Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Éppen egy esztendeje adták át rendeltetésének Salgótarjánban a több mint kétszázmii lió torint költséggel épölt Crossbar-központot, miáltal a megyeszékhely telefontulajdonosai is bekapcsolódhattak az országos távhívó rendszerbe. Balassagyarmaton a kórház rekonstrukciója során szülészeti- nőgyógyászati pavilon épült. Az új épület 30 millióba került és egyszerre 141 beteg épülését, gyógyulását szolgálja il It '9*' v, 2 f * UH , T ..... it lí <• * * I' w» «* W m. il it !!;•', * w ff int ni' -W f (« Ü í r "i I f * * * * í I "* 'í ] ’ ►íüS •- ■«■«•■a Épült, szépült az elmúlt években Nagybátony. Több mint 130 lakásba költöztek be a tulajdonosok. A tervidőszakban 125 családi házat is felépítettek a nagyközségben. Salgótarján városképét három éve gazdagítja a pénzügyi és számviteli főiskola, valamint a kollégium épületegyüttese. A létesítmény hatvanhatmilliós költséggel épült meg. A főiskola nappali tagozatán 240, levelező tagozatán csaknem 400 diák tanul. Nem csupán terv maradt... Változó nógrádi táj — az élet minőségét minden- oldalúan igénylő nógrádi ember, ez a legmegragad- hatóbb mai vonása ennek a területét, népességét tekintve kis megyének. Kicsi, ha az ország más tá* jait nézzük, és bejárhatatlanul nagy, ha közelebb hajolunk hozzá, ha minden kis szegletére figyelemmel vagyunk. Ha a hegyek völgyeiben, a dombok lábainál élő ember hétköznapjaira is kíváncsiak vagyunk. Arra, miként változott csupán az eltelt öt esztendőben; mivel, miben gazdagodott láthatóan és láthatatlanul, ahogy mondani szokás — kívül-belül. Talán nincs is olyan szeglete Nógrádnak, olyan községe, falucskája, nagyközsége, városrésze, amely a munkát és az eletet egyaránt átfogóan és egyben aprólékosan is megszervező tervidőszak alatt valamit ne változott volna! Az urbanizáció jelei is egyre markánsabban rajzolódnak ki — és nem csupán a városokban; a községek, falvak lakóinak életében, az élet körülményeinek folytonos, persze nem mindenben és mindenütt egyforma változásaiban. A cél mégis elérhető: a községek, még a legkisebb falvak sem maradhatnak alapvető életfeltételek nélkül, és, amikor ezt kimondta a terv — anyagi feltételeihez igazodva — egyben gondoskodott arról is, hogy mindez ne csupán terv maradjon. A városi embert mégis elsősorban az érdekli, hogyan fejlődik, hogyan, idomul igényeihez mindaz, ami a várost jelenti. A munkahely kulturáltsága, a nehéz fizikai munka fokozatos eltüntetése, a lakóhely otthon jellege, a közlekedés és a vásárlás, az egészségügyi gondoskodás és a szolgáltatások milyen mértékben, milyen ütemben, a lélekszám növekedésével arányban —, vagy éppen ellenkezőleg, aránytalanul lemaradva — változnak-e? De ugyanez érdekli legelsősorban a falun élő embereket is, már ami a helyben élés feltételeit illeti. Ezért nem szűkíthető az urbanizáció kérdése csupán a városokra, ezért érdemel figyelmet mindaz, amit községeinkben az eltelt öt esztendő alatt láthatóvá, lakhatóvá használhatóvá tett az ember sokszor áldozatok árán. Változó nógrádi táj — bizony szó szerint értendő. Falvainkban mindenütt valóságos új „szögek”, új településrészek alakultak ki az egyre inkább ízléses, a kor igényeinek megfelelő, a korábbi kvadrátos épületektől eltérő családi házak megjelenésével. És, ha nem is került mindenhová egy- időben jó út, iható ivóvíz — éppen ezekben is szép eredményeknek örülhet az, aki ott éli életét, de az is, akinek jelent valamit ez a természeti szépséggel bőven megáldott táj. Milyen a mai nógrádi ember? — ez igazán érdekes és fontos kérdés, mert egyben ez adja meg a kulcsot is mindahhoz, amit megérteni, meghallani, felfogni érdemes, sőt, szükséges. Ennek a tájnak az embere mindig alkalmassá tette magát arra, hogy a föld megművelése mellett az ipari szerszámot is jól forgassa, mindig is két kézzel ragadta meg a munkát, mert mindig is erre kényszerült. Mert szép, de szigorú szülőföldje ezt követelte tőle — így igaz he- tediziglen az apák, nagyapák, dédapák nemzedékében. T. Pataki László Kulcsár József felvételei A salgótarjáni síküveggyár Zagyva ül. üzemének gépein 1975. júniusában húzták az első négyzetméternyi üveget. Ezt követően láttak hozzá a síküveget továbbfeldolgozó és a keverőüzem építéséhez. Az 1,3 milliárd forintos beruházás munkálatai az idén fejeződnek be. Az ötödik ötéves tervben több mint hat és fél milliárd fo-J rintot fordítottak Nógrádban új beruházásokra, ipari léte-: sítmények korszerűsítésére, felújítására. Ebből több mint egymilliárdba került Romhányban az építési kerámiagyár Romhány III. üzemének megépítése. Állandó és időszaki kiállítások otthona Salgótarjánban a Nógrádi Sándor Múzeum, amelyet októberben adtak át rendeltetésének. Hazánkban hosszú évek óta ez az első olyan múzeumi épület, amely erre a célra épült Havonta kocsik százai hagyják el felújítva Balassagyarmaton az AFIT-szervizt. A szolgáltatást nem csak a város, hanem a vonzáskörzetében élő magángépkocsi-tulajdonosok ia igénybe veszik.
