Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)
1980-12-09 / 288. szám
Á gazdaság állami irányításának korszerűsítéséről nyiijt az Országos ‘Anyag- ét Árhivatalnak. A vállalati önállóság gyakorlati kiterjedésével egyideAz egyeséges ipari minisztérium létrehozása, s korábban a kormány gazdasági bizottságának megalakítása jelzi, hogy az utóbbi időben fontos szervezeti lépések is történtek az államigazgatás korszerűsítésére, a kormányzat gazdaságirányító szervezetének és tevékenységének fejlesztésére. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a gazdasági bizottság elnöke interjút adott a Magyar Távirati Irodának az intézkedések gyakorlati céljairól és várható hatásairól. Mi tette szükségessé a kormány gazdaságirányító munkájának szervezeti korszerűsítését? A szervezeti lépések alapvető indítékát gazdasági fejlődésünk megváltozott feltételeiben, a XII, kongresszus határozataiban megfogalmazott gazdaságpolitikai feladatok jellegében találhatjuk meg. Gazdasági fejlődésünk intenzív szakasza, a gazdaságunkat igen magas követelmények elé állító világgazdasági változások, az ezekhez való rugalmas alkalmazkodás újszerű feladatokat ad a gazdaságirányításnak. Ilyen körülmények között a fejlődést csak a gazdaságirányítás valamennyi eszközének összehangolt, a megoldandó, feladatokhoz igazodó fejlesztésével lehet biztosítani. A korábr (Folytatás az 1. oldalról.) nem tisztázott az egy tucat néző felültetése a homályos színpadsarokba a József Át- tila-műsorban. A színészi Előadásmódra és eredménybe ugyanazok a jellemzőek, mint amiket a szécsényi színjátszók kapcsán leírtunk. Ügy tűnik, a vanyarciak még mindig nem tudják megismételni a négy-öt éve látott teljesítményüket, a Kisze járás című előadásuk színvonalát. A salgótarjáni Kohász^ Művelődési Központ Petőfi'színjátszói Erdős István Nyomába ért a gyorsvonat című pódiumjátékával szerepeltek. Ones György rendezése pontos, korrekt, erősíti a darab drámai magját Az együttes tagjainak remek érzékük van a riportdráma megszólaltatásához, ezt már bizonyították Brády Zoltán Rövidzárlatával is. Lényegében az Erdős-játék is egy „rövidzárlatról” és előzményeiről szól, egy háromgyermekes asszony véletlen haláláról. Az ő játékuk közben éreztük első ízben igazán, hogy színjátszó fesztiválon vagyunk. ban, más helyzetben kialakult gazdaságirányítási gyakorlatot és szervezetet is hozzá kell igazítanunk a gazdasági tennivalókhoz, a magasabb követelményekhez. önmagában a szervezeti intézkedések természetesen nem biztosítják azt, hogy a gazdaságirányítás megfeleljen az új körülményekből fakadó magasabb követelményeknek. De annak is tudatában kell lennünk, hogy a szervezeti keretek szerepe nem lebecsülendő: segítik — ugyanakkor a szükséges korszerűsítések elmaradása gátolná is — a jelen és a jövő gazdasági feladatainak megoldását Az állátnigazgatási munka hatékonyságának növelése, munkamódszereinek és szervezetének fejlesztése folyamatos feladat, amelyet" eddig is napirenden tartottunk. A gazdaságirányítási rendszer tudományos elemzése, a megoldandó gazdasági feladatokkal való összevetése alapján azonban arra a következtetésre jutottunk, hogy feladataink a folyamatos intézkedéseknél nagyobb léptékű változásokat kívánnak a kormányzati gazdaságirányítás szervezeti rendszerében. A gazdasági bizottság 1980 közepén való létrehozása a szervezeti intézkedések kiinduló lépésének tekinthető-e, Utolsónak mutatkoztak be a házigazdák, a balassagyarmati Madách Imre irodalmi színpad tagjai. Schwajda György Csoda című egyfel- vonásosát Bicskei Gábor rendezte, alaposan átgondoltan, dramaturgiailag tömörítve. Visszafogott, ironikus humor jellemzi az előadást, láttató, a figurákat minősítő játék a szereplőket Különösen erőteljes alakot mintáz a feleség szerepében Sárkány Zsuzsa és takarítónőként Borbély Klára. Tíbay András vak - félvak szedőmestere is jól felépített alakítás. Régi, nagy hírű együttes a balassagyarmati Madách, vitathatatlanul (megyénkben) egyike a legjobbaknak. így értékelte a zsűri is. A második helyet a Petőfi színjátszó együttes, a harmadikat a vanyarci szerezte meg. őket követte a szécsényi és a Tempress játékszín. Jövőre újra országos fesztivált rendeznek Balassagyarmaton, mint elhangzott a romániai irodalom jegyében. Együtteseink már készülhetnek a versengésre. (ok) amit azután az államigazgatás más gazdasági intézményeinek korszerűsítése és a vállalati szervezeti rendszer fejlesztése követ? összehangolt lépéssorozatról van szó, s az egyes konkrét intézkedések időpontját alapvetően az a nélkülözhetetlen követelmény határozza meg, hogy a döntések összhangban legyenek egymással, és biztosítsuk a munka folyamatosságát és zavartalanságát. A szervezeti intézkedések során elsődleges követelményeknek tekintjük a döntési és felelősségi hatáskörök világosabb, pontosabb, következésképpen ellenőrizhetőbb kialakítását Ebből következik az, hogy a változások gyakorlatilag az irányítás és a végrehajtás valamennyi szintjét érintik. A céf az, hogy a központi irányítás és a vállalati önállóság dialektikus egységét egyre fejlettebb módszerekkel biztosítsuk. Ebben , a folyamatban az időpontot tekintve az első érdemi szervezeti változtatásra valóban a kormányzati munkában került sor, amelynek markáns megnyilvánulása a gazdasági bizottság létrehozása volt. 1981. január elején megkezdi működését az egységes ipari minisztérium, s ebből követően bizonyos mértékben tehát módosul a kormányzati szervek közötti munkamegosztás. Megerősödik a vállalatok önállósága, valamint a hatóságok piacfelügyeleti tevékenysége. Mi indokolta a gazdasági bizottság létrehozását? Régóta valljuk, hogy gazdasági eredményeinkben — a gazdaságpolitikai célok és az elérésükhöz szükséges eszközrendszer helyes kialakítása mellett — alapvető szerepe van a megfelelő, következetes végrehajtásnak. Ezt azonban gyakran leszűkítik az egyes országos irányító szervekre és a gazdasági egységekre, holott az egész gazdaság folyamatos irányítása és ellenőrzése mindenekelőtt kormányzati felelősség. A kormány folyamatos gazdaságirányító szerepének súlyát.külön megnövelte, hogy az' 'ország'jelenlegi helyzetében, amikor a külgazdasági feltételek rendkívül gyorsan változnak, a gazdaságipolitikai és népgazdasági tervezési koncepció átfogó alkotó jellegének erősítésével egyidejűleg szervezettebb, aktívabb és kellően rugalmas gazdaságszervező kormányzati munkára van szükség. Ennek megfelelően a Minisztertanács az állami tervbizottság feladatait úgy alakította ki, hogy a tervezés és szabályozás döatő kérdéseire összpontosíthassa tevékenyséMegyei színjátszó fesztivál gét az irányítás folyamatos, operatív feladatainak összehangolására, valamint nemzetközi gazdasági kapcsolataink irányítására pedig létrehozta a gazdasági bizottságot A Minisztertanács a két kormánybizottság hatáskörét és felelősségét úgy határozta meg, hogy tevékenységük ösz- szehangolt, egymást kiegészítő legyen. Egyidejűleg a többi között megszűnt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottsága, valamint a tárcaközi érés termékforgalmazási bizottság. A gazdasági bizottság létrehozásánál lényeges szempont volt, hogy a kül- és belgazdasági folyamatokat, amelyek egyre szorosabb kölcsönhatásban vannak, egységes és folyamatos központi irányítás fogja át. A hatékony gazdasági irányítás nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a szervezetileg elkülönült funkcionális és ágazati szervek feladataikat ösz- szehangoltan lássák el. Ez az összehangolás jelentős részben közvetlen együttműködésük útján — jogilag szabályozottan — valósul meg, egy része azonban kormányszintű koordinációt, vitás esetben pedig kormányszintű döntést igényel. Ezt a feladatot a gazdasági bizottság végzi. Mi indokolja a három ipari minisztérium egy szervezetbe való összevonását? Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretném, hogy az intézkedés lényege nem a szervezeti változás, hanem az iparirányítás tartalmának, színvonalának fejlesztése. Alapvető érdekünk, hogy a magyar ipar, népgazdaságunk vezető ága, egységes hosszú távú — a hazai szükségletekkel és a külpiaci igényekkel egyaránt számoló — koncepció alapján fejlődjön, s ez a koncepció szervezetten, összehangoltan valósuljon meg. E fontos feladat eddiginél magasabb szintű megoldását szolgálja az ipari minisztérium létrehozása. A gazdaságirányítás szemszögéből az ipari minisztérium létrehozása kettős célt szolgál. Részint erősíti a központi irányítást, javítja áz iparirányítás egységességét, koordináltságát. s ezáltal az egységes minisztérium tevékenysége szervesebben Illeszkedik a kormányzati munkába. Részint pedig. növeli a vállalatok önállóságát és felelősségét. A vállalatok abban kapnak több segítséget és iránymutatást a minisztériumtól. amiben eddig is joggal többet és jobbat vártak: fejlesztési koncepcióik kialakításához, nemzetközi kapcsolataik fejlesztési irányainak megválasztásához. Ugyanakkor nő önállóságuk és felelősségük abban, amihez nekik jobbak a feltételeik: termelési szerkezetük és értékesítési irányaik megválasztásában, a színvonalas gazdálkodásban. Az ipari minisztérium létrehozása nem egyszerűen a három minisztérium egybeolvasztását jelenti —,. habár ez önmagában is javítja a hatékonyságot — pusztán azáltal, hogy egy sor párhuzamos tevékenységet végző osztály összevonása jelentős létszám- és költségmegtakarítást eredményez — hanem új minisztérium létrehozását, új tártalommal, kisebb, de kvali- ■ fikáltabb létszámmal. Az új minisztérium körülbelül feleannyi dolgozót foglalkoztat majd, mint a három jelenlegiAz ipari minisztérium változatlanul el fog látni ágazati, hatósági és vállalatfelügyeleti funkciókat. Kiemelten foglalkozik a műszaki fejlesztés, a tudományos kutatás és a nemzetközi együttműködés ágazati feladataival. Hatósági 'jogkörében érvényesíti az ágazati, szakmai követelményeket. Az ipari miniszter gyakorolja a vállalatfelügyeleti jogokat mindazon állami vállalat és gazdálkodó szervezet felett, amelyekre nézve az államot illető tulajdonosi, alapító jogokkal rendelkezik. Az ipari .minisztérium egyik alapvető feladata, hogy az ipar nemzetközi szakosítási és kooperációs tevékenységét az iparpolitikával összehangoltan irányítsa és szervezze. Feltétlenül számítunk arra, hogy az ipari minisztérium a vállalatfelügyéleti tevékenységét — beleértve a kádermunkát is — hatékonyabban látja el. Elsősorban azért, mert vállalatok tevékenységét fokozottabban az iparpolitikai követelmények függvényéből, nem pedig a vállalati gazdálkodás rövid távú szempontjai alapján ítéli meg. Nagyrészt mentesül viszont a termékforgalmazási és elsődleges árhatósági feladatok alóű,. amelyet az- Országos Anyag- és'Árhivataf vesz át. Ez nem egyszerű feladatátcsoportosítás, hanem az egész irányítási rendszerünket érintő tartalmi változás. Hogyan érinti az ipari minisztérium létrehozása a többi irányító szerv munkáját? Bővül az Országos Anyag- és Árhivatal feladatköre, mivel az ipar területén átveszi a termékforgalmazási és elsődleges árhatósági funkciókat, amelyeket eddig átruházott hatáskörben az ágazati minisztériumok láttak el. Ehhez a tevékenységhez az ipari minisztérium szakmai segítséget jűleg hatásosabbá tesszük az irányító szervek piacfelügyeleti tevékenységét, hogy minden területen — fogyasztási cikkek, termelőeszközök, külkereskedelmi áruforgalom — rövid távon is kiegyensúlyozott. a népgazdasági tervnek megfelelő kereslet-kínálati viszonyok érvényesüljenek. A piacfelügyelet központi szerve az Országos Anyag- és Árhivatal, de meghatározott felelőssége van igen fontos részterületeken — a belkereskedelemben, á mezőgazdaságban, a külkereskedelemben — más szerveknek is, amelyek között az Országos Anyag- és Árhivatal koordináló és irányító funkciót is betölt. Hol tartanak az új minisztérium létrehozásának előkészületei? Részletes, pontos terv szerint halad a szervező munka, miközben még a régi szervezetek is folytatják tevékenységüket. A rövidre tervezett átmeneti időszakban a változatlan keretekben dolgozó funkcionális szervek és a gazdasági kormánybizottságok egyaránt fokozottan részt vállalnak a folyamatok kézben tartásában. Az átmenetet mindenképpen megkönnyíti, hogy a vállalatok már ismerik az 1981. évi népgazdasági tervet, a szabályozó rendszer változásait, s részletesen táié- koztatták őket a hatodik ötéves terv tervezetéről is. Az új minisztérium felállításának előkészületei december végéig befejeződnek, s az január elsején hivatalosan is megkezdheti működését. > Hogyan történik a szervezeti intézkedésekkel kapcsolatos munkaerő-átcsoportosítás? Az ipari minisztérium vezetői és munkatársai nagyrészt a három ágazati minisztérium káderállományából kerülnek kiválasztásra, szoros összhangban a feladatokkal és a minisztérium szervezeti tagozódásával. A minisztériumok közötti feladatok átcsoportosításának megfelelően az ágazati minisztériumok számos munkatársa más irányító szervekhez kerül, A káderkérdéseket ■ a {Járt- és a társadalmi szervekkel szoros együttműködésben folyamatosan rendezik. A három megszűnő minisztérium valamennyi dolgozójával személy szerint foglalkoznak, hogy képzettségüknek, képességüknek és a népgazdasági érdekeknek megfelelő munkahelyekre , kerüljenek. Egzisztenciális gondokkal senki sem kerül szembe, de a változtatások természetszerűleg felszínre hozhatnak egyéni problémákat. Ezeket nagy türelemmel, emberségesen, az érdekek kölcsönös figyelembevételével kell megoldani. (MTI) i KARÁCSONYI AJÁNDÉK A VASARLOKNA Vásároljon a hét elején! December 8—11-ig ás 15—18-ig, 500,— Ft feletti vásárláshoz ajándékot adunk. Salgótarjánban: ÉVI ABC KOHÁSZ ABC ABC Áruház NAPSUGÁR ABC ABC Kisáruház Balassagyarmaton: Arany János út 1. Malinovszkij út 54. Kemerovo krt. Vöröshadsereg út 41. Bányagépgyár, Hősök út 24.' ABC Áruház Rákóczi fejedelem út 30.
