Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)
1981-01-11 / 9. szám
Eredményes munka célkitűzéseink megvalósításáért Amint arról a NÖGRÄD tegnap megjelent számában hirt adtunk, Salgótarjánban kibővített ülést tartott a Nógrád megyei pártbizottság. Az 1980. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásának tapasztalatairól és az 1981. évi főbb tennivalókról Ozsvárt József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára tartott vitaindítót. A terveknek megfelelően A megyei pártbizottság, a pártszervek és az -alapszervezetek gazdaságpolitikai munkája elsősorban a XII. kongresszus határozatainak, így az 1980. évi feladatok megvalósítását, az V. ötéves terv eredményes befejezését segítette. Az ipari, a mezőgazdasági üzemekben, intézményekben tevékenykedő kommunista és munkaközösségek kettős célkitűzés megvalósításán munkálkodtak. Ezek közül az egyik az volt, hogy a helyi feladatok meghatározásával, a kedvező termelési, értékesítési és gazdálkodási folyamatok kibontakoztatásával segítsék a népgazdasági egyensúly javítását. Ugyanakkor a hatékonyabb munkával erősítsék, szilárdítsák életszínvonalunk eddigi eredményeit. Csak növelte a pártszervek, az -alapszervezetek, a munkakollektívák felelősségét, hogy a korábbinál magasabb termelési, gazdálkodási követelményeknek, megváltozott körülmények, szigorúbb közgazdasági szabályozó- és árrendszer érvényesülése közepette kellett eleget tenniök, A pártbizottság megerősítette: a pártszervek, az -alapszervezetek eredményesen segítették a gazdaságpolitikai célkitűzések helyi végrehajtását. A politikai munkában, az agitációs és a propagandamunkában magy figyelmet fordítottak arra,_ hogy a magasabb követelményeket, a népgazdasági egyensúly és a jobb minőségű, hatékonyabb napi munka összefüggéseit megértessék, elfogadtassák a munkáskollektívákkal. A kommunisták személyes példája a munkában ugyancsak a dolgozó kollektívák szemléletének változását, reális értékítélet kialakulását segítette. A pártszerveknek, az -alapszervezeteknek, az ipari, a mezőgazdasági üzemekben dolgozó kommunistáknak jelentős részük van abban, hogy a gazdálkodó egységek többsége viszonylag gyorsan, rugalmasan alkalmazkodott a megváltó-' zott feltételekhez. A nógrádi ipari és mezőgazdasági üzemek eredményesen munkálkodtak az V. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításában, előkészítve, megalapozva ezzel a VI. ötéves tervet A megye gazdasága 1980-ban alapvetően a terveknek megfelelően fejlődött Ezt bizonyítja a gazdasági egységek differenciáltabb fejlődése, erőteljesebb törekvésük a korszerűbb, jövedelmezőbb termékszerkezet kialakítására, az export növelésére, gazdaságosságának javítására, a munka, a gazdálkodás minőségi követelményeinek folyamatos teljesítésére. Az ipar termelését elemezve a beszámoló megállapította: az egy-két százalékkal minden bizonnyal szerényebb lesz, mint egy évvel korábban. A különböző ipari ágazatok és az üzemek fejlődése erőteljesebben differenciálódott a megyében is. Az építőanyag-iparban 13—14 százalékkal nőtt a kohászatban és a könnyűipari üzemekben azonos szinten maradt, ugyanakkor a szénbányászatban 15—16 százalékkal, a gépiparban pedig 9—10 százalékkal csökkent a termelés volumene. Mindezek azt mutatják, hogy az eredményesen dolgozó gazdasági egységek mellett vannak olyan üzemek is, ahol nem sikerült eleget tenni a megnövekedett követelményeknek. Nem tudták időben folyamatosan korszerűsíteni a termékszerkezetet, a gyártmányszerkezetet. Ez egyes üzemekben olyan következményekkel járt, hogy a növekvő kereslet ellenére termelésük visszaesett. Másütt olyan termékek is veszteségessé váltak, amelyeket korábban nyereséggel termeltek, értékesítettek. Ilyen helyzetbe került többek között a Nógrádi Szénbányák Vállalat, amely a tervezett 1 millió tonna szén helyett mindössze 930 ezer tonnát termelt. A FŰTÖBER nagybátonyi gyárában pedig a korábban gazdaságos gyártmányok egyikét-másikát veszteséggel állították elő. Eredményes volt aí elműt évben a megye üzemeinek exporttevékenysége. A tőkésexport előreláthatóan 2—7 százalékkal nőtt, részaránya eléri az összes kivitel háromnegyedét. A Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárában egy év alatt 20 millióról 29 millió dollárra nőtt a tőkésexport értéke. Az üzemek többsége eleget tesz a szerződésben vállalt szocialista exportkötelezettségének. Jelentős eredmény, hogy több üzemben, így a Salgótarjáni Ruhagyárban, a balassagyarmati kábelgyárban, a FIM Romhányi Építési Kerámiagyárában szervezettebb, jobb minőségű munkával, jó árpolitikával, széles körű piackutatással javították az export gazdaságosságát. A gazdasági egységek másik része arra törekedett, hogy csökkentse, illetve megszüntesse azon termékek termelését, amelyek csak veszteségek árán értékesíthetők. Ezt 'követően részletesen elemezte a beszámoló a megyében folyó építőipari tevékenységet. Többek között szólt arról, annak ellenére, hogy az építési-szerelési munkák értéke 3—4 százalékkal csökkent, az építőipari ágazat lényegében eleget tett a vele szemben támasztott követelményeknek. A vállalatok tevékenységét vizsgálva, akárcsak az ipar-, ban, a fejlődés itt Is differenciált. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat csak nehezen tud rátalálni a szervezett, a folyamatos munka, az eredményes gazdálkodás biztonságos útjára. A Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Válla-, lat ugyanakkor esztendőről esztendőre eredményesebben dolgozik. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a TÖVÁLL- ok, amelyek változatlanul fontos szerepet töltenek be a megyében jelentkező építési igények kielégítésében, 2—4 százalékkal növelték termelésüket Az építőipari szövetkezetek termelésének 14—16 százalékos csökkenése viszont azt jelzi, hogy munkájukban, gazdálkodásukban nem kevés gonddal küzdenek. Az építőipari szervezetek munkájában, gazdálkodásában jelentkező egyenétlenségek magyarázzák jórészt azt a késedelmet, huzavonát, amelyek egyes ipari és mezőgazda- sági beruházások, lakások építésében, átadásában jelentkeztek az elmúlt évben is. 3ó évet zárt a mezőgazdaság Jó esztendőt tudhat maga mögött 1980-nal a megye mezőgazdasága. A főbb célkitűzések, a gazdálkodás szigorúbb 'feltételei, a mostoha időjárási viszonyok ellenére is megvalósultak. Az üzemek, a múlt évit mintegy 50 ezer tonnával meghaladó, rekordtermést takarítottak be gabonából. De kedvezőén alakult a bogyós gyümölcsök, az olajosnövények terméshozama is. Az állattenyésztés összességében ugyancsak teljesítette tervét. Tovább gyarapodott az állatállomány, javult a tenyésztői és állat-egészségügyi munka. Egyre több termelőszövetkezetben Ismerik fel a kiegészítő tevékenység hasznosságát. Jói mutatja ezt, hogy a mellék- és kiegészítő tevékenység árbevétele 20 százalékkal nőtt Aránya a gazr A megyei pártbizottság ülése daságok összbevételében elérte a 39—40 százalékot. A mezőgazdasági üzemek egy részében figyelemre méltó törekvések tapasztalhatók, hogy a termelést, a feldolgozást, az értékesítést segítő kooperációs kapcsolatokat alakítsanak ki ipari üzemekkel. A mezőgazdasági üzemek munkájának múlt évi tapasztalatai közé tartozik az is, hogy a szarvasmarha- és a juhtenyésztés eredményei nem érték el a kívánt mértéket. A beruházási tevékenység értékelése ugyancsak jelentős helyet kapott a pártbizottság beszámolójában. A megyében mintegy 2,7—2,8 milliárd forintot fordítottak különböző beruházásokra 1980-ban. Az V. ötéves terv legnagyobb termelő beruházásait az elmúlt évben adták át rendeltetésüknek. Ezek a létesítmények eredményesen segítették az üzemekben a technika, a technológia, végső soron a termék- szerkezet korszerűsítését, az exportlehetőségek bővítését. A legtöbb ipari és mezőgazdasági üzemben nagyobb gonddal vizsgálták az anyag- és energiagazdálkodást, és az intézkedések egész sora született annak érdekében, hogy ellensúlyozni tudják az anyag- és energiaköltségek emelkedését. Néhány gazdálkodó egység, így a Volán 2. számú Vállalat, a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyáregysége, a FÜTŐBER nagybátonyi gyáregysége és a nagybátonyi harisnyagyár megoldást talált az energiatermelő és -fogyasztó berendezések együttes hasznosítására. A takarékos anyag- és energiagazdálkodás egyre több üzemben ott szerepel a munkaverseny- és az újítómozgalom célkitűzései között. Az ipari és a mezőgazdasági üzemek pénzügyi helyzete a korábbi évelőiéi biztosabb. Az iparban csökkent a veszteséges vállalatok száma. Minden bizonnyal az eredményesebb munkát segítik azok a szervezeti intézkedések, amelyek révén 1980-ban önálló vállalat lett a Nógrádi Szénbányák Vállalat, valamint a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár. A mezőgazdasági üzemekben mintegy 38 százalékkal több nyereséget realizálnak, mint egy évvel azelőtt. Veszteséges termelőszövetkezet nincs a megyében. Az életszínvonal-politikai célkitűzések megvalósulását értékelve, a megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy azok összhangban vannak gazdasági munkánk eredményeivel. Az élet- és munkakörülmények tovább javultak. Átadtak több mint 800 telepszerű, többszintes lakást, bővült a gyermekintézmények hálózata, több korszerű kereskedelmi egység segítette a lakosság kiegyensúlyozott, zavartalan ellátását A lakosság pénzbevételei várhatóan mintegy 9 százalékkal haladták meg az 1979. évit Figyelemre méltó eredményként értékelte: a legfontosabb társadalompolitikai célkitűzések úgy valósultak meg, hogy közben megváltoztak körülményeink, s ez mindenütt ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodást követelt Áz alapvető célok változatlanok Az 1981-es feladatokról szólva a megyei pártbizottság titkára megállapította, hogy alapvető cél változatlanul a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, az ezt segítő helyi feladatok meghatározása, azok következetes végrehajtása. Emellett — a hatékonyság, a termelés gazdaságosságának növelésével, az életkörülmények folyamatos javításával — meg kell teremteni mindazokat a feltételekét, amelyek az életszínvonal megőrzését, megszilárdítását szolgálják. Ebből adódik, hogy az iparban a továbbiakban is a termékszerkezet korszerűsítése, a versenyképes termékek arányának növelése, a szocialista és tőkésexport bővítése, gazdaságosságának javítása az egyik legfontosabb feladat. További intézkedések szükségesek az anyag- és energiaköltségek mérséklésére. Nagyobb figyelmet szükséges fordítani az új termelőkapacitások folyamatos üzemeltetésére, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatására. Ilyen szempontból még mindig nagy tartalékot jelent a vállalati munka belső szervezettségének, valamint érdekeltségi rendszerének fejlesztése. Az építőiparban a legfontosabb tennivalók közé tartozik, hogy időben, jó minőségben elégítsék ki a megye építési igényeit, és az építő vállalatok, szövetkezetek törekedjenek a biztonságosabb gazdálkodásra. Jobban ki kell használni azokat a lehetőségeket is, amelyek a megye építőipari társulásaiban rejlenek. A mezőgazdaságban az elmúlt évi eredmények megtartása, a gazdálkodás jövedelmezőségének fokozása nem kevés munkát ad az idén a nagyüzemek szakembereinek, a termelőszövetkezeti tagoknak, az állami gazdaságok dolgozóinak. A növénytermesztésben továbbra is a gabona és a bogyós gyümölcs, az olajosnövények, valamint a takarmánytermesztés hozamainak tartós növelése jelenti a legfontosabb teendőnket. Az állattenyésztésben elsősorban a szarvasmarha- és juhtenyésztés gazdaságosságának megteremtését tervezik a mezőgazdasági nagyüzemek. Tovább szükséges fejleszteni a gazdaságok kiegészítő tevékenységét, az ipari kooperáció szélesítésével, a lakossági szolgáltatások bővítésével, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozásával. A lakosság ellátása szempontjából ösztönözni szükséges a továbbiakban is a kisegítő gazdaságok termelését. Már az idén, de a következő években is, az eddiginél szerényebb összeg jut a megyében is az ipari, a mezőgazda- sági üzemek, a települések fejlesztésére. Ezért a beruházásokra szánt pénzt körültekintőbben, hatékonyabban kell felhasználni. A folyamatban levő beruházások befejezése mellett a rekonstrukció, a korszerű, exportképes termékek előállítását jelentő, így gyorsan megterülő gépek, berendezések vásárlása, új technológiák kialakítása kap támogatást. Életszínvonal-politikai célkitűzéseink megvalósítása, az elért életszínvonal megőrzése, megszilárdítása egyformán megköveteli a munka- és életkörülmények folyamatos javítását. A vállalatoknak, termelőszövetkezeteknek, a gazdasági egységekben tevékenykedő szakszervezeteknek amellett, hogy meg kell teremteniök a bérfejlesztés gazdasági alapjait, az idén nem kis feladatot jelent az ötnapos munkahét bevezetésének előkészítése. A lakosság életkörülményeinek javításáért, ahogy eddig is, sokat tehetnek a tanácsok. Mindenekelőtt a vállalatok és a lakosság erőforrásainak hasznosításával — a lakásépítés ütemének gyorsítása, az általános iskolák hálózatának fejlesztése, valamint az egészségügyi ellátás további javítása indokolt Végezetül a pártszervek, az -alapszervezetek gazdaságpolitikai tevékenységéről, az agitációs és propagandamunkában jelentkező legfontosabb feladatokról, a politikai munka módszereiről szólt az előterjesztés. Többek között hangsúlyoztál a gazdasági folyamatok elemzése, szervezése, az ebből adódó politikai feladatok kialakítása, megvalósítása a következőkben is a tennivalók egész sorát adja a pártszerveknek, -alapszervezeteknek. Nagyobb felelősséget kell vállalniuk a helyi feladatok kialakításában és abban, hogy a muhkáskollektívák mindenütt jól értsék a VI. ötéves terv, az 1981-es esztendő célkitűzéseit, s következetesen munkálkodjanak azok végrehajtásán. A vezetés fejlesztését, a vezetői munka módszereinek korszerűsítését is említette a beszámoló. Felhívta a pártszervek figyelmét arra, hogy a vezetők megítélésének alapja a végzett munka. Ezért támogassák azokat a bátran kezdeményező, felkészült, határozott vezetőket, akik fegyelmezetten és eredményesen szervezik, irányítják a munkát, a helyi célkitűzések sikeres megvalósítása érdekében. Emellett a társadalmi szervek, tömegszervezetek, az üzemi demokrácia fórumai kapjanak mindenütt megfelelő szerepet a feladatok kijelölésében, végrehajtásában, támogassák a végzett munka differenciált anyagi és erkölcsi elismerését. A pártbizottság ülésén sok szó esett a tömegpolitikai munkáról, arról, hogy megnő az őszinte emberi kapcsolatok szerepe, A propaganda, az agitáció munkásai elsősorban azokra a kérdésekre keressék a választ, amelyek a dolgozó embereket foglalkoztatják. Folyamatosan magyarázzák a gazdaságpolitikai célkitűzések legfontosabb összefüggéseit. Tegyék érthetővé az emberek számára azokat a fogalmakat, amelyek világossá teszik ezeket az összefüggéseket. Hiszen, a tennivalók egységes értelmezése, a fegyelmezettebb, hatékonyabb munkában „térül meg”. Á tapasztalatok és a feladatok vitája A beszámolót követő eszmecsere során Forgó Imre, a balassagyarmati járási pártbizottság első titkára az elmúlt év munkáját értékelve hangsúlyozta, hogy a termelő-, gazdálkodó egységek ma már adottnak tekintik az új közgazdasági szabályzórendszert, és ennek szellemében keresik a hatékonyabb gazdálkodás tennivalóit. Ennék kialakításában, valamint a követelmények megértetésében, elfogadtatásában sokat tettek a pártszervezetek és a pártalapszervezetek. Foglalkozott a járás mezőgazdaságának eredményeivel, a megoldásra váró konkrét tennivalókkal, a differenciált bérezés megvalósításának felvételeivel, majd a megnövekedett követelmények eredményes végrehajtása érdekében az alapszervezetek sokaldolú, konkrét és helyszíni segítését jelölte meg, mondván: tartalmi tevékenységük igen eltérő képet mutat. Márton Ferenc, a megyei pártbizottság tagja, az őrhai- nii Hazafias Népfront Termelőszövetkezet lakatosa, szocialista brigádvezető, azokról az intézkedésekről szólt, amelyeket az új vezetőség a tagsággal egyetértésben, a szövet-; kezet gazdálkodásának megjavítása és a lehetőségek okos kihasználása érdekében hozott. Dr. Csonka Tibor, a megyei pártbizottság tagja, megyei főügyész általában megfelelőnek: minősítette a gazdálkodási és szerződéses fegyelmet, nem hallgatva el a megszüntetésre váró hiányosságokat sem. Bírálta a helyenként jelentkező elnézést, s ennek ellentételeként az esetenként előforduló, túlzott elmarasztalást fiiéiban .Rezső, a megyei pártbizottság tagja, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek alapszervi párttitkára, részleteiben ismertette az 1980. évi eredményeket elősegítő intézkedéseket azoic hatását Beszélt azokról a gondokról is, amelyek az évköz-; ben az új helyzetből adódóan felmerültöt és azokat mH ként oldották meg. Ezt követően megemlítette, hogy a hatékony munka gyümölcseként 6 százalékos bérfejlesztést tudtak megvalósítani. Rátérve ez ez évi tervre, elmondotta, 5 százalékkal növelik a termelést és 10 százalékkal a nyereséget Tamási János, a megyei pártbizottság tagja, a berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke vázolva a jövő feladatait, megemlítette, hogy ebben az esztendőben a növénytermelésben az elért szí vonalat kívánják megtartani, a hozamok növelésével. Fejlesztik a juhászatot, a kiegészítő tevékenységük bevételét pedig 31 százalékkal növelik. Kazinczi Gyula, a salgótarjáni öblösüveggyár igazgatója azt érzékeltette, hogy a gyár vezetői és dolgozói milyen, módon és mennyire rugalmasan Igazodtak az új követelményekhez, miként bővítették termékválasztékukat, mit tettek a gazdaságosság növelése, piaci lehetőségek jó kihasználása, végső soron a nyereség emelése érdekében. A múlt évi erőfeszítések eredményeként elért 55 millió forint nyereség az idén 4,3 százalékos bérszínvonal-emelést tesz lehetővé. Befejezésül felsorolta azokat a legfontosabb intézkedéseket, amelyeknek jó végrehajtása hozzájárul az idei 2,6 százalékkal nagyobb termelési és gazdálkodási terv teljesítéséhez. Csongrády Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitikai agitá- cióban az alapvető célok nem változtak, az 1981. évi feladatok megértetése és elfogadtatása azonban az agitációs és propagandamunkában is a tartalmi munka további javítását követeli meg. Ebben az esztendőben más módon kell megközelíteni az alapvető követelményeket, a célok eléréséhez vezető utat, s mindenkor a leglényegesebb kérdésekre kell Irányítani a figyelmet, illetve válaszolni. A gazdaságpolitikai agitációs és propagandamunkával, a politikai és ideológiai tevékenység során továbbra is párt iránti bizalom erősítését, a dolgozók tettrekészségének fokozását szükséges segíteni. Részletesen szólt még az emberi tényezők szerepéről, annak konkrét, kézzelfogható tennivalóiról,' majd módszertani kérdések taglalásával zárta felszólalását. Dr. Dósa Ferenc, a rétsági járási pártbizottság első titkára, a járás üzemeiben és termelőszövetkezeteiben bekövetkezett előnyös fejlődésről, a gazdálkodás változásairól szólt, majd részletesen és sokrétűen bizonyította, milyen irányításbeli zavaró momentumok, kedvezőtlen szemléletek, a felkészültség részleges hiánya zavarta a Romhány III. termelésfelfuttatását. Szőcs Gyula, a FŰTÖBER nagybátonyi gyáregységének igazgatója a múlt évi munka tapasztalatai után arról szólt, hogy milyen körülmények között oldják meg az idei feladatokat. "Zsuffa Miklós, a párt megyei végrehajtó bizottság tagja, a Nógrádi Szénbányák vezérigazgatója a széntermelésben való lemaradás okait magyarázta, majd utalt a tennivalókra, közölte Azokat az intézkedéseket, amelyeket január 1-ével az önállóvá lett vállalat eredményes működése megkíván. Devcsics Miklós, a párt megyei végrehajtó bizottság tagja, a megyei tanács elnöke, az 1980. évi tevékenység alapján a hatékonysági követelmények tükrében három csoportba sorolta a megye termelő-, gazdálkodó egységeit. Az elsőben vannak azok, amelyek az új közgazdasági környezetben is növelték termelésüket és a nyereséget. A másodikban azok foglalnak helyet, ahol ugyan csökkent a termelés, de a termékszerkezet-váltás stb. nyomán nőtt a nyereség. A harmadikba azok sorolhatók, amelyek nem feleltek meg a követelményeknek. A nyereséges gazdálkodáshoz vezető fő feladatokat, a növekvő és gazdaságos exportban, a fajlagos anyag- és energiaköltségek jelentős csökkentésében jelölte meg. Tájékoztatta a jelenlevőket az 1980. évi tanácsi pénzeszközök felhasználásáról, az 1981. évi lehetőségekről.
