Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)
1981-01-07 / 5. szám
Lánchídi séta Budapest nem csak főváros, hanem az ország földrajzi középpontja is, egyebek köisött im\en számítjuk az utak távolságát. AZ OROSZLÁN NYELVE A nulla kilométernél, a Clark rÁdám téren, a Várhegy előtt megállva az ország első dunai hídjára látunk. Legendás híd ez. Gyermekkoromban talán az első modern „horrormesét” a Lánchíd oroszlánjáról hallottam. E történet ekképoen szólt, hogy amikor a hidat fölavatták, az építő azt mondta, ha bármi hibát találnak, ő a folyóba vett magát. S valaki azt vette észre: az oroszlónszobroknak nincs nyelvük, A munkája tökéletlensége miatt elkeseredett alkotó öngyilkos lett.,. Ennek a történetnek azonban sokkal több a gyengéje, mint a láne- hídi oroszlánnak. A híd ugyanis 1840. november 20-án nyílt meg — az oroszlánok ellenben csak 1852-ben készültek el. A híd építésze, Clark Adám 1866-ban halt meg — az oroszlánokat viszont Mar- schalkó János szobrász készítette. (Ö egyébként 1819-ben született és 1877-ben halt meg!) Ennél a történetnél sokkal kellemesebb volt az a sláger, ami a háború, sőt az újjáépítés után járta a híd centenáriuma Idején. Ebben- a szívét kitáró szerelmespár „a megszépült új Lánchídon” ment „a boldogság felé”. A* előző történet és ez a dalocska tehát évszázados hídtörté- netet ível át... AZ EG YEN JOG OS AO ES A HID | A Lánchíd 380 méteres folyamszélességet ível át a mederben álló két pillér kapuzatán átfűzött láncokra függesztve. A Pest és Buda közötti állandó híd építésének a gondolata már a XVIII. század vége felé fölmerült, de még sokáig csak a tavasztól télig álló hajóhíd (s ha a folyó erősen befagyott, szalmával erősített „jéghfd”) kötötte össze a két partot. A reformkor küszöbén már több terv is született a hídépítésre — 1823-ban Banitz György hadmérnöké, két évvel később Szvoboda Jánosé, 1828-ban Trattner Károlyé, azután az „ördöglovas” gróf Sándor Móric kérésére Brunei angol mérnöké —, de csak Széchenyi István kezdeményezése vezetett eredményre. ö 1832-ben' létrehozta a Hídegyesületet, kijárta József nádor támogatósát, és szívós érvelő, népszerűsítő munkával elérte, hogy a társadalomnak mondhatni az egésze magáévá tette az Ügyet, mint az ország javát szolgáló, s Pestet és Budát egy fővárossá összekötő létesítményt. E A Lánchíd. tekintetben különösen jelentős állomás volt az 1836. évi országgyűlés, amelyen azt is sikerült a megyék, a nemesség képviselői részvételével törvénybe foglalni, hogy „híd- vámot kivétel nélkül mindenki fizetni tartozik”, tehát a nemesek is, akik nem adóztak. Így lehetett biztosítani, hogy érdemes legyen pénzt befektetni, mert az megtérül. SZÜLETÉS ÉS ÚJJÁSZÜLETÉS 1838. szeptember 27-én kötötték meg a szerződést „két oszlopú, minden célra és teherre számított, s így a szakadatlan közösülésre (értsd: közlekedésre) alkalmas” híd megépítésére. A szerződés szerint az építtető részvénytársaság 78 évig szedheti a vámot, aztán a híd „a Nemzet tulajdona” lesz. William Thierney Clark angol mér- nö'k (nem rokona a kivitelező. ugyancsak angol Clarknak) tervei szerint 183B-ben megkezdték a munkálatokat, három évvel utóbb, augusztus 24-én a pesti parton ünnepélyesen lerakták az alapkövet. * Történelmünk sajátos fordulata. hogy a nemzeti haladás és függetlenség lendületében létre hívott híd csak több mint három hónappal a szabadságharc bukása, Görgey fegyverletétele, továbbá alig másfél hónappal Batthyány Lajos volt miniszterelnöknek, s az Aradon elítélt honvédtábornokoknak a kivégzése után, 1849. november 20-án nyílt meg. A 78 évnél előbb, még 1870-ben állami tulajdonba került. Több mint száznegyven éves fennállása alatt sok minden módosult, cserélődött rajta. Acélszerkezetét először még az első világháború előtt cserélték ki nagyobb teherbírásúra, egyúttal a pályaszélességet is növelve 540-röl 645 cm-re. A két háború között a pesti hídfőnél a közúti aluljáró készült el. S amikor a második világháború után újjáépült, a pillérkapukat is szélesebbre építették föl a korábban megnövelt, 645 cm-es pályaszélességnek megfelelően, hogy két autóbusz jól elférjen egymás mellett. Az újjáépítés a hídavatós centenáriumára fejeződött be: 1949. november 20-án adták át a forgalomnak az újjászületett Lánchidat. Azóta 1973-ban került sor a forgalom lezárása mellett a tüzetes átvizsgálására és időszakos felújítására. N. F. Közös tető alatt Pásztori tarján! fiókjaként. Ez egymástól év után megszűnt, Helyette önálló előadó (közéleti élet, rendezvényi előadó) végzi a munkát. Persze, a lényegen ez nem változtat: az intézmény ma is helyet ad a névadóknak, esküvőknek. Két évig a színháztermet tornateKözös lónak túrós a háta — vallja a szólás. Saját példákkal bőven szolgálhatnak azok, akik társbérlőt kaptak avagy albérletbe kényszerültek — nehéz súrlódások nélkül megúszni a kényszerű kö- zosködést. Hogy néz ki ez egy közművelődési intézmény gyakorlatában a bosszúságok, nehézségek mellett nem hoz-e előnyt Is — erről beszélgettünk Beeső Károly igazgatóval, a pásztói Lovász József Művelődési Központban. — Kezdjük az elején: egy házat „be kell lakni” — veszélyes. ha nincs semmiféle csoportélet, nyüzsgés, csak a nagy rendezvények. A felépítés utón nálunk adott volt, hogy ide került az MHSZ rádiósklubja, a zeneiskolai fiók, a nagyközségi pártalapszerve- zet irodája, az egyik helyiségünkből klállítőtermet alakítottunk ki, a könyvtárral közösen folyóirat-olvasót hoztunk létre, kézikönyvtárral. Megindult tehát az élet — de jöttek a konfliktusok is. Nem nehéz elképzelni: a legzavaróbb albérlő a zeneiskola, a muzsikálás hangjai szinte lehetetlenné teszik, hogy más jellegű program is folyjék egyldőben az épületben. Milyen megoldást találtak? A korábban igazgatói lakás céljára szolgáló szomszédos két és fél szobás, konyhás házat biztosították (átmenetileg) erre a célra. Az MHSZ- klub, a pártszervezet később saját helyére költözött, a nagyobb kiállítások rendezésének feladatát a helytörténeti múzeum vette át. Ám újabb albérlő jelentkezett: családi ünnepeket szervező irodát nyitottak, a salgóremnek használták — ez a kondícióterem belépésével ért véget. De az Iskola ma Is kap helyet a művelődési központban, a tanteremhiány enyhítése érdekében a felnőttoktatást szolgáló teremben elhelyeztek egy osztályt. — És a TITt Vagy ez a belső, tartalmi munkához tartozik, nem „idegen”? — Amikor az önálló nagyközségi TIT-szeVezet megalakult, lehetőség nyílt TIT- klub létrehozására. A berendezést a megyei TIT finanszírozta. mi egy helyiséget ádtunk hozzá. És természetesen a tagság számára a programok szervezésében is volt szerepünk. Először csak a TIT-tagoké volt a klub, de bebizonyosodott, hogy nem jó így leszűkíteni a kört — több- rendeltetésű helyiség lett be1 " lőle. Fontos cél, hogy eszkö. zeinket minél jobban kihusz; Szovjél filmesek LEONOV Amikor először találkoztam Jevgenyij Leonovval a szálloda előcsarnokában, akaratlanul is elmosolyodtam, mert eszembe jutottak a Vadállatok a fedélzeten, a Ragyogj. ragyogj csillagom agyafúrt mozigépésze, a Prémium brigádvezetője és sok más szerep. Leonov komolyan rámnézett és ezt kérdezte: Do you speak English? S mikor én buzgó yesszel válaszoltam, ő elgondolkodva így folytatta: Á, ja nyel — és széttárta kezét — Hm! — ez van. Ez valóban Leonov volt. Mór a második napon tréfásan mesélte, hogy a lányok megfordulnak utána az utcán. Hát igen, a népszerűség! Leonov büszkén fürdik benne. Filmjei révén a Szovjetunió egyik legismertebb színésze lett otthon és külföldön egyaránt. Több nemzetközi díjat nyert, tavaly a legjobb férfialakítás díját kapta az Őszi maratonban játszott szerepéért. Népszerűségét — Kerek arcú. kövér, kedves... mint elmondta — kétségtelenül a filmeknek köszönheti, de színésszé a színház tette. A színpad ad igazi lehetőséget ahhoz, hogy a művész kibontakoztassa önmagát, hogy szívós munkával felszínra Sózza tehetségét. A filmezés mellett most is állandóan fellép a moszkvai Lenini Komszomol Színházban. Leonovot általában komikus színészként ismerik, s ő maga is mosolyogva jegyzi meg: alacsony vagyok, kövér és kerek arcú — nem egy Don Juan-típus. Ezzel együtt határozottan elutasítja az általánosítást. Joggal, hiszen számos drámai szerepben láthattuk nagyszerű alakítását. Az Őszi maraton budapesti díszbemutatója előtt szólt néhány szót a közönségnek, ám szerényen nem saját magáról, hanem a film rendezőjéről, a grúz származású Danyelljáról beszélt. De abban, hogy a fanyar humorú grúznak ilyen tökéletes mai vígjátékot sikerült készítenie, nagyon sok köszönhető Leonov játékán:)#. Erről a film közben győződhettünk meg. Kozma Ilona Az élet riportere... Csendes jubileumot ünnepel egy nagy csendben dolgozó filmrendező. Csőke József, megannyi nagydíjas film alkotója, az ismert kisfilmes művész nemrég ünnepelte filmes pályafutásának harmincadik évfordulóját. Az örömbe némi üröm vegyül, a művész betegsége miatt fél évig nem forgathatott filmet. — Iszonyúan nehéz időszak volt — kezdi a beszélgetést — Forgatás nélkül nem tudom elképzelni az életemet. Kétszázötven film és körülbelül ötezer filmhíradós anyag után ezt talán senki sem furcsálja.... — Hogyan kezdődött a pályafutása? — Pedagógus voltam, de a filmezés mindig igazgatott Aztán jelentkeztem a Magyar Filmhíradónál és alkalmaztak, Azóta Is ott dolgozom. Megbecsülnek, szeretnek. A filmezés szerintem olyan, mint az első szerelem. A legcsodálatosabb .dolog a világon. — Harminc tv mérlegét nehéz 'megvonni. De mire cm* lékszik a legszívesebben? — Nyolcvanhárom országban jártam eddig, ez körülbelül ötszáz utat, ötszáz forgatást jelent. A kétszázötven film közül a Hegedűs Csabáról szóló Visszatérés volt a legsikeresebb, hét nagydfjat nyert szerte a Világban. A sokak által ismert Margitka című alkotásom négy országból hozta el az első díjat. — Talán ez a két film a legkedvesebb? — Az tegyen rá megjegyzést, aki ennyi filmből köny- nyen kiválasztja a legkedvesebbet. Tanácstalan vagyok. Minden filmemet szeretem, persze ezt a kettőt is, De, ha kiemelném a többi közül, akkor igazságtalan lennék, például a „Pedig” cíművel, amely a viszneki cigány orvosnőről szól, — A nézők elsősorban sportfilmjeire emlékeznek... — Pedig csináltam mindenféle filmet, Azért örülök a megjegyzésének, meri, a sport a kedvencem. — Elfogult-e valamelyik sportággal szemben? — Többfelé osztom a vonzalmamat Kajak-kenu, súlyemelés, torna, birkózás, ökölvívás, — A focit kihagyta... — Nem hagytam ki. Egykor éltem-haltam érte, filmeztem, ahol lehetett, De ott voltam Marsellleben, a rossz emlékű csehszlovák-magyar VB-selejtezŐn. Valamennyi gólt megörökítettük, a vergődéssel. szégyenkezéssel együtt. Azóta nem forgattam futballmérkőzésen! És már nem Is fogok.... — Filmjeiben a zenei aláfestésnek kiemelkedő jelentősége van.,. — A zenének és a ritmusnak komoly szerepet tulajdonítok A zenei szerkesztő az egyik legfontosabb partnerem. De a legfontosabb mégiscsak az operatőr. Négyükkel dolgoztam végig a harminc évet: Drahos Kálmán, Farkas Kálmán, Fehérvári Tamás és Fifilina József. — És ha közülük választani kellene? — Akkor Fifilina. Olyan partner, akivel felesleges előre konzultálnom, úgyis azt fotografálja, amit én szeretnék. Mexikóban például szerettük volna lefilmezni a piramisokat, csak éppen ez tilos. Motorhibát színleltem, kulcsot, szerszámot kerítettem, s mire újra meghúztam a cselesen meglazított csavarokat, Fifilina végzett a forgatással. — Mennyi ideig tart általában egy-egy film elkészítése? — Változó. Az átlag negyven nap. de forgattunk mái hat hónapig is, egyszer pedig mindössze három napolt vett igénybe. — A legizgalmasabb? — Hadd említsem inkábba legbizonytalanabbat. Amikor Hegedűs Csaba balesetet szenvedett, a negyedik napon már forgatási engedélyt kértem az orvosoktól. Akkor még fogalmam sem volt arról, lesz- e egyszer ebből film. Csak valamiféle / megérzés tartott ott. Aztán másfél éven át. havonta forgattunk nnyagot és amikor Csaba eldobta a mankót. akkor tudtam, hogy nyertünk. — Másfél év munka 18 percért... — Tudja mtért tetszenek' Michelangelo szobrai? Mert nincs rajtuk semmi felesleges, .; — Sohasem gondolt arra, hogy egyszer majd egész estét betöltő játékfilmet készít? — Gondoltam Is, hívtak is. Többször. Aztán mégsem mentem. Hiszek a klsfllmek- ben. Szerintem egy Jó novella többet ér, mint egy közepes regény. Értse «t filmes nyelven... — Életpályáját, hogyan jellemezné — röviden? — Riporter voltam. Az élet riportere... Jakab József BŐR CSŐK MÁRIA: Faiskolában — Mit mocorogsz, édes fiam, gyökerezz már földbe! Faszesst ivott ez a fasor, attól ilyen görbe? Kezdjünk nótát szép , fahangon rajta; egy-két-három! Aki nekem fapofát vág, azonnal kivágom. náljuk, jól gazdálkodjunk a meglevő lehetőségekkel. Ilyen a terem, a felszerelés és az érdeklődő emeberek csoportja is. — Nem esett még szó azokról, akik évente egyszer-két- szer „bérlik" a nagytermet,,. —- Az együttműködési szerződésünk alapján a nagyobb üzemi, vállalati rendezvényeket — zárszámadó- és küldöttközgyűlést — itt tartják. Ez természetes — persze, az lenne a jó, ha minél kevesebben lennének olyanok, akik csak ekkor jutnak el a házba, ha nemcsak papíron lenne telt ház egy-egy előadáson, többen járnának a szocialista brígádvezetők klubjába is. — Elég sok kiscsoportjuk van. Hogyan sikerült mindegyiknek helyet találni? — Az iskolákkal egyeztettük a „menetrendet”: egyik fixpont a hétfő, amit felnőttnapnak tartunk meg. Ami fejtörést okozott: jói szétosztani a színpadigényes csoportokat, hogy ne zavarják egymást a próbákkal, felkészüléssel. A zeneiskola is még két napon itt működik, a bábosok, az irodalmi színpad, a citeraegyütíes, a táncosok váltakozva kerülnek a színpadra. Sokszor „teljes üzem” van nálunk, üres szoba nem akad. Ez végül is olyan panaszkodás, ami már-már dicsekvés is lehet. Hiszen csak örülni lehet annak, ha sokféle tevékenységet kell koordinálni! Az albérlet, társbérlet pozitív hatása megmutatkozhat abban, ha együttműködésre serkent, a közművelődés társadalmi bázisát növeli. Közönséget és közösséget egyaránt teremthetnek a kiscsoportok, a klubok és ló dolog az Is, hogy idesjoktatják a tanulókat. Pásztón a nagyközségi tanács (az Intézmény fenntartója) évek óta arra törekedett, hogy csak átmeneti megoldásként használják funkciójától eltérő célokra a művelődési központot, ne legyenek tartósak a tartalmi munkát akadályozó kötöttségek. Abból pedig nem kár. hanem haszon születik, ha az eszközöket jól kihasználják. Ahogyan az egykor zártkörű TIT-klubból sokren- dettetésfl helyiség lett, ugyanúgy az egész ház otthont adhat sokféle művelődést, szórakozást nyújtó formának. Erre törekednek a pásztóiak —- egyre több sikerrel. G. Kiss Magdolna
