Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-11 / 9. szám

Eredményes munka célkitűzéseink megvalósításáért Amint arról a NÖGRÄD tegnap megjelent számában hirt adtunk, Salgótarjánban kibővített ülést tartott a Nógrád megyei pártbizottság. Az 1980. évi gazdaságpolitikai felada­tok végrehajtásának tapasztalatairól és az 1981. évi főbb tennivalókról Ozsvárt József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára tartott vitaindítót. A terveknek megfelelően A megyei pártbizottság, a pártszervek és az -alapszer­vezetek gazdaságpolitikai munkája elsősorban a XII. kong­resszus határozatainak, így az 1980. évi feladatok megvaló­sítását, az V. ötéves terv eredményes befejezését segítette. Az ipari, a mezőgazdasági üzemekben, intézményekben te­vékenykedő kommunista és munkaközösségek kettős célki­tűzés megvalósításán munkálkodtak. Ezek közül az egyik az volt, hogy a helyi feladatok meghatározásával, a ked­vező termelési, értékesítési és gazdálkodási folyamatok ki­bontakoztatásával segítsék a népgazdasági egyensúly javí­tását. Ugyanakkor a hatékonyabb munkával erősítsék, szi­lárdítsák életszínvonalunk eddigi eredményeit. Csak növelte a pártszervek, az -alapszervezetek, a mun­kakollektívák felelősségét, hogy a korábbinál magasabb ter­melési, gazdálkodási követelményeknek, megváltozott körül­mények, szigorúbb közgazdasági szabályozó- és árrendszer érvényesülése közepette kellett eleget tenniök, A pártbizott­ság megerősítette: a pártszervek, az -alapszervezetek ered­ményesen segítették a gazdaságpolitikai célkitűzések helyi végrehajtását. A politikai munkában, az agitációs és a propagandamunkában magy figyelmet fordítottak arra,_ hogy a magasabb követelményeket, a népgazdasági egyensúly és a jobb minőségű, hatékonyabb napi munka összefüggéseit megértessék, elfogadtassák a munkáskollektívákkal. A kom­munisták személyes példája a munkában ugyancsak a dol­gozó kollektívák szemléletének változását, reális értékítélet kialakulását segítette. A pártszerveknek, az -alapszervezeteknek, az ipari, a mezőgazdasági üzemekben dolgozó kommunistáknak jelentős részük van abban, hogy a gazdálkodó egységek többsége vi­szonylag gyorsan, rugalmasan alkalmazkodott a megváltó-' zott feltételekhez. A nógrádi ipari és mezőgazdasági üzemek eredményesen munkálkodtak az V. ötéves terv célkitűzései­nek megvalósításában, előkészítve, megalapozva ezzel a VI. ötéves tervet A megye gazdasága 1980-ban alapvetően a terveknek megfelelően fejlődött Ezt bizonyítja a gazdasági egységek differenciáltabb fejlődése, erőteljesebb törekvésük a kor­szerűbb, jövedelmezőbb termékszerkezet kialakítására, az export növelésére, gazdaságosságának javítására, a munka, a gazdálkodás minőségi követelményeinek folyamatos telje­sítésére. Az ipar termelését elemezve a beszámoló megállapítot­ta: az egy-két százalékkal minden bizonnyal szerényebb lesz, mint egy évvel korábban. A különböző ipari ágazatok és az üzemek fejlődése erőteljesebben differenciálódott a megyében is. Az építőanyag-iparban 13—14 százalékkal nőtt a kohászatban és a könnyűipari üzemekben azonos szinten maradt, ugyanakkor a szénbányászatban 15—16 százalékkal, a gépiparban pedig 9—10 százalékkal csökkent a termelés volumene. Mindezek azt mutatják, hogy az eredményesen dolgozó gazdasági egységek mellett vannak olyan üzemek is, ahol nem sikerült eleget tenni a megnövekedett követel­ményeknek. Nem tudták időben folyamatosan korszerűsíteni a termékszerkezetet, a gyártmányszerkezetet. Ez egyes üze­mekben olyan következményekkel járt, hogy a növekvő ke­reslet ellenére termelésük visszaesett. Másütt olyan termé­kek is veszteségessé váltak, amelyeket korábban nyereség­gel termeltek, értékesítettek. Ilyen helyzetbe került többek között a Nógrádi Szénbányák Vállalat, amely a tervezett 1 millió tonna szén helyett mindössze 930 ezer tonnát termelt. A FŰTÖBER nagybátonyi gyárában pedig a korábban gaz­daságos gyártmányok egyikét-másikát veszteséggel állítot­ták elő. Eredményes volt aí elműt évben a megye üzemeinek exporttevékenysége. A tőkésexport előreláthatóan 2—7 szá­zalékkal nőtt, részaránya eléri az összes kivitel háromne­gyedét. A Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárában egy év alatt 20 millióról 29 millió dollárra nőtt a tőkés­export értéke. Az üzemek többsége eleget tesz a szerződés­ben vállalt szocialista exportkötelezettségének. Jelentős eredmény, hogy több üzemben, így a Salgótarjáni Ruhagyár­ban, a balassagyarmati kábelgyárban, a FIM Romhányi Építési Kerámiagyárában szervezettebb, jobb minőségű mun­kával, jó árpolitikával, széles körű piackutatással javították az export gazdaságosságát. A gazdasági egységek másik ré­sze arra törekedett, hogy csökkentse, illetve megszüntesse azon termékek termelését, amelyek csak veszteségek árán értékesíthetők. Ezt 'követően részletesen elemezte a beszámoló a me­gyében folyó építőipari tevékenységet. Többek között szólt arról, annak ellenére, hogy az építési-szerelési munkák ér­téke 3—4 százalékkal csökkent, az építőipari ágazat lénye­gében eleget tett a vele szemben támasztott követelmények­nek. A vállalatok tevékenységét vizsgálva, akárcsak az ipar-, ban, a fejlődés itt Is differenciált. A Nógrád megyei Álla­mi Építőipari Vállalat csak nehezen tud rátalálni a szerve­zett, a folyamatos munka, az eredményes gazdálkodás biz­tonságos útjára. A Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Válla-, lat ugyanakkor esztendőről esztendőre eredményesebben dolgozik. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a TÖVÁLL- ok, amelyek változatlanul fontos szerepet töltenek be a me­gyében jelentkező építési igények kielégítésében, 2—4 szá­zalékkal növelték termelésüket Az építőipari szövetkezetek termelésének 14—16 százalékos csökkenése viszont azt jelzi, hogy munkájukban, gazdálkodásukban nem kevés gonddal küzdenek. Az építőipari szervezetek munkájában, gazdálko­dásában jelentkező egyenétlenségek magyarázzák jórészt azt a késedelmet, huzavonát, amelyek egyes ipari és mezőgazda- sági beruházások, lakások építésében, átadásában jelentkez­tek az elmúlt évben is. 3ó évet zárt a mezőgazdaság Jó esztendőt tudhat maga mögött 1980-nal a megye me­zőgazdasága. A főbb célkitűzések, a gazdálkodás szigorúbb 'feltételei, a mostoha időjárási viszonyok ellenére is meg­valósultak. Az üzemek, a múlt évit mintegy 50 ezer tonnával meghaladó, rekordtermést takarítottak be gabonából. De kedvezőén alakult a bogyós gyümölcsök, az olajosnövények terméshozama is. Az állattenyésztés összességében ugyan­csak teljesítette tervét. Tovább gyarapodott az állatállomány, javult a tenyésztői és állat-egészségügyi munka. Egyre több termelőszövetkezetben Ismerik fel a kiegészítő tevékenység hasznosságát. Jói mutatja ezt, hogy a mellék- és kiegészítő tevékenység árbevétele 20 százalékkal nőtt Aránya a gazr A megyei pártbizottság ülése daságok összbevételében elérte a 39—40 százalékot. A me­zőgazdasági üzemek egy részében figyelemre méltó törek­vések tapasztalhatók, hogy a termelést, a feldolgozást, az ér­tékesítést segítő kooperációs kapcsolatokat alakítsanak ki ipari üzemekkel. A mezőgazdasági üzemek munkájának múlt évi tapasztalatai közé tartozik az is, hogy a szarvasmar­ha- és a juhtenyésztés eredményei nem érték el a kívánt mértéket. A beruházási tevékenység értékelése ugyancsak jelen­tős helyet kapott a pártbizottság beszámolójában. A megyé­ben mintegy 2,7—2,8 milliárd forintot fordítottak különböző beruházásokra 1980-ban. Az V. ötéves terv legnagyobb ter­melő beruházásait az elmúlt évben adták át rendeltetésük­nek. Ezek a létesítmények eredményesen segítették az üze­mekben a technika, a technológia, végső soron a termék- szerkezet korszerűsítését, az exportlehetőségek bővítését. A legtöbb ipari és mezőgazdasági üzemben nagyobb gonddal vizsgálták az anyag- és energiagazdálkodást, és az intézkedések egész sora született annak érdekében, hogy el­lensúlyozni tudják az anyag- és energiaköltségek emelkedé­sét. Néhány gazdálkodó egység, így a Volán 2. számú Vál­lalat, a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyáregysége, a FÜTŐBER nagybátonyi gyáregysége és a nagybátonyi harisnyagyár megoldást talált az energiatermelő és -fogyasztó berendezé­sek együttes hasznosítására. A takarékos anyag- és ener­giagazdálkodás egyre több üzemben ott szerepel a munka­verseny- és az újítómozgalom célkitűzései között. Az ipari és a mezőgazdasági üzemek pénzügyi helyzete a korábbi évelőiéi biztosabb. Az iparban csökkent a vesz­teséges vállalatok száma. Minden bizonnyal az eredménye­sebb munkát segítik azok a szervezeti intézkedések, ame­lyek révén 1980-ban önálló vállalat lett a Nógrádi Szénbá­nyák Vállalat, valamint a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár. A mezőgazdasági üzemekben mintegy 38 száza­lékkal több nyereséget realizálnak, mint egy évvel azelőtt. Veszteséges termelőszövetkezet nincs a megyében. Az életszínvonal-politikai célkitűzések megvalósulását értékelve, a megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy azok összhangban vannak gazdasági munkánk eredményei­vel. Az élet- és munkakörülmények tovább javultak. Átad­tak több mint 800 telepszerű, többszintes lakást, bővült a gyermekintézmények hálózata, több korszerű kereskedelmi egység segítette a lakosság kiegyensúlyozott, zavartalan el­látását A lakosság pénzbevételei várhatóan mintegy 9 szá­zalékkal haladták meg az 1979. évit Figyelemre méltó ered­ményként értékelte: a legfontosabb társadalompolitikai cél­kitűzések úgy valósultak meg, hogy közben megváltoztak körülményeink, s ez mindenütt ésszerűbb, takarékosabb gaz­dálkodást követelt Áz alapvető célok változatlanok Az 1981-es feladatokról szólva a megyei pártbizottság titkára megállapította, hogy alapvető cél változatlanul a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, az ezt segítő helyi feladatok meghatározása, azok következetes végrehaj­tása. Emellett — a hatékonyság, a termelés gazdaságosságá­nak növelésével, az életkörülmények folyamatos javításával — meg kell teremteni mindazokat a feltételekét, amelyek az életszínvonal megőrzését, megszilárdítását szolgálják. Ebből adódik, hogy az iparban a továbbiakban is a ter­mékszerkezet korszerűsítése, a versenyképes termékek ará­nyának növelése, a szocialista és tőkésexport bővítése, gaz­daságosságának javítása az egyik legfontosabb feladat. To­vábbi intézkedések szükségesek az anyag- és energiakölt­ségek mérséklésére. Nagyobb figyelmet szükséges fordítani az új termelőkapacitások folyamatos üzemeltetésére, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatására. Ilyen szempont­ból még mindig nagy tartalékot jelent a vállalati munka belső szervezettségének, valamint érdekeltségi rendszeré­nek fejlesztése. Az építőiparban a legfontosabb tennivalók közé tartozik, hogy időben, jó minőségben elégítsék ki a megye építési igényeit, és az építő vállalatok, szövetkezetek törekedjenek a biztonságosabb gazdálkodásra. Jobban ki kell használni azokat a lehetőségeket is, amelyek a megye épí­tőipari társulásaiban rejlenek. A mezőgazdaságban az elmúlt évi eredmények megtar­tása, a gazdálkodás jövedelmezőségének fokozása nem ke­vés munkát ad az idén a nagyüzemek szakembereinek, a termelőszövetkezeti tagoknak, az állami gazdaságok dolgo­zóinak. A növénytermesztésben továbbra is a gabona és a bogyós gyümölcs, az olajosnövények, valamint a takar­mánytermesztés hozamainak tartós növelése jelenti a leg­fontosabb teendőnket. Az állattenyésztésben elsősorban a szarvasmarha- és juhtenyésztés gazdaságosságának megte­remtését tervezik a mezőgazdasági nagyüzemek. Tovább szükséges fejleszteni a gazdaságok kiegészítő tevékenységét, az ipari kooperáció szélesítésével, a lakossági szolgáltatások bővítésével, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgo­zásával. A lakosság ellátása szempontjából ösztönözni szük­séges a továbbiakban is a kisegítő gazdaságok termelését. Már az idén, de a következő években is, az eddiginél szerényebb összeg jut a megyében is az ipari, a mezőgazda- sági üzemek, a települések fejlesztésére. Ezért a beruházá­sokra szánt pénzt körültekintőbben, hatékonyabban kell fel­használni. A folyamatban levő beruházások befejezése mel­lett a rekonstrukció, a korszerű, exportképes termékek elő­állítását jelentő, így gyorsan megterülő gépek, berendezések vásárlása, új technológiák kialakítása kap támogatást. Életszínvonal-politikai célkitűzéseink megvalósítása, az elért életszínvonal megőrzése, megszilárdítása egyformán megköveteli a munka- és életkörülmények folyamatos ja­vítását. A vállalatoknak, termelőszövetkezeteknek, a gazda­sági egységekben tevékenykedő szakszervezeteknek amellett, hogy meg kell teremteniök a bérfejlesztés gazdasági alapjait, az idén nem kis feladatot jelent az ötnapos munkahét be­vezetésének előkészítése. A lakosság életkörülményeinek ja­vításáért, ahogy eddig is, sokat tehetnek a tanácsok. Min­denekelőtt a vállalatok és a lakosság erőforrásainak hasz­nosításával — a lakásépítés ütemének gyorsítása, az álta­lános iskolák hálózatának fejlesztése, valamint az egész­ségügyi ellátás további javítása indokolt Végezetül a pártszervek, az -alapszervezetek gazdaság­politikai tevékenységéről, az agitációs és propagandamun­kában jelentkező legfontosabb feladatokról, a politikai mun­ka módszereiről szólt az előterjesztés. Többek között hang­súlyoztál a gazdasági folyamatok elemzése, szervezése, az ebből adódó politikai feladatok kialakítása, megvalósítása a következőkben is a tennivalók egész sorát adja a pártszer­veknek, -alapszervezeteknek. Nagyobb felelősséget kell vál­lalniuk a helyi feladatok kialakításában és abban, hogy a muhkáskollektívák mindenütt jól értsék a VI. ötéves terv, az 1981-es esztendő célkitűzéseit, s következetesen munkál­kodjanak azok végrehajtásán. A vezetés fejlesztését, a vezetői munka módszereinek korszerűsítését is említette a beszámoló. Felhívta a párt­szervek figyelmét arra, hogy a vezetők megítélésének alapja a végzett munka. Ezért támogassák azokat a bátran kez­deményező, felkészült, határozott vezetőket, akik fegyelme­zetten és eredményesen szervezik, irányítják a munkát, a helyi célkitűzések sikeres megvalósítása érdekében. Emellett a társadalmi szervek, tömegszervezetek, az üzemi demokrá­cia fórumai kapjanak mindenütt megfelelő szerepet a fel­adatok kijelölésében, végrehajtásában, támogassák a vég­zett munka differenciált anyagi és erkölcsi elismerését. A pártbizottság ülésén sok szó esett a tömegpolitikai munkáról, arról, hogy megnő az őszinte emberi kapcsolatok szerepe, A propaganda, az agitáció munkásai elsősorban azokra a kérdésekre keressék a választ, amelyek a dolgozó embereket foglalkoztatják. Folyamatosan magyarázzák a gaz­daságpolitikai célkitűzések legfontosabb összefüggéseit. Te­gyék érthetővé az emberek számára azokat a fogalmakat, amelyek világossá teszik ezeket az összefüggéseket. Hiszen, a tennivalók egységes értelmezése, a fegyelmezettebb, haté­konyabb munkában „térül meg”. Á tapasztalatok és a feladatok vitája A beszámolót követő eszmecsere során Forgó Imre, a balassagyarmati járási pártbizottság első titkára az elmúlt év munkáját értékelve hangsúlyozta, hogy a termelő-, gaz­dálkodó egységek ma már adottnak tekintik az új közgazda­sági szabályzórendszert, és ennek szellemében keresik a hatékonyabb gazdálkodás tennivalóit. Ennék kialakításában, valamint a követelmények megértetésében, elfogadtatásában sokat tettek a pártszervezetek és a pártalapszervezetek. Fog­lalkozott a járás mezőgazdaságának eredményeivel, a meg­oldásra váró konkrét tennivalókkal, a differenciált bérezés megvalósításának felvételeivel, majd a megnövekedett kö­vetelmények eredményes végrehajtása érdekében az alap­szervezetek sokaldolú, konkrét és helyszíni segítését jelölte meg, mondván: tartalmi tevékenységük igen eltérő képet mutat. Márton Ferenc, a megyei pártbizottság tagja, az őrhai- nii Hazafias Népfront Termelőszövetkezet lakatosa, szocia­lista brigádvezető, azokról az intézkedésekről szólt, ame­lyeket az új vezetőség a tagsággal egyetértésben, a szövet-; kezet gazdálkodásának megjavítása és a lehetőségek okos kihasználása érdekében hozott. Dr. Csonka Tibor, a megyei pártbizottság tagja, megyei főügyész általában megfelelőnek: minősítette a gazdálkodási és szerződéses fegyelmet, nem hallgatva el a megszüntetésre váró hiányosságokat sem. Bí­rálta a helyenként jelentkező elnézést, s ennek ellentétele­ként az esetenként előforduló, túlzott elmarasztalást fiiéi­ban .Rezső, a megyei pártbizottság tagja, a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek alapszervi párttitkára, részleteiben ismer­tette az 1980. évi eredményeket elősegítő intézkedéseket azoic hatását Beszélt azokról a gondokról is, amelyek az évköz-; ben az új helyzetből adódóan felmerültöt és azokat mH ként oldották meg. Ezt követően megemlítette, hogy a hatékony munka gyümölcseként 6 százalékos bérfejlesztést tudtak megvaló­sítani. Rátérve ez ez évi tervre, elmondotta, 5 százalékkal növelik a termelést és 10 százalékkal a nyereséget Ta­mási János, a megyei pártbizottság tagja, a berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke vázolva a jövő feladatait, megemlítette, hogy ebben az esztendőben a növényterme­lésben az elért szí vonalat kívánják megtartani, a hozamok növelésével. Fejlesztik a juhászatot, a kiegészítő tevékenysé­gük bevételét pedig 31 százalékkal növelik. Kazinczi Gyula, a salgótarjáni öblösüveggyár igazgató­ja azt érzékeltette, hogy a gyár vezetői és dolgozói milyen, módon és mennyire rugalmasan Igazodtak az új követelmé­nyekhez, miként bővítették termékválasztékukat, mit tettek a gazdaságosság növelése, piaci lehetőségek jó kihasználá­sa, végső soron a nyereség emelése érdekében. A múlt évi erőfeszítések eredményeként elért 55 millió forint nyereség az idén 4,3 százalékos bérszínvonal-emelést tesz lehetővé. Befejezésül felsorolta azokat a legfontosabb intézkedéseket, amelyeknek jó végrehajtása hozzájárul az idei 2,6 százalék­kal nagyobb termelési és gazdálkodási terv teljesítéséhez. Csongrády Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitikai agitá- cióban az alapvető célok nem változtak, az 1981. évi fel­adatok megértetése és elfogadtatása azonban az agitációs és propagandamunkában is a tartalmi munka további ja­vítását követeli meg. Ebben az esztendőben más módon kell megközelíteni az alapvető követelményeket, a célok eléré­séhez vezető utat, s mindenkor a leglényegesebb kérdések­re kell Irányítani a figyelmet, illetve válaszolni. A gazda­ságpolitikai agitációs és propagandamunkával, a politikai és ideológiai tevékenység során továbbra is párt iránti bi­zalom erősítését, a dolgozók tettrekészségének fokozását szükséges segíteni. Részletesen szólt még az emberi ténye­zők szerepéről, annak konkrét, kézzelfogható tennivalóiról,' majd módszertani kérdések taglalásával zárta felszólalását. Dr. Dósa Ferenc, a rétsági járási pártbizottság első tit­kára, a járás üzemeiben és termelőszövetkezeteiben bekö­vetkezett előnyös fejlődésről, a gazdálkodás változásairól szólt, majd részletesen és sokrétűen bizonyította, milyen irá­nyításbeli zavaró momentumok, kedvezőtlen szemléletek, a felkészültség részleges hiánya zavarta a Romhány III. ter­melésfelfuttatását. Szőcs Gyula, a FŰTÖBER nagybátonyi gyáregységének igazgatója a múlt évi munka tapasztalatai után arról szólt, hogy milyen körülmények között oldják meg az idei feladatokat. "Zsuffa Miklós, a párt megyei vég­rehajtó bizottság tagja, a Nógrádi Szénbányák vezérigazga­tója a széntermelésben való lemaradás okait magyarázta, majd utalt a tennivalókra, közölte Azokat az intézkedése­ket, amelyeket január 1-ével az önállóvá lett vállalat ered­ményes működése megkíván. Devcsics Miklós, a párt megyei végrehajtó bizottság tag­ja, a megyei tanács elnöke, az 1980. évi tevékenység alapján a hatékonysági követelmények tükrében három csoportba sorolta a megye termelő-, gazdálkodó egységeit. Az elsőben vannak azok, amelyek az új közgazdasági környezetben is növelték termelésüket és a nyereséget. A másodikban azok foglalnak helyet, ahol ugyan csökkent a termelés, de a ter­mékszerkezet-váltás stb. nyomán nőtt a nyereség. A har­madikba azok sorolhatók, amelyek nem feleltek meg a kö­vetelményeknek. A nyereséges gazdálkodáshoz vezető fő fel­adatokat, a növekvő és gazdaságos exportban, a fajlagos anyag- és energiaköltségek jelentős csökkentésében jelölte meg. Tájékoztatta a jelenlevőket az 1980. évi tanácsi pénz­eszközök felhasználásáról, az 1981. évi lehetőségekről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom