Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)
1981-01-25 / 21. szám
Egy nemes kisasszony hozománya a reformkorban N' | éha egy-egy szórvány, látszólag jelentéktelennek tűnő adat alaposabb vizsgálat után sokat tud mondani a korról, az akkor élt emberekről. Mazakt- sányi Franciska, Füredi Gábor felesége, gácsi lakos hozományának felsorolása első ránézésre nem több mint korának, az 1840-es éveknek egy átlagos vagyoni listája. De az iratok többről is vallanak. Arról, hogy e hozományjegyzék az apja, Ma- zaktsányi Ignác ellen indított per egyik igazoló anyaga. S az ilyen per nem volt ritkaság, bármennyire is furcsának tűnik. A magyar történet e szakaszában elsősorban a közismert gazdasági tényezők miatt (ősiség, hitelképtelenség, elavult gazdálkodási módok stb.) a magyar kisne- messég, s így a nógrádi kis- nemesség legfőbb gondja (hét esztendeig) és ő sok adósságot csinált, hogy valahogy egyedül ellása, eltartsa a családot A lánya egyébként sem kapna semmit ha volna is valamije. „K.i attyát vén kutyának, vén huncutnak, vén hogy igencsak szegényes volt az életmódjuk. Az ügy folytatódott. Augusztus 16-án a kért bizottság összeült és először átnézték az iratokat, majd meghallgatták a peres feleket. Franciska továbbra is kövedisznónak merte több ízben tej te az anyjától rámaradott nevezni, keresményemhez semmi köze — ha marad is valamicském, annak hagyom, akinek akarom” — fakad ki válasza végén dühödtem Ehhez az irathoz mellékelte a kiadott hozomány listáját, amely eképp nézett ki: „7 hosszú asszony! öltözet; 4 selyem kendő; 4 előkötény, nyakravaló: 2 pár cipő jussokat. Sőt. újabb követelésként említette, hogy volt anyjának a Gömör megyei Rőtze nevű mezővárosban egy háza, amelyet az apja eladott 423 forintért, de ő ebből részt nem kapott. Apja viszont továbbra is állította, hogy a hozományt kiadta, a felesége pedig csak adósságot hozott a házhoz, nem tud a lányástrimpfli harisnyával együtt: 4 nak semmit adni. servieta és 1 abrosz, közönséges asztal abrosz; 4 törülköző kendővel; szakajtó kendő 5 darab; 1 asszony! übere Rock; 4 új dupla zsák; 1 db a 18 rőfös zsáknak való vastag Ugyanakkor az apát kötelezték, hogy az eladott ház áráA bizottság salamoni ítéletet hozott. Franciska hozománykérvényét elutasították, mondván, hogy a lista is igazolja, kikapta a jussát. megélhetés, a máról holnap- vászon; vékony mángollotvá ra való felszínen maradás szón 60 rőf; ponyvának vasvolt A létminimum biztosítására pedig minden eszközt, felhasználtak. Szétszakadtak a családi kapcsolatok. Férj a feleségével, gyermek a szülőjével, testvér a testvérével kel szinte birokra egy-egy értékesebb vagyontárgyért, földdarabért, örökségrészért. Mazaktsányi Franciska is az apját panaszolta be a megyei közgyűlésnél 1843. január 26-án kelt levelében. Panaszának lényege röviden az, hogy apja újólag, immár harmadszor házasodván (ő maga a második házasságból származik, anyja néhai Sédai Borbála) nem akarja kiadni neki az anyja után járó hagyatékot „sőt harmadik nőjének kedvez, Tisztelt Anyám vagyonát minden módon fo tag fonál 6 db; vékony fejé- rítetlen fonál 60 rőfre való; 20 rőfre szervitának és abrosznak len fonál és kenderfonál; 3 vánkus, alsó és felső dunna lepedővel; ágybéli új kanavászba; 1 új lábas ágy; 4 lepedő; 6 fejér tányér és egy nagy tál levesnek; 6 pár kés és cinkanál; 4 kávés és egy nagy leveses kanál: sótartó üvegből; 2 vasaló; nagy rámás tükör; 4 szép rámás- kép üveggel; polcok és poharak. vasedény, 3 nyárs, egy rostélynak való és vasló; 2 font rét gyertyatartónak; cserén edények; vajdlins és más egyéb; 1 ki« földterület, amelybe kaleráb. bab és más volt ültetve; másfél köz krumpli 13 zsákkal terem; tiszta búza kb. fél kila: ázaM‘ gyasztja,” Osztályos, azaz va- lékből (azonkívül, mellyeket el- gyonosztó bizottság kiküldését dugott előre; két karácsonyi kéri. malac; két bprjú: öt tyúk; 1 Augusztus 5-én kelt az apja aratni való sarló” — mindválasza, amelyben a lehető ös.«-°*en 523 ft. értékben, legtöbb rosszat összehord a - t“z bizony nem túl sok. lányáról, akinek már régóta L Bizt0?> hogy egy jobb '„fertelme® szidalmazásai s módú jobbágylány átkozódásai és csúfolódásai” különb hozományt vitt a há voltak. Ellene. Mint a Bibliára, úgy hivatkozik a Hármaskönyvre, cikkelyeket citálván igazára, miszerint a lányának semmi keresnivalója rajta, ö kiadta a.lánya hozományát, pénzt nem adhat, hiszen az magának sincsen. Második fezasságba, mint ez a már alighanem csak a nemesi címére büszke kisasszony. (Nincs egy ékszere, finomabb ruhának 1/3 részét fizesse ki a lányának, mivel nincs bizonyítva, hogy felesége betegsége minden pénzét elvitte volna. Sőt, az is kiderüt a kihallgatások során — hiszen tanúkról mindenki igyekezett gondoskodni, —, hogy Sédai Borbálával kötött házassága alatt „állapotja tetemesen javult légyen.” (Azaz anyagi helyzete éppenhogy nem ' rosszabbodott.) t azaktsányi Ignác nem nyugodott bele a döntésbe, s nem akart fizetni. Olyannyira, hogy végrehajtót küldtek ki október 16-án. Ekkorra már kezdett engedékenyebbé válni s halasztást kért, meg részletfizetési kedvezményt. Lánya azonban „messze földre” költözött időközben és a végrehajtó ragaszkodott az azonnali fizetéshez. Lefoglalta a gácsi temető melletti kb 1 holdnyi földjét és november 2-re árverést tűzött ki rá. November 1-én azonban Mazaktsányi Ignác megjelent Szalay István végrehajtó losonci házában és fogcsikorgatva kifizette a tartozást. Ezzel a per befejeződött. De akadt helyette száz és száz másik, és ezek egyre nyilvánneműje, porcelán- és ezüst- valóbbá tették: égető szükség neműje, jobb konyhaeszköze van a feudális gazdasági és stb.) Sajnos, vagyoni Összeírá- társadalmi viszonyok megvál- suk nem maradt meg, de az toztatására. adatokból következtethető, Dr. Praznovszky Mihály Műemlék könyvtárok A debreceni református kollégium könyvtára Csokonai Vitéz Mihály, Ka-, zinczy Ferenc, Kölesei Ferenc, Arany János, Móricz Zsig- mond, Medgyessy Ferenc és számtalan híressé lett és az ismeretlenség homályába tűnt diák alma materének, a debreceni református kollégiumnak a története a középkorba nyúlik vissza. A hagyományok szerint 1538-ban kezdődött el az iskolában a protestáns szellemű tanítás, s a kollégiumot ezután évszázadokig „az ország iskolájaként” tartották számon. A kollégium épülete, amelyet mai formájában Péchy Mihály tervei szerint 1803 és 16 között emeltek, a történelembe is beírta a nevét. Szabad és független nemzeti létünk megszületésénél két Ízben is bábáskodott: Oratóriumában tartotta üléseit 1849. január 9-től március 31-ig a magvar országgyűlés, s Itt alakult meg 1944. december 24-én az ideiglenes nemzet- gyűlés. ORANDO ET LABOEANDO A könyvtárterem klasszicista bútorzata. Dohányosi József debreceni asztalos műve 1823-ból sok) segítették. A hagyomá- zekas Mihályt és Diószeghy nyok ma is élnek. Sámuelt a XV1I1. századi svéd Hosszú Időn át íratlan sza- természettudós életműve ihletbály volt, hogy a külföldre járó diákok legalább egy könyvet hozzanak a „theka” számára. A gyakorlatban általában 5—10 vámmázsa (körülbelül a métermázsa fele) nyomtatott anyaggal tértek lesége sokáig betegeskedett Vagyis: Imádkozva és dolgozva — hangoztatja a kollégium jelmondata, s ezt a célkitűzést diákok és tanárok egyaránt komolyan vették. Felkutatták és nevelték a szegény néprétegek tehetséges fiait, akik a kosztért, lakásért, ruháért és a tankönyvekért fizikai munkával fizettek. Igen hasznos tevékenységet folytattak. A diáktűzoltók társasága például mintegy kétszáz éven át segítette a gyakori tűzvészekkel sújtott Debrecen lakóit. A rézmetsző diákok társasága pedig térképekkel, tankönyv-illusztrációkkal, szemléltetőeszközökkel látta el a falusi iskolákat. A kollégiumban hajnali három órától este kilencig folyt a munka. Ez természetesen az oktatást is magában foglalta, S mivel már a középkorban is szükség volt olyan eszközre, amelyből tanulni lehet, az iskola alapításakor rögvest megkezdődött a könyvgyűjtés. A XVIII. század kezdetéig a könyvtárat az ifjúság egyeteme, az ún. coetus igazgatta. A gyűjtemény vezetője pgdig a diákok által választott senior volt, akinek munkáját a bibllotheoariusok (könyvtáro- haza. Sőt, ez a szokás napja inkban is fel-feléled. Az 1744, esztendő jelentős Csillagvizsgáló tudós ábrázolása egy 16. századi könyvből te a Debreceni Füvészkönyv megalkotására. A könyvtár legújabb külön- gyűjteménye a bibliagyüjte- mény, melyben — XVI. századi héber nyelvű kézirattekercs, XIV. századi vulgáta kódex, valamint Dürer, Cra*/ nach stb. metszeteivel díszített kiadások egyaránt fellelhetők. Jelentős nemzetközi értékek még az európai könyvkiadók és nyomdák (Aldus Manitius, Plantin stb.) példányai, Földrészünkön nem sok olyan könyvtár van, amelyben eny- nyi Elzevir-kiadvány lenne. No de a könyvtár büszkeségéről sem- szabad megfeledkeznünk! A csodálatos debreceni díszkötésről, amelybe az állomány 37 példányát öltöztették! A pasztellszínek összhangjából keleties és magyar motívumok rajzolódnak a kötéstábla pergamenjére. A kézirattárról már csak a kollégiumban tanult hírességek nagy száma miatt is Oldalakat lehetne íi*nl. Kossuth kéziratai mellett őrzik Arany János Buda halálának és Csokonai számos versének eredetijét, továbbá — hogy csak néhány nevet említsek — Fazekas, Kazinczy, Kisfaludy, Tompa Mihály, Móricz Zsig- mond néhány kéziratát. A LEGÚJABB VIRÁGKOR ÓL A BALALAIKA X balalajkáról egy régi, 1688-ból származó dokumentum tesz először említést. Benne két paraszt letartóztatásáról van szó, akik „bala- lajkán játszottak és dalokat énekeltek az utcán”. Megmaradt egy 1715-ből származó feljegyzés is, amely arról ad hírt, hogy Nyikita Zotov titkos tanácsos lakodalmán a zenészek balalajkajátékkal szórakoztatták a vendégeket. A XVIII. század végén már lakodalmakon, ünnepségeken, séta közben balalajka- muzsikát hallgattak az emberek. Színpadon először Vaszi- lij Andrejev. egy fiatal orosz nemes alkalmazta, Andrejev első nyilvános fellépésére 1886 decemberében került sor Péterváron. Aztán folytatja: a falvakban felkutatja az elnémult pásztorkürtöket, pásztorsípokat, dudákat és guszlikat (régi orosz hangszer), s megalakították az első népi zenekart, amelynek a „Nagyorosz” nevet adta. 1889-ben Andrejev bala- lajka-zenekara részt vett a párizsi világkiállításon. A franciák aranyéremmel jutalmazták a zenészeket. A zeneszerző Massenet írta: „Nagy érdeklődéssel hallgattam aba- lalajkán játszó orosz zenészeket. Lelkesített a tehetségük. Gyönyörködtem a festőién szép hangszereken felcsendülő finom hangokban.” A ba- lalajka rövid idő alatt megcsodál a tos hangszer a balalajka! hódította Lengyelországot, Németországot, Angliát és Amerikát... Andrejev bejárta az orosz földet: mindenütt lelkese8 NÓGRÁD - 1981. január 25., vasárnap déssel fogadták. Csajkovszkij elismerően írta: „Milyen csodálatos harigszer a balajka! Milyen meglepően szépen szól a zenekarban is!” Megénekelte verseiben Puskin és Lermontov, dicsérően írt róla Gogol és Dosztojevszkij, Lev Tolsztojnak annyira tetszett a balalajkakon- cert, hogy „lelkesen tapsolva, ugyanazon dal többszöri bemutatását kéri”. A meleg hangulatot árasztó balalajka- muzsikáról Irt a „Háború és béké”-ben. Az Andrejev-ze- zenekar kíséretével énekelte az orosz dalokat Saljapin Is... Oroszországban Andrejev korában 200 ezer balalajkát készítettek, közülük néhány az orosz díszítőművészet remeke lett. A legjobb mesterek monda- és mesebeli témákat örökítettek meg a hangszereken. Ma már milliók hallgatják és tanulják a balalajkajáté- kot. Az országban igen sok zenekar és együttes működik. Az első hivatalos népi zenekart 1919-ben Moszkvában alakították meg — ez a mai N. Oszipov nevét viselő állami népi zenekar A zenei világban ekkor már jól ismert Nyikolaj Oszipov 1940- ben lett a zenekar tagja. 10 éves korában mér szólistaként játszott Andrejev zenekarában. Később, mint virtuóz ba- lalajkajátékos lett a zenekar vezetője. . Nincs olyan kis, eldugott hely Oroszországban, ahol ne Ismernék és ne szeretnék a népi zenét. Ezt a zenét a vendégszereplő szovjet együttesek megismertették a világ csaknem minden táján élő emberekkel, akik szívesen hallgatják az orosz dalt, az orosz melódiát. Mindenhol szeretik és hallgatják a híres balalajkamuzsikát. A könyvtár gyarapodása az változást hozott a könyvtár utóbbi időben csak a legfonto- életében: az intézmény a coe- sabb kézikönyvek beszerzé- tustól Maróthi György profesz- sére korlátozódik, valamint a szór felügyelete alá került. A Kossuth Lajos Tudományegye- könyvtárosok továbbra is a tem központi könyvtáréval kö- dlákok soraiból kerültek ki, tött megegyezésre, melynek s a Nagykönyvtárban folvó értelmében a Nagykönyvtér munkából még ma is kiveszik évente 10—20 ezer forint ér- a részüket. Maróthi profesz- tékű, főként akadémiai kiad- szor az állomány fejlesztésé- ványokból és filozófiai művekben céltudatosan az egyete- b°l álló örök letéttel gazdamességre törekedett. A felvi lágosodás korai képviselőjeként a humán tudományok mellett természettudományos műveket is megvásárolt,. Nagy szerepe Volt abban, hogy a godik. Mégis minek köszönhető a könyvtár és a kollégium iránti egyre növekvő érdeklődés? A régi, igen értékes anyagnak, és annak, hogy ezek egy rékollégium gyűjteménye hatna- sze a könyvtárközi kölcsönzés ben is részt vesz, s hogy a műveket a könyvtárteremben rendezett kiállításokon szintén bemutatják. Természetesen sok érdeklődőt vonz az égy- hózművészeti és kollégium* történeti múzeum Is, ahol úr* asztali felszerelésekben és a rosan igazi enciklopédikus könyvtárrá fejlődött és napjainkban is ekként működik. NAGYJAINK KÉZIRATAI A Nagykönyvtár törzsállománya jelenleg a különgyűjteményekkel — kézirattárral, diákélet tárgyi emlékeiben folyóirattárral, az aprónyom- gyönyörködhetnek a látoga- tatványokkal stb. — együtt tök, Tisztelettel adózhatnák az 526 ezer. A kódexek legtöbbje ereklyegyűjtemény legértéke- Kazay Sámuel könyvgyűjte- sebb darabjai, Csokonai fu- ményével került az állomány- volája, Arany János pipája) ba. Különösen becses az 1397 Petőfi Sándor pohara és Kos- és 1320 között keletkezett Bre- suth Lajos levóltárcája előtt, viárium, melyet a híres C. Megismerkedhetnek a debre- Forster szerzetes kötött be cenl diákviselettel, a termé- 1448-ban. Egyedülálló tudomá- szettudomónyos oktatás régi nyos értéket képvisel Nicolaus eszközeivel. Germanus kézzel festett atla- A kollégium napjainkban sza is. Érdekessége abban rej- újabb virágkorét éli, Küdöft- lik, hogy a XV. század elején féle tanfolyamokat ' tartanak készült, s így 28 színes tér- itt, élénk kutatómunka és képlapja az Amerika felfedezése előtti világtérképet ábrázolja. A természettudományos művek közül még Copernicus pezsgő élet zajlik a 60-as és 70-es évkben újjászületett falak között. Kár, hogy a belső termek, az oratórium és a tekönyve érdemel különös fi- remkönyvtér eredetileg pácolt gyeimet, nem csak azért, mert fából készült berendezései nem ez az egyetlen sértetlen darab, tündökölhetnek régi természe- hanem azért is, mert valaki tes egyszerűségükben. Hogy a a cenzúra által kihúzott ré- két világháború közti divat- szeket egy másik példányból nak hódolva szürkére festett pótolta. Carl Linné könyvel is oszlopok ridegségét, unalmas- csaknem teljes számban meg- ságát a felúiitás alkalmával találhatók a Nagykönyvtár- nem „radírozták le”, ban, nem csoda hát, hogy Fa- Mátraházi Zsuzsa
