Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)
1981-01-04 / 2. szám
f Zitaten „Fogalomzavar ff A Sárköz első megörökítője „A szerelmi ismeretségek Képeink a „Fogalomzavar” című rejtvényjáték december 31-1 társasjátékának néhány pillanatát örökítették meg. A salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ színháztermének zsúfolásig telt nézőterén a „Nyomozz velünkl" városi társasjáték szervező bizottsága és a NÚGHÁD Szerkesztőség közös rejtvényjátékának legeredményesebb „nyomozói”, valamint a játékban közreműködő üzemek, intézmények, társadami és tömegszervek képviselői foglaltak helyet. A vidám műsorban —- az amatőr és hivatásos művészek mellett — a közönség is főszerepet játszott... Ha egyik-másik felvételünk élessége némi kívánnivalót hagyna maga után, az kizárólag a szilveszteri hangulatnak tudható be... Hiába, mindez még tavaly történt... Kaucsug-mannára várva... Az est meghívott szakértőié: Szigetvári János alezredes, a Salgótarján járási-városi Rendőrkapitányság vezetője. fA Mupett-show világhírű szőrnyvcndégel. Ünnepélyes pillanat; a fődíj átadása. Aki átadja: dr. Kun András, a Salgótarjáni városi Tanács művelődési osztályának vezetője, aki megnyerte: Gyöngyösi Róbertné, salgótarjáni rejtvényfejtő. Fo„r”galomzavar. Telefonon még Petrcss István jelentkezett, a színpadon már Pctress Zsuzsa, a Fővárosi Operettszínház tágja énekeit. Házaspáros: Kolarovszki Mária és Mlinár Fái. 'Az év utolsó választása: bor, sör, pálinka ős parádi víz között... (Bábel László felvételei) 1 o szőlőkben történnek" Hazánk jellegzetesen szép tájegysége a Sárköz. A vidéket először Garay János, a Háry János írója örökítette meg. A „Sárköz” című tájrajza felöleli a terület történelmi múltját, gazdasági és társadalmi kérdéseit, foglalkozik a népszokásokkal, viselettel és ismerteti a nyelvjárási sajátosságokat. A szociografikus tanulmány először 1833-ban a „Regélő” című lapban jelent meg. A cikkben először földrajzilag határozta meg a költő a Sárköz fogalmát. Felsorolta az idetartozó Tolna megyei falvakat: Ocsényt, Decset, Pilist és Nyéket. Érdekes módon az ötödik községről, Bétáról nem tett említést. A falvak Tolna megye „északkeleti fokától nyugatkeleti széléig nyúlnak el csaknem egyforma távolságban egymástól, mintha az említett megyének határ menti őrei volnának; de be is vannak sáncolva, mint határőröket illeti. Pest megyétől országos Dunánk, a tolnaitól pedig a kanyarárkú Sárvíz választja el őket, s így szigetet képeznek, s e sziget egyetemleg Sárköznek neveztetik”. Garay elsősorban a helyi hagyományokra támaszkodva ismertette a tájegység történetét. Leírta, hogy az itt lakók ősei nem voltak „közönséges” jobbágyok. I. Béla a szekszárdi apátság és a hozzá tartozó birtokok védelmére „szabados katonaságot” rendelt, s ezek leginkább a Sárközben laktak. Ezt a kiváltságot a Rákóczi-szabadságharc után vesztették el a sárköziek, mert a fejedelem oldalára álltak, s ezért később jobbágyi sorsra jutottak, melyben „máig tengődnek”. Garay közli, hogy az itt lakók színmagyarok és reformátusok. A leírásból kitűnik, hogy a lakosok büszkék voltak ősi magyar származásukra, szabad voltukra. A sárközi nép leginkább halászatból élt, de más gazdaságaik is voltak, .jelesen a szekszárdi és a bátaszéki hegyekben a bortermesztés”. A halakat, rákokat és a gyümölcsöt a szekszárdi, bátaszéki vagy a mohácsi piacon értékesítették. A költő leírta, hogy a sárköziek hanglejtése eltér a környező lakosokétól és több olyan szót használnak, ami más vidékeken nem ismeretes. Ezek közül összegyűjtött tízet, amelyeket «szómagyarázatokkal együtt közre is adott. Megjegyezte, hogy aki hosz- szabb időt töltene a vidéken, az jóval többet gyűjthetne össze: Garay a következő szavakat írta le: balustya = ostoba; birizgál = motoz; bóktat = a ló, mikor melege van; gyingya = zátony; kullogó = kerítő; pacsangol = a sárban vagy vízben; poléta = azon rend, mely szerint robotolnak, egy polétában 16 ember van; rokolya = szoknya; suttogó = súhanc; toprongya ^ügyetlen. Garay ezeket ősmagyar szavaknak tartotta. Az Itt felsoroltak legtöbbjét a mai napig használják a Sárközben. Garay volt az első, aki részletesen ismertette a sárköziek viseletét. „Igaz ugyan, hogy a férfiak szintúgy gatyát és széles kalapot, csizmát és bocskort viselnek, mint egyéb parasztjaink; de szépeik tulajdonképpen azok, kik magukat viseletűkben megkülönböztetik”. A nők „termetükre inkább nagyok, mint kicsinyek. de alkatuk mindig arányos és tömött; arcvonásaikat pedig általában egészséges és rendszeres keilem bélyegzi, s köztük nem egy valódi szépség”. A menyecske a fején festett kendőt visel, amely alatt „fejkötő, galand (fekete szatying) és csipke szélekkel” van. A hajadon leei-esztett, s pántllkás hajtekerccsel jár, s ezt elöl pödrésbe sodorja, s „ünnepi alkalommal a pártát Is feltflzi, vállaikról s gömbölyű karjaiktól selyem vagy pillangókkal kihímzetier, omlik le az ingujjig. Derekukat szintén kihímzett s cifrázott fűzőváll övezi, mely alatt a habos rokolya alig ér térdig, ezer meg ezer redőkbe sze- dődve, s ha a legszigorúbb télben ködment öltenek magukra, a lábak mindazáltal, mindig födetlenek”. Lábbelijükre nagyon vigyáztak: „Sárga vagy veres csizmáikat vasárnapokon s ünnepeken veszik elő; de azokat is hónuk alatt viszik a templom küszöbéig, hogy el ne sárosítsák, S csak ott vonják piros lábaikra”. A leírásból láthatjuk, hogy már a nagy ármentesítő munkák befejezése előtt kialakult a sárköziek pompás viselete. A költő megjegyezte, hogyha eredeti öltözetükben „fürgén és csinosan a szekszárdi, bátaszéki vagy mohácsi piacokon megjelennek, kinek-kinek fején egy-egy gyümölccsel, tojással vagy egyébbel megrakott kosárral, mulattató őket hallani, mikép kínálják a vevőknek: egy* »eedös lelkömmel«, -szeep ees jóó eezű szeevájokat és aomá- jokat«, míg azalatt férjeik halakat, rákokat árulnak”. Garay volt az első, aki megörökítette a nevezetes sárközi szokást, a szőlőpásztor- kodást. „A szerelmi ismeretségek s elkendőzések általában a szőlőkben történnek; mert a hajadon nép nagy része egész nyáron által a »-hogy ön« tartózkodik, s szőlő- pásztorkodik. ... A legények rendesen munka után meglátogatják a »hiögyöt« s a szép leányt; s ott a nyájas holdvilágnál nem egy ismeretség köttetik.” A költő azonban meglátta a szigorú társadalmi törvényt is: azt, hogy a vagyon volt a fő szempont a házasságkötéseknél. Megjegyezte ugyanis, hogy a „legtöbb házasság convenientiából köttetik, midőn az úgynevezett »-kullogó« a leányt a legénynek vagy ezt a lánynak »elajálja*, s szerelem helyett a szülők akaratja köti meg a frigyet”. Klsasszondy Éva A Föld holdjai A legújabb távcsöves és fotografikus vizsgálatok arra utalnak, hogy a Földnek legalább tíz kicsiny, természetes eredetű holdacskája van — John Bag by kaliforniai tudós jutott erre az eredményre. Elméletieg nem kizárt, hogy a Föld kicsiny égitesteket ejtsen foglyul, ámbár az ilyen holdacskák tényleges létezését korábban sokan kétségbevonták. Bagby azonban számos bizonyítékot sorolt fel, annak igazolására, hogy a Fölnek jelenleg is több kis holdja van. Ezek igen hasonló pályán keringenek bolygónk körül. (Nem tévesztendők ezek össze az egyik lengyel csillagász által néhány évvel ezelőtt felfedezett „por- holdakkal”. amelyek a „nagv” Hold pályája mentén, attól kereken 304 ezer km távolságban keringenek a Föld körül.) , Az eddigi kutatások szerint feltételezhető, hogy a Föld kicsiny holdjai általában 30 m átmérőjűek vagv valamelyest nagyobbak.. Ezek közül néhányat sikerült távcsővel is felfedezni, mégpedig az égboltnak épp azon a helyén, amelyen a számítások szerint tartózkodniuk kellett. Az eddigi számítások arra a rendkívül érdekes eredményre vezettek, hogy a kicsiny holdak pályája egy pontban metszi egymást. Ebből az következik, hogy egy kisbolygószerű égitest épp a Föld közelében robbant fel, s e holdacskák ennek a „re- peszdarabjai”. Egy ilyen robbanás valóban volt 1955. december 18-án. Iván, az örök ember Ivánuska a Kristálybirodalomba tévedve rögtön beleszeret a Tündérszép Jelenába. Ám hiába, a királylánynak nem kell a deli parasztlegény. Csakhogy a gőgös szépséget elrabolja egy Óriás. így hát Iván, bízva önmagában nekivág a „természetfeletti szféráknak”, hogy fantasztikus próbákon átesve tán elnyerhesse a szépség kezét... így veszi kezdetét a forgatókönyv szerint Rajnai András legújabb elektronikus tv- játéka, a Kristálybirodalom, amelyet a napokban mór forgatnak is a televízió 4-es stúdiójában. Mesekomédia, eredeti orosz népmesék fel- használásával Szabó György forgatókönyve alapján. A mesék hőse Ivanuska, azaz Hegedűs D. Géza, csak az imént lábolt ki a mesterséges trükkök révén előállított „semmiből”, amelybe az Óriás csalta be, s. most lenszőke hajjal, puha szárú csizmában, orosz rubóskában üldögélve vár a következő jelenésére. — KI hát ez az Ivanuska? — kérdeztük tőle. — Iván az örök ember, aki az elérhetetlenre vállalkozik, s a szerelemért hajlandó mindent felvállalni, ezerféle próbának alávetni magát. Igazságos, mint minden mesehős. Közülünk, emberek közül való. A férfinem nemesebbik feléből Bármelyikünk a helyére állhatna egy bizonyos pontig. — és ez tetszll? nekem a mesében, ahol a történet már antimesévé változik. Amikor a hős elveszti az édent, ráeszmél, hogy vágya nem teljesülhet, azaz a meséből realizmus lesz. — Tehát népmese, a valóságra ébresztő realitás elemeivel? — Igen. Hősünk előtt megvilágosodik a világ rendje, s minden helyrekerül a fejében. Ráébred, hogy körötte mindenki csak kapni szeretne, adni nem. A világ önzését ismeri fel. S attól a pillanattól kezdve mindent, mindenkit elutasít. Majdhogynem a cinizmus hatórát súrolja a viselkedése. Persze, a forgatókönyv szerint, a történet végén kiderül, hogy mindez csak álom. — A fantasztikus népmeséi elemek, mit mondhatnak mai nemzedékünknek ? — Szeretem a népmesét, ezért keveslem is, hogy oly ritkán vállalkoznak a bemutatáséra. Ez ugyan felnőtteknek szóló mese, de a gyerekek gyakran elesne]? ezektől a csodáktól. Pedig e „csodaelemeknek” helyükre kell kerülniük az életünkben, persze a realizmussal együtt. Mert az ember mégiscsak arra törekszik, hogy valóságot kovácsoljon a csodákból. És ez is lényege életüknek. — Az elektronika segíthet e csodák tolmácsolásában ? — Most először találkozom a televízióban az effajta elektronikus technikával. A színész üres térben játszik, mindent el kell képzelnie. Ügy érzem a műfaj lehetőségei rendkívüliek és a jövőben még mélyebb, tártál-' masabb produkciók várnak erre a technikára. A tv-jétékban Irina Mi- rosnyicsenko, a Moszkvai Nagyszínház tagja is főszerepet játszik. A többi szereplő: Szirtes Ági, Nagy Attila, Némethy Ferenc, Bencze Ferenc, Sáfár Anikó.
