Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Éppen egy esztendeje adták át rendeltetésének Salgótarján­ban a több mint kétszázmii lió torint költséggel épölt Crossbar-központot, miáltal a megyeszékhely telefontulaj­donosai is bekapcsolódhattak az országos távhívó rendszerbe. Balassagyarmaton a kórház rekonstrukciója során szülészeti- nőgyógyászati pavilon épült. Az új épület 30 millióba ke­rült és egyszerre 141 beteg épülését, gyógyulását szolgálja il It '9*' v, 2 f * UH , T ..... i t lí <• * * I' w» «* W m. il it !!;•', * w ff int ni' -W f (« Ü í r "i I f * * * * í I "* 'í ] ’ ►íüS •- ■«■«•■a Épült, szépült az elmúlt években Nagybátony. Több mint 130 lakásba költöztek be a tulajdonosok. A tervidőszakban 125 családi házat is felépítettek a nagyközségben. Salgótarján városképét három éve gazdagítja a pénzügyi és számviteli főiskola, valamint a kollégium épületegyüttese. A létesítmény hatvanhatmilliós költséggel épült meg. A főiskola nappali tagozatán 240, levelező tagozatán csaknem 400 diák tanul. Nem csupán terv maradt... Változó nógrádi táj — az élet minőségét minden- oldalúan igénylő nógrádi ember, ez a legmegragad- hatóbb mai vonása ennek a területét, népességét te­kintve kis megyének. Ki­csi, ha az ország más tá* jait nézzük, és bejárhatat­lanul nagy, ha közelebb hajolunk hozzá, ha minden kis szegletére figyelemmel vagyunk. Ha a hegyek völ­gyeiben, a dombok lábai­nál élő ember hétköznap­jaira is kíváncsiak va­gyunk. Arra, miként válto­zott csupán az eltelt öt esztendőben; mivel, miben gazdagodott láthatóan és láthatatlanul, ahogy mon­dani szokás — kívül-belül. Talán nincs is olyan szeglete Nógrádnak, olyan községe, falucskája, nagy­községe, városrésze, amely a munkát és az eletet egy­aránt átfogóan és egyben aprólékosan is megszervező tervidőszak alatt valamit ne változott volna! Az ur­banizáció jelei is egyre markánsabban rajzolódnak ki — és nem csupán a vá­rosokban; a községek, fal­vak lakóinak életében, az élet körülményeinek foly­tonos, persze nem minden­ben és mindenütt egyfor­ma változásaiban. A cél mégis elérhető: a közsé­gek, még a legkisebb fal­vak sem maradhatnak alapvető életfeltételek nél­kül, és, amikor ezt ki­mondta a terv — anyagi feltételeihez igazodva — egyben gondoskodott arról is, hogy mindez ne csupán terv maradjon. A városi embert mégis elsősorban az érdekli, ho­gyan fejlődik, hogyan, ido­mul igényeihez mindaz, ami a várost jelenti. A munkahely kulturáltsága, a nehéz fizikai munka fo­kozatos eltüntetése, a la­kóhely otthon jellege, a közlekedés és a vásárlás, az egészségügyi gondosko­dás és a szolgáltatások mi­lyen mértékben, milyen ütemben, a lélekszám nö­vekedésével arányban —, vagy éppen ellenkezőleg, aránytalanul lemaradva — változnak-e? De ugyan­ez érdekli legelsősorban a falun élő embereket is, már ami a helyben élés feltéte­leit illeti. Ezért nem szű­kíthető az urbanizáció kér­dése csupán a városokra, ezért érdemel figyelmet mindaz, amit községeink­ben az eltelt öt esztendő alatt láthatóvá, lakhatóvá használhatóvá tett az em­ber sokszor áldozatok árán. Változó nógrádi táj — bizony szó szerint értendő. Falvainkban mindenütt va­lóságos új „szögek”, új te­lepülésrészek alakultak ki az egyre inkább ízléses, a kor igényeinek megfelelő, a korábbi kvadrátos épüle­tektől eltérő családi házak megjelenésével. És, ha nem is került mindenhová egy- időben jó út, iható ivóvíz — éppen ezekben is szép eredményeknek örülhet az, aki ott éli életét, de az is, akinek jelent valamit ez a természeti szépséggel bő­ven megáldott táj. Milyen a mai nógrádi ember? — ez igazán érdekes és fon­tos kérdés, mert egyben ez adja meg a kulcsot is mindahhoz, amit megérte­ni, meghallani, felfogni ér­demes, sőt, szükséges. En­nek a tájnak az embere mindig alkalmassá tette magát arra, hogy a föld megművelése mellett az ipari szerszámot is jól for­gassa, mindig is két kézzel ragadta meg a munkát, mert mindig is erre kény­szerült. Mert szép, de szi­gorú szülőföldje ezt köve­telte tőle — így igaz he- tediziglen az apák, nagy­apák, dédapák nemzedéké­ben. T. Pataki László Kulcsár József felvételei A salgótarjáni síküveggyár Zagyva ül. üzemének gépein 1975. júniusában húzták az első négyzetméternyi üveget. Ezt követően láttak hozzá a síküveget továbbfeldolgozó és a keverőüzem építéséhez. Az 1,3 milliárd forintos beruházás munkálatai az idén fejeződnek be. Az ötödik ötéves tervben több mint hat és fél milliárd fo-J rintot fordítottak Nógrádban új beruházásokra, ipari léte-: sítmények korszerűsítésére, felújítására. Ebből több mint egymilliárdba került Romhányban az építési kerámiagyár Romhány III. üzemének megépítése. Állandó és időszaki kiállítások otthona Salgótarjánban a Nógrádi Sándor Múzeum, amelyet októberben adtak át ren­deltetésének. Hazánkban hosszú évek óta ez az első olyan múzeumi épület, amely erre a célra épült Havonta kocsik százai hagyják el felújítva Balassagyarma­ton az AFIT-szervizt. A szolgáltatást nem csak a város, ha­nem a vonzáskörzetében élő magángépkocsi-tulajdonosok ia igénybe veszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom