Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)
1981-01-17 / 14. szám
Hívatlan vendég Vizsláson, a Kossuth utcában történt A Volán 2-es számú Vállalat egyik tehergépkocsi-vezetője nem az útviszonyoknak megfelelően vezette gépkocsiját. Megcsúszott, s hívat-' lan vendégként egy lakásban kötött ki. Kitüntetés Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács Somogyvári Lászlót, a Nógrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács sajtó- és propaganda-szakbizottságának vezetőjét eddig végzett munkája elismeréséül az OKBT emlékplakettjével tüntette ki. A kitüntetést Balya Pál rendőr alezredes, a megyei rendőrfőkapitány helyettese, az MKBT titkára és Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese, az MKBT társelnöke adta át. Az úf Büntető Törvénykönyv (IV.) A közlekedési bűncselekményekről Az előző részben a szándékos közlekedési bűncselekményt ismertettük. Ezúttal a közúton gyakorta előforduló, gondatlan emberi magatartás eredményeként bekövetkező balesetekről és azok büntetőjogi értékeléséről szólunk. Korábban részleteztük a gondatlanság értelmét. E helyen csupán a lényegre utalunk. Gondatlan az, aki előre látja magatartásának következményeit, de bízik abban, hogy a következmény elmarad (tudatos gondatlanság), illetve az, aki azért nem látja a lehető eredményt, mert a tőle elvárható figyelmet elmulasztotta (hanyagság). Az elsőként említett gondatlanságra példaként szolgálhat, mikor a jármű vezetője havas, jpges úton haladva, az adott területre megengedett legnagyobb sebességgel halad. Ez esetben a hó- és jégréteg adott, amiből kézenfekvő következtetés a megcsúszás veszélye. Sebességét mégsem csökkenti, mert könnyelműen bízik abban, hogy nem csúszik meg. Az ilyen felelőtlen gondolkodás- mód gyakori baleseti forrás. A hanyagságból fakadó gondatlanságra példaként említjük azt az esetet, amikor a gépkocsi vezetője figyelmetlen, így nem veszi észre a „Csúszós úttest’- veszélyt jelző táblát. Ennek következtében gépkocsija az úttesten megcsúszva felborul. Gondatlan magatartással a KRESZ szinte valamennyi előírása megsérthető. Ahhoz azonban, hogy az ilyen módon bekövetkező balesetek büntetőjogilag értékelhetők legyenek, súlyos, tehát nyolc napon túl gyógyuló, esetleg maradandó fogyatékosságot. vagy halált okozó sérülés is szükséges. A büntetési tételek az eredménytől függően emelkednek, de valamennyi esetre szabadság- vesztést helyez , kilátásba a törvénykönyv. A kissé elméletinek tűnő fejtegetés után vegyünk szemügyre egy-egy megtörtént balesetet. amelynek az eredményeként indult büntetőeljárást már jogerősen befejezték: A gépkocsit vezető fiatalember éjszak^ — lakott területen kívül — 80 km/óra sebességgel haladt. A szemben közlekedő gépkocsira tekintettel tompított fényszóróra kapcsolta a világítást. Ezt tette a szemközt haladó is. A fényváltással a megvilágított út hossza, mintegy 40 méterre csökkent, de a fiatalember nem lassította sebességét. Ekként későn vette észre az előtte — szabálytalanul — haladó gyalogost, s azt halálra gázolta. A KRESZ szerint, lakott területen kívül a gyalogosnak á bal oldalon kellett volna közlekednie. A baleset oka tehát ismert. Vizsgáljuk meg a gépkocsit vezető fiatalember magatartását. Éjszakai vezetés közben a szemben haladó járművek fénye mindig zavarja a másik jármű vezetőjét. Igaz viszont az is, hogy megfelelő figyelem mellett a szembejövő jármű fényében az úttesten levő akadályok megfigyelhetők. A sebességet mindenesetben úgy kell megválasztani, hogy a belátható — megvilágított — útszakasz végén megjelenő akadály előtt meg is tudjon állni. Esetünkben a megvilágított üt hossza 40 méter. A 80 km/óra sebességhez tartozó féktávolság pedig 63 méter. A gázoló fiatalember is okozója a balesetnek, mert a tompított fényre váltáskor nem csökkentette sebességét, így 23 métert vakon vezetett. Ezért a bíróság fogházban letöltendő szabadság-, vesztésre és a járművezetéstől eltiltásra ítélte. A törvény szerint a gyalogosok szabálytalan közlekedése miatt létrejött baleseteket nem lehet a közlekedési büntetőszabályok szerint elbírálni. Felelősségük a baleset eredményétől függően a gondatlan súlyos testi sértés, vagy halál esetén a gondatlan emberölés elkövetésében megállapítható. Salgótarjánban fordult elő, hogy egy gyalogos — a forgalomirányító lámpa gyalogosok részére piros jelzése mellett — futott volna át a gyalogátkelőhelyen a túlsó oldalra. Egy motorkerékpárossal ütközött. Mindketten súlyos sérüléssel kerültek kórházba. A bíróság a gyalogos bűnösségét gondatlan súlyos testi sértésben ál- laoítottá meg. Hasonló módon kerül sor a bűnösség megállapítására akkor, ha háziállat kerül az úttestre és balesetet okoz. Ilyenkor az őrzésért felelős állattartó kerül a bíróság elé. E körben elég gyakori, hogy az úttestre került kutyával motorkerékpáros ütközik. (Folytatjuk) MKBT jogi szakbizottsága Megdicsérjük tiiiiiiimiiiimmimmiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiil A gyalogosközlekedésről Bár a közlekedési szabályok ismeretéből a gyalogosoknak nem kell vizsgát tenniük, azonban célszerű néhány alapvető szabályt feleleveníteni mind a járművezetők, mind a gyalogosok szemszögéből. Az 1/1975. (II. 5.) KPM—BM együttes rendelet III. rész 21. és 22. paragrafusa egyértelműen rendelkezik a gyalogosok zárt csoportjának közlekedésére. Jelen esetben nem a szabályok felsorolása, vagy magyarázata a cél, sokkal inkább néhány lényegesebb rendelkezés kiragadása, valamint az íratlan szabályok és a gyakorlatban előforduló veszélyhelyzetekre való figyelemfelhívás. Korábban a gyalogosok szinte „kiváltságos” helyzetben voltak a járművekkel szemben. A közlekedés ritmusának felgyorsulása maga után vonta, hogy bizonyos esetekben a gyalogosok továbbhaladási jogát rendeljék alá a járművek haladásának. Különösen indokolt ez olyan helyzetben, amikor közúti létesítmény a gyalogosok testi épségét amúgy is védi (például villamos-járdasziget). A jelenleg hatályos jogszabály a gyalogosok részére a járművekkel szemben két helyzetben szinte kizárólagos elsőbbséget biztosít. A kijelölt gyalogátkelőhelyen és kanyarodó járművekkel szemben azon az úton, amelyre a jármű bekanyarodik, mindenkor a gyalogosnak van továbbhaladási joga. Természetesen az olyan helyeket, ahol nagyobb gyalogosforgalomra lehet számítani (pl. villamos-járdaszigetnél), a gépkocsivezetőnek fokozott figyelemmel kell megközelítenie. A gyalogosok elsődleges érdeke és fokozott védelme megnyilvánul abban is, hogy az elsőbbséggel rendelkező gyalogost a járművezető nem akadályozhatja, de nem is zavarhatja. A gyalogosok közlekedésbiztonságát alapvetően két tényező határozza, meg. Az elsőbbséggel rendelkező gyalogosok élnek a jogszabályban biztosított jogaikkal, sőt esetenként visszaélnek. Ilyenkor saját biztonságukat a járművezetőkre bízzák. Különösen érvényes ez a megállapítás a gyerekekre, idősekre, akik nem tudják felmérni a közeledő jármű tömegét, sebességét, féktávolságát, vagy nem érzik a gépben rejlő energia veszélyét. Másrészt a járművezetők számítanak arra, hogy a gyalogosok védik saját testi épségüket és figyelembe veszik a jármű jellemzőit. Igen gyakori a gyalogosoknál az ésszerűtlen kockázat- vállalás is. A hirtelen, takart helyzetből az úttestre lépés, esernyő, újság mögé takarva figyelmetlen áthaladás az úttesten, körültekintés nélkül, féktávölságon belüli lelépés az úttestre, mind-mind baleseti ok, és komoly veszély- helyzetet teremthet. Igen veszélyes a gyalogosok részéről a lakott területen kívüli úttesten való helytelen közlekedés. Az 1/1975. (II. 5.) KPM—BM együttes rendelet III. rész 21. paragrafus második pontja írja elő, hogy a gyalogosnak ilyen úton a menetirány szerinti bal oldalon, a járműforgalommal szemben kell közlekedni. E szabály betartásával ugyanis a gyalogos észleli a járművet, és veszélyhelyzetben ki tud térni előle. Különösen fontos a fenti szabály betartása a jelenlegi téli, esős, ködös, kedvezőtlen időjárásnál. A gépkocsiban és a szabadban levő hőmérséklet-különbség miatt párásodik a szélvédő, a havas, sáros, latyakos úttest elnyeli a tompított fény jelentős erősségét, így a szabálytalanul jobb oldalon előttünk haladó gyalogos, vagy kivilá- gítatlan kerékpár észlelhető- sége a minimumra csökken. Fokozza az észrevehetetlen- séget* egy esetleg szemben közlekedő jármű fénye, mely a járművezetőt a kritikus időpontra elvakítja. Hozzájárul a baleseti‘veszélyhez az is, ha a gyalogos sötét tónusú ruházatot visel. A sötét szín ugyanis elnyeli a fényt és az észrevehetőség lehetősége tovább csökken. A kedvezőtlen időjárás időszakában közlekedő gépkocsi- vezetők különös gondot fordítsanak arra, hogy a jármű fűtő- és szellőztetőberendezése, az ablaktörlők jól működjenek, az akkumulátor üzemképes legyen. A jármű sebességét mindenkor az ütés látási viszonyoknak megfelelően válasszák meg, szürkületkor és korlátozott látási viszonyok kezdetén használják a tompított fényszórót és figyelmesebben közlekedjenek az átlagosnál. Az ilyen időben útrakelő gyalogosok fokozottan figyeljék a járműforgalmat, különösképpen tartsák be a rájuk vonatkozó szabályokat, és a lehetőséghez képest alkalmazzanak eszközeiken, ruházataikon (csatok, gombok) fényvisszaverő anyagokat. Gyarmati Győző MKBT-tag BALÁZS IMRE gépkocsivezetőt, aki 1963 óta a Volán 2. számú Vállalat dolgozója, ötszázezer kilométeres baleset- mentes plakett tulajdonosa. Jó. munkája eredményeképpen megkapta a Vállalat kiváló dolgozója kitüntetést. Korábban nagy teherbírású Skoda pótkocsis szerelvénynyel távolsági fuvarfeladatokat látott el.- Jelenleg nemzetközi fuvarozásban vesz részt. Munkáját kifogástalanul látja el, munkatársai szeretik, tisztelik. Szerény magatartása miatt a fuvaroztatók is kedvelik. A Május 1. Szocialista Brigád tagja. Gyermekbaiesetekről — tanulságokkal SZECSEl LAJOS gépkocsi- vezető a Volán 2. számú Vállalatnál 1958. június 5. óta dolgozik. Egymillió kilométeres balesetmentes plakett tulajdonosa. A vállalat háromszoros kiváló dolgozója. Amióta a vállalatnál dolgozik, többnyire távolsági fuvarfeladatokat végez. Jelenleg is nemzetközi fuvaradatokat lát el. Munkatársai szeretik, tudását másoknak is átadja. Családi élete rendezett. A fiatalok nevelésében jelentős részt vállal. A Május 1. 'Szocialista Brigád tagja, melyben aktívan tevékenykedik. Megdöbbentően, hihetetlenül hangzik, mégis így igaz. Európában — és, hazánkban is — a 15 éven aluli népesség legfőbb halálozási oka közlekedési baleset! Ezt a megrázó adatot fokozza, hogy a gyermekbalesetek 75 százaléka az otthontól számítva mintegy 600 méteres köorön belül történik, tehát lényegében a gyermek mindennapi mozgáskörzetében, A fennmaradó 25 százalék zöme az iskola közvetlen környékén szenved balesetet, tehát ugyancsak mindennapi mozgáskörletben. Még egy szembetűnő adat: a fiúk 2:1 arányban „vezetnek” a baleseti részességben. A lányok ugyanis jobban tisztelik a szabályokat, inkább kerülik a kockázatokat. Szinte izzó kérdőjelként mered elénk: ha az orvostudomány visszaszorította a gyermekhalandóságot, a gyermekbaleseteket, e „civilizációs járványt” legyőzhetjük-e? A válasz egyértelmű: igen! Ehhez azoijban négy „betegséggócot” kell alaposan megvizsgálnunk. 4 A közlekedő gyermek *■ fiziológiai és pszichikai adottságait, amelyek együttesen hatva nagyban meghatározzák közlekedési magatartását. Fiziológiailag elsősorban a felnőtthöz képest rendkívül nagy mozgásigényét, az ebből következő hirtelen helyzetváltoztatási készséget, gyorsaságot kell kiemelni. Pszi- chikailag feltétlen kiemelendő, hogy a gyermek (különösen a 10 év alatti) csak egy dologra koncentrál. Például a túloldalon meglátja édesanyját, minden mást figyelmen kívül hagyva, rohan a „biztos menedékbe” — óhatatlanul is veszélyhelyzetet teremtve. Ezt a magatartásformát súlyosbítja, hogy kellő tapasztalatok hiányában a közlekedés ritmusát sem képes felmérni. Még akkor sem, ha már nagyobb és a leugrás előtt esetleg a közeledő járművekre pillant. O Szociális kapcsolatok, amelyek a gyerek közlekedési magatartásának alakulásához szintén hozzájárulnak. Már az óvodában, jelentősebb mértékben pedig az iskolában oktatják a közlekedés alapvető szabályait. A családi kapcsolatok rontják (általában) a megtanul- takat. Nézzünk erre is példát: — „Lépj csak le nyugodtan, majd fékez a pilóta!” — szól a szülő, s a fékcsikorgás után diadalmasan folytatja — „No, mit mondtam!” Egy ilyesféle pillanat után — esetleg hónapokkal később — talán a kórházi ágyon meditál a Ids sérült: „Hát, most mért nem állt meg a kocsi? Talán, mert apu nem volt velem?” A szülő pedig a kétségbeesés határán tördeli a kezét, szidja a gépkocsivezetőt, s a nevelőt. És saját magát? Eszébe jut-e, hogy szándéka ellenére valamikor helytelen magatartásformát vésett be gyermeke agyába? 0 A járművezetők magatartása. Egyik vezető sem akar balesetet. Mégis hányszor látjuk, amint a „zebrán” gyalogosok közé centizget, átsuhan a Centrum előtt, amikor a lámpa neki jelez pirosat, nem fékez a leguruló labda láttán stb. Aztán szirénavijjogás, szörnyű lelkiismeret-furdalás. „Nem akartam, nem akartam”. Fájdalmas gyermekszemekből sugárzó, ki nem mondott kérdés: „Hát miért, miért fekszem itt, mikor zöldre léptem le?” Igen, a gyermek Ismét egy dologra koncentrált, a zöldre, a gépkocsivezető csak "egy dolgot felejtett el a piros megsértése mellett: a gyermek nagyon hirtelen indult, mégis szabályosan... 1 A természetes és leg a közlekedési környezet, amely a közlekedők maga tar tá&áwsi kölcsönhatásban a közlekedési helyzetet esetenként konfliktushelyzetté alakítja. < A lakóhely és az iskola környéke a gyermek szemében nem „közlekedési”, hanem „természetes” környezet. Hosszú évek során mozog naponként ebben a közegben. Figyelme még nem alakult ki, a pillanat törtrésze alatt lelépett a járdáról. Ez nemcsak életkori sajátosságai miatt érthető. A „természetes” környezetben ugyanis a gyermek veszélyérzete elpihen, úgy érzi, semmitől nem kell tartania. Nyugodtan-lelép hát, s jó, ha csak konfliktushelyzet alakult ki, egyéb nem történik. Csökkenthetjük-e hát a gyermekbalesetek számát? A válasz egyértelmű: igen! Csak erre a né'gy területre kell „odafigyelnünk”. Természetesen nekünk, felnőtteknek. — avas — KOVÁCS LÁSZLÓ 1954. július 14-től van a nagybátonyi üzemegység állományában, mint autóbuszvezető. Aranygyűrűs törzsgárdatag. Munkáját szorgalommal és példamutatóan látja el, az üzemegység érdekeinek szem előtt tartásával. Munkatársai, vezetői szeretik, tisztelik, megbízható dolgozóként ismerik. egrijük Dénes Vince pataki lakost, aki az általa vezetett UX 29—72 rendszámú gépkocsival Budapest belterületén, a Szondy és Csengery utca kereszteződésében nem biztosított elsőbbséget az Elsőbbség- adás kötelező jelzőtáblával védett Szondy utcában haladó T. 1. budapesti lakos által vezetett gépjármű számára és azzal összeütközött. A szabálysértési hatóság 2500 forint pénzbírsággal büntette és vezetői engedélyét négy hónapra visszavonta. Bazsó László nagybátonyi lakost, aki a tulajdonát képező segédmotor-kerékpárral Nagybátony belterületén úgy vett részt á közúti forgalomban, hogy vezetés előtt egy üveg sört fogyasztott. A szabálysértési hatóság 2000 forint pénzbírsággal büntette v és gépjárművezetői engedélyét hathónapi időtartamra visszavonta. Kuborczik Miklós mátranováki lakost, aki az általa vezetett UR 36—37-es gépkocsival''Jobbágyi területén, a 21-es számú fő közlekedési úton a 40 km/óra sebességkorlátozó jelzőtáblát figyelmen kívül hagyva 64 km/óra sebességgel közlekedett. A szabálysértési hatóság 1200 forint pénzbírsággal büntette és vezetői engedélyét négyhónapi időtartamra visszavonta. Németh László kísterenyei lakost, aki a tulajdonát képező ZS 20—49 rendszámú személygépkocsival az M—7-es autópályán a 60 km/óra sebességkorlátozó jelzőtáblát figyelmen kívül hagyta és 81 km/óra sebességgel közlekedett. A szabálysértési hatóság 2000 forint pénzbírsággal büntette és vezetői engedélyét négyhónapi időtartamra visszavonta. Knapok László szentesi lakost, aki a tulajdonát képező Pl 76—61 rendszámú gépkocsival Szente község belterületén a Kossuth úton úgy vett részt a közúti forgalomban, hogy közvetlen vezetés előtt fél deci pálinkát fogyasztott. _ A szabálysértési hatóság 2000 forint pénzbírsággal büntette és vezetői engedélyét háromhónapi időtartamra visszavonta. NÓGRAD - 1981. január 17., szombat
