Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)
1980-11-14 / 267. szám
Irán—Iiak A madridi falatozó csütörtöki vitája Nagy János: nagy szerepe van az enyhülésnek Lehel Miklós is Pirityi Sándor, az MTI tudósítói jelentik: Hét nyugati felszólalást hallgatott meg — a sorsolás jóvoltából ily* egyoldalúságra kárhoztatva — a madridi találkozó a csütörtök délelőtti ülésen, amely belga elnöklettel három órát tartott. A felszólalók között volt Frydenlund norvég, Ulisten svéd, Thom luxemburgi és Genscher nyugatnémet külügyminiszter is. Amint az várható volt, a Vatikán képviselőjének, kivételével minden nyugati felszólaló felemlítette Afganisztán kérdését, elhallgatva azonban, hogy milyen előzményei voltak a szovjet katonai segítségnyújtásnak —, hogy tudniillik 1979. vége óta szüntelenül nyugati ösztönzésű külső katonai beavatkozás folyik a közép-ázsiai ország belügyeibe. Ugyancsak szokványosán visszatérő téma volt az emberi jogok kérdése, amelyben a nyugati küldöttségek a legcsekélyebb önkritikára sem voltak hajlandók: szerintük az emberi jogokat csak a szocialista országokban sértik meg. Csökkent a harcok hevessége Ha megáll az óra... / Madridban az európai biztonsági és együttműködési találkozó előkészítő tanácskozás „finisében", hétfőn ritka eljárást alkalmaztak: hivatalosan megállították az órákat, sőt az egyik „zabolátlan” időmérő készüléket egyszerűen eltávolították a kongresszusi palotából. A nemzetközi közvélemény figyelmét érthetően a tanácskozás politikai tartalma kötötte le, nem pedig a szokatlan, ám korántsem ismeretlen eljárás. Most azonban, amikor végül is megkezdődhetett az érdemi munka, nem haszontalan visszatérni az órák, azaz lényegében az idő megállításának fényére. Az előkészítő megbeszéléseken Magyarországot képviselő dr. Petrán János nagykövet r— soros elnöki jogával élve — rendelte el az idő megállítását. Erre azért volt szükség, mert egy magasabb szintű nemzetközi fórumon, a belgrádi külügyminiszteri találkozón tűzték ki a madridi értekezlet megnyitásának időpontját, és így az előkészítő tanácskozás résztvevői nem voltak illetékesek e döntés megváltoztatására. Hangsúlyozandó, hogy a politikai álláspontok ütközéséből eredő vita egyáltalán nem minősíthető egyszerűen eljárási nézetkülönbségnek. Az időzavar is a konfliktus kiélezettségét tanúsította, és fennállt a találkozó meghiúsulásának' veszélye. Magyarország és egyben a szocialista közösség országai álláspontjának következetes érvényesítése, higgadtság és a diplomáciai tapasztalat operatív alkalmazása jellemezte nagykövetünket az órák megállításának elrendelésekor. E döntés a nemzetközi gyakorlatban, ha nem is sűrűn alkalmazott, mindazonáltal ismert szokást elevenített fel. Ugyanilyen módon határozták el 1961. december 31-én, az EGK közös agrárpolitikájáról szóló vita „meghosszabbítását". Az első „agrár ma- rathónként” emlegetett üléssorozat — mivel az éjfélre kitűzött határidőre nem tudott döntést hozni — megállított órákkal folytatódott — még két héten át. Vagyis e tanácskozás részére megállt az idő. 1963-ban és 1964-ben hasonlón meghosszabbított ülések folytak a Közös Piac agrárpolitikájáról, és az időzavar áthidalása jelentős mértékben elősegítette a vitatott kérdések megoldását. (MTI) Honeeker hazautazott A salzburgi programmal csütörtökön befejeződött Erich Iloneckernek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, az IVDK Államtanácsa elnökének négynapos, hivatalos, ausztriai látogatása. Honeeker és kísérete csütörtökön délután hazautazott Salzburgból. (MTI) Lehel Miklós, az MTI tudósítója jelenti: A Szocialista Internacioná- lé kongresszusán Willy Brandt, a nyugatnémet SPD és az Intemacionálé elnöke „mérföldkőnek” nevezte a helsinki záróokmányt és sürgette, hogy folytatódjék az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által fémjelzett folyamat a földrészen. A spanyol fővárosban csütörtökön délelőtt nyílt meg a Szocialista Intemacionálé XV. kongresszusa. A tanácskozás napirendjén egyebek között a nemzetközi helyzet, a fegyverzet-ellenőrzés és a leszerelés kérdései, az úgynevezett észak—déli kapcsolatok- szerepelnek. Meg átjárják határozni az Internacionálénak a 80-as években játszandó szeA madridi találkozó általános vitájában csütörtökön felszólalt Nagy János külügyml- nisztériumi államtitkár, a magyar küldöttség vezetője. Bevezetőben emlékeztetett az előkészítő értekezleten kialakult helyzetre és arra, hogy nagy erőfeszítésekre volt szükség a találkozó megnyitását lehetővé tevő áthidaló megoldás kimunkálásához. — A lehetőség adott a találkozó építő szellemben történő lebonyolítására, és mindent el kell követnünk, hogy éljünk ezzel — mondotta Nagy János. Felhívta a figyelmet az olyan hangvételű megnyilatkozásokra, amelyek már a találkozó elején negatív irányba akarják terelni a munkát. Ilyenek azok az alaptalan vádaskodások, amelyeket különböző ürügyekkel — mint az emberi jogok vagy az Afganisztánnak saját kérésére nyújtott segítség — egyes résztvevő államok ellen intéznek. A történelmi jelentőségű helsinki záróokmányról szólva a magyar küldöttség vezetője megállapította: „a helsinki záróokmány kiállta az elmúlt öt esztendő próbáját. Európa politikai életének szerves része, az aláíró államok közötti kapcsolatok fejlesztésének hosszú távú programja lett. Történelmi értékét az enyhülés lefékeződése, a nemzetközi feszültség elemeinek erősödése közepette is megőrizte”. „Most, a találkozó kezdetén szeretném megerősíteni a Magyar Népköztársaság elkötelezettségét a helsinki záróokmányban foglalt elvek és ajánlások megvalósítása mellett” — jelentette ki Nagy János. Nagy János ezután ismertette, mit tett Magyarországa záróokmány ajánlásainak megfelelően. Emlékeztetett a helsinki záróokmányt aláíró nyugati államokkal az elmúlt években folytatott magas szintű tárgyalásokra, a kétoldalú együttműködést előmozdító egyezményekre és szerződésekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az elmúlt évben újabb konkrét javaslatokat nyújtott át számos nyugati államnak annak érdekében, hogy a kétoldalú kapcsolatokat a záróokmány repét, és megvitatják a szocialista pártok nemzetközi szervezetének új elvi programnyilatkozatát. Ez utóbbiról azonban nem most, hanem későbbi kongresszusokon, valószínűleg 1984-ben döntenek csak. A Szocialista Intemacionálé kongresszusára a spanyol fővárosba érkezett számos, ismert személyiség jelenlegi és volt miniszterelnökök, államfő, így Willy Brandt, az In- ternacionálé elnöke, Bruno Kreisky osztrák, Leopold Senghor szenegáli, Olof Palme svéd, Mario Soares portugál, Francois Mitterrand francia, Kalevi Sorsa finn pártvezető és mások. A kongresszus első napján megválasztották a szervezet vezetőségét. A Szocialista In- ternacionálé elnöke ismét Willy Brandt, főtitkára a svéd Bernt Carlsson lett. ajánlásainak megfelelően fejlesszék, és utalt rá: ennek eredményeként van, ahol fejlődésről adhatunk számot, és van olyan terület, ahol még továbblépésre van szükség. — Kétségtelen, hogy a világpolitikai és világgazdasági folyamatok az utóbbi időben új problémákat is felvetettek — mondotta Nagy János a kelet—nyugati gazdasági együttműködésről szólva. A nemzetközi színtéren tapasztalható a gazdasági eszközök felhasználása politikai fegyverként, a nyomás eszközeként. És tanúi vagyunk olyan törekvéseknek is, hogy belső gazdasági nehézségeket mások kárára, a nemzetközi együttműködés rovására próbálnak enyhíteni. Szóvá tette: több nyugat-európai ország mindeddig kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy a GATT- egyezményben Magyarországgal kapcsolatban vállalt kötelezettségének megfelelően megszüntesse a kereskedelmi tilalmakat és korlátozásokat. Az emberi kapcsolatok témakörét érintve a magyar küldöttség vezetője elmondta, hogy a magyar állam gazdasági gondjai közepette is változatlanul széles körű lehetőséget biztosit :arrá, hogy polgárai külföldre utazzanak, más népek életével, kultúrájával, történelmi értékeivel megismerkedjenek. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy néhány nyugati ország nem viszonozza a külföldi turisták számára kedvező gyors magyar vizumgyakorla- tot. A madridi találkozó céljáról, feladatairól szólva az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a találkozóra kedvezőtlen nemzetközi feltételek között került sor. Az enyhülés Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Az amerikai elnökválasztás után elhangzott első külpolitikai beszédében Francois- Poncet francia külügyminiszter a Washingtonnal való párbeszéd hatékonyabbá tétele mellett szállt síkra, azt hangsúlyozta, hogy Franciaország „a szilárdság” politikáját követi a jelenlegi nemzetközi konfliktusokban, és noha kijelentette, hogy Franciaország ragaszkodik a helsinki értekezlet folyamatához, hozzáfűzte, hogy nem ragaszkodik hozzá feltétel nélkül. A külügyminiszternek a nemzetgyűlés szerda esti ülésén, a tárcája költségvetésének vitájában elhangzott beszédét csütörtökön a szokásosnál „keményebb” hangvételűnek minősítették a polgári lapok a kelet—nyugati kapcsolatok vonatkozásában. A Quotidien de Paris, amely közismerten ellenezte a varsói Giscard—Brezsnyev találkozót, külön üdvözli ezért. Francois-Poncet a szokásos módon hangsúlyozta, hogy a francia diplomácia három nagy célkitűzést követ: a béke helyreállítását, a biztonság garantálását és a jövő előkészítését. A francia álláspont a szilárdságon alapul, nemet mond az erőszak alkalmazására és a befejezett tények politikájára. elleni támadások, a katonai erőfölény megszerzésére és a kétoldalú kapcsolatok korlátozására irányuló lépések következtében lelassult a kelet— nyugati kapcsolatok fejlődése. Bonyolultabbá teszik a helyzetet azok a törekvések is, amelyek igyekeznek mesterségesen összekapcsolni az európai biztonsági folyamatot a más térségekben kialakult konfliktusokkal. „A magyar közvélemény is megkönnyebbüléssel és egyetértéssel fogadta, hogy átmeneti megtorpanás után folytatódik a magas szintű kelet— nyugati párbeszéd” — jelentette ki a magyar küldöttség vezetője, majd leszögezte: „megítélésünk szerint a helsinki értekezlet óta kialakult sokrétű kapcsolatok szilárdnak bizonyultak, kiállták a teher- próbát”. „A Magyar Népköztársaság az európai biztonság és az együttműködés erősítésére kívánja felhasználni a találkozó nyújtotta lehetőségeket” — jelentette ki Nagy János. A magyar küldöttség tevékenyen, építő szellemben, az eredményességet előmozdító módon kíván működni. A találkozó célját illetően Nagy János kiemelte, hogy a jelenlegi nemzetközi feltételek között különösen fontos szerepe van a katonai enyhülésnek, a bizalom erősítésének. Ehhez a madridi találkozó elsősorban azzal járulhat hozzá, hogy döntést hoz az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó értekezlet összehívásáról. Nagy János emlékeztetett arra, hogy a Varsói Szerződés tagállamai már javaslatot tettek a konferenciára, s arra is, hogy érdeklődéssel tanulmányozzák a más államok által benyújtott javaslatokat. Kifejezte reményét, hogy az álláspontokban már fellelhető annyi azonos vagy hasonló elem, amely kiindulópontul szolgálhat az európai katonai enyhülési és leszerelési értekezlet összehívásához. Befejezésül a magyar küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy a tárgyszerű légkörben folytatott, konkrét megállapodásokra törekvő munka révén a madridi találkozó előmozdíthatja az európai biztonsági folyamat fejlődését, a biztonság és együttműködés erősítését. A külügyminiszter kijelentette, hogy a madridi értekezlet alakulása nem ad okot derűlátásra. Franciaország ragaszkodik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet folyamatához, de nem feltétel nélkül, nem éri be a „látszatokkal”. Francois-Poncet megismételte az ismert francia álláspontot Afganisztánnal kapcsolatban, ismét „elfogadhatatlannak” nyilvánítva a Szovjetunió segítségnyújtását. A francia közel-keleti politikáról szólva Francois-Poncet hangsúlyozta, hogy országa jelenleg a többi (nyugat-)euró- pai országgal együtt folytat akciót a békés rendezés érdekében, az iraki—iráni konfliktusban pedig befolyását azért veti latba, hogy haladék nélkül megkezdődjék a szükséges tárgyalás. A külügyminiszter ugyanakkor védelmébe vette azt a (Francia- országban sokfelől bírált) szerződést, amelynek keretében Párizs atomreaktort szállított Iraknak. A reaktor katonai célra is felhasználható dúsított uránnal működik. Francois-Poncet kijelentette : a francia atomerőket mindig annak a veszélynek megfelelő szinten tartják fenn, amelyet el kell hárítania, az úgynevezett észak—dél párbeszéddel kapcsolatban pedig a nyugati országok részvétele mellett a kőolajexportáló, valamint a szocialista országok bekapcsolását is sürgette. Abadan körül csökkent az összecsapások hevessége, a front további részein pedig szinte teljes tűzszünet uralkodik — erről számolnak be azok a tudósítók, akik Bagdadból szerdán jutottak el az irakiak által megszállt Meh- ran városába. Az AFP szerint a Mehranban látottak arra utalnak, hogy az iraki csapatok berendezkednek a téli időszakra. Egy ismeretlen felségjelű repülőgép szerdán Kuvait területére szállt, de nem okozott károkat — közötte szerdán a kuvaiti kormány szóvivője. Az iraki főparancsnokság később azt állította, hogy egy iráni gépet lőtt le Kuvait felett. Isidoro Malmierca Peoli kubai külügyminiszter szerdán váratlanul Bejrútba érkezett, hogy átadja Jasszer Ara- fatnak. a PFSZ VB elnökének Fidel Castro kubai államfő üzenetét és megvitassa vele az iráni—iraki helyzetet. Khomeini szerdán fogadta a legfelső nemzetvédelmi tanács sajtóosztályának vezetőjét. Az ajatollah kifejtette, hogy véleménye szerint a sajtónak nem szabad elterelnie a közvélemény figyelmét a háborúról, és nem szabad olyan írásokat közölnie, amelyeknek tartalma ellentétes Az olasz sajtó nagy figyelmet szentel Emilio Colombo olasz külügyminiszter és Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke moszkvai tárgyalásának. A L’Unitá, az OKP lapja részletesen ismerteti a Brezsnyev és Colombo találkozóján elhangzottakat, és kiemeli, hogy a moszkvai tárgyalások pozitív ' szellemben zajlottak le. Az olasz televízió híradója hangsúlyozta, hogy Brezsnyev és Colombo találkozója „baráti, hasznos és építő jellegű” volt. „A szovjet és az olasz tárgyaló fél, noha néhány nemzetközi kérdésben különböző álláspontot vallott, egyetértett abban, hogy a kétoldalú, (Folytatás az 1. oldalról.) folytatnunk a fejlett szocialista társadalom építését. Változás a korábbi évekhez képest, hogy a felszólalók nemcsak a célok szépségéről, de az elérésükhöz szükséges munkáról és a nehézségekről is szóltak. Mindez mai életünk realitásai. Többször elhangzott a megyei népfrontbizottság ülésén, hogy erősödött a mozgalom politikai befolyása, nemcsak az üzemek dolgozói, hanem az értelmiségiek, a kisiparosok, a nemzetiségi lakosság és az egyházi személyek körében is. Többet törődünk A kínai óllambiztonsági szervek befejezték -a vizsgálatot a pekingi pályaudvaron október 29-én tőidéit robbanás ügyében. A vizsgálat megállapította, hogy előre megtervezett merényletről volt szó, amelyet Vang Cse-kang 30 éves munkás hajtott végre. Az állambiztonsági szervek szerint azért, mert elégedetlen volt helyzetével. Mint emlékezetes, a hatalmas erejű robbanás következtében életét vesztette a merénylő és nyolc más személy. Nyolcvanegyen megsebesültek. A Zsenmin Zsipao csütörtöki számában közölt kommentár a pályaudvari robbanás kapcsán rámutat: fokozott éberséget kell tanúsítani a bűnöző és ellenforradalmár klikkekkel és személyekkel az iszlám forradalom érdekeivel. Carter amerikai elnök szerdán újságírók előtt elmondta: meggyőződése szerint az iráni követelésekre adott amerikai válasz megfelelő tárgyalási alapot nyújt a túszok kiszabadítására. Edmund Mus- kie külügyminiszter „teljesnek, energikusnak és pozitívnak” minősítette az amerikai választ, hozzáfűzve: reméli. Irán megértést tanúsít majd az Iránt, hogy „vannak olyan határok, amelyeket az Egyesült Államok nem tud átlépni”. Charles Percy szenátor, aki hírek szerint a szenátus külügyi bizottságának elnöke lesz Lisszabonban kijelentette: Iránnak meg kell értenie, hogy az Egyesült Államok a teheráni feltételek közül kettőt nem tud és nem is fog teljesíteni és mindenáron el akarja kerülni még a látszatát is annak, hogy váltságdíjat fizetne a túszokért. „Maguk a túszok hivatásos diplomaták, és megértik, hogy ha Washington ezt megtenné, többé nem lehetnének biztonságban a diplomáciai testületek tagjai”. Percy szerint Amerika csak arra tehet ígéretet hogy nem avatkozik be többé Irán belügyeibe és felszabadítja a befagyasztott iráni követeléseket. (MTI) 2 NÓGRÁD — 1980. november 14., péntek Colombo látogatásának olasz visszhangja Eredményes népfrontpolitika Á robbantás oka: elkeseredés mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatok fejlődése elősegíti az enyhülési folyamatban felmerült problémák leküzdését” — írja egyebek között a Paese Sera című baloldali római napilap. A La Stampa című torinói független napilap rámutat, hogy a szovjet—olasz tárgyalások eredményeiképpen széles távlatok nyíltak a két ország gazdasági, ipari és energetikai együttműködésének elmélyítése előtt. A La Repubblica című római napilap megemlíti: a Brezsnyev—Colombo találkozó ismételten bizonyítja, hogy a Szovjetunió mekkora figyelmet szentel a jelenlegi bonyolult időszakban a „politikai érintkezés összes csatornái” felhasználásának. (MTI) a fiatalokkal, az otthon levő kismamákkal és az idős embereik napi gondjaival. Mindezek jegyében erősödtek a szocialista nemzeti összefogás jegyei, a nőpolitikái határozat megvalósítása társadalmi ügy- gyé vált, közéletünk nyílt, a nemzetiségi községekben egyre jobban törődünk az anyanyelvi kultúra és a hagyományok ápolásával. összegezve a tapasztalatokat, megállapítható, hogy a népfront tevékenysége jelentősen hozzájárult a megye társadalmi, gazdasági, kulturális előbbre lépéséhez, az itt élő emberek szebb, boldogabb életének megteremtéséhez. szemben, akik arra törekszenek, hogy aláássák Kínában a politikai stabilitást és egységet, s megakadályozzák a négy modernizálást. A kommentár felszólítja a párt- és az állami szerveket, igyekezzenek rendezni a helyzetükkel elégedetlen emberek problémáit és ily módon vegyék elejét annak, hogy ezek az emberek kétségbeesett akciókhoz folyamodjanak. Megfigyelők rámutatnak, hogy a társadalmi helyzetükkel elégedetlen elemek zöme azokból a fiatalokból kerül ki, akik úgy érzik, hogy kihasználták és félrevezették őket á kulturális forradalom évtizedében. Ezek a legteljesebb, bizalmatlansággal viseltetnek a jelenlegi párt- és állami vezetés vonalával, politikájával szemben. Ülésezik a Szocialista Intemacionálé Francia külügyi vifa Kemény hangvételben
