Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)
1981-01-22 / 18. szám
Üépi demokráciánk születése (I.) Kelet-Európa és az antifasiszta nagyhatalmak 1943 NYARÁTÓL a szövetséges nagyhatalmak külügymi" nisztériumai —, s velük egyidejűleg a nemzetközi sajtó — egyre gyakrabban foglalkozott Kelet-Európával. A náci Németország kisebb keleteurópai csatlósai (Bulgária, Magyarország, Románia és Finnország) előre látván vagy legalábbis sejtvén a háború számukra várhatóan kedvezőtlen kimenetelét, ekkor már lázasan keresték — mind diplomáciai, mind titkosszolgálati úton — a lehetőséget, hogy kapcsolatba léphessenek az antifasiszta nagyhatalmakkal, s tisztázhassák mire számíthatnak fegyverletétel esetén. A Vörös Hadsereg — a nagy kurszki győzelem után a német fasiszta csapatokat üldözve, saját korábbi határaikhoz köziedet!, s 1944 ta- vaszán-nyarán megkezdte Közép- és Délkelet-Európa. felszabadítását. Jóllehet Londonban és Washingtonban egyaránt tudatában voltak annak, hogy Kelet-Európát a Szovjetunió szabadítja majd fel, mégis; a nyugati kormányköröknek is végig kellett gon- dolíüok, hogy mit akarnak a térségben, s mi legyen az itt élő népekkel a, háború után. A Szovjetunió a múlt példájából okulva szorgalmazta, hogy a nyugati határai mentén elhelyezkedő országokban olyan „baráti kormányok” alakuljanak, amelyek a népfrontpolitika szellemében, a kommunisták részvétedével demokratikus kül- és belpolitikát folytatnak; készek vele együtt harcolni, akár fegyverrel is, a német fazismus ellen, s képesek arra, hogy gátat vessenek minden, a fasizmus feltámasztására irányuló próbálkozásnak. Ugyanakkor a szovjet állam- és pártvezetés elutasította a forradalom exportjának gondolatát. Nem szólt bele közvetlenül abba, hogy a felszabadított országok miként alakítják ki országuk belső társadalmi-politikai rendjét, azonban — értelemszerűen — mindegyik országban a baloldali, demokratikus erőket támogatta. A kelet-európai országok azonban a Szovjetunió szempontjából nem bírtak egyforma súllyal. Ha fontossági sorrendet állítunk, első helyen Lengyelország állt, azt követte Románia és Bulgária — tehát a három közvetlenül határos ország — majd Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia és Albánia jött, s végül Ausztria, ill. Görögország zárta a sort. Sztálin a háború alatti csúcstalálkozón többször is megindokolta, hogy a Szovjetunió miért kezeli megkülönböztetett figyelemmel a lengyel kérdést. „... Lengyelország kérdése nemcsak becsületbeli kérdés, hanem biztonsági kérdés is — mondotta 1945 februárjában Jaltában., — Biztonsági kérdés pedig annyiban, hogy Lengyelországgal függnek össze a szovjet állam legfontosabb hadászati problémái... A történelem folyamán Lengyelország mindig olyan korridor volt, amelyen az Oroszországra támadó ellenség átvonult. Gondoljunk csak az utóbbi 30 esztendőre: ez alatt az idő alatt a németek két ízben. vonultak át Lengyelországon, hogy megtámadják országunkat”. AZ EGYESÜLT Államok kelet-európai politikáját a háború befejező szakaszában és a háború utáni első években (1947 nyaráig) egy sajátos kettősség jellemezte. Az amerikai kormánykörök egyfelől belátták, hogy a Szovjetuniónak ellentétesek az érdekei Kelet-Európábán, s biztonsága szempontjából legalább olyan fontos ez a térség, mint az USA szempontjából Laitin-Amerika. Elismerték, hogy a világ első szocialista államát vezető szerep illeti meg itt. Másfelől egy pilanatra sem lemondva Kelet- Európáról arra törekedtek, hogy — világuralmi terveikkel összhangban — saját elképzeléseiket, akaratukat érvényesítsék a térség országaiban. E kettősség azonban a gyakorlatban nem egyforma mértékben mutatkozott meg: Roosevelt idején a kelet- európai kérdések teljesen alá voltak vetve a szovjet—amerikai viszony alakulásának, s az amerikai kormányzat számos engedményt tett, hogy biztosítsa a Szovjetunió közreműködését Japán leverésében. Truman elnöksége alatt viszont — az atomtitok birtokában — az amerikai külpolitika keményebbé vált, nem volt tekintettel a Szovjetunió sajátos érdekeire, sőt éppenséggel a szovjet befolyás felszámolását szerette volna elérni. Bár az USA-nak a háború után sem volt előre kidolgozott, végiggondolt kelet-európai politikája, kimutatható, hogy polgári, kispolgári erőkre, főként a pa- rasztpártokra támaszkodva a térség országaiban mindenütt a tőkés termelési viszonyok megerősítésére, a polgári demokrácia fenntartására, a kereskedelem szabadságának biztosítására törekedett. Céljai elérése érdekében nem riadt vissza a gazdasági, vagy politikai nyomás gyakorlásának eszközétől sem. Anglia számára Kelet-Eurő- pa a háború alatt elsősorban politikai szempontból jelentett sokat. Lengyelország náci lerohanása miatt üzent hadat Hitlernek; a csehszlovák, a lengyel és jugoszláv emigráns kormányok Londonban ütötték fel székhelyüket; a csatlós országok emigráns antifasiszta csoportjai szintén itt szervezkedtek. Az angol kormány a háború befejező szakaszában, 1944—45-ben, azonban átértékelte kelet-európai politikáját. Amíg korábban politikájának előterébe Lengyelország, Csehszlovákia és Jugoszlávia állt, addig 1945 után figyelme a mediterrán országokra, Jugoszláviára, Görögországra és Törökországra összpontosult. E váltás az angol gyarmatbirodalom érdekeivel függött össze. — A Távol-Keletre (Indiába) és a Közel-Keletre a Földközi-tengeren keresztül vezetett a fő víziót. Angliának elemi érdekei fűződtek ahhoz, hogy ezt a közlekedési vonalat szilárdan ellenőrzése alatt tarthassa, ezért nem volt közömbös számára, hogy mi történik a Földközi-tenger partvidékén. Churchill és a háborús kabinet aggodalommal tekintett minden olyan mozgalomra, elsősorban a kommunista vezetés alatt álló partizánmozgalmakra, amelyek veszélyeztethették Anglia pozícióit e térségben. Arra törekedtek, hogy a Szovjetunióval kompromisszumot kötve, legalább ott megőrizhessék hadállásaikat, ahol számukra a legfontosabb. Churchill miniszterelnök 1944. októberi moszkvai látogatásakor igyekezett rávenni Sztálint, hogy Közép- és Délkelet-Európában osszák meg a „felelősséget” egymás között: Romániában, Bulgária" ban és Magyarországon, amelyet a Vörös Hadsereg szabadít fel — a .Szovjetunió veszi át az irányítást, Görögországban, ahol angol csapatok szálltak partra, Anglia akarata lesz a mérvadó, míg Jugoszlávia esetében közösen vállalják a felelősséget. BÁR A NÉMET és japán fasizmus elleni harcban a szövetséges nagyhatalmak váüt- vállvetve küzdöttek, a kelet- európai kérdésekben — mindenekelőtt a lengyel kérdésben, a volt csatlós országok diplomáciai elismerésének ügyében, s a háború utáni rendezés dolgában — már a háború alatt kiütköztek az érdekellentétek. Vida István Az élelmiszer-ellátás 1980-as tapasztalatai Változóban étkezési szokásaink — Közvetlen beszerzés, új partnerek Előre csomagolás: teljes önkiszolgálás — Nemcsak kenyeret, kályhát is Szenzációs híradásokra érdemesült, nagy dolgok nem történtek az elmúlt esztendőben a megye élelmiszer-kereskedelmében, mindössze ennyi: a vásárlók kiegyensúlyozott, zavartalan ellátást élveztek, az élelmezéshez szükséges alapvető cikkekben nem szenvedtek hiányt. S ez — figyelemmel a termelői, illetve nagykereskedelmi beszerzés nehézségeire — egyáltalán nem kevés. A Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat ellátási feladatát a fogyasztói igények alakulásához igazodva oldotta meg. Tavaly például tekintélyes mértékben emelkedett a cukorral, liszttel szembeni kereslet, csökkent egyes, főleg a drágább étel- konzervek forgalma, s ezek arra utalnak, hogy az eddiginél jobban berendezkedtünk az élelmiszerek otthoni földolgozására. MÉG MINDIG A SERTÉS Teljesítette a vállalat a korszerű táplálkozásra vonatkozó, üzletpolitikai elvei közt megfogalmazott céljait. Az előző évinél kilenc százalékkal több, összesen 25 millió forint árú baromfit vásároltunk boltjaiban, 76 millió forint értékű tejet és tejterméket, zöldségre, gyümölcsre 20 millió forintot költöttünk. Duplájára emelkedett a vállalat üzleteiben a hűtőipari termékek forgalma, ezekből csaknem öt és fél millió forint értékű kelt el. Nagy siker volt az új választékként bevezetett Gasztrofol étel, valamint a mirelit tésztaújdonságok sora. Míg egyes étkezési szokásainkat könnyen, gyorsan feladjuk, másokhoz ragaszkodunk. Ezt jelzi' például, hogy az elmúlt évben eladott 168 vagon tőkehúsból mindössze 21 vagonnyi volt a marhahús A családok túlnyomó. többsége változatlanul a sertéshúst részesíti előnyben. Az élelmiszerek választékának bővítésére a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat tovább növelte a közvetlen árubeszerzés arányát: míg 1979-ben 48 millió forint értékben vásárolt árut ily módon, tavaly ugyanez 68 millió forintra emelkedett. Szövetkezeti húsüzemeket, édesipari gyárat, megyén kívüli nagykereskedelmi vál «HMflif«' - ■ ■ÜjjjjjSÜi ..új kj Űj gyártócsarnokot építenek Érsekvadkerten, a Szerszám- ipari Művek gyáregységében, ahol különböző védőburkolatokat készítenek a szerszámgépekhez. A munkavédelmi eszközök gyártásában kooperációs partnerként NSZK-beli vállalat is részt vesz. A gyártóberendezéseket ők szállítják, ellenértékként terméket vásárolnak vissza. A munka alkotó erő Pályakezdők a síküveggyárban A felsőfokú végzettségűek talán legkritikusabb életszakasza a pályakezdés Hogyan tudnak beilleszkedni a társadalmi munkamegosztás folyamatába? Megtalálják-e helyüket képesítésüknek, érdeklődésüknek és anyagi szükségletüknek megfelelően? Erről beszélgettem a salgótarjáni síküveggyárban néhány pályakezdővel — Az iparfejlesztés egyik velejárója a nagyobb szakképzettség biztosítása. A síküveggyár komplex fejlesztése, gyártmányainak bővítése tehát nyilvánvalóvá tette a friss diplomások munkába állítását — mondja Simon Lajos, a KISZ- bizottság titkába. — Ezt bizonyítja az alig 5 éve működő, Zagyva III. húzóüzem is, ahol az irányító apparátust főleg fiatal szakemberek alkotják. Az új síküvegfeldolgozó ragasztott-vízszintes és zománcozó gyártósora szintén a fiatalok közreműködésével készült, illetve üzemel. A gyár szinte minden jelentősebb területen ott varrnak. — Salgótarjánnak köztudottan nincs üvegipari értelmiséget teremtő bázisa. Hogyan lehetett a szükségleteket kielégíteni? — „Feltérképeztük” a fejlesztéshez szükséges szakember-szükségletet és a szakterületeknek megfelelően pályázatot hirdettünk, vagy tanulmányi szerződést kötöttünk. Az utóbbi években több mint 30 pályakezdő került a gyárba. Az ifjú szakemberek foglalkoztatási terv alapján ismerkednek a munkaterületekkel, és megfelelő tapasztalatszerzés után specializálódnak: a rátermettebbek pedig vezető munkakörbe kerülnek — válaszol Takács Gyula, a személyzeti és oktatási osztály munkatársa. Tapasztalatunk és felmérésünk szerint a fiatalok általában megtalálják a helyüket és — a kapott feladatoknál többre is képesek. Simon Lajosnak a beilleszkedésről hasonló a véleménye. — Különösen a pályakezdő KISZ-tagok aktívak, kezdeményező';. Szinte mi: szervezetbe, •»•izgalomba hakapcsolódnak : vitaköröket, szemináriumokat vezetnek. Vezetői munkát vállalnak egyesületekben, szocialista, brigádokban szakszervezetben... Tehát aki cselekvő, aki tenni akar — megtalálja a helyét, alkotókészségé érvényesülhet. Hogyan vélekednek erről az érdekeltek? Bujtás József 26 éves gépészmérnök, tanulmányi ösztöndíjasként két éve került a gyárba: — A diploma témám is üzemi feladat kidolgozása volt Nagyon örültem, hogy felvétel után a műszaki osztályon ennek megvalósításával foglalkozhattam, majd több érdekes gépészeti feladatot kaptam. Most az építő-fenntartó gyáregységnél különböző karbantartási feladatok előkészítésével. szervezésével foglalkozom. A múlt nyáron vállaltam el az FMKT-titkári megbízatást. A fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsában az Alkotó ifjúság pályzatra közel hatvan témajavaslatot állítottunk össze. Ez is bizony ít- la. hogy van munka, teendő bőven a fiataloknak. Véleményem szerint éppen a sok elfoglaltságból adódóan a munkahelyi beilleszkedés nem okozhat gondot senkinek. Nagy családi örömünk, hogy a múlt év végén, gyári kölcsönnnel, új lakásba költözhettünk kétéves kislányunkkal... Aulich Árpád 26 éves vegyészmérnök, az új síküvegfeldolgozó megbízott üzemvezetője: — Két évvel az egyetemi taszakköny veket bújja. Szeretünk tanulni. Az a tervünk — mondja a feleség, aki piackutató és a Szilikátipari Tudományos Egyesület helyi csoportjának titkára —, hogy a 2 éves mérnök-közgazdász képesítést is - megszerezzük. A férjem már ősszel el is kezdte, s ha végez, utána én tanulok. Van egy kisfiúnk, ezért egyszerre nem járhatunk. A nulmányok befejezése előtt gyár tavalyelőtt biztosított lalettem a síküveggyár ösztöndíjasa. Ezt nagyon hasznosnak »tartom mindkét fél részéről. Diplomamunkámban az edzétt- üveg vizsgálati módszereit kellett elkészíteni. Munkahelyi feladatom is ehhez kapcsolódott: az új edzőberendezések beruházásával foglalkozhattam. Később pedig a feldolgozóüzem vezetésével bíztak meg. Szerem a munkámat, igaz komoly megterhelést jelent. Épp ezért úgy érzem, hogy a ió termelésirányításhoz még sok tapasztalatra van szükség. Szívesen vállaltam teendőim mellett a szakszervezeti tanfolyam vezetését, de a továbbtanulás gondolatával is foglalkozom. Fehér Zoltán és felesége Farkas Gabriella 1978 őszén már házaspárként lett a síküveggyár dolgozója. Mindketten vegyészmérnökök. A férj gyártmányfejlesztési csoport- vezető és a KISZ végrehajtó bizottságának tagja. — Munkája nagyon leköti, szereti amit csinál, otthon sem nyugszik, állandóan a kást. Sok lehetőséget, rengeteg fantáziát látunk a munkánkban. Nagyné Bálint Erika alig múlt 22 éves, rendszerszervező szakon végzett: az elmúlt év szeptemberétől dolgozik a gyár szervezési osztályán. — Az a benyomásom, hogy jó kollektívába kerültem. A főiskolán tanultakat, azonban csak alapos üzemi ismeretek után lehet hasznosítani. A szervezést komolyan kell venni. mert többet beszélünk a problémákról, mint amennyit teszünk. Hiszen a szervezés nemcsak a szervezőn múlik... Ahogy a friss diplomások munkahelyi beilleszkedése nemcsak rajtuk múlik. A környezet a munkatársak önzetlen segítsége is szükséges, hogy megtalálva helyüket, minél eredményesebb munkát végezzenek a maguk és mindannyiunk; a társadalom javára. Vendel Lajos lalatot keresett meg, új partnerekként pedig a miskolci vendéglátó vállalat, a jászberényi tsz húsüzeme és a Fejér megyei Zöldért állt be a sorba. AMI SZŰKÉBEN VAN Bár alapvető élelmiszerek nem hiányoztak az üzletekből, egyes élelmiszerek és vegyi - áruk hosszabb időre eltűntek a polcokról. Szűkös az édesipari áruk választéka (valamelyes javulást az idénre ígértek), ritkán kapható a füstölt áru, a lángolt kolbász, a pecsenyekacsa és a libaaprólék. Esetenként hiába keressük megszokott mosó- és öblítőszerünket, s időnként hiánycikk volt az olcsó bor és néhány cigarettamárka. A közvetlen árubeszerzés arányának további növelése, a vállalati mozgékonyság fokozása a hiánycikkek megszüntetésének is egyik legjobb eszköze. Bevált forma a fogyasztói szokások alakításában az árubemutató, a kóstoló. A leköszönt esztendőben ötven alkalommal rendezett ilyet a vállalat, az erre fordított energiája az ismertetett élelmiszer átlag 5—8 százalékos forgalomemelkedésében kamatozik. Árengedményes vásárra kilencszer kerített sort összesen ötmillió forint értékű árualappal, s ez érték csaknem fele a vásárlók megtakarítása volt Az üzletbe naponta betérő vásárlónak nem közömbös az sem, hogy milyen körülmények között intézheti el beszerzését. A Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat tavaly két és fél millió forintot költött hűtők, pénztárgépek, szeletelőgépek beállítására, csaknem nyolcmillió forintot pedig festésre, korszerűsítésre. A megyében első ízben megvalósította a teljes önkiszolgálást a salgótarjáni Pécskő úti boltban. Mindent előre mérve, csomagolva kap a vevő, megszűntek a korábbi időre oly jellemző, hosszú sorok, s a forgalom — az útjavítás miatti nehéz megközelítés ellenére is — tekintélyes mértékben emelkedett. NEM KELL LESNI A HENTEST A heti egy-két napon, s akkor is csak órákon át nyitva tartó húskimérőhelyeket, ösz- szesen 16-ot megszüntetett a vállalat. Helyettük a közeli élelmiszerboltokban a teljes nyitvatartás ideje alatt kapható csomagolt tőkehús, a vásárlónak nem kell lesnie, mikor jön a hentes. A salgótarjáni húscsomagoló' üzemből heti húsz mázsa tőkehúst szállítanak ezekbe a boltokba. A kistelepülések ellátására külön gondot fordítanak. Míg 1979-ben készletgazdálkodás szempontok miatt megszüntették az aprófalvak élelmiszer- boltjaiban a tartós fogyasztási cikkek, iparcikkek árusítását, tavaly — a vevők kérésére — visszaállt a régi rend: ismét kaphatók ezek iá, valamint rövidáruk, alsónem ük, üveg-porcelán, háztartási eszközök. Mindezek után érdemes szót ejteni a vállalat tervteljesítéséről, lévén, hogy a tavaly elért eredmények alapozzák meg az idei évtől remélt ' sikert. Értékesítési forgalma eléri a 940 millió forintot, mely az előző évitől (folyó áron számítva) egytizeddel több, de meghaladja a tervezettet i s. A fegyelmezett költséggazdálkodás, a készletek előnyös alakulása és a jó árrésszint következtében tisztesnek mute' :ozik a nyereség is. Az idei esztendőre vonatkozó üzletpolitikai elképzelések lényegében változatlanok. Az előző évitől 5—6 százalékkal nagyobb forgalom lebonyolítását célozza meg a vállalat, az ehhez szükséges szerződéseket (az árualap 90 százalékára» most köti. (szendi) r NÖGRÁD — 1981. január 22., csütörtök
