Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-22 / 18. szám

Magyar felsz az ifjúsági világfórumon „Harcérintkezésben" — Európa közepén (III.) Bizalomépítés Pogonyi Lajos, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Szerdán reggel a Finlandia- házban négy bizottságban folytatja munkáját az ifjúsá­gi leszerelési világfórum. Kedden az esti órákig tar­tott a munka az 1-es számú bizottságban: a vita részve­vői a világpolitikai helyzet­ről; valamint az enyhülés ka­tonai és gazdasági következ­ményeiről fejtették ki állás­pontjukat. A nemzetközi lég­kör megromlásának okait il­letően a felszólalók vélemé­nye eltérő, sok esetben ellen­tétes politikai nézeteket tük­rözött. Miroslaw Stepán a Nemzet­közi Diákszövetség csehszlo­vák elnöke aggodalmának adott hangot a nemzetközi helyzet utóbbi időben történt megromlása miatt és rámu­tatott. hogy ezért az ameri­kai imperializmus kalandor­politikája és a hegemonista erők a felelősek. Anna Lindh, az Európai Nemzeti Ijúsági Bizottságok Tanácsának svéd tagja, egyenlőségjelet téve a Varsói Eskütétel a Fehér Házban ' liZ új amerikai elnök 38 vezető munkatársa szerdán le­tette az esküt. A Fehér Ház­ban tartott ceremónián részt vett Ronald Reagan elnök is. James Baker, a Fehér Ház titkára beiktatási beszédében hangsúlyozta, hogy mintegy tíz százalékkal csökkentik az elnöki hivatal alkalmazottai­nak számát. Kijelentette: a Fehér Ház-i személyzet egyik fő célja, hogy „a különböző minisztériumok és kormány- hivatalok visszakapják szere­püket”. Hozzátette: „egy erős gárda a Fehér Házban és egy erős kabinet nem zárja ki egymást”. Hasonló szellemben beszélt Reagan elnök is: azt emelte ki, hogy munkatársai „egysé­ges csapatot alkotnak és úgy is akarnak dolgozni”. (MTI) Lengyel szakszervezeti tanácskozások Kelemen István, az MTI tudósítója jelenti: A két nagy lengyel szak­szervezeti tömörülés vezető szervei külön-külön megvi­tatták a heti munkaidő és a húsjegyrendszer kérdéseit. Az ágazati szakszervezetek országos egyeztető bizottsága kidolgozta álláspontját mind­két problémakörben. Az ál­lásfoglalást egy későbbi kon­zultatív találkozón ismertetik majd. A „Szolidaritás” vezetése a szabad szómbatok ügyét tart­ja a legsürgősebbnek. A két egyeztető bizottság ülését megelőzően Józef Pin- kowski miniszterelnök talál­kozott a két szakszervezeti szövetség vezetőivel. A Trybuna Ludu szerdai számában — Piotr Karpiuk munka-, bér- és szociális mi­niszterhelyettes megállapítá­sait idézve — leszögezi, hogy Lengyelországban tovább tart a vita a szabad szombatokról, s a kérdés változatlanul fe­szültségeket okoz. Ugyanakkor alapjában véve e vitában senki nem vonja kétségbe azt a tényt, hogy az összes sza­bad szombat azonnali beveze­tése óriási kockázattal járna az országra nézve a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben. A miniszterhelyettes kije­lentette: a legjobb központi döntések sem javíthatnak ön­magukban a helyzeten; közös erőfeszítésekre van szükség a termelés fokozása érdekében, s a munkaidő egycsapásra történő rövidítése csak ronta­na a körülményeken. Salvadort figyelmeztetés Az Egyesült Államok Salva­dor! katonai beavatkozásának egyre fenyegetőbb veszélyére hívta fel a világközvélemény figyelmét a Farab undo Mar­ti Nemzeti Felszabadítási Front egyik képviselője Ham­burgban, újságíróknak adott nyilatkozatában. Rámutatott, hogy egy ilyen, a juntát tá­mogató agresszió nem csalt a salvadori nép, hanem a szom­szédos népek ellen is irányul­na. Managuai jelentés szerint a salvadori fővárosba megérke­zett az amerikai „szakértők” újabb csoportja. Közismert, hogy a már ott levő mintegy 200 fős „szakértői” csoport nemcsak tanácsaival segíti a polgári-katonai juntát, hanem közvetlenül is részt vesz a ha­zafiakkal való leszámolásban. Panama jegyzékben tilta­kozott az Egyesült Államok déli katonai körzetének — a csatornaövezetben elhelye­zett — parancsnokságánál amiatt, hogy a Panamához tartozó területre salvadori tisztekből álló csoport érke­zett. Beutazásuk a panamai hatóságok hozzájárulása nél­kül történt, s ezért törvényte­len — hangoztatja a jegyzék. A tiszteket amerikai „kato­nai akadémián” speciális ki­képzésben részesítik, elsajátít­tatják velük a „felkelők elle­ni harc” módszereit. Az ame­rikaiak eddig már háromszáz salvadorit készítettek fel a fent említett módon a csa- tomaövezetben levő katonai intézményeikben. A salvadori tisztek törvénytelen tartózko­dása a körzetben mélységes aggodalommal tölti el Pana­ma kormányát és durván sér­ti a Panama-csatornáról leg­utóbb kötött egyezményeket — szögezi le a jegyzék. (MTI) Felújuló kapcsolatok A brit kormány úgy dön­tött, hogy felújítva hivatalos szintű gazdasági és kereske­delmi kapcsolatait a Szovjet­unióval — legalábbis így tá­jékoztatták az AFP hírügy­nökséget a londoni kereske­delmi minisztériumban. E kapcsolatok 1979 decem­bere után szakadtak meg, amikor Nagy-Britannia — az afganisztáni eseményekre hi­vatkozva — lemondta a két ország gazdasági kapcsolatai­nak és kereskedelmének elő­mozdítására hivatott vegyes bizottság 1980-ban esedékes ülését. Az AFP értesülése szerint a hivatalos kapcsolatok rende­zése céljából január utolsó hetében Moszkvába látogat' Gavin Dick brit kereskedel­mi államtitkár, hogy az 1975-ben kötött együttműkö­dési megállapodás alapján megvitassa a szovjet féllel a két ország közötti ipari és ke­reskedelmi együttműködés kérdéseit! Nagy-Britannia ezenkívül javasolni fogja, hogy májusban miniszteri szinten tartson ülést az angol —szovjet vegyes bizottság. (MTI) 2 NŰGRÁD - 1981. januái 22., csütörtök Szerződés és a NATO közé, úgy vélekedett, hogy a két katonai tömb egyaránt fele­lős a nemzetközi légkör meg­romlásáért. Akira Kasai, a Japán De­mokratikus Ifjúsági Liga el­nöke az Afganisztánnak nyúj­tott szovjet segítséget teljes mértékben félreértelmezve azt hangoztatta, hogy az ürü­gyet szolgáltat az Egyesült Államoknak és más imperia­lista hatalmaknak az erőszak alkalmazásához. Ugyanakkor Kasai kiemelte az amerikai imperializmus háborús. ag­resszív politikája elleni harc őntosságát és szorgalmazta a nukleáris fegyverek gyártásá­nak és alkalmazásának, il­letve más országok területén való elhelyezésének teljes be­tiltását. A 3. számú bizottságban Lennart Rohdin, a Liberális és Radikális Ifjúsági Világ- szövetségének (WFLRY) kül­dötte azt hangoztatta, hogy a politikai enyhülést katonai enyhüléssel kell kiegészíteni, és síkra szállt az európai le­szerelési konferencia összehí­vásáért. Rohdin sürgette a SALT—II szerződés mielőb­bi ratifikálását és azt, hogy a SALT-folyamatba vonják be a közép-hatótávolságú raké­tafegyverek kérdését. A nuk­leáris leszereléssel egyidejű­leg lépéseket kell tenni a ha­gyományos fegyverek terén való leszerelésért is — ■ mon­dotta Rohdin, és követelte a biológiai, a vegyi és a sugár­fegyverek teljes betiltását. A Szocialista Internacionálé Ifjúsági Szervezetének (IUSY) nevében felszólalt Jukka Oas kijelentette, hogy a nukleáris leszerelésnek az egyes kato­nai tömbök potenciálja ki­egyensúlyozott csökkentésén kell alapulnia. Szerdán délelőtt szólalt fel az ifjúsági leszerelési világ- fórum 1. számú bizottságában, Fejti György, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. A magyar küldöttség vezetője..kifejtette a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség ál­láspontját a nemzetközi hely­zet összefüggéseiről, az eny­hülés katonai és politikai vo­natkozásairól. Kedden az esti órákban a 2. számú bizottságban a Nem­zetközi Diákszövetség kül­dötteként felszólalt György Károly. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a kato­naipari körök érdekelt szol­gáló fegyverkezési hajsza fo­kozódása, az imperialista erők közvetlen fegyveres beavat­kozási kísérletei következté­be^ megromlott a nemzetközi helyzet. Ugyancsak a 2. számú bizottságban kapott szót Lo- vassy Tamás, a DÍVSZ kül­dötte Napjaink első számú, az egész emberiség létérdekeit érintő kérdése a fegyverkezé­si hajsza megállítása. A Var­sói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének vala­mennyi hivatalos állásfoglalá­sában — kiváltképp az 1978- as moszkvai ülés óta — köz­ponti helyet foglal el ez a kö­vetelés. Ez teljesen érthető, hiszen Helsinki után mind nyilvánvalóbbá vált a politi­kai enyhülés és a katonai ké­szülődés közötti ellentmondás. Egyiknek a másiktól való el­maradása új veszélyeket idé­zett fel. A NATO-tanács 1978 májusi döntése a katonai ki­adások növeléséről, még in­kább az 1979 decemberi úgy­nevezett rakétahatározat, majd az Egyesült Államok fordula­ta a fegyverkezés fokozására, önmagáért beszélt. A politikai enyhülés és a változatlan katonai konfron­táció párhuzama nem tartható fenn sokáig. A Varsói Szerző­dés külügyminiszteri bizottsá­gát ez a felismerés késztette arra, hogy 1979 decemberé­ben sürgesse az európai ka­tonai enyhüléssel és a biza­lomerősítő intézkedésekkel fog­lalkozó különkonferencia ösz- szehívását. Erről mostanában Madridban is sok szó esik. REJTETT MOZGÓSÍTÁS? A Varsói Szerződés idei, ju­bileumi ülésén a legsürgősebb teendőnek minősítették a bi­zalomerősítő intézkedések és rendszabályok kiszélesítését, az erőszakról való lemondást, a haderő és fegyverzet korlá­tozását, hogy azok kizárólag védelmi célt szolgáljanak. A testület felhívta a figyelmet, hogy egyik félnek sem szabad katonai előfölényre töreked­nie, mivel a jelenlegi, hozzá­vetőleges hadászati egyensúly tulajdonképpen az enyhülés_ bázisa. A bizalomerősítő intézkedés­nek abból kell kiindulnia, hogy földrészünkön milliós nagyságrendű, nukleáris fegy­verekkel felszerelt hadászati csoportosulások állnak szem­ben egymással, szinte állandó „harcérintkezésben”. Ilyen körülmények között az álla­moknak tudniuk kell egymás szándékairól, döntéseiről. A szocialista országok elemi biz­tonsági érdekeivel a legszoro­sabban összefügg annak elő­zetes ismerete, hogy a NATO- haderők jelentősebb megmoz­dulásai csupán gyakorlatozás célját szolgálják, vagy netán a rejtett mozgósítást váratlan katonai rajtaütésre? A vélet­lenek elkerülésére mindenkép­pen célszerű lenne, ha a Var­sói Szerződés, illetve a NATO államai kölcsönösen és előze- (MTI) tesen tájékoztatnák egymást a Az NSZK-ban kezelik a volt túszokat Szerdán korán reggel meg­érkezett a Majna-Frankfurt melletti amerikai légitámasz­pontra az a két C—9-es szál- lítórepüiőgép, amely Algírból az NSZK-ba szállította a 444 napos iráni fogság után ki­szabadult 52 amerikai túszt. A repülőtéren több százan gyűltek össze fogadásukra. Ott volt Cyrus Vance volt ame­rikai külügyminiszter is. Schmidt kancellárt Hildegard Hamm-Rücher államminisz­ter képviselte. A repülőtérről az 52 amerikait a közeli Wi- esbadenbe, az ottani amerikai katonai kórházba vitték. Algírban a kiszabadult dip­lomaták másfél órát töltöttek a Huari Bumedien repülőté­ten. Ott elsőként a közvetítő tárgyalásokon részt vevő ame­rikai küldöttség vezetője. Warren Christopher külügy­miniszter-helyettes üdvözöl­te őket Beszédében köszöne­tét mondott az algériai tár­gyalóküldöttségnek a párat­lan közvetítésért, majd fel­szállt az egyik gépre, és a fe­délzeten üdvözölte kiszaba­dult honfitársait. A gépből a túszok közül először a két nő szállt ki, majd sorban követ­te őket a többi amerikai. Egészségeseknek, de érhető- leg igen fáradtaknak lát­szottak, hiszen a Teherán— Algír légiút nyolc órát vett igénybe. Mohamed Bénjahia algériai külügyminiszter — a rövid fogadtatási ceremónia után — hivatalosan is az amerikai tisztségviselők gondjaira bízta őket. Újságírókat — egy al­gériai riporter kivételével — nem engedtek a közelükbe. A kiválasztott újságíró csupán egyetlen mondatos választ ka­pott kérdésére „Nagyon jó, hogy itt lehetünk” — mon­dotta az egyik kiszabadult amerikai. Rövid pihenő után az 52 amerikai beszállt a két C—9-es kórház-repülőgépbe, és azok csakhamar a levegő­be emelkedtek. Jimmy Carter külön üze­netben köszönte meg Ben- dzsedid Sadli algériai elnök­nek a túszok kiszabadítása érdekében végzett tevékeny­ségét. A volt elnök, aki Ro­nald Reagan megbízottjaként szintén tagja a hivatalos ame­rikai fogadó bizottságnak, várhatóan a szerda esti órák­ban érkezett, meg Wiesbaden- be. (MTI) A Varsói Szerződés egész működési mechanizmusában a po­litikai eszközöké az elsőbbség. Képünkön: a testvéri szocia­lista országok katonai vezetői Kádár János elvtársnál. hadgyakorlatok időpontjáról, kiterjedéséről és az erők nagy­ságáról. KÉTSZÁZ HADGYAKORLAT A szocialista országok már javasolták, hogy a szárazföldi erők hadgyakorlatát a koráb­bi 21 napos előrejelzés helyett ezentúl már egy hónappal előbb jelentsék be, éspedig ne csak a mostani 25 ezres, ha­nem már 20, sőt 18 ezer főnyi részvétel esetében is. Az egyéb csapatmozgatások időbeni be­jelentése mellett kívánatos lenne, ha egy-egy hadgyakor­latba 40—50 ezer katonánál többet nem vonnának be. Sajnos ezt az ajánlást a NATO-államok figyelmen kí­vül hagyják. Helsinki óta fo­kozzák katonai aktivitásukat. Az utóbbi öt évben legalább egymillió fő és sok ezres harc­jármű mozgósításával több mint 200 jelentősebb hadgya­korlatot rendeztek. E gyakor­latok zöme hadászati jellegű és méretű volt. Nem volt rit­ka, hogy egy-egy mozzanat­ban 80—90, sőt 100—120 ezer katonát „vetettek be”. Ezzel szemben a Varsói Szerződés­nek az utóbbi esztendőkben lezajlott közös gyakorlatain egyetlen esetben sem szerepelt 30—40 ezernél több katona. A számok összevetéséből ki­tűnik, hogy a Varsói Szerző­dés egész mechanizmusában á politikai eszközök kapnak el­sőséget. Igaz, akadnak Nyu­gaton józanabb, megfontoltabb politikusok, akik ma már nyíltan elismerik, hogy a szov­jet hadseregnek, a Varsót Szerződés hadseregeinek nin­csenek támadó szándékaik. Vé­leményüket a tények támaszt­ják alá. Serfőző László, alezredes Az amerikai—iráni egyezmény Benjamin Civiletti volt igazságügy-miniszter szerdán elismerte: számítani kell ar­ra, hogy az Egyesült Álla­mokban sokan megkérdőjele­zik majd azt az amerikai kö­telezettségvállalást, miszerint a jövőben megakadályozzák olyan jogi igények beterjesz­tését és érvényesítését, ame­lyek régebbi keletű iráni adósságokon alapulnak, Civi­letti ugyanakkor leszögezte: ez a kötelezettségvállalás tör­vényes és jogszerű. A washingtoni igazságügy­minisztérium' egyébként rö­videsen intézkedik — közölték a minisztériumi illetékesek —, hogy az amerikai—iráni egyez­ménynek megfelelően leállít­sák az Irán elleni jogi igé­nyek bírósági tárgyalását. Az egyezmény értelmében — mint jelentettük — minden Irán elleni keresetet nemzet­közi döntőbíróságon vizsgál­nak majd meg, s az itt hozott döntés kötelező érvényű lesz. Amerikai tisztségviselők el­mondták, hogy szám szerint legalább 3000 jogi igény be­terjesztésére lehet számítani. Ezek egyrésze szerintük is túlzott. Az egyezmény előírja, hogy be kell fagyasztani azokat az Amerikában elhelyezett be­téteket, amelyek a néhai sah családjának birtokában van­nak. Washingtoni tisztségvi­selők azonban úgy vélik, hogy ez a betétállomány csupán töredékét képezi az Irán által tízmilliárdra becsült összeg­nek. William Miller volt ameri­kai pénzügyminiszter kedden közölte: az egyezmény értel­mében Irán a 11,2 milliárd dollár értékű befagyasztott be­tétállományának csak mintegy egynegyedét — 2,87 milliárd dollárt — kapta ked- ken kézhez készpénz­ben és aranyban. A töb­bit — fűzte hozzá Miller — felemésztette a külföldi ban­kokkal szemben fennálló, ré­gebbi keletű iráni kölcsönök visszafizetése. (Teherán erede­tileg 14 milliárd dollárra, Washington pedig 8 milliárd- ra becsülte a betétállomány teljes értékét). A rendkívül bonyolult pénz­ügyi tranzakció során először 7,97 milliárd dollár értékű be­tétet szabadítottak fel a zár alól. Ezt az összeget helyezték el Algéria címére a Bank of England fenntartásos szám­láján. Ebből törlesztés címén visszautaltak Washingtonnak 5,1 milliárdot. A letét magá­ban foglalta a betétek után járó kamatot (17 százalék, összesen 800 millió dollárt). A 11,2 milliárd dollár össze­gű betétállomány fennmaradó része — 3,2 milliárd dollár ér­tékben — egylőre még zár alatt van. (MTI) Magyar áruk sikerei (Folytatás az 1. oldalról) l riába és Svájcba. Elsősorban a dúsan csiszolt üvegáruért és ólomkristály csengőkért kapnak jó árat. Az idén elké­szítik a jövő slágerének, a színköpenyes ólomkristálynak a mintakollekcióját is. A győri Gardénia Csipke­függönygyár, amely nemrég még kizárólag hazai vállala­toknak szállított, felküzdötte ,.,agát a sikeres exportra gyártó vállalatok sorába. Az idén már 14 lánckötőgépen készülnek a tetszetős mintájú szintetikus függönyök, ame­lyekből az idén két és fél mil­lió négyzetmétert exportál­nak, vagyis a tavalyinak két­szeresét. Ennek a nagy meny- nyiségnek csaknem a felére mór a szállítási szerződéseket is megkötötték. Termékeivel különösen az NSZK-ban szer­zett jó pozíciókat a gyár, de exportcikkei az idén első íz­ben eljutnak Franciaország­ba, Svédországba és a Kö­zel-Keletre is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom