A diákok ekkor általában a saját iskolájukban írják meg a dolgozatot. A megye középiskoláiban arányosan, a létszámhoz viszonyítva eléggé szép számmal jelentkeztek — összesen 374 tanuló — bár van olyan iskola, ahonnan senki sem próbálkozik. A salgótarjáni Stromfeld Aurél Szakközépiskolából csak matematikából jelentkeztek, a Táncsicsból a politikai gazdaságtan mellett orosz, matematika, történelem tárgyakból is. Jónak mondható a kis gimnáziumok — Kisterenye, Pásztó — jelentkezési aránya: az elsőből 39 diák vesz részt az iskolai fordulóban — remélhetően a tavalyihoz hasonló siker születik idén is, lesz országos döntős, sőt első tíz közötti most is Kisterenyéről. Főként a negyedikes tanulókra épül a verseny, ám sok alsóbb osztályos tanuló is „belekóstol” a tanulmányi verseny követelményeibe időnként nem is sikertelenül. Az utolsó éveseknek az első tíz közötti helyezés a tárgyból felvételi vizsga nélküli egyetemi, főiskolai „belépőt” jelent. Igaz, ettől még messze vannak — a második forduló az orosz kivételével március közepén lesz csak —, de már most jó eredményként könyvelhető el, hogy szélesedő kört érint a tanulmányi verseny. Nem kevés munkát, felkészülést igényel ez: a diákok, tanárok több hónapos munkája van benne. Igaz, sokan kihullanak a következő forduló ideiére. Ennek ellenére a befektetett munka a főiskolai, egyetemi felvételik idején gyümölcsözhet, tanáraik segítségével. Mint a tehetséggondozás fontos része, nagy jelentőségű ez a verseny a középiskolákban — a pedagógusokkal, a diáktársakkal együtt joggal szurkolhatunk a nógrádi siké- rek gazdagításáért! 1978. évi alig ezerfőnyi növekedéssel szemben 1979-ben már mintegy 7 ezerrel volt kevesebb a létszám. A csökkenés 1980-ban is jellemző volt: az átlagos állományi létszám az első háromnegyed évben az iparban közel 3 százalékkal, az építőiparban pedig 4 százalékkal volt kisebb, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanakkor egyes infrastrukturális ágazatban növekedett a létszám. Az így megváltozott és továbbra is módosuló körülmények között a munkaerő közvetítésében és toborzásában meglevő kötöttségek további fenntartása indokolatlanná vált. Űj gyakorlatra van szükség, olyanra, amelyik segíti a munkaerő hasznos mobilizálását. A jövőben várhatóan csökken azoknak a földrajzi körzeteknek a száma, aho! a munkaerő iránti kereslet meghaladja a kínálatot. Számolni lehet azzal, hogy egyes területeken a korábbi munkakörökben, esetleg szakmákban történő foglalkoztatás teljes egészében nem biztosítható. Ugyanakkor bizonyos területeken és szakmákban a jövőben is lesz munkaerőhiány. Így elsősorban a fővárosban és egyes iparosodottabb területeken a férfi munkaerő iránti kereslet meg fogja haladni a kínálatot. Várhatóan továbbra is gondot okoz majd a többműszakos, a kedvezőtlen 'adottságú és szezonális munkahelyek munkaerő-szükségletének kielégítése. A munkaügyi miniszter új rendeletének lényege, hogy a munkaerő-közvetítés nem a munkaerő-ellátást szabályozza, hanem szolgáltatást biztosít ahhoz. Az úgynevezett kötelező munkaerő-közvetítés megszűnik. A megyei (fővárosi) tanácsok elnökei csak . kivételesen és csak egyes munkakörökben, például a megváltozott munkaképességűek munkába helyezésének támogatása érdekében köthetik munkaerő-közvetítéshez a, munkaviszony létesítését. Tehát a vállalati önállóságon alapuló munkaerőgazdálkodás — természetesen a munkajogi szabályok betartása mellett — szabadon érvényesülhet. Mind a vállalatok, mind a személyek részére megszűnnek a kötöttségek. Ezentúl a munkáltatók a betölteni szándékozott munkahelyeiket minden korlátozás nélkül meghirdethetik. Amennyiben munka^rő-szük(Folytatás a 2. oldalon.)
