Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-14 / 267. szám

, #EI í V1 Kevesebb bürokrácia, rövidebb szöveg, jobb munka Teendőkről tárgyalt az SZMT Újonnan és újra választott tagjainak részvételével teg­nap Salgótarjánban ülést tartott a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa. A két napirend közül elsőként Medved Károly vezető titkár szólt az SZMT testületéinek munkamódszeréről és stílu­sáról, majd dr. Búkra Lász­ló. a SZOT közgazdasági osz­tályának vezetője vázolta m* glehetős részletességgel a VI. ötéves terv készítésével kapcsolatos feladatokat- * Az SZMT vezető titkára el­sőként a SZOT elnökségének 1977-ben hozott határozatá­val kapcsolatban ejtett szót, s ez fontos volt, mert ebben fogalmazódtak meg mind­azon követelmények, ame­lyek a szakszervezeti munka feladataihoz, tennivalóihoz napjainkban kapcsolódnak. Hiszen elengedhetetlen a megyei tanácsok szakszerve­zeti szervező, összehangoló, irányító, mozgósító, s nem utolsósorban ellenőrző mun­kája. amely nélkülözhetet­len eleme gazdasági, politikai céljaink megvalósításának. Természetesen ezen belül számtalan, igen komoly rész­feladat is kell, hogy foglal­koztassa a szakszervezetek különböző fórumait. Ezek között — csupán jelzésként néhányat. S szerepel a bérből és fizetésből élők érdekvé­delme, jogos igényeik kielégí­tése, a helytelen szemléletek elleni fellépés, a gazdasági építőmunka segítése, a poli­tikai tisztánlátás szélesítése, s az aktív közéletiség. Emlí­tettük, fontos témák ezek, s ezért is tartotta szükséges­nek a SZOT elnöksége, hogy idén értékelje a határozat végrehajtásának tapasztala­tait. Ezt tette — a további teendők részletes ismerteté­sével, a gondok megoldásá­nak, lehetőségeinek említé­sével Medved Károly. Hiszen — hangsúlyozta —, az élet változásaival a szak- szervezeti munkának is ru­galmasan lépést kell tartania. Ezért tovább kell növelni a személyes felelősségvállalást, érzékenyebben kell reagálni a gazdasági és politikai élet lüktetéseire, s arra kell tö­rekedni, hogy — főként a bizalmitestületek munkájá­nak minőségi javításával — tartalmában erősödjön az üzemi demokrácia. Persze, ennek elengedhetetlen feltéte­le a nagyfokú ismeretek bir­toklása, heáyes alkalmazásuk, a formalitás, a bürokráciát, a tehetetlenséget nem tűrő munka- Kevesebb, értőbb, célratörőbb megnyilatkozá­sokra van szükség, hiszen a sok beszéd, a terjengősség egyfajta rossz, tovább nem követhető módszer. Különö­sen az újonnan választott tisztségviselőknek kell ha­mar jártasságot szerezni, mert csak eképpen valósul­hat meg a nívós, hatékony, életszagú szakszervezeti te­vékenység — mondotta a vezető titkár. XXXVI ÉVF.. 267. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. NOVEMBER 14., PÉNTEK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, 1980. november 13-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság el­ső titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta a VI. ötéves népgazdasági terv irányelveire, valamint a Központi Bizott­ság munkarendjére és munkamódszerére vonatkozó előterjesztéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Ülésezett a Salgótarjáni városi Tanács Ajánlás esz általános rendezési tervhez A Salgótarjáni városi Tanács csütörtökön megtartott ülésén elsőként Fekete Nándor tanácselnök emlékezett meg a tanácsok megalakulásának harmincadik évfordulójáról, az ünnepség keretében kitüntetések átadására is sor került. A testület, amelynek tanácskozásán részt vett Szalai László, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának első titkára, Il­lés Miklós, a megyei tanács általános elnökhelyettese, ezt követően Salgótarján településcsoport általános rendezési tervének koncepcióját vitatta meg. Salgótarján és a környező települések — Kisterenye, Nagybátony, Vizslás, Kazár, Mátraszele, Barna, Mátrave- rebély — általános rendezési tervének elképzeléseit a Vá­rosépítési Tudományos és Ter­vező Intézet készítette el. Á területfejlesztés irányelvei szerint azzal a kettős céllal, hogy elősegítse a népgazdasá­gi és a helyi erőforrásainak hatékony hasznosítását, a te­lepüléshálózat korszerűsíté­sét és ésszerűsítését, valamint a foglalkoztatottságban, a te­lepülések ellátásában, a né­pesség anyagi, kulturális szín­vonalában meglevő különbsé­gek mérséklését. Salgótarján már korábban is rendelkezett hasonló koncepcióval, az újabb az összehangolt településfej­lesztést szolgálja, amely közép- és hosszú távon jelöli meg a fejlődés irányát. Egyebek között az a cél, hogy Salgótarján és környé­kén olyan településszerkezet jöjjön létre, amelyben a kü­lönböző funkciókat ellátó te­rületek egységesen működő rendszert alkotnak. Az elkép­zelések szerint a település- szerkezet gerince továbbra is a Zagyva- és Tarján-patak völgyében húzódó 21-es szá­mú főútvonal és a Hatvan— Somoskőújfalu közötti vasút­vonal adja A számítások sze­rint ezen a területen körül­belül nyolcvanezer lélekszá­mú város alakul ki a táv­latokban. A rendezési terv irányelvei az ipar fejlesztésé­re Salgótarján déli területét, Kisterenyét és Nagybátonyt jelölik meg, míg az idegen- forgalom szempontjából to­vábbfejlesztendő Salgó és So­moskő térsége. Az általános rendezési terv koncepciója többek között szükségesnek tartja az ivóvíz­ellátás javítását, szennyvíz- gyűjtő csatornák építését, a vezetékes gázellátás biztonsá­ga érdekében új földgázveze­ték építését. Lakásépítés cél­jára elsősorban a városköz­pont nyugati része és a Gor- kij-lakótelep jöhet számítás­ba, míg egyéb területeken a korszerű csoportos és családi házak kivitelezése a javasolt. A közintézmény-hálózat fej­lesztését célozza a javasolt gazdasági szakintézetek léte­sítése. a kórházi ágyak szá­mának gyarapítása, filmszín­ház, szakközépiskola, gimná­zium, kollégiumi, óvodai, ál­talános iskolai férőhelyek bő­vítése, körülbelül 3500—4000 négyzetméter alapterületen új szaküzletek építése. A környezetvédelem legfon­tosabb feladatai között sorol­ja a rendezési tervkoncepció a víz- és levegővédelmet, az ipari üzemek zajhatásának csökkentését. A koncepciót a városi tanács ajánlásként fo­gadta el. A testület ezt követően tá­jékoztatót hallgatott meg a megyeszékhely törvényességé­nek helyzetéről, tanácsrende­letet fogadott el a városi ta­nács és szervei szervezeti és működési szabályzatáról, ta­nácsi bizottságokat választott és megtárgyalta a Salgótarjá­ni Ingatlankezelő Vállalat munkáját. Szélvédő az Ikaroska Három-négy percenként gör dűlnek ki az Ikarus szélvé* dő üvegek szállítószalagon a hajlítókemencéből, ahol mint­egy 700 Celsius-fokon nyerik el méretpontos alakjukat a salgótarjáni síküveggyár új termékei. Ezután kerül sor két hajlított szélvédő fóliával történő összeragasztására, melynek elkészülte után kiemelkedő előnye, hogy törés esetén a fóliaragasztás nem engedi szétesni a szilánkokat. Tehát kevésbé balesetveszélyes az alkalmazása. A személy- gépkocsik szükségletén túl sorozatban készülnek a salgó­tarjáni gyárban az Ikarus 200-as típusokhoz is üvegek, me­lyekből a későbbiek során a hazai gyártású autóbuszok teljes igényét ki akarják elégíteni. — kulcsár — 'iiiiiiiiiiifiiiiiiit.iiiifiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiuiimiimimiuiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimr MAI SZÁMUNKBAN: A balassások sikeres házasságai Széljegyzetek a Palócföldről Útravaló Jövő heti rádió- és tv-mű^or Eredményes népfrontpolitika A Hazafias Népfront VII. kongresszusára készülődve, az elmúlt közel öt esztendő munkájáról tanácskozott csü­törtökön a népfront Nógrád megyei bizottsága. A bizottság tagjai és a meghívott vendé­gek nagy felelősséggel vitat­ták meg a szóbeli és írásbe­li jelentést, elmondották véle­ményüket, javaslataikat, ta­nácsaikat. Mindezek a nép­frontmozgalom napi munká­jához, a következő évek ter­veinek összeállításához ad­nak útmutatást. A tanácsko­záson jelen volt Skoda Fe­renc. a megyei pártbizottság titkára. Berki Mihály, a me- g-'ei tanács elnökhelyettese, részt vettek az összejövetelen a m-gye országgyűlési kép­viselői. 4 néofrontbízottságok újjá- v^’ "sa a műövében októ­berben kezdődött a városkör­zeti bizottságok üléseivel. A huszonckilenc összejövetelen több mint kétezer állampol­gár vett részt és kétszáztízen szólaltak fel. A választópolgá­rok kivétel nélkül a nyílt vá­rospolitikával, a fejlesztéssel a soron levő feladatokkal, az el­látás javításával foglalkoz­tak. November elején megkez­dődtek a falugyűlések. De­cember hatodikéig három kül- döttértkezletet és száznegyven falugyűlést tartanak a me­gyében Marczinek István, a népfront Nógrád megyei bi­zottságának titkára külön is hangsúlyozta, hogy a nép­frontbizottságok újjáválasz- tása, a kongresszusra való felkészülés felelősségteljes, politikai munkát, megfelelő aktivitást és közreműködést igénvel a népfrontbizottságok minden tagjától. Legfontosabb feladat, hogy az őszinte hang­vételű párbeszédek folyta­tódjanak, a falugyűlések ad­janak további ösztönzést a mozgalomnak, az emberek- kal való kapcsolat erősöd­jék. A népfront megyei bizott­sága megállapította — ezt a hozzászólások is alátámasztot­ták —, hogy a megyében a népfrontmozgalom az elmúlt négy és fél évben, a párt szö­vetségi politikájának jegyé­ben, a társadalmi és tömeg­szervezetek közreműködésé­vel erősítette az együttműkö­dést, segített a kapcsolatok ki­alakításában. A munkások, a szövetkezeti parasztok, mű­vészek és pedagógusok, mű­szakiak, az intézmények dol­gozói, egyházi emberek szól­tak a különféle fórumokon arr<M ho^v töretlen”' kell (Folytatás a 2. oldalon.) Tudományos konferencia Salgótarjánban Vég©# ér# háromnapos eszmecsere A MINDENNAPI KULTÚRA A szocialista értékrendszer és a mindennapi kultúra cím­mel a TIT salgótarjáni szék­házában megrendezett három­napos nemzetközi tudományos konferencia tegnapi, befejező napján a címben jelzett té­makör második tagjának, a mindennapi kultúrának el­méleti és gyakorlati kérdéseit járták körül hozzászólásaik­kal a jelenlevők. A reflexiók Köpeczi Béla akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkárhelyettesének elő­adásához kapcsolódtak. Az ismert professzor indoklását adta témaválasztásának, és bizonyította, hogy az értékek­ről és értékrendszerekről szó­ló konferencián szükségszerű­en helye van a mindennapi kultúra értelmezésével, mű­ködésével kapcsolatos prob­lémáknak is. Köpeczi Béla előadásában értelmezte a mindennapi kul­túra fogalmát, mely szerinte az anyagi és szellemi javak­kal való mindennapi élést je­lenti, fontos elemként tartal­mazza a tudásszintet, a néze­tek, hiedelmek, előítéletek e- gyütteseit. A tudásszint komp­lex mutatójának tekinti — több vizsgálat következtetése alapján — az iskolai vég­zettséget, amely egyben meg is határozza azt. A nézetekkel, hiedelmekkel kapcsolatban utalt árra, hogy jelentékeny részük régi eszmerendszerek­hez kötődik, nevezetesen a valláshoz. Ezenkívül a hiedel­mek szorosan kapcsolódnak a nemzeti tudathoz és az indi­vidualizmus eszmerendszeré­hez. A gyakorlati tapasztala­tok azt mutatják, hogy az ér­tékek igénye és megvalósulása között nagy különbségek mu­tatkoznak egyes társadalmi rétegek között és azokon be­lül, s érvényesülésükkor bi- ' zonyos automatizmusok mű­ködésével kell számolnunk. Köpeczi akadémikus mondan­dója során kitért a minden­napi kultúra, valamint a vár­ható társadalmi és gazdasági fejlődés közötti kapcsolatra. Lényeges feladatnak tekinti a mindennapi kultúra fej­lesztését, a tapasztalható ér­tékzavarok hányadának csök­kentését, a kezdeményezések térhódítását, a hatékonyság növelését, a munka és a szer­vezés kulturáltságának, ezzel összefüggésben a képzés és to­vábbképzés megjavítását — s végső soron azt, hogy olyan vezetők kerüljenek egy-egy munkahelyi kollektíva élére, akik napjaink és a jövő kö­vetelményeit meg is tudják valósítani. Az előadó számos kérdés mellett érintette a szakmai műveltség fontosságát, a nyug­díjasok, a társadalmi mobi­litás, a fogyasztás helyzetét, természetesen a mindennapi kultúrával való kapcsolatuk­ban. Nagyobb figyelmet szen­telt az intézményi tevékeny­ségnek, ezen belül az iskolá­nak — az általánosan kép­ző-nevelő iskola programjá­nak — és a televíziónak. Mindkettő a mindennaoi kul­túra fontos eszközének te­kinthető. A konferencia első napjá­val megegyezően, ezúttal is tízen nyilvánítottak véle­ményt. Vitányi Iván, a Mű­velődéskutató Intézet igazga­tójának elnöklete mellett. A vita végső következtetéseként fogalmazódott meg a hozzá­szólások összegzése alapján, hogy a mindennapiság fogal­ma filozófiailag pillanatnyilag még kidolgozatlan. A nemzetközi tudományos konferencia — a TIT szerve­zésében — jól szolgálta a kü­lönböző kutatások eredmé­nyeinek közzétételét, a kuta­tók egymás munkájának meg­ismerését, az eltérő vélemé­nyek szembesítését. Aktivitá­sára — mely szükségességét is magyarázza — mi sem jel­lemzőbb. mint az, hogy a há­rom nap folyamán 39-en kér­tek és kaptak szót, lehetősé­get nézeteik kinyilvánítására. Köpeczi Béla akadémikus zár­szavában elismerte a konfe­rencia hasznosságát, ugyan­akkor egyértelműen hitet tett az értékelmélet további tisz­tázásának elkerülhetetlensé­ge mellett. Mert ez teremthe­ti meg alapját annak, hogy kulturális eredményeink ké­pesek lesznek a gyakorlat hat­hatós befolyásolására, alakítá­sára. A salgótarjáni TIT-székház- ban megrendezett konferencia — a külföldi, például szovjet, bolgár, amerikai tudósok ak­tív közreműködésével — tar­talmas eszmecserének bizo­nyult. zökkenőmentes. szín­vonalas lebonyolításáért el­ismerést érdemel a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat központi és megyei szervezet* i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom