Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)

1980-12-04 / 284. szám

V (Folytatás as 1. oldalról.) dálkodás nehezebb feltételei­hez. Eredmények születtek a termelési szerkezet korsze­rűsítésében, a munkaerő-gaz­dálkodásban, az anyag és energia takarékosabb felhasz­nálásában. Megvalósulnak az életkörülmények javítását szolgáló előirányzatok. — A nemzeti jövedelem a tervezettnél kisebb mérték­ben, várhatóan X százalék­kal nő, felhasználása megfe­lel a tervezett arányoknak. A belföldi felhasználás csök­ken. A fogyasztás és a fel­halmozás aránya a fogyasz­tás javára módosul. — Az ipari termelés vár­hatóan az 1979. évi színvona­lon marad és — gazdaságpo­litikai céljainkkal összhang­ban — ágazatonként és vál­lalatonként differenciálódik. Az energiaellátás kiegyen­súlyozott, a felhasználás nem haladja meg a tavalyit — Az építőipari termelés a beruházások mérséklése mi­att kismértékben csökken. Kevesebb új beruházás kez­dődött el. a nagyberuházások kivitelezése a tervezett, vagy annál gyorsabb ütemben ha­lad. A kivitelezés szervezett­sége javul, de még elmarad a lehetőségektől. — Az áru- és személyszál­lítás teljesítménye az igé­nyekkel összhangban vala­melyest nő. A közlekedési vállalatok — az energiafel­használást csökkentve — megoldják feladataikat. — A mezőgazdasági terme­lés növekedése megközelíti a tervezett 5 százalékot. Az elő­irányzottnál több gabona ter­mett. A búza hektáronkénti átlaghozama 4,7 tonna, a ku­koricáé a tervezett körül ala­kul. Az állatállomány ma­gas szinten stabilizálódik, a takanmányellátás kielégítő. A mezőgazdaság dolgozód és a termés betakarításéban se­gédkező társadalmi erők elis­merésre méltó helytállásról tettek és tesznek tanúságot. — A foglalkoztatottak szá­ma a termelő ágazatokban, főként az iparban és az épí­tőiparban csökken, a nem ter­melő ágazatokban — a szol­gáltatások, az egészségügyi, szociális, kulturális ellátás területén — növekszik. A munka termelékenysége kis­sé emelkedik. — Az életszínvonal a terv szerint alakul. A lakosság fo­gyasztása 0,5—1 százalékkal nő, reáljövedelme előrelát­hatóan az előző évi szinten marad. A pénzbeni társadal­mi juttatás — a három- és többgyermekesek családi pót­lékának emelése és egyéb in­tézkedések hatására — növe­kedett. Az előirányzottnál több, 85—86 ezer lakás épül. Elkészül 5500 bölcsődei, 24— 25 ezer óvodai hely; 1500 ál­talános iskolai osztályterem és 4300 gyógyintézeti ágy lé­tesül. — Hazánk nemzetközi gaz­dasági kapcsolatai tovább bővültek. Erősödött, fejlő­dött együttműködésünk a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal. Szélesed­tek gazdasági kapcsolataink a tőkés- és a fejlődő világ szá­mos országával is. 2. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az 1981. évi népgazdasági terv fő célja — a VI. ötéves terv irányelveivel összhangban — a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, elsősorban a külgazdasági egyensúlynak a további javítása, valamint az elért életszínvonál megőrzé­se, az életkörülmények javí­tása legyen. Egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1981. évi népgazdasági tervet az alábbi főbb' előirányzatok szerint véglegesítse és az ál­lami költségvetést az ország- gyűlés elé terjessze. Az 1981. évi terv főbb elő­irányzatai az 1980. évi várha­tó teljesítés százalékában nemzeti jövedelem 102,0—102,5 belföldi felhasználás 99,0— 99,5 ipari termelés 103,0—103,5 országos építési-szerelési teljesítmény 99,0 mezőgazdasági termékek termelése 103,0 egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0 lakossági fogyasztás 101,5 A szocialista szektor beru­házásaira folyó áron 182 mil­liárd forintot lehet fordítani. 3. A terv céljainak elérése megköveteli,' hogy a gazdasá­gi előrehaladást nagyobb mér­tékben segítse a termelés ha­tékonyságának növelése, szerkezetének átalakítása, nemzetközi versenyképessé­gének fokozása. — Az iparban olyan mér­tékű és összetételű növeke­dés szükséges, amely a kivi­tel gazdaságos bővítését, a behozatal ésszerű helyettesí­tését szolgálja és javítja a belföldi kínálatot. Tovább kell csökkenteni a termelés anyag- és energiaigényét Az átlagosnál nagyobb mérték­ben növelhetik termelésüket, dinamikusan fejlődhetnek azok a vállalatok, amelyek e követelményeknek eleget tesznek. — Az építőiparban is javí­tani kell a termelékenységet, a szervezettséget, csökkente­ni a kivitelezési időt. Biztosí­tani kell az építési kereslet és kínálat jobb összhangját. — A közlekedés áruszállí­tási teljesítménye a gazdasá­gi növekedés ütemében össz­hangban bővüljön. A tömeg- közlekedés az előző évekhez vhasonló mértékben fejlőd­jék. — A mezőgazdaságban emelkedjenek a hozamok; a ráfordítások a termelésnél ki­sebb mértékben nőjenek. A növénytermesztésben az ideit megközelítő gabonatermést kell elérni. Növelni kell a cu­korrépa és az olajos magvak termelését. A zöldségtermesz­tésben a kiegyensúlyozott ha­zai ellátás és a gazdaságos export bővítése a fő feladat. Erőfeszítéseket kell tenni az állattenyésztés fejlesztésére, a hústermelés növelésére. Mindebben a nagyüzemek mellett fontos szerepük van a háztáji ép kisegítő gazdasá­goknak. Az élelmiszer-feldol­gozásban a gazdaságos termé­kek arányának növelésével ja­vítani kell a kivitel jövedel­mezőségét. — A szocialista szektorban felhasználható 182 milliárd fo­rintot elsősorban a folyamat­ban levő beruházások befeje­zésére kell összpontosítani. Kevés számú főleg gyorsan üzembe helyezhető és rövid idő alatt megtérülő beruházás indítható. 4. A termelés hatékonysá­gának, jövedelmezőségének növelésével kell megteremte­ni az életszínvonal megőrzé­sének, az életkörülmények ja­vításának feltételeit — A lakosság fogyasztása 1,5 százalékkal, az egy főre jutó átlagos reáljövedelem i százalékkal, a társadalmi jut­tatások összege 3 százalékkal emelkedik. — 1981. elejétől be kell ve­zetni és fokozatosan érvénye­síteni kell a módosított bér­besorolási és tarifarendszert. Ennek alkalmazása a vállala­tok eredményeitől függ, és elősegíti a jó munka anyagi elismerését és ösztönzését. — A terv a nominálbérek átlagosan 4,5—5 százalékos növelését irányozza elő. Az 1980. évi áremelkedések áthú­zódó hatására, valamint az 1981. évi árváltozások követ­keztében a fogyasztói árszín­vonal 4,5—5 százalékkal emel­kedik. — Az életkörülményeket to­vább kell javítani. Alapvető követelmény az áruellátás színvonalának fenntartása, a választék bővítése, a szolgál­tatások fejlesztése. Meg kell építeni 76—78 ezer lakást. A lakásépítés elősegítése érde­kében módosítani kell a la­kásépítés pénzügyi feltételeit. Létre kell hozni 1100 ál-talá­& NÓÁ3RÁD - 1980. december 4.. csütörtök nos iskolai tantermet, 3000— 3500 bölcsődei, 12 000 óvodai, 1500 gyógyintézeti és 1000 szo­ciális otthoni helyet — A jövő évben megkez­dődik a Magyar Állami Ope­raház korszerűsítése, folytató­dik a Budavári Palota rekon­strukciója, befejeződik a bu­dapesti nagy sportcsarnok építése. — A teljes foglalkoztatott­ság fenntartásával további erőfeszítéseket kell tenni a munkaerő hatékony hasznosí­tására. Az érintett dolgozók és a közösség érdekeit egyaránt szem előtt tartva kell megva­lósítóm a felszabaduló mun­kaerő átcsoportosítását és át­képzését. Fokozott figyelmet kell fordítani az első Ízben munkát vállaló, pályakezdő fiatalok elhelyezkedésére. — A Központi Bizottság á párt XII. kongresszusának határozatából kiindulva szük­ségesnek tartja, hogy megfe­lelő felkészülés után 1982. ja­nuár 1-től kezdődjék meg és az év közepéig fejeződjék be az áttérés az ötnapos munka­hétre. A? új munkarend ál­talánosan heti 42 órás — a három műszakos és folyama­tosan termelő üzemekben 40 —42 órás — a törvényes mun­kaidő mellett kerüljön alkal­mazásra oly módon, hogy az ebédidő ne legyen része a munkaidőnek. A jelenlegi he­ti 40 óránál rövidebb mun­kaidő ne változzék A három műszakos, folyamatosan ter­melő üzemekben a feltételek biztosítása esetén már 1981. közepétől áttérhetnek az öt­napos munkahétre. Az új munkarendre való áttérést a gazdálkodó szervezeteknek, intézményeknek a munka- szervezés javításával, a mun­kaidő-veszteségek mérséklé­sével önerőből kell megolda- niok. A lakosság ellátásában, a szolgáltatásokban az új munkarendre való áttérés za­varokat, fennakadásokat ne okozzon. A mezőgazdasági dolgozók munkarendje, illetve szabadnapjainak száma to­vábbra is a termelés idény­jellegéhez igazodik. A Központi Bizottság ajánl­ja, hogy az áttérés ütemezé­sét, előkészítését, feltételeit a szakszervezetek közreműkö­désével a dolgozókkal vitas­sák meg; az észrevételeket, ja­vaslatokat hasznosítsák. 5. Az 1981. évi gazdasági feladataink eredményes meg­oldása, a külgazdasági egyen­súlyi helyzet javítása megkö­veteli, hogy tovább bővülje­nek a nemzetközi gazdasági kapcsolataink, mindenekelőtt a Szovjetunióval a szocialista országokkal folytatott terv­szerű gazdasági "együttműkö­dés révén. A nem rubelelszá­molású külkereskedelmi for­galom egyensúlyát a behozatal kismértékű növelésével és a kivitel erőteljes fejlesztésével kell elérni. 6. Az állami költségvet« kiadásai és bevételei a néj gazdasági terv előirányzata; val összhangban alakuljanal A költségvetésből gazdálkod intézményekben is érvény« síteni kell az ésszerű takar« kosság követelményeit. 7. Az 1980 januárjában be vezetett gazdasági szabályé zók alapjában nem változ nak. Következetes érvénye sítésük, a teljesítmények és jövedelmek jobb összhangja nak biztosítása a terv meg valósításának fontos feltété le. 8. A párt XII. kongresszr sának és a hazánk felszaba dulása 35. évfordulójának tisz teletére kezdeményezett műn kaverseny ez év végén feje ződik be. A Központi Bízott ság köszönetét- fejezi ki mind azoknak, akik vállalásai teljesítésével segítik gazda ságpolitikai céljaink elére sét, társadalmi feladatain megoldását. Köszönti a tes1 véri országok azon dolgozói akik munkasikerekkel emlé keztek meg pártunk és né pünk __ életének ’ kiemelked jelentőségű eseményeiről. A Központi Bizottság mél meggyőződése, hogy a szocia lista munkaverseny —, mely ben élén járnak a szociálist brigádok — a jövőben is termelés minőségi tényezői nek kibontakoztatását segít fontos erőforrása lesz a gaz dasági építőmunkának, a tár sadalmi haladásnak. A Központi Bizottság hang­súlyozza: az 1981. évi terv teljesítése jól szolgálja ha­zánk és népünk érdekeit. A terv sikere, az ország gaz­dasági előrehaladása minden magyar állampolgár szemé­lyes helytállásán, felelős ma­gatartásán is múlik. A terv céljai kezdeményező, pontos és fegyelmezett munkával el­érhetők. A Központi Bizottság fel­szólítja a pártszervezeteket, a kommunistákat, felkéri a társadalmi szervezeteket és mozgalmakat, hogy járulja­nak hozzá a terv végrehajtá­sához. ☆ A Központi Bizottság szer­vezeti és személyi kérdések­ben döntött: — Elhatározta, hogy a Köz­ponti Bizottság gazdaságpo­litikai osztályát, valamint ipa­ri, mezőgazdasági és közle­kedési osztályát összevonja. Az eddigi két osztály felada­tait 1981. január 1-től a gaz­daságpolitikai osztály látja el. — Az osztály vezetőjévé a gazdaságpolitikai osztály ed­digi vezetőjét, Ballai László elvtársat nevezte ki. — Kovács Antal elvtársat, a Központi Bizottság ipari, mezőgazdasági és közlekedé­si osztályának eddigi vezető­jét — érdemeinek elismerése mellett — megbízatása alól felmentette, és fontos állami tisztségre javasolja. — A Központi Bizottság tagjai sorába kooptálta Fej­ti György elvtársat. — A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el fon­tos társadalmi és állami funk­ciók betöltésére. (MTI) Á KISZ Központi Bizottságának ülése A KISZ Központi Bizottsá­ga december 3-án ülést tar­tott, amelyen részt vett ést felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. A testület meghallgatta Szűcs Istvánnénak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjá­nak, a Magyar Úttörők Or­szágos Szövetsége főtitkárá­nak tájékoztatását az MSZMP KB december 2-i üléséről, majd személyi kérdésekben döntött. A KISZ Központi Bizottsá­ga dr. Maróthy Lászlót, a Politikai Bizottság tagját — az MSZMP Budapesti Bizott­ságának első titkárává tör­tént megválasztása miatt — érdemei elismerése mellett felmentette a KISZ KB első titkári tisztségéből. A KISZ Központi Bizottsága- tagjai sorába választotta Fej­ti Györgyöt, az MSZMP KB tagját és megválasztotta a KISZ Központi Bizottsága első titkárának. Á Budapesti Pártbizottság ülése Az MSZMP Budapesti Bi­zottsága december 3-án ülést tartott. A testület meghallgatta Né­meth Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, a KB titkárának tájé­koztatását a Központi Bizott­ság december 2-i üléséről, majd személyi kérdésekben döntött. A pártbizottság Méhes La­jost, a Politikai Bizottság tag­ját érdemeinek elismerése mellett — más fontos álla­mi megbízatása miatt — fel­mentette a Budapesti Párt­bizottság első titkári tiszt­ségéből, pártbizottsági tag­ságából. A pártbizottság tagjai so­rába választotta dr. Maróthy Lászlót, a Politikai Bizottság tagját és megválasztotta a pártbizottság felső titkárá­nak. (MTI) A Kommunyiszt Kádár János beszédéről Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának válogatott cikkeit és beszédeit tartal­mazó kötet jelent meg Moszk­vában. Az összeállításról a Kommunyiszt című lapban Pjotr Fedoszejev, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiá­jának alelnöke írt méltatást. Egyebek között felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a kötet: „sokoldalúan bemutatja az MSZMP átfogó tevékenysé­gét a fejlett szocializmus építésének vezetésében, a párt aktív részvételét a béke megszilárdításáért, továbbá a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységé­nek biztosítósáért folyó harc­ban”. „Magyarországon — írja Pjotr Fedoszejev — egész­séges politikai légkör terem­tődött meg, szoros szálak szö­vődtek a párt és a tömegek között, szilárddá vált az egész nép egysége a békéért és a szocializmusért vívott küzdelemben. A ma gyár nép többsége egyetért a párt po­litikájával, a fejlett szocialis­ta társadalom felépítése való­di nemzeti programmá vált”/ „Kádár János válogatott cikkeinek és beszédeinek kö­tete — írja végezetül a szer­ző — újabb ékes bizonyítéka annak a kritikus-hozzáértő, alkotó munkastílusnak, amely a Magyar Szocialista Munkás­pártot jellemzi, bizonyítva, hogy korunk kérdéseit elvi, marxista—leninista módon közeliti meg.” (MTI) Nicaraguai párt­éi kormány- küldöttség érkezett hazánkba A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács meghí­vására hivatalos, baráti láto­gatásra szerdán hazánkba ér­kezett a Nicaraguái Köztár­saság párt- és. kormánykül­döttsége Jaime Wheelock Ro­mán, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front orszá­gos vezetősége politikai bi­zottságának tagja, mezőgaz­dasági miniszter vezetésével. A küldöttség tagjai: Alvaro Guzmán külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Luis Fiallos iparügyi miniszterhelyettes. Hazel Vaughn, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front pártszervezési osztályának vezetője, Lourdes Ulloa, a Sandinista Nemzeti Felszaba- ditási Front külügyi osztályá­nak alosztályvezetője és Ri­cardo Wheelock Román nagykövet. A nicaragual ég magyar zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren a vendégek foga­dására megjelent Óvári Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára, Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter, Berecz János és Ka­tona István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály- vezetői, Hoós János tervhiva­tali államtitkár, az MSZMP Központi Bizottságának tag­jai és Garai Róbert külügy­miniszter-helyettes, valamint a politikai élet számos más vezető személyisége. Jaime Wheelock Román dél­után a Hősök- terén megko­szorúzta a magyar hősök em­lékművét. (MTI) Púja Frigyes hazaérkezett Jugoszláviából Szerdán hazaérkezett Buda­pestre Púja Frigyes külügy­miniszter, aki Joszip Vrho- vecnek, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság szövetségi külügyi titkárának meghívására tett hivatalos, baráti látogatást Jugoszláviá­ban. A belgrádi repülőtéren Joszip Vrhovec búcsúztatta. Fogadásán a Ferihegyi repü­lőtéren jelen volt Zlatan Ki- kic, a budapesti jugoszláv nagykövetség ideiglenes ügy­vivője. ' (MTI)-------------------•-----------­K özlemény Púja Frigyes külügyminisz­ter kétnapos belgrádi látoga­tásáról szerdán délután a kö­vetkező közleményt adták ki: Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Joszip Vrhovecnek, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság külügyi tit­kárának meghívására 1980. december 2-án és 3-án hiva­talos, baráti látogatást tett Jugoszláviában. A magyar külügyminisztert belgrádi tartózkodása során fogadta Petar Sztambolics, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság államelnök­ségének: és a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Közpon­ti Bizottsága elnökségének tagja és Veszelin Gyurano- vics, a szövetségi végrehajtó tanács elnöke. Púja Frigyes külügyminisz­ter és Joszip Vrhovec szövet­ségi külügyi titkár áttekintet­ték a kétoldalú kapcsolatokat és véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi kér­désekről! A két miniszter megállapí­totta, hogy a két ország bará­ti kapcsolatai és jószomszédi együttműködése eredményesen fejlődnek. Megerősítették or­szágaik készségét a sokoldalú kölcsönös együttműködés to­vábbi fejlesztésére. Hangsúlyozták a hosszú tá­vú gazdasági együttműködés és a határ menti kapcsolatok fejlesztésének jelentőségét. Síkraszálltak az együttrrflßkö- dés erősítéséért a tudomány, a kultúra, az oktatás és a tá­jékoztatás területén. A tár­gyalásokon ez alkalommal is nagyra értékelték a Jugo­szláviában élő magyar és a Magyarországon élő horvát, szerb és szlovén nemzetiség szerepét a két ország népéi jószomszédi viszonyának és barátságának erősítésében. A két miniszter kifejtette kormányának álláspontját és értékelését az időszerű nem­zetközi kérdésekről. Rámutat­tak valamennyi ország aktív elkötelezettségének szükséges­ségére a béke, a nemzetközi biztonság és az enyhülés erő­sítése, a fegyverkezési hajsza megfékezése és a tényleges leszerelés, valamint az egyen­jogú _ nemzetközi együttműkö­dés érdekében. A miniszterek megerősítették, hogy Magyar- ország és Jugoszlávia kész a jövőben is konstruktívan hoz­zájárulni e célok megvalósí­tásához. A két miniszter kifejezte meggyőződését, hogy a baráti és a kölcsönös megbecsülés légkörében folytatott megbe­szélések hozzájárulnak a ma­gyar—-jugoszláv kapcsolatok és a jószomszédi együttműkö­dés további fejlesztéséhez. Púja Frigyes külügyminisz-: tér hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Joszip Vrhovec szövetségi külügyi titkárt, aki a meghívót kö­szönettel elfogadta. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom