Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám

Interjú terroristákkal « Meddig enged az olasz kormány? Ä L’Espresso című hetilap legutóbbi számában a „Vörös Brigádok” terrorszervezettel készített interjút közölt: Ma­rio Scialoja újságíró 54 kér­dést tett föl a terrorszervezet meg nem nevezett képviselői­nek, és idézte „politikai” vá­laszait. Az újságíró részleteket ismertetett abból a jegyző­könyvből is, amelyet a terro- risták készítettek az elrabolt D’Urso főbíró „kihallgatásá­ról”. Az olasz hatóságok Scialoját és egyik kollégáját, Bultrinit letartóztatták. Azzal vádolják őket, hogy közreműködtek a terroristák „politikai” néze­teinek terjesztésében, ahe­lyett, hogy segédkeztek volna elfogásukban, leleplezésükben. A letartóztatottak a „sajtó- szabadságra” hivatkozva vé­dekeznek. Interjújukban a „Vörös Bri­gádok” a kapitalista államha­talom ellen harcoló fegyveres' szervezetnek tűntetik fel ma­gukat és kiemelik szerepüket Aldo Moro elrablásában és meggyilkolásában. D’Urso fő­bíróról szólva közük, hogy készek szabadon engedni, ha az olasz kormány teljesíti köve­teléseiket: bezáratja a szigo­rúan őrzött börtönöket és szabadon ereszti terrorista társaikat akiket „meghurcolt proletároknak" neveznek. „Harcos kommunista párt­nak” tartják magukat és szembeállítják céljaikat a „burzsoáziának behódolt Olasz Kommunista Párt” cél­kitűzéseivel. Nézeteikről meg­állapítható, hogy szöges el­lentétben állanak az olasz munkásosztály, a demokrati- küs erők érdekeivel, kereszte­zik a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom tö­rekvéseit, szélsőségesen szov­jetellenesek. A L’Unita, az OKP lapja vasárnap a terrorizmust elem­ző cikkében rámutatott, hogy a kormány politikai hibákat halmoz egymásra: tehetetlenül viselkedik, amikor erélyesnek kellene lennie, sötét alkudo­zásba bocsátkozik, ahelyett, hogy a terrorszervezet felgön­gyölítésére törekedne. „Ahe­lyett, hogy sarokba szorítot­ták volna a terroristákat, új teret biztosítottak nekik” — állapította meg a kommunis­ták lapja Pecchioli szenátor, az OKP vezetőségi tagja a L’Unitának adott nyilatkozatában a For- lani-kormány „súlyos felelős­ségéről” beszélt. (MTI) Szovjet tiltakozás A Szovjetunió hágai nagy­követsége vasárnap eljuttatta a holland kormánynak azt a jegyzéket, amelyben a szov­jet kormány tiltakozását fe- zeji ki a múlt év december 30-án az Aeroflot amszterda­mi képviselete ellen elkövetett provokáció miatt A jegyzék rámutat, hogy az Aeroflot irodája elleni támadás követ­keztében tűz keletkezett és megsemmisült az iroda teljes berendezése Csak a szeren­csének köszönhető, hogy em­beréletben nem esett kár. Az épület elleni támadás köz­vetlenül azután történt, hogy a Szovjetunió hágai nagykö­vetsége tiltakozott a holland külügyminisztériumnál a né­hány nappal korábban a Szov­jetunió amszterdami kereske­delmi képviselete épületénél lezajlott .szovjetellenes tünte­tés miatt. A Szovjetunió elvárja, hogy a holland fél megtesz mindem szükséges intézkedést, amelyek segítségével biztosítja a hol­landiéban levő szovjet képvi­seletek és szovjet állampolgá­rok biztonságát, és megakadá­lyozza hasonló provokatív cse­lekmények megismétlődését A Szovjet fél követeli a bűnösök szigorú felelősségi-e vonását, az anyagi kár megtérítését — hangoztatja a szovjet kormány jegyzéke. (MTI) India ellen Pakisztáni-kínai provokációk Az indiai közvéleményt fo­kozódó aggodalommal töltik el Kína és Pakisztán arra irá­nyuló törekvései, hogy feszült­séget szítson a délnyugat­ázsiai térség államaiban. Pakisztáni ügynökök egy csoportjának az indiai D2sam- mu és Kasmír államban tör­tént behatolásával kapcsolat­ban közleményben fejezte ki aggodalmát az inklabi nemzeti konferencia nevű he­lyi párt vezetősége. N. K. Vaid, a párt főtitkára a doku­mentumban arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi idő­ben Pakisztán egyre többszőr sértette meg India határát. Pakisztán területének India elleni akciókra történő fel- használása Peking részéről részét képezi a kínai vezetés agresszív ferVétndR, 1 amelyék' veszélyeztetik a dél-ázsiai tér­ség összes államának biztonsá­gát és területi épségét — írja a New Wave című indiai heti­lap. A kínai vezetés — mutat rá a lap — igyekszik ürügyet ta­lálni arra, hogy növelje kato­nai jelenlétét Dzsammu és Kasmír állam Pakisztán által megszállt részében. A pekingi vezetőknek részük van abban, hogy erről a területről kéme­ket és diverzánsokat ddbnak át Indiába. Kína és Pakisztán fokozza nyílt katonai együttműködését, így például a közelmúltban a kínai hadsereg egységei részt vettek a Pakisztán északi ré­szén tartott hadgyakorlato­kon. További veszélyt jelent Kí­na részéről az is, hogy raké­takilövő állomásokat létesí­tett Tibetiben, növelte ott ál­lomásozó csapatainak létszá­mát és az ellenőrzése alá vont karakorumi utat katonai felszerelések Pakisztánba való juttatására használja fel — hangsúlyozza befejezé­sül az indiai hetilap. Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök vasárnap a Ti­mes of India című angol nyel­vű napilapnak adott nyilatko­zatában a Pakisztán és India közötti jobb megértés szüksé­géről nyilatkozott A minisz­terelnök-asszony szavainak súlyát megfigyelők szerint az támasztja alá, hogy Ziaul Hak tábornok, pakisztáni elnök né­hány nappal ezelőtt értésre adta: szeretne Indiába utazni, s „meg nem támadási szer­ződést” kötni Indiával. A tá­bornok ebbéli szándékáról Pa­kisztán indiai nagykövete nyi­latkozott Indira Gandhi ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az elmúlt években nem javultak az indiai—pakisztáni kapcso­latok, s még sok a tennivaló e téren. (MTI) Kissinger ismét pendlizik Hat országot érintő „nem hivatalos” közel-keleti körút­ja során szombaton este Egyiptomból Izraelbe érkezett Henry Kissinger volt ameri­kai külügyminiszter, akinek megfigyelők szerint valószí­nűleg szerepe lesz a Reagan- kormányzat közel-keleti poli­tikájának alakításában. Megérkezésekor adott nyi­latkozatában Kissinger értésre adta, hogy szerinte nem kell eltemetni a Camp David-i megállapodásokat: „nem a jelenlegi kedvezőtlen irányza­tok, hanem az aláírás óta el­telt időszak eredményei alap­ján kell megítélni a béketár- gyafásokat” — jelentette ki a volt külügyminiszter. Egy­idejűleg azonban közvetve el­ismerte, hogy most nem hoz­na semmilyen eredményt egy újabb egyiptomi—izraeli— amerikai csúcstalálkozó. „Rea­gan szempontjából most jobb lenne, ha külön-külön tár­gyalna az egyiptomi és az iz­raeli vezetőkkel” — mondot­ta. Nyilatkozatában Kissinger ismét állást foglalt az Egye­sült Államok afrikai és közel- keleti pozícióinak megerősíté­se mellett, amelyet — úgy­mond — „a Szovjetunió ter­jeszkedő politikája” tesz szük­ségessé. „Barátaink elbizony­talanodnak, ha nem lépünk fel a Szovjetunió politikájával szemben” — hangoztatta Kis­singer, aki Egyiptomban és Szomáliában — a kérdés ka­tonai vonatkozásairól is tár­gyalt vendéglátóival. A volt amerikai külügymi­niszter vasárnap tárgyalt Be­gin izraeli kormányfővel. Iz­raeli tárgyalásai után Szaúd- Arábiába, Ománba és Marok­kóba látogat el. (MTI) Pokolgép Nagy erejű pokolgép robbant vasárnap hajnalban a világ­hírű Chanel-cég „ párizsi ....di­vatházában. A merénylők a főváros szívében, az igazság­ügyminisztérium közelében emelkedő ötemeletes Chanel- épület ajtaja elé helyezték el fémdobozból, gázolajjal átita­tott rongyokból és robbanó­anyagból „barkácsolt” pokol­gépüket. A robbanást követően láng­ba borult az épület alsó szintje, a tűzoltók azonban gyorsan megfékezték a lángo­kat. A merénylet során csak az épület éjjeliőre sérült meg, az anyagi kár azonban je­lentős. (MTI) A kérdőjelek egész sora merült fel a január 20-án hi­vatalba lépő Reagan-kor- mány várható külpolitikájá­val kapcsolatban. A választ természetesen csak a Fehér Ház gyakorlati lépései adhat­ják majd meg Ügy tűnik azonban, hogy a nemzetközi feszültség egyik gócát, a Kö­zel-Keletet tekintve az új elnök már elvi döntést ho­zott Lényege az, hogy Rea­gan sem hajlandó visszatér- ti az izraeli—egyiptomi kü­lönbéke előtti korszak legpo­zitívabb eseményéhez, a gen­fi értekezlethez, vagyis a pa­lesztin nép önrendelkezési és államalkotási jogának elisme­réséhez. Ugyanígy mellőzi az érdekelt nagyhatalmak so­rában a Szovjetuniót, holott az — a realitás alapján — a rendezés és ezzel a tartós közel-keleti béke egyik ga­ranciája lehetne. A Camp David-folyamat voltaképpen az átfogó típusú rendezés ellentéte volt. Olyan Izrael és Egyiptom közötti különbéke, amely az USA stratérigaí érdekeit szolgália, s amely a palesztin problé­mát nem az államalakítás irányából közelíti meg, hanem legfeljebb valamiféle önkor­mányzatot céloz. E különal- ku politikai csődjét már a Carter-elnökség utolsó sza­kaszában elismerték. Begin Közel-Kelet Régi vonat — új vágányon? miniszterelnök vezetésével Izraelben a legagresszivebb jobboldali erők részéről még Szadat egyiptomi elnök na­gyon szerény és óvatos ön­kormányzati javaslatait sem fogadták el. Az izraeli— egyiptomi megbeszélés gya­korlatilag leállt. Szabad moz­gási lehetőségét tovább kor­látozta, hogy az arab világ — beleértve a konzervatív arab államokat — egységesen elutasította a Camp David-i különalkut. Végül az egyiptomi külpo­litika jóformán egyetlen irányba mozgott: mind job­ban integrálódott az USA stratégiai rendszerébe, s az országot támaszpontnak kí­nálta fel Washington részére a stratégiai láncból kihullott Irán helyett. A Reagan-ad- minisztrációt viszont izgatja, hogy az arab országok több­sége elutasítja Camp Dávid­ét. A republikánusok erőtel­jesen kötődnek a nagy ame­rikai olajmonopóliumokhoz, s így hajlamosak arra, hogy kevésbé egyoldalúan, az arab érdekek — és persze a saját olajérdekük — komolyabb NÓGRÁD - 1981. január 5., hétfő figyelembevételével szemlél­jék a helyzetet MÉGIS: CAMP DAVID? Ilyen előzmények után Rea­gan első számú külpolitikai tanácsadója, Richard Allen közölte a hivatalban levő kormánnyal és közel-keleti megbízottjával, Sol Linovitz- cal: Reagan a Camp David-i folyamat további kibontakoz­tatása mellett tör lándzsát Vajon miért? Elsősorban azért mert amerikai szem­pontból Camp David még­is hozott eredményt. A kü­lönbékét Izrael és Egyiptom között, s ezzel mindkét szer­ződő fél számára nagyobb katonai mozgásteret terem­tett Ne feledjük: mindkét esetben Washington szövet­ségeseiről van szó. A külön­békét tehát mindenképpen fenn kívánják- tartani, s ez már önmagában is elégsé­ges ok lenne arra, hogy Rea­gan ne borítsa fel a Camp David-i alkut. Vannak azonban egyéb okok is. Az Irak és Irán kö­zött kirobbantott háború meg­felel az Egyesült Államok politikai és stratégiai érdeke­inek. Megosztja a haladó arab országokat és az úgyne­vezett „szilárdság frontját”. Kiélezi a viszonyt Irak és Szíria, valamint Szíria és Jordánia között. Az Izraellel közvetlenül szembenálló két frontállam ily módon kölcsö­nösen elszigetelődött Miköz­ben Washington „semlegessé­get” hirdet az irak—iráni háborúban —> távolról sem marad semleges a Szíriával kapcsolatos feszültségben. A Palesztinái problémát közvet­lenül érintő Szíriái—jordániai viszályban erőteljesein Jor­dánia oldalára áll. JORDÁNIA ELŐLÉP? Jordánia tehát a nemzet­közi események következmé­nyeképpen „felértékelődik”. A korábbinál szélesebb lehe­tőségek nyílnak egy olyan terv számára, hogy a palesz­tin problémát „jordániai ke­retek” között oldják meg. Ilyen megoldásnak több vál­tozata lehetne, mindegyiknek közös vonása azonban, hogy csökkentené a PFSZ szere­pét és az Izrael által meg­szállt területeket egy Hussze­in jordániai király vezetése alatt álló föderáció tagjává tenné. Külpolitikai buék Az esztendő fordulója mindig is egyszerre volt a vissza­tekintés és az előrepillantás ideje, mind a kisebb közös-- ségek (család, vállalat), mind a nagyobbak, (nemzetek, szó-' vetségi rendszerek) számára. Ma már régen a múlté „az én házam az én váram” tévhite: modern korunknak megfelelő sebességgel terjed a felismerés, hogy a hazában és a világ­ban szinte semmi nem független egymástól, hogy a jelen­ségek nagyon is összefüggenek. 1981 legelején aligha él Magyarországon olyan ember, akit meg kellene győzni ar­ról: köze van ahhoz is, ami tőle — vagy unokáitól — sok > ezer kilométerre történik; visszahathat rá, adott esetben a húsába vághat, vagy éppen ellenkezőleg, gyógyírnek bizo­nyulhat honi gondjai egy részére. Nyugodtan élni csak békében lehet és az egészség mel­lett fajra, világnézetre, nemzetre való tekintet nélkül első­sorban békességet kíván magának és embertársainak 1981- re minden becsületes, józan ember. Ez a látszólag egyszerű, valójában azonban létfontosságú igazság ihlette Leonyid Brezsnyevnek a szovjet rádióban és televízióban elhangzott újévi köszöntőjét. Annak az államnak az első embere szólt népéhez és a világhoz, amelynek vállára óriási mértékben nehezedik a béke megőrzésének terhe. „A Szovjetunió kül­politikája — hangzott az üzenet — világos célokat követ.' Azt kívánjuk, hogy. a világ valamennyi népe békében él­jen. Elkötelezettségünk a szabadság, az igazságosság és a haladás eszméi iránt megingathatatlan.” Újévi üzenetet intézett az amerikai néphez Reagan, a megválasztott elnök is. Az AP hírügynökség szerint a ja­nuár 20-án hivatalba lépő elnök egy „öreg francia katona” történetét idézte, aki az első világháború verduni pokla titán azt mondta: „most már semmi nem lesz lehetetlen”. Mire gondolt pontosan Reagan? Nem tudjuk. De hisszük: a világ egész jól el tudja képzelni, hogy nem lesznek új Verdunök. Harmat Endre Sakaa Nabluszban Az izraeli megszállás alatt hadügyminisztert tette felelős^ levő Ciszjordániában vasárnap sé a merényletért, majd ki­délután lelkes tömeg köszön- jelentette, hogy mindaddig tötte a külföldi gyógykezelés- folytatja harcát, amíg létre ről hazatérő Bassam Sakaa nem jön a palesztin nép füg- nabluszi polgármestert, aki getlen állama a Palesztinéi fél évvel ezelőtt mindkét Iá- Felszabadítási Szervezet veze - bát elvesztette egy bomba- tésével. Sakaa közölté, hogy merénylet következtében. a jövő héten felújítja pol- Sakaa vasárnapi nyilatkozatá- gármesteri tevékenységét, ban Ezer Weizman akkori (MTD Üzemeinkből Jelentették (Folytatás az 1. oldalról) Eseménye volt az új esz­tendő első munkanapjának, hogy ellátogatott a gyárba Géczi János, a párt Közpon­ti Bizottságának tagja, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának első titkára, akj tájékozódott áz új helyzetről, s információkat kapott a me­gyeszékhelyi nagyvállalat jö­vőjéről. Január negyedikén egyéb­ként 460 gáz-, 160 teatűzhe­lyet és 126 olajkályhát ké­szítettek el a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár­ban. * A FÜTÖBER nagybátonyi gyárában az év első munka­napjának délelőttjén jelen­tős esemény történt: sikere­sen átadták a megrendelők­nek a paksi atomerőmű ré­szére készített lemezvezetéke­Mit szól ehhez az izraeli kormány, s Begin, aki sem­miféle kompromisszumra nem volt hajlandó? Begin helyze­te rohamosan gyengül. Nem lehetetlen, hogy a jelenleg mindössze három sza vazat- többséggel rendelkező kor­mány megbukik. Ha ez há­rom hónapon belül megtör­ténik, már 1981 májusában rendkívüli választást tartanak Izraelben, s olyan kormány kerülhet hatalomra, amely kevésbé mereven tekint a megszállt területekre. Sem a munkáspárti ellenzék, sem a Weizman volt hadügyminisz­ter vezetésével ma szervező­dő centrum nem tekinti eze­ket „bibliai területeknek”. Vagyis Husszein jordániai ki­rály manőverezési lehetősége megnő. Fokozódik az esélye annak, hogy a palesztin kér­dést az Egyesült Államok és Izrael számára elfogadható módon oldják meg. Ide kap­csolódhat az amerikai szená­tus külügyi bizottságának új elnöke, Percy szenátor által kifejtett koncepció, miszerint létre kell hozni a PFSZ ve­zetésével a megszállt terüle­teken a független palesztin államot, ezt azonban demili- tarizálni kell és föderatív kapcsolatba léptetni Jordá­niával. A most a Közel-Keletre utazó Kissinger bizonyára szóba hozza a terveket, ha Jordániába nem is tervez megállót —i—e két, amelyekből még ebben * hónapban 1200 négyzetméter­nyit szállítanak Paksra. Az esztendő első munkanapjá­nak különösen örvendetes je­lensége volt hogy a múlt­évi, akadozó anyagellátás megszűnt: jó előretartásnyi időre áll a gyáriak rendelke­zésére valamennyi fontos anyag: közöttük villanymo­torok, forrasztóanyagok és alumíniumlemezek. Ebben a hónapban a ter­vek szerint 34 millió forint értékű terméket állítanak elő a nagybátonyiak, továbbfoly­tatva az NDK-ba készülő porleválasztó ciklonok és a hagyományos, belföldi piac­ra kerülő olajtárolók, bojle­rek, hőcserélők, gázkazánok és thermoventillátorok gyár­tását * A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben tegnap reggel 6 órakor valamennyi munkahe­lyen zökkenőmentesen indult az év első munkanapja. A kapunál 1350 fizikai és 530 szellemi dolgozó blokkolt — fegyelmezetten, kipihenten látott dolgához. Megjelenési arányuk lényegesen jobb az előző évekénél, jót tettek az összevont ünnepek. A sikeres indulást igazolja, hogy mű­szaki hiba, üzemzavar nem fordult elő. Sőt az enyhe idő miatt még a szokásos lefa­gyások sem gátolták a mun- kakézdést A december közepi vagon­hiányok után az utolsó na­pokban javult a gyár kocsi­ellátása, nagyobb ütemben folytak a szállítások, így év­zárásra kedvezően alakult a készárukészlet is. * A salgótarjáni öblös üveg­gyárban a délelőttös műszak alatt útnak indult az első ex­portvagon — 450 ezer forint értékben háztartási finom üvegárut vitt a hamburgi ki­kötőbe. A belföldi piacra 4 vagonnyi árut küldött a gyár. Zavartalanul indult az év első munkanapja a hutaüze­mekben és a feldolgozó üze­mekben. Átmeneti gondok csupán a csomagolóanyag (kartondoboz) hiánya okozott, a délutános műszakban azon­ban már folyamatos volt a készáru csomagolása. Az új esztendő első mun­kanapja a siker jegyében telt el megyénk ipari • üzemeiben. Kívánjuk, legyen hasonló a folytatás mindenüttl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom