Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)
1980-11-30 / 281. szám
ŐTINC I gazán cßak a költői túlzás mondatja az emberrel, hogy a legszebb nevű magyar község, mert hiszen, aki közelebbről megismerkedik Nőtinccsel, akár a nevének eredetével is, hamar rájön az igazságra: társközségeivel, Szendehely— Katalin-pusztával, Felsőpe- ténnyel, Ösagárddal egyetemben nemzetiségi község — a javából! De már a neve is elkanyarodik, ha jobban megkutatjuk az eredetét, attól a képtől, amit eláő hallásra így alakít ki az ember: Nőtincs, azaz női tincs — mi más lehetne, mint egy szép nő (mert csúnya meg miért lenne?) kedves hájfürtje, amely elszabadult a kendő alól; amely —, hogy kellően és illendően ré- gimódian fejezzem ki magam — valóságos éke egy szép és kedves arcnak. A valóság. sajnos vagy jtppen ellenkezőleg? — egészen más a néveredet tekintetében is. Azt tartja'Nőtincsről, mint helységnévről a Földrajzi nevek etimológiai Szótára (Kiss Lajos hézagpótló, nagyszerűen hasznosítható munkája), hogy a név eredete bizonytalan. Illetve, hogy esetleg régi nyelvemlékben lengyel eredetű, Nie- tyksa, mint személynév, vagy szláv Netyk, Netyszj (ami körülbelül annyit tesz, mint Netyk nevűé), még tovább pedig, hogy neteszj (fonetikus!) neteca, azaz „nem folyó víz”. Hát tessék választani! De az mindenképpen bizonyos, hogy messzire kerültünk a szép hajfürttőL De bizony, ezeknél talán mégiscsak lényegesebb dolgokban is módosítani szükséges á Nőtincsről, esetleg a korábban részben megalapozottan, részben pedig felületesen kialakított képet. Mert épperihogy maguk a nőtincsi- ek és környékbeliek az együvé tartozó nemzetiségi községek alakítottak és alakítanak rajta napjainkban, a közeli jövőben is nem keveset, sokat! Itt van mindjárt a víz kérdése, amiről azt tarthatta a távolabb élő, de a megyei híreket azért ismerő, hogy Nőtincs vízellátása, vagy egy évtizede immár jól megoldottnak tekinthető. Nos, éppen o víz az egyik legnagyobb gond, mert az igaz ugyan, hogy a vízműtársulással évtizede sikerült komolyan előrelépni, de még inkább igaz az, hogy ma meg már semmiképpen nem elegendő az a vízmennyiség, ami' az itteni kutakból kiemelhető. Erről is, meg a jövőről is sokat szóltak a közeli múltban megtartott falugyűlésen, de éppenhogy ennek a gpndnak a pontosabb megismerésére utazott a napokban Nőtincsre, és tárgyalt a tanácsiakkal, a megyei víz- és csatornamű vállalat igazgatója is; erről beszél a krónikásnak Bíró Ottó, a fiatal tanácselnök (körülbelül két esztendeje került ide a járás- tők a helyi tanácsi munka megerősítésére), de erről szól a tereskei tanácselnöki székből egy éve ideérkezett Makrói István, a körzeti pártvezetőség titkára is. A nőtinesi vízhiány elsősorban abból adódik, hogy a fellelt víz mennyisége nem elegendő már most sem, amikor pedig mindössze a teljes házállománynak mintegy a felébe vezette be a vizet' a lakosság! Üjabb kutak fúrásával sem sokra mennének, hiszen egy adott mennyiség akkor sem lesz több, ha többen szivattyúzzák. Mi hát a megoldás? Egyedül a nyugatnógrádi vízrendszerre csatlakozás hozhat eredményt, megnyugtatót, amely lehetővé teszi, néhány év leforgása alatt, hogy ez az urbanizációs készséggel, igénnyel fellépő és szépen fejlődő, megyehatárra szorult község igazán vonzó legyen az itt élőknek. A helyzetet csak bonyolítja, hogy Nőtincs nem szerepel abban a jegyzékben, amely azokat a községeket sorolja fel. ahová a bekötéseket tervezik. Tehát itt külön elbírálásra és nyilván külön figyelemre lesz szükség a jövőben, amire persze minden remény indokolt. A fejlődő község hajdani történelmét védett műemlék bizonyítja. A korábbi években a túlságosan gyakori változások, változtatások a helybeli vezetésben (tanács, termelőszövetkezet) sem mindenben kedveztek ennek a községnek. Mostanra azonban más kép vetül elénk, hiszen a következetes járási kádermunka minden fontos poszton kitapintható, és persze az eredmény sem sokat váratott magára. Itt van például a tanács és a párt, vagy akár a „Naszályvölgye” Mgtsz, nagy a társközségek egyre fejlődő jó kapcsolata: az a fajta demokratizmus, amely mindig a közös érdeket tekinti. És az a fajta koncepciózus együttműködés, amelynek máris érezhető a jó hatása — termelésben, az élet megtervezésében, a tanácsi és a tömegpolitikai munkában, vagy akár a net e- i tiségi politika helybeni tudatos, de minden erőltetett- ségtöl mentes gyakorlatában. Realitás és megalapozottság — körülbelül ez a legfőbb jellemzője ma a nőtinesi gazdasági, falupolitikai élet bonyolításának. A realitás megmutatkozik a legfontosabb dolgokban, például a helyi termelőszövetkezet figyelemre méltó törekvéseiben. Erről Máté János, a szövetkezet termelési elnökhelyettese mond néhány jellemző adatot. Felsőpetény és Szendehely idetartozó határait is figyelembe véve összesen mintegy háromezer hektáron gazdálkodnak, amelyből 1800 hektár a szántóterület Het- venmilliós termelési értéket állít elő évente a „Naszályvölgye” és ennek mintegy a negyven százaléka különféle kiegészítő tevékenységből ered! Ezt a kört még esetleg bővíteni, de mindenképpen feileszteni-erősíteni szeretnék tekintve, hogy a 13 aranykoronás környékbeli földek szerény lehetőségei erre ösztönzik őket. így került sor például egy évek hosszú sora óta veszteséggel termesztett növény, a kukorica és egy másik, a répa visz- szafejlesztésére, de így került sor arra is, hogy régi hagyományokat felelevenítve, mintegy száz hektáron szőlőt telepítsenek, amelynek éppen a forgatását végzik ezekben a napokban. Búzából és tavaszi árpából a helyi adottságokhoz képest jó átlagtermést értek el ebben a szigorú esztendőben. A szövetkezetnek nyolcszáz szarvasmarhája közül 380 a tehén, de tart nyolcszáz anyajuhot is — ez utóbA fiatalok nemcsak a mászó- rúdon törekednek a magasba, valamennyien többet, jobbat akarnak községüknek. biban törzstenyésztésre kijelölt gazdaság. Az őszi búza vetését most végzik; „10 nap jó idő kellene csak”, és akkor rövidesen ezzel a munkával is végeznek 540 hektáron. A váltás a szőlőre azonban mindenképpen érdekes. Figyelemreméltóan oldották meg a bevezetését is: a Felső- babádi Állami Gazdasággal állnak kapcsolatban a telepítésben és az értékesítésben. Ám, ami ennél is érdekesebb, és talán nem is kevésbé fontos a jövőt illetően, az a szövetkezet gazdasági társulása az ócsai Vörös Csillag Termelőszövetkezettel. Nem kisebb dolgokról van szó, mint arról, hogy váci székhely- lyel, de vándorló munkahelyekkel egy várhatóan nagyon nagy társadalmi igény elé lépnek: épületfenntartási és karbantartási munkákat vállalnak. Jelenleg mintegy másfél száz dolgozója van ennek a társulásnak, amelynek a hasznán fele-fele arányban osztozik a két szövetkezet tagsága, de amely például nagyon alkalmas arra, hogy a fővárosban, vagy Vácott elszórtan dolgozó helybelieket összefogja, munkával is közelebb hozza a szűkebb pátriához. Az építőipari, karbantartói munka jövőbeni rentábilitásárób pedig senkit, sem kell külön meggyőzni, így volt ezzel az a pénzintézet is. ahonnan a szőlőtelepítéshez szükséges tőkét erre a fedezetre kölcsön kapta a szövetkezet. Ilyenformán igazán alig van olyan pontja ma Nőtincsnek, amelynek változásairól ne lehetne szólni legalább ilyen megalapozottan. Amiként megalapozott vélemény az is, hogy a ma még kastélyban működő iskola körülményei enyhén szólva aggodalomra adnak okot. Néhány éve szerencsére a téli szünet ideje alatt esett le nagy robajjal az állagában alaposan elhasználódott épület tantermének mennyezete. A következő időszak éppen az új iskola jegyében zajlik majd Nőtincsen is; addig mindenképpen eljutottak már, hogy a kiviteli terveknek a jövő évben el kell készülniük. A nagyobbrészt eljáró község igényei azonban már ma mindenképpen fokozottabb kielégítésre szorulnának. Ilyen kérdés a húsellátási amelyről azt tartják, hogy mivel majd mindenki Vácról hordja, Nőtincsen, az utazási költséggel eleve magasabb az ára! A szövetkezeti kereskedelem valahogy nem volt képes a mai napig olyan megnyugtató megoldást találni és alkalmazni ezen a szegletén a megyének, amely legalább az alapvető ellátásban kielégítené a lakossági igényeket. A feltörekvés, az igények felkeltődése. az összefogás a közös élet minőségének javításában, a korábbi hagyományokon alapuló községenkénti, sőt, bizonyos értelemben nemzetiségi elhatárolódás dinamikus feloldódása: ugyanakkor a legegészségesebb lokálpatriotizmus, a valóban sportszerű versenyszellem például a labdarúgásban. amely még akkor sem tűri el a „bundát”, ha ez kifejezetten előnyös, lenne a négy község valamelyikének — mindezek együttesen jellemzik Nőtincset, azokat akik társak - vele a- jelenben és a jövő alakításában egyaránt. T. Pataki László Kép; Kulcsár József íM'J: 'Ili ti: .fi ..U.1 .á •’|l V feii1: | Ä termelőszövetkezet melléküzemágában pizsamákat varrnak. Majnik Istvánncnak és A kastélyiskola szemre szép, a patinás falak között azonban már korszerűtlen a tanító«, munkatársainak jövedelmező tevékenysége. 5 h
