Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)
1981-01-31 / 26. szám
Zene» programok a Nógrádi Sándor Múzeumban Jazz, kórusmuzsika, kamarazene Megyénk múzeumai hosz- Trió. Szívesen emlékezhetünk rádi Sándor Múzeumban, szabb idő óta változatos esz- a balassagyarmati, a salgó- együttműködve a zeneiskoláközökkel veszik ki részüket, tarjáni és a nagybátonyi ze- val, bővítve a kis együttesek többi között, a megye zenei neiskola tanárainak bemu- koncertlehetőségeit is. Egy- ismereteket gazdagító törek- tatkozásaira is. Többnyire a egy korszak, irányzat, vagy véseiből is. Zenei művelődési múzeum dolgozóira, a múze- téma rendszeres bemutatá- programjaik figyelmet kel- umbarát-körök tagjaira ala- sára gondolnak ,a szervezők, tenek, vonzóak a közönség pozva 1979-ben Szécsényben Ugyancsak havi egy alka- számára, sajátos atmoszfé- megalakult, s eredményesen lommal kórusmuzsika lesz a rával bírnak- A múzeumi ze- működik az ALBA kórus. múzeumban, a megyében mű- nei rendezvények célja, hogy Az új körülmények között a ködő, létszámban nagyobb kó- gazdagítsák és színesítsék salgótarjáni Nógrádi Sándor rusok mutatkoznak be, a közművelődési tevékenysé- Múzeumban is dicsérendő tö- múzeumi kiállítótermek lehe- güket, elmélyítsék a múzeu- rekvés irányul arra, hogy a tőségeire építve. A Vasárnapi írnokhoz való kötődést és a modern környezet lehetősé- kórusmuzsika először márci- múzeumi élményt, újabb ér- geit kihasználva, közműve- usban csendül fel. deklődőket vonzzanak fala- lődési tevékenységüket to- Nyári szabadtéri koncerte- ik közé- vább erősítve, sokrétű prog- két terveznek Nyáresti muzsiRégóta hagyomány példá- ramot kínáljanak a különbö- ka címmel júniusban és júli- ul, hogy a múzeumi tárlatok ző érdeklődésű közönségre- usban, együttműködve a me- megnyitásán, a múzeumi és tegeknek, hogy ily módon is gyei művelődési központtal. S műemléki hónap rendezvé- jelen legyenek Salgótarján téli zenei eseményekre isszá- nyein rendszeresen szerepel- kulturális életében. Ez a tö- míthat a közönség, nek a megye legjobb előadói, rekvés változatosabbá teheti A múzeum művelödési-ze- a salgótarjáni pedagóguskó- a megyeszékhely kulturális nei programja februárban in- rus, a bányászkórus- Nemrit- életét, gazdagíthatja a „kul- dúl. A kamarazenei soroza- kaság az sem, hogy országo- turális kínálat” esetenként tot négy részből álló jazz- san ismert előadóiművészek nem éppen gazdag válasz- koncerttel kezdik- Márciusig (Dévai Nagy Kamilla. Vitay tékát. Céljuk az is, hogy a havonta egyszer, minden hollóiké stb.) is közreműködnek múzeumi kiállításokon túl a nap első keddjén a Salgótar- ilyen alkalmakkor. különféle események,és ren- jáni zeneiskola tanáraiból A múzeumi hangversenye- dezvénysorozatok révén vál- szerveződött trió ad elő mokít — elsősorban a szécsényi toz.atosabbá tegyék szolgál- dern jazzmuzsikát- Az első Kubinyi Ferenc Múzeum kéz- tatásaikat mind a múzeum- koncertet február 3-án dél- deményezésére alapozva — barátok, mind pedig az al- után hét órakor tartják Ko- folyamatosan és a múzeumi kalmi, egy-egy téma, vagy runk zenéje a jazz címmel a tevékenységhez illően ren- műfaj iránt érdeklődők szá- Nógrádi Sándor Múzeumban- dezik meg. így például a mára. Ezért tudományos, Közreműködik Caál Gaszton múzeumok emlékezetes ese- ismeretterjesztő és művé- (zongora), Béres Tibor^ (gitár) ménye volt a karácsonyi kó- szeti programjaikban zenei és Benkő Róbert (bőgő). Az rusmuzsika keretében a Ma- eseményeket is terveznek. érdeklődőket kellemes körgyar Rádió gyermekkórusá- így például, tervek szerint, nyezetben színvonalasnak nak szereplése,, a hangverse- havi egy alkalommal kama- ígérkező muzsika várja, nyék között a Magyar Barokk ramuzsika szól majd a Nóg- — t — A stilizált díszleteket szeretem Barta László díszlettervező portréja Impozáns általános iskolát vehetnek birtokukba február másodikán a diákok Salgótarjánban, a Beszterce-lakótelepen, ahol régi igényt elégítenek ki a létesítmény átadásával. Az építészetileg megnyerő intézmény — melyben 16 tanterem kapott helyet — újszerű, a megyében eddig nem alkalmazott CLASP technológiával készült. Remélhetőleg az oktatás feltételeinek is optimálisan megfelel. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei már átadták a helyüket, az osztálytermek, az étterem és egyéb helyiségek bútorokkal való berendezése zajlik a napokban — kulcsár — A televíziós díszlettervező szerényen a háttérben marad. Ám munkája nélkül a műtermekben egyetlen tévéműsor sem képzelhető el. — Kisgyermek korom óta szerettem rajzolni —, mondja Barta László. — Tanárom biztatására komolyan kezdtem foglalkozni a képzőművészettel. Előbb szakkörben majd a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban. Építész vagy díszlettervező szerettem volna lenni. Mint látható az utóbbinál kötöttem ki. — Színházi díszlettervező akart lenni? — Inkább a színház vonzott, de végül itt horgonyoz- tem le. Az iparművészeti főiskolán színházi díszlettervezést tanultunk, de szakmai gyakorlatra járva többször is megfordultam az akkor startoló Televízióban. Diplomám megszerzése után színháznál kezdtem a pályát, a Fővárosi Operett Színházban voltam szcenikus gyakornok egy évig. Itt ismertem és szerettem meg a színházi világot. Mégis, amikor a Televíziónál lehetőség kínálkozott azonnal „átpártoltam.” — Színházi álmok után a televízió? — Gyorsan megszerettem a televíziózást. Szokatlan új műfajok, új módszerek! Sok változatos feladat! Kell ennél több egy fiatalembernek? A színházról azért ma sem mondtam le egészen. Kezdetben úgynevezett kis műsorokat csináltam. Vetélkedőket, stúdióbeszélgetéseket. Ezek nagyon jó előtanulmányokat jelentettek a későbbi komolyabb feladatokhoz. filmszerű, realisztikus játékok kerültek előtérbe. — Vezető díszlettervező a titulusa, ez mit jelent? — Ez megtisztelő cím, eredményeim és az itt eltöltött idő alapján. Emellett egy kis cső-" port munkáját is figyelemmel kísérem, próbálom tanácsaimmal segíteni őket. — Mennyire tartja maradandó értéknek a munkáját? — Húsbavágó kérdés! Az ember olykor úgy érzi elérkezett valahová, maradandót csinált. Csakhogy sajnos, az esetek többségében a műsort legfeljebb kétszer-háromszor mutatja be a televízió. A díszlet művészi értékéből nem hiszem, hogy ez levonna bármit, csak éppen kevésbé értékelik, mint más művészeti alkotást. Ez fájó pontunk! — Mennyire tölti ki alkotókedvét a munkája? — Voltak sikermunkáim: A fekete Mercedes utasai; A professzor a frontra megy; A kínai krétakör; Rita vagy a Felelet.. i Mégis, kicsit úgy érzem sok a hasonló jellegű munka. Kevés az igazán élvezhető „csemege”. Sok esetben nincs is elegendő időnk kidolgozni a díszleteket, kevesen vagyunk, és a technológiánk, szervezettségünk is hagy maga után némi kívánnivalót. Ezért időnként felébred ben-v nem a vágy: magamnak fessek, rajzoljak. És olykor átruccanok egy-egy színházi tervezésre is. így már egész embernek tudom magam, de azért még sokat várok-a pályámtól. — És, mint magánember? — Nős vagyok, fiam harmadikos gimnazista. Imádom a természetet, a sportokat, az utazást, az evezést... S nemcsak a látványt szeretem megkomponálni, de az ízeket is a konyhában, vagyis főzni. sz. b. Gonc/o/atok Minden embernek egyformán vannak igényei, de az intelligens emberek ezeket elfojtják, vagy eltitkolják. Éppen ezért van az, hogy az ostobák látszanak igényeseknek. (Gilbert Cesbron) Ha az emberek csak okos dolgokat mondanának, sokan elfelejtenének beszélni. (Karol Bunsch) A tyúk számára a tojás annak a megoldása, hogy újabb tyúk születhessen. A tojás számára viszont a tyúk csupán egy újabb tojás létrejöttének a lehetősége. (Samuel Butler) Amikor az lett belőle, ami akart, megértette, hogy túl sokat akart. (Lee) Környezetvédelem a Szovjetunióban A Szovjetunióban több mint 10 000 megfigyelőállomás vizsgálja a bioszféra állapotát, amelyek egyúttal azt is megállapítják, hogy az ember milyen mértékben befolyásolja az élő környezetet. A BAM körzetében és más olyan területeken, ahol jelentős átalakításokat hajtanak végre, a jelenlegi ötéves tervidőszakban, tehát 1981- től kezdve közel 200 új megfigyelőállomást létesítenek. A kutatók figyelik a levegő tisztaságát, az erdők és a mezőgazdasági növények állapotát, növekedését, a legelők fűtakaróját, meghatározzák a talaj nedvességtartalmát, a folyók és a tavak vizének összetételét. A legtávolabbi szovjet északon, a közép-ázsiai sivatagokban, a Pamir hegységben és más, gyéren lakott és nehezen megközelíthető területeken az ilyen munkákat főleg az automatikus meteorológiai állomások segítségével végzik el, amelyekből körülbelül 400-at létesítettek. — Első sikere? — A Világirodalmi Magazin sorozata volt. Furcsa, elvont világot teremtettünk a műteremben, csak a legszükségesebb díszlet- és kelléktár- gyakkal, amelyek szinte szimbólumként jelentkeztek egyes daraboknál. — Mit tervez legszívesebben? — Leginkább azokat a darabokat kedvelem, ahol lehetőség van az absztrakcióra. Az elvont, stilizált díszleteket szeretem, mert nagyobb erőpróba elé állítanak és lehetőséget kínálnak arra, hogy saját énemből is többet adjak. Sajnos az utóbbi időben mintha csökkenne az ilyen darabok iránti érdeklődés. Inkább a Traianus oszlopa tarkán virított A márvány megcáfolta régi nézeteinket az ókoriakról. A természetes árnyalatú fehér, vagy legalábbis világos márványt mindeddig az ókori emberek választékos művészi ízlése bizonyítékaként fogadtuk el, azokét, akik lenézték a rikító tarkaságot. A rómaiak az építményeikkel kapcsolatos állítólagos finy- nyásságukról voltak híresek- A császárság korában (ie I—V. sz.) keletkezett építmények vizsgálata azt eredNÓ6RAD - 1981. januái 31., szombat ményezte, hogy a régi építmények nemes fehér színe egyáltalán nem volt alkotóik szándéka szerint,% hanem az évszázadok során az idő vasfogának következménye. Amikor nemrégiben Rómában egy sor műemlék épület felszínét vegyileg és mikroszkóppal megvizsgálták, a koszés az időjárás ráhordta réteg között és alatt antik festés nyomait találták. Arany, kék és piros volt a kedvenc szín, amivel a márvány fehérségét elfedték. így például a Traianus oszlopán körbe te- keredő, hatalmas, mintegy 20U m hosszú fríz relief alakjai tarkára be voltak festve, va háttér arany volt. Ugyanez vonatkozik Hadrianus oszlopára, valamint azokra a diadalívekre, amelyeket Titus, Septimius Severus és Marcus Aurelius állíttatott a győzelme tiszteletére. A szakemberek kijelentették, hogy a rómaiak nemcsak esztétikai okokból festették be az építményeiket, hanem azért is, hogy a környezet ártalmaitól megvédjék őket. A görög és római szobrokon a festés nyomait már hosszú ideje felfedezték, de a szakemberek körein kívül ez keveseket érdekelt. Durov állafszinháza A szovjet gyermekek előtt jól ismert, Vlagyimir Durov- ról elnevezett állatszínház épülete szűkké vált az állatok és a nézők számára egyaránt. Vlagyimir Durov állatszelídítő, s egyben zoopszi- chológiával foglalkozó tudós 1912-ben alapította a színházat. Most Moszkvában a Béke sugárúton új épületben kapott helyet a világ egyetlen állatszínháza. A nézőtér 450 főt fogadhat be. Egyetlen szokványos színházban. sincs annyi kisegítőhelyiség és próbaterem, mint éppen itt. A vízi állatok részére néhány medence áll rendelkezésre. Az igazgatói posztot Durov unokája, Na- talja Durova, a Szovjetunió érdemes művésze tölti be. íOLDOG SZÜLETÉSNAPOT rumli Színes magyar film, készült 1980-ban a MAFILM Objektív Stúdiójában. Irta: Fényképezte: SZÖRÉNY REZSŐ és ANDOR TAMÄS VÁMOS MIKLÓS Rendezte: SZÖRÉNY REZSŐ Főszereplő: ESZTERGÁLYOS CECÍLIA Szereplők: Balázsovits Lajos, Bálint András, Bodnár Erika, Balázs Péter, Pap Éva, Vajda László, Szumrák Vera és Dózsa Imre. Megyei bemutató február 2—3 és 4-én a salgótarjáni November 7. Filmszínházban. „John Huston amerikai színész-rendezőhöz fordulok azzal a kérdéssel, hogy el tudja-e képzelni, hogy itt, Kelet-Euró- pában, Magyarországon él egy vidéki színésznő, akinek az volt és még ma is az az álma, hogy Marilyn Monroe legyen belőle?... És hogy ez betölti a lelkét, ennek a megszállottja lesz? Mr. Huston (aki Marilyn Monroe első és utolsó filmjét rendezte): Mindennapos dolog, sokszor előfordul. Mindenütt a világon. Az USA-ban is. Sok lány képzeli magát Marilynnek. Az ő képe lebeg előttük. Csak egyben tévednek: Marilyn önmaga volt. Ők nem vállalják magukat. Mások szeretnének lenni.” (Részlet a filmből)
