Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)
1981-01-04 / 2. szám
Amit a fanácsok I elkölthetnek Megszoktuk, hogy a fontosabb közkiadásra szánt összegek évről évre növekednek. Most ez a növekmény az ismert gazdasági körülmények miatt — szerény mértékű. Mindez a tanácsok gazdálkodására is érvényes, sőt, rájuk vonatkozik nagyobbrészt, hiszen ők irányítják a lakosság legszélesebb körét kiszolgáló intézményeket — kórházakat, szakorvosi rendelőintézeteket, napközi- és diákotthonokat, iskolákat, óvodákat —; összesen mintegy 14 ezer szervezetet. Ä tanácsi pénztárcából elkölthető összeg 1981-bén is valamivel több lesz, mint tavaly volt: a fenntartásokra, Illetve a fejlesztésekre együttesen csaknem 100 milliárd forint jut. Ha azonban figyelembe vesszük az árváltozásokat, a növekvő ráfordításokat és az átadásra kerülő új létesítményeket, akkor azt mondhatjuk: az alapvető közkiadásokban megőrizzük az ellátás színvonalát. mindenre kell PORCIÓZNI Mindebből következik: ott kell megfogni a pénzt, ahol lehet. Az utóbbi években még úgy szólt a lecke, hogy szigorúan sorolni kell a teendőket. Fontosság szerinti „kategóriákba” osztották a különféle szolgáltatásokat, ennek megfelelően a pénzkereteket. Ma már azonban lényegében csak egyetlen kiemelt csoport van — amelybe a szorosan vett alapellátás intézményei tartoznak. De manapság ezen a körön belül is differenciálni kell; egyes feladatok — mint pédául az általános iskolai tantermek ügye, a járóbeteg-ellátás javítása, az ivó- vízhálózat, a köztisztaság, a felújítások — minden másnál előbbre valók. Mindemellett a többi szükségletet jem szabad elhanyagolni. Éppen ez nehezíti a tanácsiak dolgát: mindenre kell porciózni. Dehát akkor hol foghatók meg a forintok? — hallani itt-ott a berzenkedő- ket. Hiszen a költségvetésben szinte még a fillérek is lekötöttek, többi közt bérekre, energiára, bérleti és közműdíjakra. Akik a pénzzel foglalkoznak, nagyon jól tudják, súlyos hiba volna kézlegyintéssel elintézni a takarékosságra ösztönzést, mert még az eleve elköltöttnek tekintett pénzről is kiderülhet — fegyelmezett költségelemzéssel —, hogy egy része felszabadítható más célra: „MEGFOGHATÓ” FORINTOK Nem arról van szó, hogy mondjuk gyengébben fűtsék, világítsák az iskolák, a napközi otthonok helyiségeit, elhanyagolják takarításukat, a környezet tisztán tartását. Ilyen áron nem szabad takarékoskodni! De azt meg lehet választani, hogy a tanácsoknál és intézményeikben milyen legyen a bútor, a felszerelés, a díszítés;, a drágább se mindig hasznosabb, praktikusabb. Aztán később az is forintokat hozhat a házhoz, ha időben elvégzik az esedékes karbantartásokat. Ha a gépeket gondozzák, körültekintőbben lehet bánni a selejtezéssel is. Az is múlhat a helyiek elhatározásán, hogy mondjuk a kettős fűtési rendszerű kazánokban olcsóbb tüzelőanyagot használnak fel. Aztán, ami a fejlesztéseket illeti, utóbb gyakran emlegetett követelmény a létesítmények többcélú kihasználhatósága. Mégis, csak elvétve vannak ‘oyan próbálkozások, amelyek például az iskola és a művelődési ház „közeledését”, a helyiségek közös használatát lehetővé teszik. Pedig nagyvonalú gazdálkodásra vall, ha mondjuk a lakótelep kellős közepén építendő iskolát csak hagyományos értelemben vett iskolának szánják. Kialakításánál figyelembe lehet és kell venni a lakókörnyezetet; legyen színtere a klubéletnek, a TIT-előadás- nak, a felnőttoktatásnak, az alkalmankénti lakógyűléseknek, sportpályái késztessék mozgásra a környékbelieket. S ha már az iskolákról szólunk — körültekintő felújítással is lehet pénzt „csinálni”. Például a kevéssé igénybe vett nagy belső terek, zsibongók felhasználásával alakítottak ki több régebbi iskolában napközis szobát, könyvtárat, így enyhítettek a szorító tanteremhiányon — anélkül, hogy új beruházásba fogtak volna. Vagyis a-helyi kezdeményezéseknek is nagy szerepe lehet az okos pénzköltésben. Az állami intézmények ésszerű gazdálkodását segítendő nemrég megjelent egy új pénzügyminisztériumi rendelet; intézkedései január elsejétől fokozatosan lépnek életbe. A költségvetésből fenntartott, nem termelő szervezetek ugyanis régóta változatlan elvek ssferint működnek. Felügyeleti szerveik — zömében a tanácsok — évről évre meghatározók terveiket, a feladataikra' adható összegeket, amelyek akkorák, amekkorák, függetlenül attól, hogy jól vagy rosszul gazdálkodnak-e a pénzzel. + ÉSSZERŰBBEN GAZDÁLKODVA Ezentúl a költségvetésből élő intézmények is érdekeltebbek lesznek a takarékoskodásban, az éves keretet rugalmasabban kezelhetik majd; ha mondjuk a kórház egyébként minden tekintetben eleget tesz kötelezettségeinek, akkor az úgynevezett pénz- maradványokat nem vonják el tőle. Ez érvényes akkor is, ha gyógyszerkutatásra vagy egyéb tudományos munkákra hasznosítja szabad szellemi és gépi kapacitását: az így szerzett bevételek az intézményben maradnak, s a szolgáltatás további javítását eredményezhetik. Az intézmények persze igen különbözőek nagyságukban, jellegükben sok az apró szervezet, holott tapasztalat: az összevont egységek többnyire szakszerű munkára, gazdálkodásra képesek. Igazolja ezt az egészségügyi ágazatban kibontakozó integrációs folyamat; szélesebb körben kihasználhatók a technikai eszközök, közösen intézhetők a beszerzések, a karbantartások, a felújítások. Az ilyesfajta együttműködés (közös gondnokság) megvalósítható a szakmailag önálló intézmények, például iskolák, kollégiumok, diákotthonok között, főként a kisebb településeken. Most az új rendelet felhatalmazza a tanácsokat: határozzák meg, hogy a területükön mely szervezeteknek érdemes és szükséges önálló gazdálkodási jogkört adni. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiniiiiiiiiiiiiimiiMmiiiiiiiiiiiiiuiiiiimiKtiiiiiuiiia ••mniiimiiiiiiiiimiiiiniMiiiiimiimiiiimmiiiiimiHimmiiiimmiiiimiimiiiimiimiiiiiiimiiiiimiiiiiiiiiiuuiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiii'.iiiJiiiiiiiiiiiiiimi Esztendőről esztendőre megyénkben is fiatalok százxi vesznek részt, az MHSZ által sorköteleseknek bevonulás előtt rendezett különféle előképzési formákban. Ezek keretében általános, illetve szakismereteket, akár szakmái is elsajátíthatnak. Vajon milyen hasznát veszik a tanultaknak az „angyalbőrben’’, illetve befolyásolja-e életüket a továbbiakban a tanfolyamon való részvétel. E kérdésekre kerestünk választ sorkatonai szolgálatukat teljesítő fiatalokat felkeresve. Utána is folytatnám Karsai Attilával legutóbb két éve találkoztam, a salgótarjáni úttörőházban a legkisebbeket tanította a modellépítés rejtelmeire. A repülőmodellezés megszállottja volt ifjúkora óta, érthető ha kapva kapott az alkalmon, hogy az előkészítés speciális fajtáját válassza. Az MHSZ péri repülőterén a rádióirányítású repülőgép- modellek kezelésével, vezetésével ismerkedett, melyeket a néphadsereg különböző alakulatainál a légi célok imitálására használnak — A rádióirányítású modellezés — vagy, ahogy általában emlegetjük: az RC — minden modellezés csúcsa. Én korábban A/2, illetve mechanikus kategóriában nem okozott számára nagy versenyeztem, de mindig von- nehézséget, a rádiótávirászat- zott a Rádiós repülés, lehető- tál kapcsolatos ismeretek el- ségem azonban ■ alig-alig adó- sajátítása, már csak azért dott hozzá. Éppen ezért sem, mert ismerősei között örültem meg a lehetőségnek, többen foglalkoznak az MHSZ A tanfolyam nem volt köny- keretében rádióamatőrkö- nyű, de számomra nagy él- déssel és a fiatalember szá- vezetet jelentett — meséli a mára ez korábban is vonzó már „öregkatona” számba tevékenység volt menő fiatalember, aki civil- — Nekem nem volt nehéz ben a salgótarjáni regionális a tanfolyam, egy része a vízmű tmk-technikusa, vagy- szakmába vágott. Azzal rög- is a polgári életben is fi- tön tisztában voltam, de sok nőm aprólékos munkát vé- segítséget kaptam többek kö- gez. A szolgálat során tanúsí- zott a rádióamatőr Lakatos to« előmenetelét gallérján Lacitól, aki régi ismerőse a három fehér csillag bizonyít- családnak. Ügy érzem meg ja. Szakaszvezetőségig vit- vannak velem elégedve, ha te. Nincsen már száz napja nem lenne dicsekvés azt ál- sem a leszerelésig. További lítanám, hogy a jobbak kö- terveiről faggatjuk. zé tartozom.- A modellezést itt sem Ata hagytam abba. Legutóbb áp- tv t M llaf A* rilisban nagy bemutatót tar- alapk.képzés után Uszteskitottunk az egységnél, vendé- gek is jelen voltak. Ha leszerelek, modellezőklubomban századhoz került Jelenleg tehát nem távirászként tevékenykedik, a megszerzett isis szeretnék RC-vel foglal______________n________ i_ meretek azonban mégsem kozni, amennyiben erre hetőség nyílik. left Szakmába vágott" Soltész Ákos szakaszvezető bevonulása előtt a» salgótarjáni síküveggyár elektrotech- _______ __________ I*. S. nikai műszerésze volt. Így kaszvezető, aki a Határőrség iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiMiiiriiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiir.iiiiiiiiiiiiiüiiiiiiiiiiiiii'itmiiiiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiii mu,inni ......... voltak haszontalanok. Volt rá eset, hogy riadócsoportban neki kellett a hírközlő eszközöket használnia. — Mindenféleképpen hasznát veszem a tanultaknak és elképzelhető, hogy leszerelés után is tovább foglalkozom a rádiózással. Mikor jót mondott magáról, nem dicsekedett Soltész szaKét kislány robban be az irodába. Mindkettőjükön köpeny, a fejükön kissé csáléra áll a sísapka nagy bojtja. Sok göncöt húztak magukra, kell a meleg főfedő. A könyvkötészet ugyanis két különálló épületben található Nógrádsápon. Ä harmadik ház a te-__ _________ lepvezető irodája. Olajkályhá- nyak nagy része több val, nagy asztalokkal, székek- hatéves tapasztalattal Könyvkötők lesznek Az itt dolgozó asszonyok, lá— Szeptemberben végeztétek el a nyolcadik általánost. A tanulás folytatódik. Van-e különbség a mostani és a régebbi életetek között? A lányok kórusban válaszolnak: ' — Rengeteg! Amikor az általános iskolába jártunk, csak mint a tanulás volt a dolgunk,. itt ren- a faluban. Most bejárunk Bakel. A kislányok „ingáznak” delkezik. Ám munkájuk csak lassagyarmatra, másfajta n K « InvitnnmmLLMl í . ,.,,1 .*• __ I .. a három épület között. „betanított” és nem szakmunA nézsai Május 1. Terme- ka. lőszövetkezet melléküzemága- Érezhetőek a fejlődéshez ként dolgozik a könyvkötő- szükséges törekvések. Az asz- szet. Koncz Sándor műszak- szonyok szorgalmazzák — legvezető mondja. alábbis a fiatalabbja — a toEzek a napok igen haj- vábbtanulást. Azt mondják, tantárgyakkal ismerkedünk, az üzemben pedig dolgozunk. — Mit? — Legelőször is végigjártuk a munkahelyeket, megtanultuk, mit, mire használnak, hogyan kap „köntöst” egy kiváló katonája cím mellett kilenc különböző dicséretet érdemelt ki. „Mindig vissza tudtam térni" Zsidai István határőr Ka- rancskesziből vonult be, miután elbúcsúzott munkatár- támaszkodhat. büszke vagyok arra, hogy eddig még minden alkalom* mai, mindenünnen vissza tudtam jönni saját erőből. A vezetési órák száma lehetett volna több, nekem akkor különösen személygépkocsival nehezen ment. Zsidai határőrt közvetlen felettese is kiváló szakembernek tartja, akire bizalommal Elsősorban saitól a KPM Közúti igazgatóságán, ahol autóvillamossági műszerész, ö jóval korábban, iskolai oktatás mellett vett részt az előképzésben, . középiskolájában, az érettségi évében vettek részt az MHSZ által szervezett pvpj árművezetői tanfolyamon, a bizonyítvánnyal együtt szakképzettségének köszönheti, hogy a kiképzési bázis élenjáró katonája lett •I Kisebb erőfeszítéssel" Mérges Zoltán géplakatos, nem szécsényi a tanfolyam kapták meg a jogosítványt is. keretében kapcsolódott be az — Akkor még nem gondoltam, hogy „katonáéknál” Karsai Attila a szakaszvezetőségig vitte. váló katonája. rásak, a nálunk dolgozó több szívesen vállalnak áldozatot könyv, miként fűzik össze a mint százhúsz asszony, lány is ez ügyben, szervezzék meg nyújtott műszakba jár. Az a szakmunkásképzést 1980-as év utolsó negyedében kétszázezer könyvet küldtünk a kereskedelemnek. Indul hát a sok szép könyv Nógrádsápról, hogy gyerek nek és felnőttnek egyfor mán örömet okozzon. A kötészetben dolgozókat igazán , . ... d , ,k ő iava nem kényeztették el a kitűnő a",TÍ ' V®® lapokat, ragasztják a borítót egészen addig, amíg nagy csomagokban autókra nem rakják valamennyit. Szálkái Erzsiké megjegyzi: — A legelső feladatunk a Az első fecskék mindenesetre megjelentek. Szakmunkás- tanuló lányok „képében”. Négyen vannak a leányzók, lapok hajtogatása volt, azután . , , , , - Sztankó Piroska, Gari Mária, a táblakészítés. Van mit tanek es felnőttnek fSytor- Sza]kai Erzsébet és Bencsik nulnunk. hogy igazán jó szakErzsébet. Marikának az édes- munkások legyünk. — Jól választottatok? — Nemrégiben beszéltünk erről. Mindegyikünk úgy vélekedett. hogy igen. A tanuláshoz - sok segítséget kapunk. A lányok egy hetet iskolá- Három forintot fizetünk az ban töltenek Balassagyarma- ebédért, ingyen kapjuk a tan— Újabban egyre több szó ton, majd a következő hetet könyveket. A többi már rajesik '' a továbbképzésről — szakmai gyakorlattal a köté- tunk múlik.. „ mondja a műszakvezető. — szetben. — cse — körülmények. Most, hogy berendezték a „felső" műhelyt, tűnik úgy, hogy jobban, kényelmesebben, melegben töltik el a napi nyolc órát. solta a lányának, legyen könyvkötő. Szép munka, érdekes, jövője is van. MHSZ-munkába. Korábban a helyi lövészklubban élesítette látását, fejlesztette reflexeit. i — Öt község fiataljaival Endrefalvára jártunk, általános tanfolyamra. Mondanom sem kell. nekem a lövészet ment a legjobban. A tereptannal, az elvont fogalmakkal egy kicsit nehezebben barátkoztam meg. Amikor bevonultunk akkor láttam csak,' hogy mennyire jó volt a tanfolyam. A 80 óra nélkül,' amelyre a foglalkozások kiterjedtek. sokkal nehezebb lett volna minden, így azonban jóval kisebb erőfeszítés-' sei sajátíthattuk el az így megkövetelt ismereteket. Pél-' dául vegyvédelmi kiképzésen a védőeszközök használaSoltész Ákos a határőrség ki- ta' a B™* **«»«■ nem volna olyan jól, ha nem gyakoroljuk, időre! Azért ha éli csinálnám a tanfolyamét, töb* bet gyakoroltatnám a kézigránátdobást, és módját ej-j teném, hogy az akadálypályára is kijussanak a résztvevők. Nekem ezek legalább-' is meglehetősen nehezen mentek. Jó lett volna, ha gyakorolhatom korábban,' Bezzeg a lőelmélettel, amit részletesen átvettünk, semmi probléma nem volt! Mérges határőr minden lövészeten ötösre teljesíti a feladatot. Két dicsérete van, a kiképzőbázis élenjáró katonája, aki eredményei alapján célul tűzhette maga elé, a Határőrség kiváló katonája cím megszerzését is. összegzésül jegy felettes véleménye: Hemreich Gyula százados az itt szereplő határőrök feljebbvalója. — Az előképzésen részt vett fiatalok mindegyikén érezni lehet a felkészültséget. Jobban számíthatunk rájuk, nemcsak saját feladataik teljesítésében, hanem abban is, hogy a többieket segítik, beilleszkedésüket megkönnyítik. Ügy vélem még 1obb hatást érhetnénk el, ha a nyolcvan órás foglakozás utolsó negyedét tábori körülmények között tölthetnék el, felkért szaksegítők közreműködésével. S ennek keretében színesebb, színvonalasabb formában még több ismeretet sajátíthatnának el a ''észtvevők. írta és összeállított«»: Gáspár Imre Zsidai István a hibaelhárításban is jeleskedik. Mérges Zoltánnak Is segített az előképzés. is hasznom lesz belőle, de a kocsi mindig érdekelt, örültem a jogosítványnak. Így most azzal foglalkozom, amivel szeretek, s ez nagy szó. Izgalmas és érdekes többféle járműtípussal, különböző tájakon. különböző utakon járni. Ami a tanfolyamot illeti, nagyon komolyan vettük a hibaelhárítást, s ezért most sokszor áldom az egykori oktatót. Az úton a vezető magára van utalva, én is szeHemreich Gyula százados száréi tem már a padkán, de mit az előképzés résztvevőire. NÓGRÁD — 1981. január 4., vasárnap
