Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-25 / 276. szám

\tjJOk mm v ■Mi ma wa , * 1 w m IH mm ■ mm u 1 1 1 i m !■ (OH mm m m. ' i ’ m 1 H mm m 1K W W Ä jm m i m jm 1HMRB mm ■a IBM ■ trwr A mm ■III TWi’&i ina mmmm ■■r m ni mm Bggga WXiíM sm i Effl Sr mm m jr X- X mm mm. \W A különc és az ötletek egyéb kisfilmekként, informá­ciókként vannak jelen. Ezért is üdvözlöm mindenkor öröm­A magyar dráma 30 éve so- zolásmódja ízig-vérig jellemző rozat pár hetes hallgatás után a szerzőre — kevésbé sike- irodalmunk életében klasszi- rült alkotás, nehezen köti le kassá nemesedett gondolko- a néző figyelmét, s bizonyos mel az olyan fajta programo­zójának, az írónak, költőnek, történelmi ismeretek híján pe~ kát, mint a Van egy fantasz- esszéistának egyformán ki- dig eléggé nehezen befogad- tik.us ötlete?, mely emelkedő Illyés Gyulának a ható. Igaza van Tóth Dezső- hatvanas évek elején keletke- nek, amikor a következetesen zett történelmi drámáját, A meg nem alkuvó tragédiája- különcöt mutatta be. Illyés ként látja a művet, s e tragé- azóta — kétségtelenül ebben diát sokkal inkább a törté­úgy tű­nik — egyre inkább magára talál formájában, tartalmá­ban. Rokonszenves, hogy né­zők szólalnak meg, hogy ne­vetnek, tapsolnak egy-egy po­szerepet játszik termékeny nelmi ténnyel — nem volt énon, hogy a képmagnót is hiányoz- eszközükként használják, s ro­kapcsolata és barátsága a pé- forradalmi helyzet esi Nemzeti Színházzal és an- tak az értő társak —, mint- konszenves még Gálvölgyi Já- nak dramaturgjával, Czímer sem a dráma belső logikája nos „fésületlen” műsorvezeté- Józseffel — mai drámairoda'- által látja igazoltnak, műnk igen termékeny, jeles Hőséről mindezeket tudja képviselője lett, aki nemcsak Illyés Gyula is, azt írván a a történelem változó színpa- Rádió- és Televízióújságban­se és néhány jó nevű színész rutinos jelenléte is. Egy dolog miatt a mai magyar a humor­ra, a jóízű nevetésre való ki­dán mozog otthonosan, hanem „ö maga érzi legvilágosabban éhezettségemért. Ezért vagyok kifejlését. hajlamos a jóindulatra, bár, Képessége mondom, a mereven, szakálla­ke­Húszperces zenés filmet ké­a köznapi, népi élet, a víg- saját tragédiája játék deszkáin is. Egyik leg- Egvedül maradt. frissebb drámáját, a szintén akkora, hogy a forradalmat san induló műsor egyre történelmi fogantatású Dániel meg tudná indítani. De előtte vésbé szorul rá erre. az övéi között-et éppen a kö- is világos, hogy így a forra­zelmúltban a színikritikusok dalom kudarcba fúlna, vagy szített Csenterics Ágnes a díjának szavazásán értékelte kalandorok eszköze lenne.” Záray Márta és Vámosi János az elmúlt évad legjobb szín- Ily módon azonban a vállal- padi írásművének a neves fi- kozás lényege veszít erejéből, lozófus, Hermann István. A televíziós sorozat szer­kesztője, Almási Miklós esz­téta nem a Dánielra szava­zott. Nyilván ő tudja, miért. Mint azt hogy az Illyés-drá- mák sokaságából miért ép­pen A különcöt választotta, noha megítélésem szerint vá­házaspárról, abból az alkalom­ból, hogy legújabb lemezük, a tragikus hős nem követhet immár másodízben platina el tragikus vétséget, okos, igaz szavai hidegen koppan- nak bennünk, mint a történe­lett. A népszerű táncdaléne- kespár minden elismerést megérdemel ezért, tudjuk, lemkönyvek tényközlő doku- briliáns teljesítmény három mentumai, a múltbeli törté­nés nem válik jelenkori iz- galmassággá. évtizeden keresztül az élvo­nalban lenni egy olyan pá­lyán, amelyik a divattal vál­tozik. Ez már igazi előadómű­Annak ellenére, hogy ic- ,,, , ,,, , , . laszthatott volna művészi mek színészi teljesítményeket ^rdo~ szempontból megformálta!)- láthattunk — például a cím- bat, az írói szándék és megva- szerepben Sinkovits Imrétől, a lósítás szorosabb egységét fel- gyöngyösi Orczynét megsze- mutatót. Ha nem is a Dáni- rnélyesítő Pécsi Ildikótól, a élt, mivel feltételezem, számá- titkosrendőr Szilágyi Tibortól, ra a hatvanas évek Magyar- a gyűlölt császárt 'formáló .... _ . .. .. országán született műre volt Huszti Pétertől, de a sor még ft» ,uruj^en . °lyan szükség, éppenséggel A ke- koránt sincs kimerítve —, nem sz1eretjtlpiakat idéz, mint gyencet, mely köztudottan sikerült . a rendező Vámos Teleki László azonos című Lászlónak, a vázolt alapvető tragédiájának ihletése; vagy dramaturgiai gondokon változ­zója és kifejezője. Dallamos a muzsika, elegáns az előadás­mód. ízléses. Nagy kár azon­ban, hogy az ízlésről olykor maga a rendező elfeledkezik, s a szöveghűség (vagy íantá i a cowboynő, a pálmafa, és a virágfüzér. Teszi mindezt né­ha olyan fantasztikus színor­a tíz—tizenegy évvel ezelőtti tatnia. Korrektül képernyőre _h°gy az ember nen? iáív,onf,r,v gyönyörűségét, nyugalmat érez a láttán, hanem az el­Testvéreket, az ötvenes évek vitt, szép előadást láthattunk. közepén született Dózsa-dráma ám a rádöbbentés, a magá- Tü ■“ mélyebb, masabb megismétlő.- valvaló ragadás elemi, sodró kezdjet. Az Ének az eső­sét. A Teleki László elfoga- ereje nélkül, tásáról, hazai elszigetelődésé­ről és öngyilkosságáról szóló , , dráma ugyanis — bár drama- ^at általában hiányoljuk a turgiája, szemlélet- és ábrá- képernyőn. Főként riport- és ben mindenképpen igényesebb csomagolást érdemel, a ren- Az igazi téves vállalkozaso- dezés pedig nagy-nagy jóin­dulatot (sulyok) Szovjet tájképek A Szovjetunió sokarcú vi- Úgyszólván valamennyi kép- zőket, vizeket, hegyeket, vá­dékei jelentek meg a szov- bői érződik a nagy orosz reá- rosokat és -falvakat, s boly- jet művészek tájképein a bu- listák útmutatása a szellemi- gónk egyik vagy másik sarká- dapesti Műcsarnokban azon a ségben, vagy a témák való- rói — legyen az Oroszország festészeti és grafikai tárlaton, szerű ábrázolásában. A mű- vagy Magyarország — szár- amelyet ebben a hónapban vészek előadásmódja azonban mazó embereket jelenti. A rendeztek meg a szovjet kul- nemcsak e realisták festőisé- haza — bensőséges érzelem, túra napjai alkalmából, gén nyugszik, gazdagodott is gondolat, az ember meghitt Nyolcvan festő és grafikus 110 például az impresszionizmus viszonya ahhoz a természet­alkotásában gyönyörködhet- vívmányaival, vagy konstruk- hez és néphez, amely fizikai- tünk. tivista elemekkel és így to- lag és erkölcsileg is nevelte. A nagy ország minden tá- vább. Mindenesetre, nem el- A haza fogalma a szülőfölddel ját nem ismerhettük meg a vontán közvetítik a természet való szoros kapcsolatot és a képekről inkább csak ízelítőt és az emberi élet lényegét, szülőföld lelki gazdagságának kaptunk 'a több európányi te- hanem életszerűen és — is- közös érzékelését is jelenti." rület vidékeinek hangulata- métlem — mélyen együttérez- a szovjet tájképfestészeti ról, a tájakból kibomló ern- ve a tájjal ®s az emberekkel, kiállítás egyik tanulsága ép- beri alkotások méreteiből, a A kiállítás hangulata egysé- pen ez lehetett a magyar né­ges, ez a már említett széllé- ző számára. tizenegy időzónában élő em berek mindennapjaiból. Ez az miségben rejlik, amely kife­ország méreteiben valóban le­nyűgöző, a képek, grafikák is sajátos módon érzékeltették, hogy a közel és távol fogal­ma mi mindent jelenthet. jezi a művészeknek hazájuk­hoz, vagy szűkebb hazájuk­hoz való viszonyát. Nem kívá­nunk most nyolcvan művész törekvéseivel foglalkozni, T. E. Hazai tájakon (3.) Tizennégy bazalthegy városa: Tapolca Beudant francia geológus 1818-ban megmászta a 402 méter magas Küorra nevű hegyet, amikor a csúcsra ért, botját a földbe szúrta, körül­tekintet . és felkiáltott: „A világ egyik legszebb táját lá­tom!” Beudant a Tapolcai-meden­cére nézett, látott tizennégy úgynevezett előhegyek nélkü­li, a síkságból kiugró bazalt­hegyet és egy falut: Tapolcát. Tapolca a török időkben elpusztult, s csak a kuruc háborúk után népesedett be újra. Mivel a környező hegy­oldalakon ősidők óta szőlőt termeltek, Tapolca a borter­melés és borkereskedés köz­pontja lett. Mostani felvirág­zását, várossá fejlődését (1966) viszont a bauxitnak köszön­heti. A bányaközpont száz és száz új lakást építtetett, többek között a nagyon kor­szerű és érdekes formájú „Y” toronyházakat. A város nagy­léptű fejlődését, új középüle­tei, üzletei, egyedülállóan szép művelődési házai is jel­zik. Ha vesszük a fáradságot és Tapolcára kirándulunk, a Gab­riella Szállóban találhatunk magunknak kényelmes helyet. Ablakunkból a Malom-tóra nézhetünk. Az épület erede­tileg vízimalom volt, 200 év­vel ezelőtt épült, s a kris­tálytiszta tó lezúduló vize ma is forgatja az óriási malom­kereket. A parkban áll Bat­sányi Jánosnak és feleségé­nek, Baumerg Gabriella oszt­rák költőnőriek a szobra. Bat­sányi szerkesztette, Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal, az első magyar iro­dalmi folyóiratot. Mint isme­retes, Batsányi i 789-ban írta híres forradalmi versét. A franciaországi változásokra címmel, amiért is belekever­ték a Martinovics-perbe, és börtönbe zárták. Batsányi, amikor Napóleon Bécsben ki­áltványt intézett a magyarok­hoz, nyelvi szempontból ki A tavasbarlang Gabriella Szálló naponta 32 millió liter víz ramokra felvilágosítást. Ta-’ áramlik keresztül rajta. polca vasúton, közúton köny­Érdemes a hűs barlangból nyen megközelíthető, a távol­kijőve megtekinteni a mű- sági autóbuszok is érintik, emlékeket, például az 1400-as Tapolcát tekintjük kirán­____ ^ ^ _ években épült katolikus temp- dulásunk kiinduló bázisának. j avította a császár"”kéziratát lomot, melyet ugyan 1757-ben Innen érdemes autóval, vagy Emiatt később száműzetésbe barokk stílusban megnagyob- autóbusszal elmenni a közeli kényszerült. Külföldön halt bítottak> de gótikus, támpillé- Szentgyörgy-hegyre vagy Cso- meg. Hamvait 1934-ben szál- res szentélye érintetlen ma- bánéra, ahol állnak még az lították haza, Tapolcára. radt 1255-ben épített vár romjai. A Malom-tó vize a bar- A fáradt utast jó éttermek, Könnyen elérhető a magyar lángból táplálkozik A barlang Presszók, vendéglők várják. Fuzsijámának nevezett Gu- megtekintését nem Írtét Tapolca nem hiába volt ré- ^-hegység vagy a cukor­programunkból kihagyni. A a kereskedők városa a alaku Tóti heg£ Js tapolcai barlang két részből £ hagyományt ma is őrzik, akmek kedve kapaszkod áll eavik a kórház alnt-H » Kereskedelmi ellátása kitűnő. J°n Iel a meter magas mélyebb szárazabb levegő- Húsáruháza, amelyet a Pápai Küorra, ahonnan a legszebb je gyógyító hatású Asztma Húskombinát lát el, még a kilátás nyílik a Balatonra, es sok, légcsőhurutban szenve- fővárosban is párját ritkíta­dók „Mekkája”. A másik bar- na- Az idegenforgalmi iro- hlaba írta Beudant. langrész a tavasbarlang, aho- daban egyébként készségesen a világ egyik legszebb tája. vá 74 lépcső vezet le. adnak további kiránduióprog- Szüts Dénes A tapolcai barlangot Né­meth Ferenc kőművesmester fedezte fel 1902-ben, kútásás közben. A Barlangtársulat az­tán kiépítette a lejáratot, csó- nakázhatóvá alakította a víz­zel borított részeket. Az első termet Lóczy Lajosról nevez­ték el, másikat Batsányi Já­nosról. Csodálatos a fény mozgása, a mély vízben csil­logó sziklák, a cselle nevű kis halak, amelyek tüneményes játékot produkálnak. A bar­lang méreteire jellemző, hogy Külföldi egyetemekre Megtörtént a pályázati ki- hallgatók érintettek az ügy­írás a külföldi egyetemi ősz- ben — ők az oktatási intéz- töndxjakra a következő két ményeknél érdeklődhetnek, a tanévre. Az erről szóló kiad- felső fokú oktatási intézmé- ványt megvásárolhatják az nyék közvetlenül hirdették érdeklődők a főtéri könyves- me§ a pályázatot. A nőtlen, . IT, , .. hajadon, 25 életévüket be nem boában A IV. osztályos ko- )ö,{öu d’plgozó £iatalok egyéni zepiSKolasok, az első éves, és jelentkezését a megyei tanács Jóllehet a kiállítás nagy, a csak példaként említjük e vi művészi törekvéseket tekintve szony érzékeltetésére Domas- is változatos, sőt vegyes, a nyikov: Rosztov. Tavasz cí- tlzenöt köztársaság, az auto- mű képét. Ez a táj szépségét, nőm területek, a 180 kis és a tavaszi megújulás csodáját, nagy létszámú nép hazáját, e az orosz templom hófehér és haza szigeteit, tengerszorosait, arany ragyogását olyan va- tavait, hegyeit, folyóit, síksá- rázslatos keretben, a fehér gait, vagy éppen ipari tájait törzsű nyírfák villogtatásával még csak vázlatosan sem ve- mutatja be, amely mesés csíp­heti számba. ke hatását keltve marad meg Jelzi viszont azt a gazdag az emlékezetben, és mély érzelmi viszonyt, Érdekes megfigyelni a ki- amely a szovjet tájképfesté- állításon a nemzeti sajátossá- szet realizmusának alapja, gok érvényesülését is. Példá- Mert általános megjegyzésként ul a baltikumiak szigorúbban elmondhatjuk, hogy a tájké- szerkesztenek, a moldvaiak pékből mindenekelőtt érze- harsányabbak, a kazahok szí- lemgazdagság — ezen belül az nei égőbbek, és így tovább. V. intimtásra való hajlam is — Jegoricsev előszavában tömör sugárzik, és erőteljes hazafias jellemzést ad a szovjet tájkép­érzés. S bár a művek az utób- festészet ' problematikájáról, bi három évtizedben szülét- amely a hazához való viszonyt tek, a klasszikus orosz tájkép- tükrözi. Mint írja: „...a haza fesztészet örökségének tiszte- nem csupán földrajzi fogalom, letérői is vallanak, a mai kor s nem csupán a gyermekkor- atmoszféráját is közvetítik, bál oly’ jól ismert erdőket, me­NOGRÁD - 1980. november 25., kedd elófelvett egyetemi, főiskolai fogadja. ififiiiiiifiiMiifatiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiitMKiiiitBtiiiiiiittgmiieiaiKiaiiaitticifjikiciiiiiiii^áiiisiiRiiiBiMatiliaiaHiiiKSfiiiitiismKaMBamii ••••••smiiiiiiuiiaiiiiiMtiauui.aiiiiisisiiimiusMiaMiiiiiisiatii.aiiamiicaaiMiiiitiiiiMfiaiiu Á kérdések kérdése „Nyelvében él a nemzet!” Az Arany Jánosnak tulajdo­nított szállóige napjaink nyelvtudósait is foglalkoztat­ja. A nyelvünk jövőjét firta- . __ ,, t ó legfrissebb töprengéseket a ito T'it y® v,esfelyes uzfona' no™-»« i,;„ i,™„ változás, hogy a mondat végi vaknal. a komunizmus sza­nemrég megjelent kis köny­vecske, az „Új anyanyelvi kaleidoszkóp” gyűjtötte ösz- sze. A végső következtetés nem valami szívderítő. Nem csak a szaktudomány műve­lőinek, a szó embereinek, ha­rtem valamennyiünknek ré­sen kell lennünk, hogy éle­tünk 2000-ben ne olyan le­rn ássalhangzóra tesszük a De nem mindenben érjük hangsúlyt, trancia mmtara. be a soványítással. Míg a Az angolból a szótagrövi- hosszú mássalhangzókat kar- dités rossz szokásait „mene- csúsítjuk, addig a magán- kítjük át”. A szakíró néhány hangzók némelyikét hizlal- hatásos példát is felvillant:... juk. Így született a kormány, a szakmai zsargonban az ál- a kór, az őv, a dícsér, a talános iskola 7 szótagja már bíztat, hizlal, az iroda, tós stílus. „Nyelvünk angyali finomsággal zendül, Ízléses választékossággal kényeske- dik — vagy gátlástalan sze­mérmetlenséggel hányja-ve- ti magát, bűzhödt ocsmány­sággal vartyog, asszerint, hogy kit, s milyen célt szol­gál” — nyugtatja meg az ag­gódok népes táborát a nyel­vész. Rohanó napjaink nem ad­nak időt a kerek, ép monda­tok megfogalmazására? — teszi fel a kérdést Költői 3 szótagú átiska fokra érke- Tibor, a Mónika - ez utób- 7^' . , ■ . zett-... s hasonlóan kurtulnak bi már hivatalosan is hosszú ’ a 1 hum‘hum nyelv jövőbeli állapotáról — a mai , _ ______ t apasztalatok alapján — le- gos társaikat: a termelőszö- rémeit vetíti az olvasó elé gyen, amilyen következteté- u is uusszu k „ k-nvptkpyfii.­seket a nyelvészek nyelvünk mas szavaink, egyre jobban formában az elfogadott. kÖ2 hasonjé nve°Ie heszérl megközelítvén az egyszóta- stílusunk eldurvulásának csonkításokat: Üdv. — Cső! — Mizujs? — Kösz. — Nej? — Hm. — Meló? — Hát...” És így tovább, mintegy bí­vetkezetből már napjainkban Ferenczy Géza. Többen pa- ís sokhelyütt termoszét, a naszkodnak, hogy egyre sza- , szavunkból pedig badosabb az írók szóhaszná­vatí lett. ja£a> ;ieljasszosod.ik a magyar Számolni kell a hosszú nyelv”. Tévedés azonban azt Első súlyos mássalhangzók elvékonyodá- hinni, hogy nyelvünk bárdo­az ezredfor- sával is. Ehhez talán az an- latlanná, nyerssé aljasodik”. dűlőig „európaiul fogunk be- golt vagy a németet vesszük A kor egyik fő jellemzője a szélni, összezagyválva külön- követendőnek. nyers őszinteség: ennek le- zonyságul arra, hogy jogos a féle európai nyelveknek a E jelenség máris nyakonra- csapódása az irodalomban, a kérdés: Hát miben is élünk? o+z o — az közízlésben a kevésbé váloga- K. M. * vontak. Kelecsényi Gábor bár nyíl­tan bevallja, hogy nem csa- ,ad pott fel futurológusnak, együtt gondolkodott a jövőt fürkészőkkel. megállapítása: magyartól elütő sajátossága- gadható a foradalom,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom