Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)
1980-12-03 / 283. szám
Filmjegyzef Gyakran emlegetik, hogy a magyar filmnek külföldön nagyobb a hitele, mint idehaza. Ezt sok nemzetközi díj igazolja. Ugyanakkor igaz az iS — sajnos —, hogy talán egy országban sem olyan mostoha a hazai filmművészet, mint hálunk. Mészáros Mártát, akinek az örökség című filmjét most mutatják be a mozik, a legjobb rendezők között tartják számon egész Európában. Mészáros Márta világhírű sztárokkal filmez, filmfesztiválok zsűrijében vesz részt, filmjei látogatottak. Az Örökséget Párizsban állítólag már négy- százezren nézték meg. Ezt a sikert általában azzal magyarázzuk, hogy Mészáros Márta alkotásai a nyugaton az utóbbi években divatossá vált feminista filmek vonulatába tartoznak. Egy francia lapnak adott nyilatkozatában maga a rendezőnő cáfolja: „Filmjeimben a férfiak is fontosak és merem remélni, hogy olyan élő- ek is, mint a nők. De természetesen a látásmódom női... Mivel én nő vagyok, azt mondják, a nőkről csinálok filmeket. Azt hiszem, ez nem teljesen pontos. Ügy készi- tem á filmjeimet, mint nő és a világot női szemmel látom”. Ez magyarázatot ad a filmjeiben megformált jellemekre. azok kapcsolataira, s a filmes kifejezőeszközökre is. Mészáros Márta minden művében egy kicsit önmagáról beszél, saját történeteit mondja el, sőt az Örökségben Monori Lili külsőleg is nagyon emlékeztet a rendezőnőre. Az Örökség három ember sajátos kapcsolatrendszerére, szemünk előtt formálódó viszonyára épiiL Röviden így változik a képlet: 1. Férj, feleség, a feleség barátnője. 2. Férj, feleség, a férj gyermekének anyja. 3. Férj, szerető, feleség. 4. Egyedül maradt feleség. A három ember egymáshoz fűződő kapcsolata nem véletlenszerűen, hanem —r legalábbis egy ideig —, pontosan kiagyalt tervek szerint alakul. S bármilyen furcsa, a képtelennek tűnő gondolat a feleségtől, Szilviától származik: mivel meddő, pénzért akarja megvenni Irént, hogy szüljön neki gyermeket, férjének, férjétől — örököst. 1936-ot írnak. Ennek megfelelően a képlethez még sok paraméter is hozzátartozik. Szilvia (Monori Lili) gazdag családból származó, kényelemhez, semmittevéshez szokott asszony. Irén (Isabelle Huppert) szegény zsidólány, a bácsikájá- val él, állandó munkája a varrás, közben arról álmodik. hogy festő lesz. Ákos, a férj (Jan Nowicki) költséges szórakozásoknak, a lovaglásnak és a filmezésnek hódoló katonatiszt. Szilvia rájuk tudja kényszeríteni akaratát, de a minőségében új helyzetet egyre nehezebben viseli. Követelődző, türelmetlen lesz, a terhesség fájdalmait csendesen tűrő Irénnek teljes ellentéte. Pedig a testi kínok Irén szenvedéseinek csak egy részét jelentik, hiszen már előre fél attól, hogy elragadják tőle elsőszülöttjét, s riadtan tapasztalja, hogy megkezdődött a magyarországi zsidók deportálása. Isabelle Huppert, a kitűnő francia színésznő arcának rezdüléseivel érzékelteti hősnője kiszolgáltatottságát, sebezhetőségét, lágy tekintetével Irén lelki gazdagságát A kisfiú megszületik. Aztán 1944-ben vagyunk. Megtudjuk, hogy Irénnek megadatott még hét boldog év, hogy egy magányos kastélyban élve Ákos szeretője legyen. A tragédiát azonban nem tudják elkerülni: Irént elhurcolják a fasiszták, s a férfi sem menekül a zsidó- bújtatás vádja alól. A furcsa történetet két dolog teszi még különösebbé. Az egyik a két nő viszonya, mely az egymásra találástól, a simogatásokkal és ösgze- bújásokkal is járó barátságtól a rivalizálásig, a féltékenységig és halálos gyűlöletig megy eL Itt nehezen érthető, hogy mire alapozta Mészáros Márta a két színésznő közötti hasonlóságot, A törékeny Isabelle Huppert és a darabos, flegma mosolyú, állandóan unott arcú Monori Lili ugyanis nem lehet egy ember két arca sehogysem. Két teljesen ellentétes személyiségről van szó. A másik furcsa dolog a zsidó Irén elesettsége, ami ugyanakkor egyfajta mártírszereppel jár együtt, kezdve az önként vállalt szüléstől egészen az elhurcolásig. A lengyel Nowicki kicsit háttérben marad. Kétségtelen, a rendezőnő neki osztotta ki azt a szerepet, hogy „fessen korrajzot”. Ezért bújt egyenruhába, s ezért vetítette lelkesen — saját felvételei gyanánt — a XI. olimpia megnyitójáról készült filmet, majd a háborús tudósításokat. S meg kell még említenünk valakit, aki ugyancsak a kamera mögött állt, Ragályi Elemért Téli tájképei, homályos szobabelsői egyaránt nagyon szépek. A cannes-i bemutató után egy francia kritikus így méltatta az Örökséget: „Egy kitűnően irányított „duóról” van itt szó, amely felülkerekedik a történet melodrama- tikus vonásain. Mindez igen szép filmet eredményez, és nem lenne Igazunk, ha nem örülnénk franciaországi bemutatójának". Nekünk pedig nem lenne jogunk nem örülni az ilyesmit olvasván. — ko — Hazai tájakon (10.) Malmok az Eger-patakon A Kab hegység 600 méteres csúcsa alatt elterülő Nagyvázsonyi sokan ismerik. Évente százezer ember látogatja a Kinizsi Pál és felesége, Magyar Benigna által alaposan megerősített várat, amelyet a török ugyan sokszor elfoglalt, de minden alkalommal visz- szafoglalták a magyarok. Van itt látnivaló bőven, ám ha az öreg toronyból lejövünk, érdemes megtekinteni azokat a térképeket, amelyeket még Lázár deák (Bakócz Tamás szolgálatában) készített, feltüntetve a Buda—Palota—Veszprém—Tapolca pos- tautat is. A vár ura, Kinizsi Pál is ezen az útvonalon indította a „rabpostát” Törökországba. Postakocsi helyett autóbuszra szállhatunk, vagy saját kocsinkon mehetünk tovább, Pula, Kapolcs, Monostorapáti felé. Megéri! Egyedülállóan szép és érdekes vidékre érünk. Nagyvázsony után —mindössze két kilométer távolságban — kirándulhatunk a középkori, elpusztult Tálod község templomromjaihoz, amelyet 8—10 évvel ezelőtt tártak fel. A tálodi kolostornak például nem kevesebb, mint 700 méter hosszú körítőfala volt. Itt hét forrás ered... Egyikük patakká, később folyócskává dagad. Sebes kanyarokkal rohan Tapolcát megkerülve Szig- liget és Ederics között a Balatonban. Az Eger-patak mentén — akár kalászra a búzaszemek —, tizenöt malom nőtt a folyócskára. ... Ilona malom, Bíró malom, Löfler malom, Dentl malom, Gyenge malom, Rossz malom... Hát rosszak avíttak, majdnem mind. Elkorhadtak a viz- be merülő lapátok, sutba vágták a zsíros, fekete szíjja- kat, rozsda rágja az őrlőgépeket. A magas hegyekből, a Dél-Bakony nyúlványairól lelecsapó szél, az öreg épületek tetejét is kikezdte. Az Eger vize is apad, bár a malmok nem ezért haltak meg. Az Eger falvakat is összefűz: Hegyesdet, Vigándpetedet, Taliándörögdöt, a már említett Kapolcson és Pulán kívül. A házak, ezekben az apró falvakban kőből épültek, sárba rakva. Több száz évet kibírtak. A Száller, a Mezviczky, a Horváth család ma is élő leszármazottai érdekes történeteket tudnak a malmokról. A tizenöt malomtulajdonos jól megélt egymás mellett, mert hetedhét határból jártak ide őrletni a gazdák, az uradalmak. Jó lisztet kellett adni, mert másképpen molnárt cserélt a gazda. Valóságos versengés folyt, kinek a lisztje grízesebb, fehérebb, síkosabb. Télen a molnár felült a kocsira, s eiment „csuvározni”, azaz megrendelőt szerezni. Néha még feleséget is így hoztak maguknak. Horváth Lajosné, a legjobb állapotban levő Ilona malom tulajdonosa, sokat tud mesélni arról, mint köHogyan keletkezett a Giordano Bruno-kráter? Egy óangol krónikában található a következő feljegyzés: „1178. június 18-án este néhány becsületes polgár megfigyelte, hogy a növekvő Hold keskeny ' sarlójának felső hegye leválik és a hasa- dékból lobogó fáklya tör elő”. Nyolc évszázaddal később —, 1976-ban — J. Hartung azt a véleményét fejezte ki, hogy a holdsarló felső hegyének leválása kapcsolatban lehet a Hold túloldalán található Giordano Bruno-kráter keletkezésével. Hartung szerint a krátert előidéző meteorbecsapódás alkalmával' bekövetkező erupció oszlopa árnyékot vetett a megvilágított holdsarlóra és látszólag két részre szakította. Két francia kutató nemrég végzett számításai megerősítik Hartung feltevését. Arra utaltak, hogy a becsapódáskor felröpített kőzettccneg ballisztikus görbéi igen nagy magasságot értek el a Hold felszíne felett A Földről megfigyelve látószögük a holdsarló tízszeresét is meghaladta. A feldobott kőzettomeg, amennyiben elég sűrű és átlátszatlan volt — csodálatos látványt idézhetett elő. A húsz kilométer átmérőjű kráter keletkezésekor fellépő forgatónyomatékot is kiszámították: ez alapján kétségtelen, hogy ekkora kráter keletkezése nemcsak vizuálisan volt megfigyelhető a Földről, hanem olyan dinamikai jelenségeket is előidézett, amelyek ma is mérhetőek. Dohány és tőrelem. E kettő kell csupán a novemberben Amsterdamban rendezett 1980 -as pipáló Európa-bajnokság résztvevőinek. Képünkön: a győztes svájci Marielouise Soltermann, aki — nő létére— maga mögé utasította az élmezőnyt. Csekély másfél óráig szívta pipáját. NÓGRÁD — 1980. december 3., szerda Történésztanácskozás után November közepén konferenciát rendezett Szécsényben, a Kubinyi Ferenc Múzeumban, a Magyar Tudományos AKadémia Történettudományi Intézete és a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága. A tanácskozás célja az volt, hogy — első ízben ilyen fórumon — megtárgyalják a magyar nemesség gazdasági, életmódi, műveltségi tagolódásának folyamatát a XVII. század végétől a XX. század elejéig. A témaválasztást a megyei múzeumigazgatóság javasolta, elsősorban azért, mert a nógrádi társadalomtudományi kutatások egyike éppen a középrétegekkel, konkrétan a köznemességgel foglalkozik. Több éves tudományos terv keretében feldolgozzák a megyei köznemesség gazdasági viszonyait, szerepüket a politikai események mozgatásában, külön figyelemmel a fontos történelmi periódusokra. (Például a reformkori küzdelmek, a dualizmus kori köznemesség szerepe, a dzsentriprobléma jelentkezése a megyében stb.) A Történettudományi Intézet segítőkészen fogadta a javaslatot, felismerte azt a hiányt, amely e téma kutatásában országosan is jelentkezett. Nem véletlen, hogy a magyar történészek nagyszámban vettek részt előadásokkal, korreferátumokkal. Így előadást tartott R. Várkonyi Ágnes, Benczédi László, Nagy József Zsigmond, Wellmann Imre, Benda Kálmán, Vörös Károly, Lackó Miklós (MTA TTI), Szabad György, Fülöp Géza, Nagy Endre (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Paládi Kovács Attila (MTA Néprajzi Kutató Intézet) és a megyei múzeumok részéről Praz- novszky Mihály. A konferencia közönsége tudományos intézetek, levéltárak, múzeumok tudományos dolgozóiból állt, de eljöttek a megye történelem szakos pedagógusai, sőt örömmel fedezhettünk fel néhánv érdeklődő középiskolás diákot is. Mint Vörös Károly, a kétnapos vitát lezáró összegzésében elmondta, eredményes és tartalmas volt a tanácskozás. Horváthné, az Ilona malom tulajdonosa tt ii fF,,; . ■ ti —r.'. ‘ *1 ,• Hí « ’it í Hu. >W:. jjiÉltfy: U Az Ilona malom tötte be a fejét Óbudaváron a molnárlegény, s hozta ide erre a tájra. Eleven élet folyt itt; a gazdák kocsin aludtak. A szalonna, a bütykös kézről kézre járt. A malmok éjjel nappal őröltek. Kapolcson, a pár száz lelket számláló kicsiny faluban például tizenegy kocsma volt.« A jó lisztre megitták az áldomást. A postaút mentén kereskedők, iparosok telepedtek le; megtalálták számításukat. Bognárok, kovácsok, kádárok műhelyei hangosak voltak a szótól, alkutól. Persze hogy a híres betyárok is fészket találtak az Eger mentén. Savanyú Jóska, Vak Illés, Sobri Jóska le-levágta- tott a völgybe, és megsarcolta a tehetős malmosokat, gazdákat. A török elől a „Pokol- likba” bújtak a y népek — mondták —, de ?r betyárok elől nem lehetett elbújni. Éjszaka jöttek, durrogtak a pisztolyok, néha bizony vér is folyt. De az emberek elfogadták, megszokták ezt a világot Sokszor a betyárok osztottak a szegényebbeknek igazságot. Az Eger mente ma csendes. Az itt élők már más foglalkozást űznek, sokan járnak a bauxitbányába, mások az építőiparba dolgoznak. A termelőszövetkezetek is új szakmákat adnak a fiatalok kezébe. Az Eger völgy malmai előrölték utolsó lisztjüket is. A „köves” falvak fölött remeg az erdő, hűvös szél kerekedik. A csikorgó őrlőlapátok azonban régi időkről mesélnek. A tizenöt malom közül a legjobb állapotban levőt afféle múzeumnak szánják. Tervek vannak arra is, hogy bérbe adják a még átalakítható- kat. Amelyik meg már összedőlt, kár azzal vesződni. Szüts Dénes Kijelölte azokat a területeket, ahová a további kutatásoknak hangsúlyozottan irányulni kell. Élénk vita bontakozott ki például a XVIII. század végi köznemesség műveltségi helyzetéről, állapotáról, fejlődésig periódusainak megítéléséről. Ennek tisztázása azért is fontos, mert a század végi köznemesség ilyetén állapota határozta meg végül is a reformkori küzdelmekben részt vevők politikai felkészültségét és magatartását is. Hasonlóan élénk — és lezáratlanul maradt — vita folyt a XIX. század végi,' hi- vatalnokoskodó dzsentri problémája körül is némileg szűkítve a kört, hiszen a köznemességnek csak egy része tudott már eljutni oda, hogy egyáltalán számba jöhessen mint vármegyei vagy miniszteriális tisztviselő. A nagy többség vagyonának elvesztésével végleg megszűnik mint osztálytényező szerepet játA résztvevők az eszmecsere során külön is hangoztatták, hogy a köznemességet, szerepét a politikában az országos történet folyamatában kell vizsgálni, mindvégig törekedve a helyes arányok megtartására. Felvetették az e kutatáshc meglevő — aránylag nagy sza mű és sokrétű — történei források teljes oldalú feldől gozásának fontosságát is. A konferencián nagy ér deklőöés fogadta Köpeczi Bé la akadémikusnak, az MTí főtitkárhelyettesének előadá sát, aki mintegy megalapo zásként a köznemesség íügget lenségi felfogásáról tartol előadást újszerű, új probléma kát felvető megfogalmazásba! középpontba állítva a füg getlenség és a szabadság, va lamint a nemzet fogaimé mint politikai kategóriáka amelyek különbözőképpen je lentkeztek a köznemesség tu datvilágában. A tanácskozáson elhang zott, hogy a megyei múzeum szervezet e téren végzett é végzendő kutatásai jól il leszthetők az országos folya matba, sőt egyenesen e kuta tások országos koordinálásár hívták fel a megyét. Az elhangzott előadásokai korreferátumokat a jövő év ben megjelenő múzeumi év könyvben olvashatják az ér deklődők. E tudományos tanácskozó eredményes megrendezésével ; megyei múzeumi szerveze újabb sikeres lépést tett a: országos tudományos kutatá sokba való bekapcsolódására. ________ (PM)
