Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Magyar vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából DR FIDEL CASTRO RŰZ elvtórsnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága elsőjtitkárának, a Kubai Köztársaság államtanácsa elnökének, a minisztertanács elnökének, Havanna A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a felszabadulás napja alkalmából, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és egész dolgozó népünk nevében forró elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság államtanácsának és minisztertanácsának, a testvéri kubai népnek. A kubai forradalmi hagyományok, Jósé Marti eszméinek nyomdakain járó forradalmi nemzedék az elmúlt 22 év során nagyszerű eredményeivel meggyőzően bizonyította, hogy élni tud a számára megnyüt történelmi lehetőséggel; Kuba ma a szocialista közösség megbecsült tagjaként a társadalmi haladásért küzdők élvonalában halad. A magyar kommunisták és egész népünk őszinte tisztelettel és elismeréssel tekint a kubai nép forradalmi vívmányaira, a szocialista építőmunka sikereire. A kubai kommunisták, a kubai nép küzdelme egybeforrott azzal a harccal, amelyet a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom vív világszerte az imperializmus ellen, a társadalmi haladásért, a békéért, az enyhülésért A Kubai Köztársaság következetes internacionalista szolidaritást vállal az imperializmus és az agresszió ellen küzdő népekkel, s ezért a világ haladó erőinek elismerése és megbecsülése övezi. Az el nem kötelezett országok mozgalmában kifejtett aktív tevékenységével jelentősen és hathatósan hozzájárul ahhoz, hogy e mozgalom a nemzetközi helyzet fontos tényezőjeként pozitív szerepet töltsön be. 1980. december 18-án volt 20 esztendeje, hogy az országaink között diplomáciai kapcsolat létesült. Kapcsolataink történetének e jelentős jubileumán megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a két testvéri ország között az érdekek egybeesése, a célok közössége, a marxizmus—leni- n izmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján mély, bensőséges barátság és gyümölcsöző együttműködés alakult ki, minden téren, amely jól szolgálja népeink, a szocialista közösség, a társadalmi haladás ügyét. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából kívánjuk, hogy kiemelkedő sikereket érjenek el a társadalom vezető ereje, a Kubai Kommunista Párt közelmúltban befejeződött II. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, szocialista hazájuk felvirágoztatásában a szocialista közösség további erősítése, az egyetemes béke érdekében. Budapest, 1980. december 31. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, í a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. * * ☆ Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Bias Rocának, a Kubai Köztársaság népi hatalmi nemzetgyűlése elnökének. Táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. (MTI) Kitüntetések, eskütétel 'A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocializmus építésében kifejtett eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszternek. Eredményes gazdasági munkásságuk (..»ismeréseként, nyugállományba vonulásuk alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta Szili Géza nehézipari miniszterhelyettesnek, a Munka Érdemrend arany fokozatát Bakos Zsigmond könnyűipari minisztériumi államtitkárnak, Csépányi Sándor kohó- és gépipari, valamint Sárost Sándomé könnyűipari miniszterhelyettesnek. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán az Országház Nándorfehérvári termében adta át. Ugyancsak szerdán tette le a hivatali esküt Losonczi Pál előtt Méhes Lajos ipari miniszter. A kitüntetések átadásánál és az eskütételen jelen volt Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Úiabb aiánlat Az algériai közvetítő küldöttséggel folytatott négynapos tárgyalássorozat után az Egyesült Államok „újrafogalmazta” a túszügy megoldásával kapcsolatos álláspontját — küzölte kedden este Warren Christopher amerikai külügyminiszter-helyettes. Ezt az alagérlai közvetítők tudomására hozták és azok még aznap hazaindultak, hogy tájékoztassák kormányukat, majd pedig továbbítsák Washington üzenetét Teheránba.. Christopher nem közölt részleteket. A The New York Times szerdai számában olyan a túszügyben értesülést közöl, hogy Washington a túszok szabadon bocsátásával egyidőben hajlandó lenne egy bizonyos — az Irán által követeltnél lényegesen kisebb — összeget átutalni egv algériai bankszámlára. Amint az amerikaiak elindulnak hazafelé, a bank az ösz- szeget eljuttatja Iránnak. Washingtoni értesülések szerint amerikai kormánykörökben sem igen bíznak abban, hogy az új javaslatot kedvezően fogadják Iránban és maga Carter elnök is úgy véli: még Ronald Reagannak is lesz tennivalója a túszügyben. (MTI) 2 NÓGRÁD - 1981. január 1., csütörtök A népgazdaság 1981. évi terve (Folytatás az 1. oldalról) emelkedett. Az átlagosnál jobban nőtt az élvezeti cikkek fogyasztása és a szolgáltatások igénybevétele. Az élelmiszer-ellátás az év folyamán eszességében kiegyensúlyozott volt. Iparcikkekből az év elején a szokásosnál több volt a hiány, a második fél évben az ellátása legtöbb termékcsoportban javult. Emellett is gyakran nem volt kielégítő a választék. A lakosság infrastrukturális ellátottsága a tervezettnél valamivel jobban fejlődött. Az előirányzottnál több, 85—86 ezer lakás készült el. A gyógyintézeti ágyak, valamint az óvodai férőhelyek száma — utóbbi elsősorban a társadalmi Összefogás eredményeként — a tervet meghaladó mértékben nőtt, az óvodákban elhelyezhető gyermekek aránya eléri a 81 százalékot. Általános iskolai osztálytermekből is a tervezettnél több épült. * A gazdasági munka fő feladata 1981-ben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, elsősorban a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének javítása, és a lakosság elért életszínvonalának fenntartása, az életkörülmények javítása. A termelés és a belföldi felhasználás növekedése és összetétele e célnak megfelelően alakul. A nemzeti jövedelem belföldi végső felhasználása az 1980. évinél kisebb lehet Ezt elsősorban a felhalmozás, ezen belül a beruházások további csökkentésével kell elérni. A lakosság fogyasztása kismértékben emelkedhet. A termelés továbbra is mérsékelt, de az 1980. évit meghaladó ütemben és differenciáltan nő. A növekedés nagyobbrészt a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja. Meg kell gyorsítani a gazdaságtalan termelés visszaszorítását és az ezáltal, valamint a belföldi kereslet mérséklődése következtében felszabaduló kapacitásokat az eddiginél eredményesebben kell a kivitel növelésére és a behozatal helyettesítésére hasznosítani. A munka- és üzemszervezésben, a jobb munkaidő-kihasználásban, a munkafegyelem javításában a munkaerő átcsoportosításában rejlő tartalékok feltárásával a munka termelékenysége a termelésnél jobban növekedjék, az álló- és forgóeszközök kihasználása pedig a korábbi évekénél eredményesebb legyen. Az energia- és anyagtakarékosság fokozása és a ráfordítás szerkezetének ésszerűsítése révén el kell érni. hogy az anyagi ráfordítások legfeljebb a termeléssel azonos mértékben emelkedjenek. Az 1981. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai: Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem Lakosság fogyasztása 1980-100 % 102.0— 102,5 99,0— 99,5 103.0— 103.5 99,0 103.0 101.0 101,5 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 182 milliárd forintot lehet fordítani. Az iparban a tervcélokkal összhangban álló, hatékony és versenyképes termelés bővülhet. Az ipari termékek kivitelének erőteljesebb fokozása mellett jobban kell kielégíteni a mérsékelten emelkedő belföldi keresletet. Ennek megfelelően különösen a gépipar, ezen belül főként a híradás- és vákuumtechnikai, a műszer- és a fémtömegcikkipar, valamint a vegyipar, ennek keretében a gyógyszer- és növényvédőszer-gyártás, a gumi és műanyag-feldolgozó ipar termelése és értékesítése emelkedik számottevően. A belföldi és a külföldi kér reslethez igazodva meggyorsul a termelés szerkezetének korszerűsítése. Azok a vállalatok fejlődhetnek dinamikusan, amelyek gyártmányösz- szetételüket átalakítva gyorsan alkalmazkodnak a piaci feltételekhez. A gazdasági szabályozó rendszer és egyéb intézkedések is elősegítik, hogy a piaci alkalmazkodásban, a termelés hatékonyságában meglevő, illetve kialakuló különbségek mielőbb felszínre kerüljenek, és a hatékony vállalatok gyorsan fejlődjenek. Jelentős haladást kell elérni a gazdaságtalan vállalatok tevékenységének hatékonnyá tételét célzó programok végrehajtásában, a gazdaságtalan termelésnek jövedelmezővel történő felváltásában. A termelés korszerűsítését segíti, hogy folytatódnak az alumínium-ipari, a petrolkémiai és a számítástechnikai központi fejlesztési programok és megkezdődik a gyógyszer, növényvédőszer- és intermediergyártási, valamint az elektronikai alkatrész- és részegységgyártás központi fejlesztési programjának végrehajtása, továbbá az enerPekingi Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: Belpolitikai eseményekben mozgalmas, egyben problémákkal terhes volt Kína számára az 1980. esztendő. A sajtó hagyományos év végi mérlege többek között olyan eseményeket emel ki, mint a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának visszaállítása és Hu Jao-pang főtitkár kinevezése. Az év jelentős belpolitikai eseményeként értékelik a lapok Csao Ce-jang, a „sze- csuáni reformer" miniszterelnöki kinevezését, Liu Sao- csi volt államelnök posztumusz rehabilitását és a tízek perének megrendezését. Természetesen a sajtó helyet ad az év fontos eseményei között annak is, hogy Kína sir keres interkontinentális ballisztikus rakétakísérletet hajtott végre a Csendes-óceán térségében. Kevés szó esik viszont a mérlegkészítésben arról, hogy gazdaságilag Kína nem éppen sikeres időszakot zár. Az év folyamán felszínre kerültek a gazdasági tervezésben és fejlesztésben elkövetett újabb hibák. Az Ipari termelés elmaradt a várakozástól, s az államháztartás hiánya a betervezett nyolcmilliárd jüan helyett több mint ti- zenegymilliárd jüannal nömérleg vekedett, Külföldi’1 gazdasági szakértők szerint a most záruló évben 15—20 százalékos volt Kínában az infláció. A kínai vezetés is hivatalosan beismeri, hogy a mezőgazdaságban a kenyérgabona termelése tíz-tizenöt millió tonnával maradt el a tavalyitól. Az év második felében újabb ellentétek kerültek felszínre az „egységet és stabilitást” hirdető kínai vezetésben. A jelek szerint meggyengült, sőt teljesen bizonytalanná vált Hua Kuo-feng pártelnök pozíciója és a kínaiak ma már nyíltan beszélnek annak valószínűségéről, hogy Mao elnök személyesen kijelölt utódának a miniszterelnöki tisztség feladása után távoznia kell a pártelnöki tisztségből is. A gazdasági zűrzavar tehát vezetési és politikai válsággal párosul, ami kevés jót ígér a kínaiak számára az új évre. A Kínai Kommunista Párt XII. kongresszusára olyan időszakban készül, amelyre súlyosbodó gazdasági, politikai és társadalmi bizonytalanság nyomja rá bélyegét. A kínai párt adós maradt az ország lakosságának Mao Ce- tung, a „kulturális forradalom” újraértékelésével és a kongresszus előtt feltehetően nem kis mértékű tisztogatást kell végrehajtania a pártban és a hadseregben egyaránt. giagazdálkodás javítását, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosításának növelését szolgáló programok megvalósítása. Az építőipari termelés a mérséklődő beruházási kereslet miatt változó piaci teltételekhez alkalmazkodik. A beruházási építés csökken, a felújítási karbantartási munkák növekednek. Az építőipari szervezetek feladata, hogy — vállalkozási készségük növelése mellett — tovább javítsák a kivitelezések szervezettségét, a munkafegyelmet, csökkentsék a kivitelezési Időtartamokat. Az irányítás segíti az építési piac kereslet-kínálati egyensúlyának megszilárdulását. támogatja a vállalatokat az építési kapacitások és a munkaerő-keresletnek megfelelő átcsoportosításában. Állami eszközökből 24 ezer lakást kell felépíteni. A mezőgazdaságban gabonafélékből — átlagos időjárás esetén az 1980. évi termés- mennyiség megközelítése a feladat. A zöldségek és gyümölcsök, valamint az ipari növények termelése emelkedik. Az állattenyésztésben a hústermelés kisebb mértékben. az egyéb állati termékek termelése gyorsabban nő. Az ár- és szabályozó rendszer javítása és egyéb intézkedések elősegítik, hogy a kisüzemekben a tenyésztési kedv fennmaradjon. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a termelés növekményének túlnyomó része a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja. Emellett fenn kell tartani a lakosság ellátásnak változatlanul jő színvonalát. A terv azzal számol, hogy a mezőgazdaságban folytatódik és fokozódik az anyag- és energiatakarékossági ja- vula meglevő gépek és épületek hasznosítása, a termeléshez szükséges anyagok felhasználása. Növekszik a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége. Az 1981, évi szállítási feladatokkal összhangban az áru- szállítás 1—2 százalékkal, a személyszállítás 3 százalékkal emelkedik. A hírközlési teljesítmények 4,5—5 százalékkal növekednek. A beruházások mind az állami, mind a vállalati döntési körben csökkennek. Ennek megfelelően történik a felhalmozási célú pénzforrások szabályozása. A beruházási eszközöket a folyamata ban levő beruházások befejezésére, illetve ütemes folytatására kell összpontosítani. Űj beruházások csak szűk körben, a műszakilag indokolt időtartam betartása, a koncentrált megvalósítás feltételeinek megteremtése esetén kezdődnek. Üj nagyberuházásként megkezdődik a szolnoki papírgyár rekonstrukciója és az Árpád-híd szélesítése, valamint az előkészítéstől függően a mecseki széntermelés fejlesztése, a mályi bányaüzem és a dunaújvárosi kokszolómű beruházásának kivitelezése. A termelő ágazatokban csak a népgazdaság energiáéi nyersanyagellátását szolgáló, a gazdaságos kivitelt növelő, a behozatalt hatékonyan csökkentő, valamint az energia- és anyagmegtakarítást eredményező vállalati beruházásokat lehet megkezdeni. Előnyben részesülnek a viszonylag gyorsan eredményt hozó, a meglevő állóeszközök kihasználását javító, kiegészítő, korszerűsítő fejlesztések. A készletek a termelés és a forgalom szükségleteivel összhangban emelkedhetnek. Javítani szükséges a vállalatok anyag- és készletgazdálkodását. a termelőeszközkereskedelem munkáját. a vállalatok közötti együttműködést. A népgazdaságban foglalkoztatottak száma várhatóan csökken. Folytatódik a foglalkoztatás ágazati szerkezetének átalakulása: a foglalkoztatottak száma az iparban és az ' építőiparban csökken, a termelő és a nem termelő infrastruktúrában emelkedik. A teljes foglalkoztatás és a folyamatosan felszabaduló és átcsoportosuló munkaerő zökkenőmentes elhelyezkedése érdekében ' korszerűsödik a munkaerő-közvetítési rendszer. Továbbra is fontos gazda-: ságpolitikai cél az elért átlagos életszínvonal megőrzése. Az átlagos nominálbér és a fogyasztói árszínvonal azonos ütemben, 4,5—5 százalékkal emelkedik- Az egyéni keresetek a minőségi és mennyiségi teljesítményektől függően növekedhetnek. A teljesítmények szerinti bérezést szolgálja a vállalati és intézményi alapbérrendszerek 1981. évtől érvényes módosítása, illetve bértételeinek növelése. A pénzbeli társadalmi juttatások közül meg kell őrizni az alacsony nyugdíjak reálértékét. A három- és többgyermekesek családi pótlékának reálértéke — az 1980. évi családi pótlék-emelés egés z éves hatásának eredményeképpen — emelkedik. A kiskereskedelmi forgat lom volumene 1—1.5 százalékkal haladja meg az 1980. évit. A lakosság áruellátása elsősorban a választéknak a kereslethez jobban igazodó bővítésével javul, Szervezettebbé és rugalmasabbá kell tenni ezért a termelő- és a kereskedelmi vállalatok együttműködését. A kiszolgálás színvonalának növelését az új üzemeltetési forrnák, üzlettípusok is elősegítik. Állami és magánerőből 78 —78 ezer lakás, ebből állami beruházásként mintegy 23—24 ezer lakás épül. A jelentős arányú személyi tulajdonú lakásépítést elősegíti a telekgazdálkodás és -elosztás fejlesztése, a műszaki terwálaszték bővítése és a lakásépítés pénzügyi feltételeinek javítása. Az egészségügyi ellátás ja-' vitására mintegy 1500 új gyógyintézeti hely létesül. Javulnak továbbá a fekvő- és a járöbeteg-ellátás feltételei. Az év végére a gyógyintézeti helyek száma eléri a 98 ezret; a tízezer lakosra számított ágyak száma pedig 92-re emelkedik. A bölcsődei ellátottság javítását 3000—3500 Új férőhely létesítése szolgálja. Ezzel a bölcsődés korúak férőhely-ellátottsága megközelíti a 16 százalékot. Nő az óvodában elhelyezhetők aránya. A közoktatás fejlesztésére 1100 új általános iskolai osztályterem épül. Szerény mértékben bővülhet a gyógypedagógiai intézetek és a gyermekvédelmi intézetek férőhelyállománya; s javulhatnak a középiskolai és a szakmunkásképzés feltételei. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója. A jelentősebb közművelődési fejlesztések közül folytatódik a budavári palota helyreállítása. Befejeződik a budapesti nagy sportcsarnok építése, megkezdődik a Magyar Állami Operaház rekonstrukciója., A külkereskedelmi forgalomban a cél áz, hogy a rubelelszámolású külkereskedelmi mérleg hiánya csökkenjen, a nem rubelelszámolású külkereskedelmi mérleg egyensúlyban legyen. A kivitel 7,5—8 százalékkal, a behozatal kismértékben emelkedik. Javítani kell a kivitelre szánt termékék műszaki jellemzőit, minőségét, a szállítási feltételeket,’ növelni a versenyképes, korszerű termékék aránya a kivitel gazdaságossági . A külkereskedelmi tev< eny- ség hatékonyságát jobb, aktív piaci és ármunkával is elő kell segíteni. * A tervcélok alátámaszt - sára a gazdasági szabályozó rendszer réhány elem e 1981-ben módaul. A változó-«-, sok a célok és az azokat szolgáló eszközök összhangját, c változó feltéteekhez való rugalmas alkamazkodást, a kedvező gadasági eredmények gyorsat» kibontakozását segítik eő. A Miniszter- tanács döntöt továbbá a termékforgalaazóst, a külkereskedelmi, a beruházásokat, a la Osság jövedelmét és a fogyástól árakat, a termelői árakt, az oktatás fejlesztését éra terv végrehajtásának ilenőrzését lile tű intézkedésiről. (MTI)
