Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-18 / 15. szám

Hass, alkoss, gyarapítsI (VI.) A vállalkozás: kötelező! Az alapsierveiet munkaprogramja Közel az élethez. A népgazdaság VI. ötéves terve —mint ez az előző folyatásokból is kitűnt — el­sősorban nem mennyiségi fel­adatokat, részletes, az ágaza­toknak, Vállalatoknak, vagy a megyékben, pontosan megcím­zett — fejlesztési, vagy ter­melési célokat ír elő, hanem valamennyi termelőegység és gazdálkodó szervezet számára ugyanazt a gazdálkodás egé­szét Vezérlő, számsorokkal ne­hezen kifejezhető összetett követelményrendszert. A népgazdaság mai fejlett­ségi szintjén, a szükséges fel­adatok megoldásához más mó­don kellett felvázolni a teen­dőket, A fő célok és azok el­éréséhez a reálisan választha­tó legfontosabb eszközök tisz­tázása után célszerű volt a munkában, a gondolkodásban, a részletek kimunkálásában a vállalati, helyi vezetésnek és kollektíváknak nagyfokú önál­lóságot teremteni. KEVESEBB ENERGIÁVAL A tervtörvényben lefektetett célok és a végrehajtás na­gyobb önállósága mégsem mond ellent egymásnak. A cé­lok önmagukban szabályoz­nak, vezérlik a gazdálkodást. Általános cél: az egyensúly javítása, az életszínvonal meg­őrzése. Konkrét cél: a haté­konyság javítása, ami vala­mennyi termelőegység és gaz­dálkodó szervezet számára ki­kerülhetetlen feladat. A terv megszabja a haté­konyság fejlesztésének szük­séges mértékét is: eszerint a népgazdaságban öt év alatt 20 százalékkal kell javulnia , a termelékenységnek, s emellett oly mértékben kell javítani az eszközgazdálkodást, hogy az élő- és holtmunka-ráforditá- sok együttes hatékonysága 12 százalékkal emelkedjen (az utóbbi öt évben elért 8 száza­lékkal szemben). A terv előírja, hogy jelen­tősen kell csökkenteni az anyag- és energiafelhasználást, mérsékelni kell a termelés és a kereskedelem készletigényét. El kell érni, hogy egyszáza­léknyi nemzeti jövedelemhez csupán 0,6—0,7 százaléknyi energianövekedés és 0,7—0,8 százalékos készletemelkedés párosuljon (Az elmúlt öt év­ben az energiafelhasználás a nemzeti jövedelemmel azonos ütemben, a készletek pedig gyorsabban nőttek), A hatékonyság fejlesztése érdekében valószínűleg min­denütt més-más megoldás kínálkozik a legcélszerűbbnek. A terv azért nyújt a gazdál­kodás számára széles mozgás­teret, hogy a társadalmi mun­kamegosztás minden területén, mindenkinek legyen ' módja kezdeményezni, dönteni, cse­lekedni, szervezni — a haté­konyság, az ésszerűség, a ver­senyképesség érdekében, A nagyobb önállóság: na­gyobb felelősség is. A nö­vekvő felelősségnek már a tanácsi, Vállalati tervek ösz- szeállításának időszakában maradéktalanul kell érvénye­sülnie. Á középtávú tanácsi, vállalati terveket 1981 első fél évének végéig kell elkészí­teni. Ezekben a tervekben ter­mészetesen a népgazdasági tervnél sokkal konkrétabb, részletesebb célokat kell meg­fogalmazni. Az ország előtt ólló általános célok elérését reálisan, csakis a vállalatok konkrét középtávú tervei ala­pozhatják meg: az ezekben megfogalmazott helyi, konkrét cselekvési programokkal. MIT KOCKÁZTATUNK? A tanácsi tervekben az életkörülmények javításának konkrét, helyi programját kell felvázolni. Fontos, hogy a ta­nácsi gazdálkodásban terve­zett takarékosság azonban — ezen a területen is — ésszerű gazdálkodást jelentsen, hehogy égy-egy helyi „spórolós” in­tézkedés fékezze az életkörül­mények javításának általános programját, Az út, a közmű­vek, a közlekedés, a boltháló­zat, a telefonnal való ellátott­ság színvonala, karbantartása lényegesen befolyásolja a ter­melés eredményességének ala­kulásét is, A körültekintő, felelősségteli és bátran kezdeményező he­lyi, vállalati tervezés, és az ebben foglaltak következetes végrehajtása a további fej­lődésnek „pótlólagos” erőfor­rása lehet. Ahol ezt a „pótló­lagos” erőforrást képesek ki­használni, ott bizonyosak le­hetnek abban, hogy a nagyobb önállósággal valóban élni is tudtak. Az önálló, bátor kezdemé­nyezés persze, eddig sem volt tiltott a vállalatok számára. A vállalatok egy része azon­ban mégis inkább a bizto­sabbnak tűnő, de megszokott gazdálkodás folytatása mellett maradt, 1979—80-ig így Is megtalálta a számítását A VI. ötéves tervhez csatlakozó sza­bályozó rendszer és az érvény­ben levő hitelpolitikai elvek azonban áz egy helyben to- porgó, az állami segít­ségre számító gazdálko­dói magatartásnak többé nem kedveznek. A szabályozó rendszer, s a hitelezési gya­korlat ma már egyaránt a bátrabban kezdeményező, eredményeket felmutató vál­lalatokat segíti. Egyértelműen érvényesül tehát az a törek­vés, hogy ne csak mód le­gyen önállóbban dolgozni, ha­nem ez legyen a legkifizető­dőbb is. A következő években tehát ennek megfelelően ott lesz nagyobb a kockázat, ahol nőm akarnak kockáztatni. Még pontosabban: ahol nein vállalják a felelősséget. Élelmiszerexport A Badart „Maraska” llkőrgyar exportja 1980-ban 20 százalékkal nagyobb volt, mint 1979-ben és elérte az ötmillió dolláros bevé­telt. A „Maraska”-italok a nyu­gati országokban igen keresettek. * A romai „Rumra” élelmiszer­ipari kombinát termekéit főleg a Német Szövetségi Köztársaságba és Ausztriába szállítja. A mély­hűtött gyümölcs- és zöldségkészlt- ményekböl nagy mennyiségét állí­tanak éld: 12 eaer tonna gyü­mölcs- és zöldség-, 1500 tonna paradicsompüré az évi termelés. A termékek « százalékát exportál­ják. * . A vágóállat- és háskészftmény- export is Jelentős bevételt jeleni Jugoszláviának. Marbahűsbél éz különféle hOs- készftményekből szinte a világ minden tájára szállítanak. A ki­vitel értéke 1980-ban elérte a 333 millió dollárt. Az efféle, a túl óvatos gaz­dálkodói magatartás fenntar­tása nehéz lesz azért is, mert a gazdaságirányítás intézmé­nyi rendszerének korszerűsíté­sével például az ágazati mi­nisztériumok összevonásával, lényegesen csökken annak le­hetősége, hogy a vállalatra tartozó fejlesztési, termelési, munkaerő-gazdálkodást dön­tésekben — a minisztérium mögé bújhassanak. (Következik: Hogyan élűnkT) Gerencsér Ferenc Az építkező álma Cement, csempe, vasbeton gerenda... Megszokott telepek előtt: nyitás előtt fél órával már személygép­kocsik, teherautók sorakoz­nak, kíváncsi szemek kuk­kantanak á kerítésen, kapun túlra. Reménykedve lapul a kézitáskában az anyagra szánt pénz, talán most mindent si­kerül megkapni. Az elmúlt években korántsem volt fel­hőtlen az építőanyag-ellátás, amely elsősorban a családi- ház-építőknek okozott ve- 6ződséget. — Bizonyos, tavaly is rit­kán fordult elő, hogy egy­szerre mindennel szolgálhat­tunk volna — mondja Nagy János, a pásztói TÜZÉP-te- lep vezetője, aztán széttárja karjait: — Mit tehetünk, ha az építőanyag-gyártók nem Szállítottak elegendőt? A szekrényből kimutatáso­kat, listákat vesz elő, ezek igazolják, hogy viszont a ke­reslet megnövekedett, évről évre többet értékesítettek. — Jelenleg is széles a kíná­latunk. Máris 16—18 anyag- biztosítási megállapodással rendelkezünk. Ilyen áru­készletünk már régen volt — jegyzi meg a telepvezető. — A megállapodás bizton­ságot jelent az építtetőnek? — Többnyire igen, hiszen elsőbbséget élveznek. — De, ha hiánycikket kér­nek? — Az elihűlt évben' példá­ul bizonyos típusú vasbe­ton gerendákkal gyűltek meg a problémáink. Ilyenkor elő­jegyzést veszünk fel, s ha az anyag megérkezik, azonnal értesítjük ügyfelünket! Persze a TÜZÉP-telepiek sem sokat tehettek akkor, amikor az építőanyag-ipar fittyet hányt a szállítási fe­gyelemre, mert a keresett árut azonnal, nagyobb tételben a közületeknek, építőipari vál­lalatoknak értékesíthette. — Ezen szervezéssel lehet segíteni. Tálán már most érezni a változást, hogy a be­ruházások általában mérsék­lődnek, s így több jut, üte­mesebben a kislakások épí­tőinek is — veti közbe Nagy János. — A pásztói telep prognózi­sa? — Optimisták vagyunk. Nem hiszem, hogy az idén akár faanyagból, cementből, bur­kolóanyagokból, betonele­mekből hiány lenne. Persze az továbbra is előfordulhat, nem egyszerre jutnak hozzá az Összes nyílászáró szerke­zethez. — Tehát, ha egyidŐben képtelen beszerezni az építte­tő az erkélyajtét, fürdőszo- beablakot, bejárati ajtót, annyiszor kell a TÜZÉP-nél megfordulnia, s ez annyi fuvart is jelent? — A gyakorlat szerint igen. — S milyen lehetőségét lát­ja annak, hogy az építőanyag­ellátás, mint kereskedelmi tevékenység, szolgáltatási szerepét jobban érvényesíti se? Azaz, az építeni szándé­kozó találjon egy helyet, ahol Igényét bejelenti, befizeti a kért anyag ellenértékét, s már csak arra van gondja, hogy fél év múlva a jelzett napon várja a megadott he­lyen. — Ez lenne az optimális — sóhajt a telepvezető. — A szállításokkal elég bajunk van. A Volán tehergépkocsi­jaira ugyan veszünk fel meg­rendelést, amelyet hat na­pon belül teljesítenek, s er­ről értesítik az ügyfelet. Nem ritka azonban, hogy a vára­kozás ára egy-két nap sza­badság — magyarázza. Üjabban a pásztói TÜZÉP- telepre érkező anyagokat a kistérenyei vasútállomáson pakolják ki a vagonokból. Onnan aztán a tehergépkocsik szállítják Pásztora, s vissza­felé üresen mennek. Éssze­rűnek tűnne, hogy a vagonok tartalma Pásztón kerüljön ki, s oda irányítsák a szállí­tójárműveket, hiszen így csak néhány kilométer lenne az üresjárat. Az ésszerűség azonban még nem minden esetben jellemző az élet e fontos területére sem. De­cemberben arra Is volt pél­da, hogy a Pásztó környéki­eknek Salgótarjánból kellett ''elszállítani a kórt gerendákat, természetesen a többletkölt­ség őket terhelte. A salgótarjáni TÜZÉP-tele- pen is optimisták, ami az idei esztendőt illeti. — Rengeteg anyagunk van! nem megy másként A GAZDÁLKODÁST ÉRINTŐ alapvető feladatokat pontosan ismerik Érsekvad- kerten, a mezőgazdasági Üzemben. Ez abból is lemér­hető, hogy Sajgó Ferenc, a pártalapszervezet titkára arra a kérdésre, hogy mit tartanak jelenleg a legfontosabb tenni­valónak, habozás nélkül azt válaszolta: „A gazdaságveze­tésnek legfontosabb az elmúlt esztendő gazdálkodásának ösz- szegezése, tehát a zárszámadás előkészítése. A pártvezetőség­nek pedig előkészíteni az 1981. évi munkaprogramját”. Ter­mészetesen a kettő végül is esszéfüggésben van, mert, ha eredményes évet zárnak a közgyűlésen, az megalapozza az elkövetkező esztendő jó po* litikai munkáját Is. A munka­programot tehát abban a tu­datban készíthetik el, hogy egészséges szellemű emberek és megalapozott anyagi erő áll mögötte. Az alapszervezet pártveze­tőségét jelenleg az foglalkoz­tatja leginkább, hogy — a mö­götte álló erők birtokában — a tsz-ben ezt az esztendőt jobb eredménnyel zárják, mint az elmúltat. Az elmúlt évvel Sincs különösebb baj, mert a gazdálkodást nehezítő körül­mények ellenére is előrelát­hatólag a tízmillió forint nye­reséget biztosítják. Nehéz volt megteremteni, mert az időjá­rás jelentősen megemelté a munkára fordítható pénzősz- szeget. A cukorrépa betakarí­tását például egy gép helyett kettővel tudták a fagyos ta­lajon elvégezni. Megdrágult a tej literenkénti előállításá­nak a költsége is, a szűkösebb takarmányviszonyok miatt Közbeszóltak az új szabá­lyozók is. Egyszóval, a mun­kára fordítható költség min­den szinten emelkedett A nyereséget ennek ellenére megteremtették és annak ösz- szege nem lebecsülendő. Az érsekvadkerti termelő- szövetkezetnek abban rejlik a hajtóereje, hogy nem elég­szenek meg az elért ered­ménnyel. A járási pártbizott­ság a közelmúltban ezt a jó tsz-erónyt azzal toldotta meg, hogy testületi szinten kimond­ta: „A tsz a megye egyik leg­jobb adottságú üzeme, és lé­nyegesen nagyobb eredmé­nyekre képes, mint amennyit az elmúlt esztendőben elért”. Ezen megállapítást sem a pártvezetőség, sem pedig a gazdaság vezetősége nem vi­tatta. Ellenkezőleg, Pintér Fe­renc, a tsz elnöke a pártve­zetőséghez fordult: minden szinten tárgyalják meg, mit tehetnek azért, hogy ez az esz­tendő eredményekben gazda­gabb legyen, mint voltak a korábbiak. A pártvezetőség vállalta a közvélemény-kutatást. Párt- csoport-értekezleteket tartot­tak, ahová hivatalosak voltak a pártonkívüliek is. A mű­szaki ágazatnál, ahol a szere­lők, a járművezetők dolgoz­nak, ezen beszélgetések során felszínre került a gépkihasz­nálás, Kimutatták, hogy egy nagy teljesítményű gépnél egy óra kiesés negyvenezer forint veszteséget jelenthet a tsz- nek. A gépek folyamatos üze­meltetését a szerelők vállal­ták. Az őszi nehéz napok sok mindenre megtanították őket. Ügyeleti szolgálatokat java­soltak a fontosabb munkaide­jére, hogy azonnal beavatkoz­hassanak, ha valamelyik gép elromlik. Így volt az állatte­nyésztésben, ahol a hízóálla­tok minőségének a javítását vállalták, noha többségében a legjobb árut állították eddig is elő. A fejőstehenek gondo­zóira várnak újabb tenniva­lók, mert alacsony a tejterme­lés! átlaguk. Külön megbeszé­lés zajlott a műszaki értelmi­séggel, hogy ők is pontosan tudják, mit várnak tőlük. Nagy mozgolódás lett eb­ből Érsekvadkerten. Amikor a pártvezetőség a tanácskozáso­kat összegezte, a párttaggyű­lésen megtárgyalta, és a gaz­daságvezetés elé terjesztette, kiderült: az üzem alaptevé­kenységének megjavításához nélkülözhetetlen a műszaki feltételek javítása, Űj, na­gyobb teljesítményű gépekre van szükség. Saját javítómű­helyre, jól képzett, anyagilag megbecsült szerelőkre. Az ál­lattenyésztésben a szarvas­marhatelep rekonstrukcióját kell megkezdeni. Mindez természetesen sok- sok pénzt igényel, de más út nem lehetséges és minden kö­rülmények között munkához kell látni, hogy előreléphes­— mondta Tarján Miklósné telepvezető-helyettes. — S korábban? — Előfordult, hogy egy­két hónapig hiába jártak hoz­zánk. A hetven-nyolcvan anyagbiztosítási szerződést kötő azonban nem panasz­kodhat, ilyenkor előnyt él­veztek. .. — Továbbra is szeretnénk az anyagbiztosítási megálla­podásokat gyarapítani, hi­szen a mi munkánkat is köny- nyítl — hangsúlyozta Ho- monnai Tivadar, a TÜZÉP 1 miskolci területi központjá­nak kereskedelmi igazgató­ja, akitől a nógrádi ellátás kilátásairól érdeklődtünk. — A hatodik ötéves terv elképzelései között szerepel, hogy Salgótarjánban egy be­mutatótermet hozunk létre — újságolta. Ez lehetőséget teremt az építési tanácsadás megte­remtésére, az új és korszerű építési anyagok bemutatásá­ra, s kisebb mértékű forgal­mazására is. — Értékesítésünk vállalati szinten tavaly, folyó áron számítva hat százalékkal emel­kedett. Említést érdemel, hogy Nógrád megyében a nö­vekedés aránya 7,9 százalék volt. A családiház-építéshez minden lehető támogatást megadunk — magyarázta a kereskedelmi igazgató. A közelmúltban rádiómű­sor is foglalkozott vele, mi­ként lehetne ésszerűbbé, gyorsabbá, s főleg kényelme­sebbé tenni a családi házak anyagellátását. Felröppennek a hírek, az ország néhány megyéjében különböző for­mában fogtak össze az ér­dekelt szervek, hogy az ehhez szükséges kereteket megte­remtsék. Nemcsak az építtető érdeke ad hozzá biztatást, a tervszerűség igénye —, s per; sze az üzlet szándéka — alig­ha elhanyagolható. — Mi. szívesen csatlakoz­nánk valamiféle együttmű­ködéshez Nógrád megyében, amely a családi házak kivi­telezése gyorsítását, segítését tűzné ki célul — nyilatkoz­ta a miskolci központ keres­kedelmi igazgatója. — Ter­mészetesen az építőanyagok biztosításával.,. Az építtető álmodik: „Szé­pen összeírtam cementet, mészhldrátot, homokot, ajtó­kat, csempét, palát... Elme­gyek hét oda, ahol átveszik ügyemet, leadom, mire van szükségem, befizetem az el­lenértékét, a fuvar díját, fel­írják - címemet, s hogy mi­korra kérem a szállítást... Kiállók a kapu elé, s figye­lem az órámat, mert, ha dél­után kettő, akkor a sarkon beforduló ZIL tehergépkocsi nem a szomszédnak szállít szenet, hanem nekem az épí­tési anyagot... ” A 7+rin felébred. Kilépőt MZ ion ^ér a munkahe­lyen, vagy szabadságot, s lo­hol a TUZÉP-tel^pre, pénz­tárhoz, anyagkiadóhoz, inté­zi a fuvart, várja a szállí­tási értesítést, sürget, vár, sürget... míg végre megér­kezik. — A közeljövőben megnéz­zük, milyen segítséget jelent­het máshol a társulás, s ha kedvező tapasztalatokat ta­lálunk, a feltételek is adot­tak hozzá, azt hiszem Nóg­rád megyében is napirend­re kerül —■ válaszolta kérdé­sünkre Botka Miklós, a me­gyei tanács építési, közleke­dési és vízügyi osztályának vezetője. Biztató a válasz! M. Szabó Gyula senek az igényeknek megfess* lően. Az állásfoglalásban az alapszervezet rendkívül hatá­rozott volt. Nagy előnye a tsz-nek, hogy a párttitkár ma­ga is mezőgazdasági szak­ember. Megválasztása előtt irányító munkát látott el ilyen minőségben. Képes éttekinteni mi a reális lehetőség a kíván­ságok mögött és mi az, ami nem lehetséges. Ez nagyon lé­nyeges, mert vágyálmokat kergetni fölösleges, tudni kell számolni az erőkkel és a le­hetőségekkel. KÉSŐ ÉJSZAKÁBA NYÜ­LÖ beszélgetések, vitatkozások közepette születik meg a va­lóság, amelyre Végül is építés ni lehet. így történt Ersek- vadkérten is. A pártvezetőség javasolta a gazdaság vezető­ségének, mérje fél pontosan az erőket, a tartalékokat és arra építsenek. És akkor az asszonyok jelentkeztek, hogy biztosítsanak nekik olyan munkát, melyet a téli hóna­pokban is végezni tudnak. Három népes község lakossá­gáról van szó: Dejtárról, Pa­takról, ErsekVadkertről, A közelmúltban a párttitkár. Sajgó Ferenc, hivatalos volt a megyéi pártbizottságon meg­tartott tanácskozásra, ahol ga idei tervezés feladatait rész­letezték a jelenlevők számára. Sajgó Ferencnek is sok jó öt­lete támadt. Jól felkészülten, gazdag Információ birtokában megfelelő szakmai és politi­kai tudással, a munkaprog­ram elkészítése könnyebb, mint ezek hiányában. Érsek­vadkerten a pártvezetőség rendelkezik a szükséges felté­telekkel és ezekben a napok­ban készül az idd munka- programjuk, amely kapcsoló­dik a gazdasági munkához, Mindenekelőtt a felmért le-: hetőségek kihasználására eb­ben az évben megerősítik melléküzemágaikat. Dejtáron a volt tsz-iroda erre igen alkalmas épületében, a köz­ség asszonyait foglalkoztató varrodát létesítenek. Érsek­vadkerten a veit dohánysimi- tóban faszercsomagolást vál­lalnak. Foglalkoznak gyógy­növény-válogatással. De lét­rehoznak műanyag-feldolgozó üzemet is. A számítások sze­rint ezek a melléküzemágak több millió forinttal emelik a tsz évi bevételét. Munkaerő rendelkezésre áll, a szerződé­seket az illetékesekkel meg­kötötték. Következzék hát a munka! A terv, amelyet a munka- program részletez: a mellék­üzemágak tevékenységéből eredő pénzbevételt az alapte­vékenység korszerűsítésére fordítani, hogy a munka kor­szerűsítése nyomán fokozhas­sák a termelést mennyiségi­leg, de minőségileg is. Nem könnyen megvalósítha­tó terv, amit most állítanak össze Érsekvadkerten. Embe­rek kellenek a valóra váltá­sához, ehhez a kommunisták példamutatása nélkülözhetet­len. A pártszervezet tagsága a tervkészítés előtti beszélgeté­sek során a példamutatást vállalta, A műszaki ágazatban Malik Ferenc, Mayer Sándor és a többiek éppen az őszi példa nyomán bizonyították, hogy lehet jól dolgozni a gé­pekkel. Vállalták, hogy a terv vég­rehajtása során .is bizonyíta­nak. Elismert jó szakemberek, tekintélyükkel nagy hatással lehetnek munkatársaikra. A tehenészetben Dombai János, Szabó József párttagok vállal­tak kötelezettségét a munka«: program rájuk eső részének valóra váltásában. A mellék­üzemágakban az asszonyok vállalkoztak arra, hogy a leg­jobb tudásuk mellett végzik munkájúkat. Erről nyilatko­zott nevükben Gresina Ist­vánná, a nőbizottság vezetne, AHOGYAN MONDANI SZOKTAK, Érsekvadkerten az év elején jól alakult az élet. Mindenki tudja, mit akarnak elvégezni és hová kívánnak jutni. És a pártalapszervezet ezt a célkitűzést jól megala­pozza a mcst készülő tervvel, meri közel áll az élethez. Bobál Gyula | NÓGRÁD - 1981. január 18., vasárnap 3~

Next

/
Oldalképek
Tartalom