Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)
1981-01-27 / 22. szám
Nép' derookrdc’órilí születése (5.) á rendszer kiépülése A népi demokrácia sajátos átmeneti politikai rendszer: a hatalom osztályjellegénél és megosztottságánál, a politikai erők Összetételénél, valamint' az új forradalmi intézményeknél fogva több mint a hagyományos polgári demokráciák, de még nem szöcialis- ta jellegű. A politikai hatalom kérdése tisztázatlan, a régi polgári intézmények még megtalálhatók, a burzsoázia képviselői még a küzdőtéren vannak, s eszmei-politikai befolyásuk még számottevő. 1944—45. folyamán a népi demokráciának két alaptípusa alakult ki: A jugoszláv típus, ahol a munkásosztály hatalma kezdettől fogva érvényesült, s a népi demokrácia politikai berendezkedésében sokkal közelebb állt a proletárdiktatúrához, mint a polgári demokráciához, és a klasszikus népi demokrácia, ahol a hatalomban a munkásosztály és parasztság mellett a burzsoázia németellenes liberális része is képviseltette magát, s ahol a politikai rendszereken, s a hatalom gyakorlatában jobban megmaradnak a polgári demokratikus vonások. Az első típushoz Jugoszlávia mellett Albánia tartozott, a másodikhoz Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia. 1945 tavaszára Kelet-Euró- , pában mindenütt létrejöttek az új demokratikus állam- hatalmi szervek; megválasztották, vagy összehívták a törvényhozó testületeket és beiktatták a kormányokat; kiépült az új közigazgatás; megalakultak a demokratikus pártok és töimegszervezetek. Csehszlovákiában és Lengyel- országban a köztársasági államformát állították vissza, Jugoszláviában 1945-ben, Albániában, Bulgáriában és Magyarországon 1946-ban, Romániában 1947 őszén számolták fel a királyságot és kiáltották ki a köztársaságot. A kormányok jobbára koalíciós alapon működtek, ösz- szetételük az adott ország belső politikai erőviszonyaitól függően különbözőképpen alakult. A legtöbb miniszteri tárcával a kommunista pártok Albániában, s Jugoszláviában rendelkeztek, viszonylag a legkevesebbel Magyarországon és Romániában. A parlament szerepe szintén országonként változott, a legkisebb hatalma a balkáni országokban volt, a legnagyobb viszont — a polgári hagyományok folytán — Csehszlovákiában- A választójog kiterjesztése, s az űj választási rendszer következtében a parlament ösz- szetétele mindenütt sokkal demokratikusabb lett, mint a háború előtt, s nagy számban kerültek be oda a »dolgozó osztályok képviselőiA népi demokráciára jellemző, hogy eltérően a klasz- szikus polgári hatalommegosztás elvétől (törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom) a végrehajtó hatalom tartósan a törvényhozás fölé kerekedett. Az államapparátus (a közigazgatás, hadsereg, rendőrség) újjászerveződése országonként szintén eltérő módon történt- Albániában. Jugoszláviában, Lengyelországban és részben Csehszlovákiában a régi polgári államot és erőszakszervezeteket a náci, ill. az olasz hadsereg verte szét, s annak romjain a megszálló fasiszta csapatok közigazgatása épült ki. A fel- szabadulás után ezen országban á régi — háború előtti — államgépezet visszaállításáról szó sem lehetett, azt egyetlen társadalmi réteg sem akarta. Az új népi demokratikus állam és köz- igazgatás a partizán-, ill- az ellenállási mozgalom által már a háború alatt létrehozott helyi népfelszabadító —, vagy nemzeti bizottságok hálózatára épült, tehát már a kezdet kezdetén új állam- apparátus, ill. közigazgatás jött létre. Bulgáriában, Magyarországon és Romániában (és az „önálló” Szlovákiában) a régi államgépezet szinte az utolsó pillanatig fennállott, sőt Romániában és Bulgáriában, ahol a fordulat — a náci Németországgal való szakítás — önerőből, s nagyobb megrázkódtatás nélkül ment végbe, az állam- apparátus szinte sértetlenül átkerült a demokratikus, németellenes erők kezébe. Magyarországon — a fél évig tartó felszabadító harcok so-t rán — a horthysta államapparátus teljesen szétesett, de a harcok elcsitultával — kül- és belpolitikai okok következtében — a régi közigazgatást szervezték újjá, s később kezdtek hozzá az igazoló bizottságokkal, s B-listázá- sokkal, személyi összetételének demokratizálásához. Jugoszláviában és Albániában az új demokratikus hadsereg magvát a partizánhadsereg alkotta. Lengyelor-. szágban, Csehszlovákiában és Magyarországon új hadsereget kellett szervezni. A lengyel és csehszlovák néphadsereg a Szovjetunióban megalakult hadifogoly-hadosztályokra alapozódott Magyar- országon a hadsereg létszáma nem volt jelentős, de az ütőképes hadosztályok már 1946 tavaszán kommunista kézben voltak- Bulgáriában és Romániában a régi hadsereg részt vett a németellenes fordulat végrehajtásában, s átállt a demokratikus erők oldalára. Ezen országokban a baloldali pártoknak hosszú harcot kellett folytatniok a hadsereg feletti ellenőrzés megszervezése, a hadsereg átszervezése és megtisztítása érdekében. A rendőrséget szinte valamennyi országban teljesen újjászervezték, a régi alakulatokat (Magyarországon pl. a csendőrséget' feloszlatták, s hol egységes államrendőrségeket, hol népi milíciákat állítottak fel- Az állambiztonsági szervek létrehozására és működtetésére a kommunista pártok tették meg az első lépéseket- Így volt ez pl- Lengyelországban, ahol 1946—47-ben a rendőrségi munkatársaknak 73 százaléka, a belügyi szervek alkalmazottainak 87 százaléka a Lengyel Munkáspárt tagjai nak sorából került ki. A népi demokratikus rendszer másik fontos eleme —, az állam mellett — a párt és á pártrendszer- Erre a kérdésre még vissza fogunk térni, most elöljáróban any- nyit: — a forradalmi folyamatban a politikai pártok döntő szerepet játszottak, nemcsak, mint a politikai akaratnyilvánítás és véleményformálás eszközei, hanem mint olyan politikai intézmények, amelyek meghatározott társadalmi rétegek érdekeinek képviselői. A pártok ellenőrzésük alá vonták az államot, felosztották egymás között az állami pozíciókat — a hivatalokat —, s a harc azért folyt, hogy az állami pozíciók tartósan mely osztály, vagy párt kezébe kerüljenek. A társadalmi és tömegszervezetek közül, amelyek a népi, demokrácia politikai rendszerének harmadik elemét alkották, a szakszervezetek voltak a legfontosabbak. A második világháború után a szakszervezeti mozgalom Ke- let-Európa-szerte fellendült; a taglétszám minden korábbinál magasabbra emelkedett; a régi jobboldali keresztényszocialista, vagy félfasiszta korporációs munkás érdekképviseleti szerveket feloszlatták, s számos új szakszervezet alakult. Megszűnt a korábbi megosztottság, s csaknem mindenütt megteremtődött a szakszervezeti egység, a két munkáspárt közös vezetése alatt. A szakszervezetek széles körű tevékenységet fejtettek ki, nemcsak állami feladatok végrehajtására mozgósítottak, hanem ellátták a munkásság érdekeinek védelmét, sőt a politikai harcokból is kivették részüket. Általában a munkásegységfront hívei voltak. s a munkáspártok szilárd támaszainak bizonyultak a hatalomért vívott harcban. Azokban az országokban, ahol már a háború előtt alkotmányban rögzítették - a jogviszonyokat, mint pl. Csehszlovákiában, vagy Lengyel- országban, ott a régi polgári alkotmányt állították vissza- Ahol felhasználható alkotmány nem volt, ott a népi hatalom új jogrend kialakítására törekedett, amely egyszerre tartalmazott demokratikus és forradalmi elemeket. Albániában és Jugoszláviában már 1946- ban elfogadták az új alkotmányt. a többi kelet-európai országban a népi demokratikus .forradalom befejező szakaszában iktatták törvénybe az új alaptörvényeket, amelyek az 1936-os szovjet, ún. sztálini alkotmányt alapul • véve összegezték és rögzítették a társadalmi-politikai változásokat. Vida István Van mód újabb kibontakozásra Interjú Füssy Józseffel, a KlSZ Nógrád megye* bizottságának első titkárával Ajánlkozott, s örömmel vállalta a fiatal közgazdászok országos tanácskozásának megrendezését Nógrád megye. Most, amikor gazdasági dolgaink sikeres elvégzésében oly nagy szerepet kapott a közgazdászszem és új ötlet kicsiholására mindig kész agy, e konferenciából hatalmas muníciót meríthetnek az ifjú közgazdászok. A tanácskozás kapcsán Füssy Józseffel, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkárával beszélgetünk a fiatal értelmiségiek e számottevő csoportjának felelősségéről, a megye gazdaságában betöltött szerepéről. — A hatékony gazdálkodással kapcsolatos követelmények hovatovább csaknem szállóigévé lesznek. Mit vár az ifjúsági mozgalom a fiatal közgazdászoktól az eredményes, jövedelmező gazdálkodás érdekében? — Valóban, nem győzzük eleget hangsúlyozni a hatékonyságot, de ugyanígy azt sem, hogy gazdaságpolitikai céljaink megvalósításában eny- nyire soha nem építettünk még az emberre magára. Igazán számottevő tartalékunk egy van most: az ember. Nem a több ember — mint ezt a KISZ Központi Bizottságának fiatalokhoz írott kongresszusi levele is hangsúlyozza —, hanem a gondolkodásra és cselekvésre egyképpen kész, a saját feladatán túl közössége munkájáért is felelősséget érző, lelkiismeretes és kötelességeiben fegyelmezett ember. Ezt a fajta hozzáállást várjuk a fiatal közgazdászoktól is. Érezzék saját ügyüknek személyes boldogulásuk feltételének gyáruk, üzemük, szövetkezetük sikeres gazdálkodását. Ne féljenek az új feladatoktól, sőt, ha eredményt remélnek attól, kezdeményezzék ők, maguk! Tegyenek szert széles látókörre, igyekezzenek mások kedvező tapasztalatait saját közösségükre adaptálni. Valamennyi fiatal közgazdásznak tudnia kell: a gazdasági fo lyamatok számszerű regisztrá lása — legyen az akármilyen pontos —, nem elegendő. Szel; lemi munkájukkal szolgálják a gazdasági előrelátást, segítsék a helyes döntések meghozatalát, s a képességeikhez mért legnagyobb részt vállalják azok végrehajtásából. Mindezen túl elvárjuk azt is, hogy legyenek részesei a közéletnek. Akár munkahelyükön, akár lakóhelyükön kamatoztassák kedvvel szellemi felkészültségüket, fogékonyságukat. Amellett, hogy tágabb értelemben vett közösségüknek hasznára válnak ily módon, saját fegyvertáruk is gazdagodik, értékesebb emberré lehetnek általa. — Az egyetemi évek sajátos légköre után nem könnyű elfogadni a munkahely ettől eltérő szokásait, értékrendjét. Mit tesz az ifjúsági mozgalom a fiatal közgazdászok munkahelyi beilleszkedésének megköny- nyítésére? — Mindenekelőtt igyekszünk elérni, hogy ne koruk, hanem felkészültségük, iparkodásuk és tetteik alapján, tehát reálisan ítéljék meg őket. Nem új tennivaló ez számunkra, de mindaddig, amíg előfordul, hogy a tehetséges fiatal véleményére „zöldfülű még, nem ért hozzá!” jelszóval rálegyintenek, s ezzel minden további kezdeményezésének kedvét szegik, a társadalom megítélésének formálásában feladatunk van. Szintúgy a fészekrakás megkönnyítésében, amely ma sem könnyű periódus a fiatal szakemberek, értelmiségiek ' életében. Művelődési, szórakozási igényeik nívós kielégítésében ugyancsak segítséget kell kapniuk, hogy ezáltal is érezzék magukat otthon új környezetükben. Az viszont már a fiatal értelmiségi,, közgazdász erkölcsi kötelessége, hogy a kultúrának ne csak élvezője, hanem közvetítője is legyen. Munkahelyén mint sokoldalúan képzett, művelt emberre felnéznek rá, tanácsát, véleményét irányadónak tekintik, őt magát pedig művelődési szokásaival, igényességével együtt iránytűnek. így vagy úgy. de munkahelyi kollektíváján nyomot hagy kultúrált- sága, s ez nem kevés felelősség. Ami pedig a beilleszkedés segítésének egészen kézzel fogható, ellenőrizhető részét jelenti: megyénkben a jelenleg 220 tagot számláló Ifjú Közgazdászok Tanácsa felvette a kapcsolatot a közgazdászokat képző egyetem tanulmányi osztályával, így sorsuk alakulását személy szerint kísérheti figyelemmel. — Az utóbbi években felpezsdült az élet a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsaiban. Értékes pályamunkák születnek az alkotóműhelyekben, közülük egyikmásik országos hírre is szert tesz. Minek köszönhető a megélénkült munka, s mi a további fejlődés útja-mód- ja? — Öt esztendő óta az a gyakorlat, hogy a gyárak, üzemek maguk írják ki a pályázatokat az FMKT-nak. Sajátos lajstromok ezek, a legsürgősebb megoldást követelő gondokat tártalmazzák. Test- reszabott feladatokat adnak ezzel a fiataloknak, azon a területen fejthetik ki jobbító készségüket, amit a legjobban ismernek, hiszen benne dolgoznak. Az egyénileg vagy csoportosan kidolgozott pályamunkák értéke éví több millió forint, többségükben az anyag- és energiatakarékossághoz kapcsolódnak. Bevált ez a fajta pályázati rendszer, ám nem jelenti azt, hogy nincs mód további kibontakoztatására. A mostaninál is hasznosabbá válhat ez a mozgalom, ha a pályázatok megvalósításába, az ehhez szükséges kísérleti vagy kivitelezési munkába bátrabban bevonják a fizikai munkásfiatalokat. Erre már vannak példák, általánosnak azonban még nem mondhatók. — A VI. ötéves tervciklus. és az idei gazdasági év elején ön személy szerint milyen útravalóval látná el legszívesebben a fiatal közgazdászokat? — Talán ezzel: legyenek saját magukkal szemben is olyan következetesek, szigorúak és igényesek, mint ahogyan ezeket a szempontokat a tervezési munkában is bizonyára érvényesítik. Mert hiszen legfőbb, legértékesebb tartalékunkra, az emberre, ugyanaz vonatkozik, mint amit gazdálkodásunkkal szemben követelményként támasztunk: nem biztos, hogy mennyiségben kell többet nyújtaniok, hanem mindenütt és mindenkor jobban, lelkiismeretesebben, elkötelezett felelősséggel, Szendi Márta Időben válaszolni a változásokra (Folytatás az 1. oldalról) — Meg kell őrizni, az élet- színvonalban elért pozíciónkat, s nagyobb áruválasztékkal, az egészségügyi alapellátás javításával, az iskola- és lakásprogram végrehajtásával lehetőség szerint javítani az életkörülményeket. Ezek a célok a nemzeti jövedelem 80 százalékát veszik igénybe. A felhalmozásra akkor szánhatunk a tervezettől nagyobb anyagi eszközöket, ha a termelőmunka hatékonysága is a tervezettől jelentősebb ütemben nő. Előadása végén az Országos Tervhivatal elnökhelyettese a gazdasági irányításra háruló tennivalókról szólt. Arról például. hogy a nagyobb teljesítményhez minden esetben nagyobb jövedelem társuljon, a vállalati nyereség legyen a kollektíva teljesítményének hű tükre, a bérszabályozás pedig töltse be pontosabban hivatását, azaz minden munkahelyen csak annyian dolgozzanak, ahány munkáskézre a feladatok megoldásához szükség van. A vállalati, beruházás- és hitelpolitika főbb vonulatait Csernok Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese vázolta. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a szűkre szabott beruházási eszközöket csak javuló hatékonyságot hozó, a struktúrát kedvezően formáló létesítményekre szabad elkölteni. A jövőben tehát keményebben, határozottabban érvényesülnek a szelekciós elvek Az exportbővítő hitelkonstrukció igénybevételének tapasztalatairól szólva elmondotta, hogy ez a fajta bankhitel beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A lehetőséggel 1700 vállalkozó élt, a hitel segítségével 95 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. A létesítmények javítják a népgazdaság egyensúlyi helyzetét, többletexportot adnak, kedvezően alakítják a tőkés fizetési mérleget. Az exportbővítő hitel létrehozásának helyességét igazolja az a lény is, hogy találkozott a vállalkozók szándékaival, rövid idő alatt is rendkívüli népszerűségre tett szert. Mindemellett az exportbővítő beruházások kockázatos akciók, s e körülményt a bank a hitelköteüezettségek számonkérésekor is figyelembe veszi, — Napjainkban a bankhitel az a finanszírozó eszköz, mely a leghatékonyabban képes a szelektív iparpolitikát támogatni, a központi elvek és a vállalati önállóság rugalmas összekapcsolásával — emelte ki mondandójában Csernok Attila. A VI. ötéves terv hitelpolitikájáról elmondta, hogy annak két fő funkciója továbbra is a tőkés külkereskedelmi mérleg egyensúlyának javítása, illetve a KGST-integráció fejlesztése lesz. A népgazdaság fejlődésének kulcskérdése a gazdaságos tőkésexport növekedése, ennek megfelelően a hitelkérelmek közt előnyt élveznek az exportképességet növelő beruházások. A korábbinál valamelyest jobb pozícióból indulnak az importmegtakarító fejlesztések, s az exportőrhöz hasonló esélyekkel a kapcsolódó háttéripari beruházások. A vállalat és a bank között érvényesülő néhány „etikettszabály” elemzése után végezetül elmondta az MNB elnökhelyettese, hogy a jövőben határozottabb formákat ölt a bank tanácsadó funkciója. Ezt követően Csikós-Nagy Béla, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke méltatta az árpolitikának a gazdaságpolitikában betöltött szerepét. Az árpolitika változásának történeti áttekintése után a VI. ötéves tervben érvényesülő árviszonyokról szólt. Kiemelte, hogy az árrendszer most már nem csupán kiszolgálja, hanem egyre erőteljesebben befolyásolja a szerkezeti döntéseket, részt vállalva ezzel az egyensúly helyreállításában. A tegnapi előadások sorát Szikszay Béla, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese zárta. Témája az ipari irányítás új elvei és módszerei iparági, ágazati, illetve vállalati szinten. A fiatal közgazdászok országos tanácskozása ma szekcióülésekkel folytatja munkáját, Urbán Pál vezeti a 24 fős Kilián Györgyről elnevezett szocialista brigádot a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál) ahol fiatalabb és idősebb szakmunkások tudásuk legjavát adva, gyártják a különféle alumíniumtermékeket. Dóla István — brigádtag — húsz esztendeje látja el lelkiismeretesen a lakatosszakmában teendőit. A kovácsolást, a valamikori lópatkoló-mesterségct cserélte fel a ma oly keresett szakértelméért. Mellette a fiatal Hodászi János dolgozik, hűtővagonokba kerülő lábrácsokat állítanak össze alumínium szalagokból. — kulcsár —
