Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)

1980-12-04 / 284. szám

Barangolás a „mindenki asztala” körül (2.) ízlések és pofonok Az ellenőrző bizottság elnöke Meg kell követelni a jó munkát Az emberek gyakran felke­A konyhai felszerelések A Balassa étterem sok kon- még az 1950-es évekből valók, zervet használ. A balassa- Lehetetlen ilyen körülmények gyármati leánykollégiumban előfordult, hogy háromna­ponként ismétlődött a para- — Nincs szakképzett em- úicsomos étel, gyümölcs bér. Egy szakácsnőnk most nincs. an az éhség kínzott, és alig jár tanfolyamra. Az étlapot 4. a szülői munkaközössé- vártam, hogy tanítás után te- két-három hétre előre közö- gek, KISZ-szervezetek, diák­, , i Na, sen állítjuk össze. tanácsok beleszólása, vagy be­3. „Az étrendek változatos- vonása az étkeztetési kérdé­sága több egységnél nem ki- sekbe eltérő”. (A megyei Jóanyám még ma is gyakor­ta emlegeti kamaszkoromnak azt az időszakát, amikor étvá­gyam túlszárnyalta a normális között jól dolgozni, kereteket, bár soha nem tar- — A személyzet? toztam a nagyevők táborába. Mégis, 15—16 évesen állandó­letömjem a bendomet, persze, abban az időben könnyű volt az éhes diák helyzete; az anyák közül ke- elégítő, egyhangú és gyakran NEB jelentéséből), vesen dolgoztak. Friss ebeddel ismétlődő, nem biztosítja a , ,,, várhatták haza csemetéiket. korszerű táplálkozás megfele- ~. .^a.1.u"k ® koUégmmban lő arányait”. (A megyei NEB ® diákjóléti Dizovsag regeD- * jelentéséből). ben segített az étlap osszeal­_T . . , •litasában. Figyelembe is vet­Na hiszen, korszerű táp- (élt a véleményünket Egy al- lalkozas. Kerdezze csak meg kálómmal kértük, ne legyen a gyerekeket, mi az, amitsze- halászlé. Azóta nincs. Azt is retnek. Bableves, tészta, sü- kértük, legyen téliszalámi is. temeny, tejbegriz, Ez utóbbi- Azóta sincs. Tudjuk, kevés a :nynei s/audu ^ vereketbiek pénz egy emberre. De azért kapacitás van. A lehetőséget ,, :g£salgotar' lehetne változatosabb is az ét­ki nem használó tanulók több = lap — mondía v- István. a NEB SS (A gyarmati leánykőllégium éleD sal^óteríáni i-koliegiumboi. 1. „A középiskolai tanulók­nak 71 százaléka, a szakmun­kástanulóknak hetven szá­zaléka veszi igénybe a szer­ztkezteté-sf- , bár ió uiuuui­Syét“nynéí Sblö ért S2abályosan verekednek mezésvezetője: — A családi A bejáratnál ötletláda. Üre­Sz. Mária szakközépiskolás, konyhán is úgy van, hogy sen- Pedig azért van, hogy a bejáró. A balassagyarmati nem mindig a háziasszony gyerekek kívánságaikat, óha- távolsági buszmegállóban vá- döntése határozza meg a na- iáikat beledobhatják. Vagy rakozik. Tökmagot rágcsál. — Ebéd helyett? — Valahogy úgy. Ha a kol­pi menüt, hanem az, hogy mi beleuntak, vagy mindennel kapható az üzletekben. Az elégedettek? árukínálat az iskolai konyhák — A leánykollégiumban a--- » aiaiiDg,y ■ na a. aui- » ,, ,, ------------------^-------------­l égiumban ebédelek, lekésem .1 étrendjének összeállítását diáktanács megtárgyalta már . _ IS fii] hnri tm A TPTv _ __' : l. r-<___ a buszt. Ha a későbbi busz- szál megyek, este lesz, mire hazaérek. Így még négy-öt óra is felborítja olykor. A FÜ- a problémát. Szerdánként SZERT selejt zöldséget szál- mentünk Zsuzsa nénihez és lit, a kelkáposzta rohadt, a elmondtuk, mit szeretnénk felé már az otthoni asztalnál karalábé fas- Húst, felvágot- enni. Dehát az a legnagyobb költőm el az estebédet. Anyám ,, , nen? kapok nagykereske- baj, hogy még egy ételen be- mindennap meleg vacsorát , n(1li ilI'0Tn'- Irány^ a hentes- lül is vita van. Van, aki só­főz. Apám miatt is. Cingár gyerek B. Jóska. Pedig állítása szerint rengete- „vL'r ti I auds t ebedet készít naponta kor­B ' szerű körülmények között. ' — És csak a jókat! A szak- Szakemberük azonban csak munkásképzőben adnak fő- egy van. Kézikönyvet' nem is- zeléket, rágós hússal a tete- mernek, nem használnak, jén. Nem nekem való. 2. üzlet. Máj, belsőség ritka, san, van, aki édesen szereti mint a fehér holló ... a sóskát Van, akinek a sava­A leánykollégium 380 adag nyú a kedvenc íze . . . ízlések és pofonok, avagy egyenszájíz nem létezik. Há- Egy óra. A balassagyarmati koszt jó kiadós az egyik A vizsgált diákkonyhák 217. sz. ipari szakmunkás- ?.^korszerű táplálkozás egy részénél erősen kifogá- képző éttermében osztják az „ ltasa a másikon. A ket> solható . a konyhai felsze- ebédet. A Balassa étterem íot ^sz^egyeztehru nehez. Fo- relések állapota, azok elhasz- konyhájáról szállítják nap szaz em^er“ mint nap. re foznek­nálódtak, cserére szorulnak”. (A megyei NEB jelentéséből), őskori állapotok, netán bo­A VELEM szemben ülő fia- takarmány minőségétől kezd- talasszony alighanem a legcsi- ve az állattenyésztés negyed- resik Baranyi Zoltánnét ügyes- nosabb ellenőrző bizottsági éves vizsgálatán át a vetés el- bajos dolgaikkal éppúgy, min elnök, akivel valaha is mó- lenőrzéséig csaknem minden fontos, az egész szövetkezetét dómban állt beszélgetni. olyan kérdéssel, amelynek bár- érintő kérdésekkel, _ észrevé­Ügy tudom régebben itt dől- milyen befolyása van a gaz- telekkel. Érzik számíthatnak gozik a kisterenyei Mátra dálkodás eredményességére. a segítségére, hozzáértésére. Termelőszövetkezetben, de ezt — Már megbocsásson, de — Ez nagyon jólesik és az a funkciót nemrég tölti be. furdal a kíváncsiság, mit ta- eredményes munkánk egyik — Az idén februárban vá- pasztáit a Vetésnél, elvégre fokmérőjének tekintem. Pedig lasztottak meg az ellenőrző egy könyvelő — még ha az korábban féltem, ha veszeked- bizottság elnökének, alighogy ellenőrző bizottság elnöke is — ni kellett néha az emberek visszatértem a gyesről. mégis csak más szemmel lát­— Nem lepődött meg? ja a földeken zajló munkát, — Egy kicsit. De inkább mint egy mezőgazdász? _ úgy mondanám, nagyon jól- — Nem is várták tőlem, esett a bizalom, mert tagad- hogy tanácsokat adjak. Any- w^AVtsÄenaic is hatatlanul annak a jele. nyit láttam, hogy jól elő van — Említette, hogy gyesein készítve a talaj, nincs baj a volt. Jó adag bátorság kellett gépekkel és rendben megy a hozzá, ha szinte azonnal visz- munka. S ennyi bőven elég... szacsöppenve el merte vállal- _ Ha az ellenőrző bizott- ni a fontos megbízatást. ság javasol valamit, megfo­— Hát ez igaz — simítja gadják? végig barna haját —, de a _ Most már igen. Régeb- férjem is itt dolgozik a tér- ben javaslataink, tanácsaink őrző bizottság ülésein és én melőszövetkezetben és nap többsége a fiókban fejezte be is ott vagyok minden vezető- mint nap beszámolt a történ- pályafutását, tekről. így a hosszú távoliét _ Talán nem Ehetett meg- alatt is tájékozódhattam az valósítani? eseményekről — A bizottságban csaknem Baranyi Zoltanne „civilben valamennyi ágazatból van , , ,. . könyvelő es jelenleg levelezőn „izo Vnriiltekin- dest- Ha négy ev múlva ismét a Pénzügyi és Számviteli Fő- t|Jk fJ voltUnk a vizsgálatok megválasztanák, elvállalná-e iskola negyedik évét végzi. Két sor;jn Nem hiszem, hogy csu- " " gyerekük is van. pa használhatatlan dolgot pro­— Nem sok ez egyszerre? dukáltunk volna. — Nem könnyű, az biztos. — Nem vette el az ilyen Nemrégiben az állattenyész- eset a kedvét? test ellenőriztük, hajnaltól — Régebben volt olyan ér­kel. — Miért veszekedett? — A jó munkát meg kell követelni. S ebben az ellen­kötelessé­ge segíteni a vezetőséget. Sze­rencsére ezt ma már a dol­gozók többsége megérti. — A vezetők segítik a mun­káját ? — Igen. Rendszeresen rész* vesz közülük valaki az ellen­ségi ülésen, ahol megszerez­hetem a legfrissebb informá­ciókat és megismerhetem a legfontosabb tennivalókat. — Befejezésül még egy kér­a megbízatást? — AZ MÉG NAGYON mesz­sze van — mosolyodik el Ba­ranyi Zoltánné. — De úgy gondolom, ha továbbra is bíz­nak bennem, akkor kötelessé­estig ott voltunk, közben meg zésem, hogy hiábavaló, amit Sem elvállalni. — Az iskolai előfizetéses ebédnél vigyázunk, hogy na­szorkánykonyha? A válasz gyobb legyen az adag leves prózai; a salgótarjáni fiúkollé- ben, főzelékben, húsban. Az gium konyhája. A jó öreg tűz- étrendet a gondnokkal és az (Következik: munkásnak?) Mi kell Kiss Mária a munkámat is el kellett vé- végezni. De megéri, mert ér­dekes, sokkal többet tudok a- gazdaságról, jobban tájéko­zott vagyok az egyes kérdé­sekben és ez feledteti a fá­radságot. — Pedig most még egy tan­folyam is vár magára. — Honnan tudja? — Az elnök mondta, még mielőtt leültünk volna be­szélgetni, hogy Szécsénybe megy néhány napra. AZ ELLENŐRZŐ bizottság elnökén kívül a másik négy tag is részt vesz a jelenlegi leltározásban, de széles körű tevékenységükre jellemző, hogy az idén foglalkoztak a teszek. De ez már a múlté (zilahy) hely oldala ronggyal van be dugva. Nehogy füstöljön. Pe­dig hetente jár a kéménysep­rő. A főzőüstök hat-hét éve­sek, hol az egyik, hol a má­sik mondja fel a szolgálatot Van azonban villanysütő. élelmezésvezetővel közösen állítjuk össze. Abból, hogy mi marad a tányéron, letud­juk mérni a gyerekek óhaját kívánságait. A tapasztalat? A diákok a hagyományos éte­lekhez ragaszkodnak. Ott­— Inkább ne lenne! Csak hagyják a'főzeléket, a salátát, az egyik fele jő, abban sü- a zöldféléket — Hornyánszky tünk 350 gyereknek. Gondolja György étteremvezető véle­menye. csak el, reggel hétkor nekilá­tunk a sütésnek, s az utolsó tepsi kalács délután három órára készül Miről vallanak az étlapok? A salgótarjáni fiúkollégi­ej _ mondja umban kevés a zöldféle, gyü­, a j- , , , mölcs nincs, befőtt csak elvét­Petróczy Andrasne eleimezes- ve Gyakori a pörkölt a tész- vezető. ............. V andálbizíos telefon Nemsokára megjelenik egy hogy a használónak minden- vandálbiztos telefon amely kor még mennyi „hitele” van önállóan hívja a rendőrséget, ha kalapáccsal, vésővel, vagy feszítővassal kezdenek ne­nála (azaz, a bedobott pénz­ből, a beszélgetés folyamán kiesni. A brit Plessey Tele- bármikor még mennyi összeg communications Ltd., Liver- áll rendelkezésre). Ezen túl- pool cég PP 2000 típusjelzésű menően azt a pénzt is vissza készüléke ezenkívül sok mik- tudja adni, amit nem telefo- rokomputerrel van felszerel- náltak el. Az első ilyen típusú ve, és minden távolsági be- készülékeket 1985-től kezdve szélgetésnél a költséget díjté- fogják felszerelni Anglia nyil- telben adja meg. Azt is jelzi, vános telefonfülkéiben. taféleség. .............................mi,in.................................................................................................................................................................................... K önyv szerinti értéke s NULLA Népgazdasági összességben az állóeszközök nettó érték alapján számított állománya az 1970 és 1979 közötti idő­szakban évenként átlagosan 5,8—7,8 százalékkal növekedett. Különösen gyors volt a gyarapodás mértéke az építőipar­ban, a kereskedelemben, az iparban. Ami azért kérdőjelet tétet a sokat hangoztatott nézet mellé; valóban annyira szegényes, szűkös, elavult-é bizonyos népgazdasági terüle­tek állóeszközeinek tára? A kérdőjel azért is indokoltnak látszik, mert hiszen egyes részterepeken belül például a vasútnál, vagy a textiliparban szintén lényeges eltérésekre bukkanhatunk. Tavaly az iparban 38,5 milliárd forintot költöttek ál­lóeszköz-fenntartási feladatokra. Több mint a kétszeresét az 1970. évi összegnek. Ami lehet jó jel, ám utalhat arra is: sok pénzzel tartják életben az eszközök egy részét, bár azok természetes sorsa már korábban a selejtezés lett vol­na. A tapasztalatok és nem az óvatoskodás íratja le: is-is. azaz mindkettő hat az állóeszköz-gazdálkodásban. Az élel­miszeriparban a gépek, berendezéseit, fölszerelések bruttó és nettó értéke közötti különbség egyharmad, azaz — le­egyszerűsítve — ekkora az elavultság foka. Ki mondhatná rá ugyanakkor a település öregecske sütőüzemére, hogy zárják be hamarosan, hiszen elavult, ha nincs válasz arra a kérdésre, hol készítik akkor a jövőben két-, vagy há­romezer embernek a kenyeret? Veszélyes lenne, ha mérlegelés nélkül azonosítanánk mindenkor és mindenütt a könyv szerinti értéket a gyakor- latbanival! A teljesen amortizálódott gépek, berendezések — ezek azok, amelyeknek a könyv szerinti, azaz a vagyoni értéke nulla — az iparban az állomány egészének 18—20 százalé­kát teszik ki. Ezt a viszonylag nagy tömegű eszközt azon­ban nem szabad egységesen megítélni. Egy részük ugyanis gond nélkül, haszonnal működtethető; ám a másik rész (a műszakilag alkalmatlanok, a nagy költséggel üzemben tar­tottak, az alacsony hatásfokkal dolgozók) súlyos vesztesé­gek forr-s 4 Ráadásul nem jelentéktelen az ipar ilyen va­gyonának az a csoportja sem, ahol az amortizáció még nem fejeződött be, de az eszközök elvesztették valóságos értekü­ket; gátjai a termelési folyamatnak, mert annak más ele­mei túlhaladottá tették ezeket a gépeket, berendezéseket Furcsa ellentmondás: az alacsony technológiai színvo­nal széles gyártmányválasztékkal társul az iparágak, az üzemek egy részénél, s ez csakis ráfizetéses kapcsolat le­het Az egyik munkahely és a másik munkahely között vál­lalaton belül hatalmasak a különbségek, holott látszatra a két munkás egyaránt edzőberendezést — darabotot, sajtoló­gépet stb. — kezel. Erre az eltérésre azonban a szükséges­nél jóval kisebb figyelem jut, gyakran mintha a véletle­nen, a szerencsén múlna, hogy a „jobbik”, vagy a „rosz- szabbik” helyet töltik be a munkavállalóval, akinek per­sze legtöbbször fogalma sincs arról, dolgozhatna ő sokkal hasznot hajtóbban is. Azaz: ennek a helyzetnek a földerí­tése és ésszerű rendezése, a hatékony és a nem hatékony eszközök csoportosítása, nem a munkásokon múlik. Olyannyira nem rajtuk, áll, vagy bukik ennek a fel­adatnak a sikere, hogy mindennapos eset: a sokszor han­goztatott létszámhiány ellenére sok munkavállaló a szó szaros értelmében gürizik az elavult eszközök mellett, ere­jét nem kímélve. Mindennapos eset az is, amikor fölösen nagy teljesítményű gépeket, eszközöket vásárol a munka­hely — bár olykor eszi, nem eszi, nem kap másít alapon vette meg! —, s az így létrejövő veszteség semmivel sem megbocsáthatóbb, mint a teljesen elavult eszközök működ­tetésével létrehozott. Gyakori: az értékes, nagy termelé­kenységű gép áll az egyik műhelyben kezelő híján, a má­sik műhelyben viszont a gyatrát, a sokszor lerobbanót két műszakiban gyötrik; így alakult ki a szokás-, a műszak­rend valamikor, egészen más föltételek között, s így is ma­radt, a föltételek változása ellenére. Eddig szinte kizárólagos szerepet kapott a fejlesztés­ben az új műhelyek, üzemrészek — gyárak — létrehozása, teljesen friss eszközökkel történő fölszerelése, s ezzel pár­huzamosan a szükségesnél ritkábban került selejtezésre az. ami rászolgált, hanem a kettő, a régi és az új gyakran párhuzamosan működött tovább. A rekonstrukciót is így értelmezték sok helyen, holott ugyanannyi pénzből, ameny- nyiből egy üzemrészt újjávarázsoltak, futotta volna a gyár egész eszköztárának korszerűsítésére; az ismétlődő zavaro­kat okozó, teljesen elavult berendezések kihajításával, s azok helyére újabb beszerzésével, tehát ésszerű komplettá- lással, amint azt a szakemberek jelölik. Mészáros Ottó Gyorsabb és olcsóbb beruházások A mezőgazdaság új szabályozó rendszeréről A mezőgazdaság új pénz- Arra lehet számítani, hogy ügyi szabályozó rendszere 1981. — amint a MÉM-ben etalon­ján uár 1-től egyebek között dották — még hangsúlyozot- azzal is ösztönzi a beruházá- tabban előtérbe kerülnek az sok gyorsítását, hogy az álla- olcsóbb építési megoldások, mi támogatást — az eddigiek- Lévén, hogy a gazdaságoknak tői eltérően — utólag, a lé- saját pénzforrásaikból vagy tesítmény átadását követően hitelből kell megelőlegezniök fizetik ki a gazdaságoknak. Ez az állami támogatást Ennél- új helyzet elé állítja mindé- fogva nemcsak a gyorsított nekelőtt az állattenyésztési, ütemű beruházások időszaka -tartási telepeket építő, na- következhet el, hanem az ol- gyobb beruházásokat megva- csó, általában tipizált létesít­tosító tsz-eket, állami gazda­ságokat. Sztrehő Sándorné az ELZETT szécsényi gyáregységében a lakatok szerelésében serény­kedik. Korábban már dolgo­zott itt, aztán más munkahe­lyet keresett. De a gyári kol­lektíva, a munkakörülmény visszahívta Három esztende­je újra hűséges az üzemhez. Fizetése 3000 forint havonta. mények korszaka, amely vár­hatóan végérvényesen felvált­ja az elmúlt évek gyakran túl­zottan költséges építészeti di­vatját. A mezőgazdaságban gyak­ran helyettesíthetők a nagy energiatartalmú és drága acél­szerkezetek hazai lombos fá­ból, valamint betonból elő­állított, előreszerelt elemek­kel. A típusterveket az AG- ROBER másfél-két éves mun­kával fejlesztette ki, számol­va a költségcsökkentés igényé­vel. A tervek kialakításánál azt is megállapították, hogy egy-egy létesítménynek négy­zetméterre számolva maximá­lisan mennyi lehet a költsége. A dokumentációk, amelyeket nagy számban adott ki az AGROBER, megfelelnek en­nek az igénynek. Ennélfogva a típustervek megvalósítását egyszerűsített úton engedélye­zi a MÉM. Arról, hogy a következők­ben van-e létjogosultságuk az egyedi terveknek, elmondot­ták: csakis akkor, ha még előnyösebben alakulnak a beruházás költségei Ez azt jelenti, hogy mindenképpen olcsóbbnak kell lennie az egyedi terv kivitelezési költ­ségeinek mint a típustervének; .ebben az esetben a MÉM nem támaszt kifogást a beruházás ellen. A beruházások gyorsítása a termelők érdeke is. Az előre­gyártott, előreszerelt szerke­zetek felépítése viszonylag egyszerű, nem kíván olyan előkészítést sem, mint a ha­gyományos építőanyagok al­kalmazása. Várhatóan rövidül az épületek tető alá hozásá­nak ideje, egy állattartó telep esetében akár egy évvel is. Sok múlik azon is,, hogy a gazdaságok mennyire tudják összhangba hozni a kiválasz­tott építészeti-gépészeti meg­oldásokat a rendelkezésre ál­ló állatállomány igényével; ezen a téren ugyanis további lehetőség van a költségek mér­séklésére. NÓGRÁD — 1980. december 4., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom