Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)
1980-11-21 / 273. szám
tiem szere'ek szemétdombon dolgozni Mem civakodik a főnök, egyetértésben munkálkodnak Hatan vannak, egyetértésben dolgoznak, pedig nincsenek irigylésre méltó helyzetben a Kiss Emőné vezette Béke brigád tagjai a salgótarjáni öblösüveggyár belföldi csomagolóüzemében. Mivel a brigádvezetq délutános, így a kollektíva jelenlevő tagjait kértem meg arra, hogy valljanak sikereikről, munkájukról, a nekik tetsző és nem tetsző dolgokról, a megszüntetésre váró jelenségekről. * — Az általános iskola elvégzése után kerültem a gyárba. azóta is itt vagyok. A brigádnak viszont csak két éve vagyok tagja, mert korábban nem hívtak. Itt az a szokás, hogy új brigádtag csak akkor kerülhet a kollektívába, ha valaki nyugdíjba megy, esetleg leszámol. A brigádban jól megértjük egymást. Elég mozgalmas és sokoldalú a tevékenységünk, Azon igyekszünk, hogy a legjobbak között tartsanak bennünket számon. Ebbpn nagy része van a brigádvezetőnknek, aki víg kedélyével, állandóan jó hangulatot áraszt, pedig tudjuk, hogy neki is van elég gondja. Egyébként az idén a Vállalat kiváló brigádja cím elnyerését tűztük célul. Eddigi számításaink szerint a követelményeknek megfeleltünk. Ügy dolgoztunk, mintha saját magunknak termelnénk. Így szoktuk meg, így cselekszünk a jövőben is. A brigád mindegyik tagjával dolgoztam már együtt, állandóan viszont Ecsegi Józsefné- vel vagyunk — mutat a csaknem közvetlenül közelében álló asszonyra, aki a vizes köszörűből gyors egymásutánban szedi ki a megmunkált kis tölcséreket. — Ebből 24 fér egy dobozba. A norma szerint 180 dobozt kell megtöltenem egy műszak alatt. Eddig még sikerült. Csak akkor van gond, ha nem jó a bélelő anyag — közli a brigád legfiatalabb tagja, Vin- cze Istvánná, akinek férje is itt dolgozik a gyárban. — Van-e olyan kellemetlen jelenség, ami zavarja a munkáját, amin jó lenne mielőbb változtatni ? — Igen. Sajnos a behordók nem mindig szolgálnak ki időben csomagolóanyaggal, ráadásul csúnyán is beszélnek. Ezt a nekünk nem tetsző dolgot termelési tanácskozáson többször szóvátettem. Utána pár napig jobb volt a helyzet. aztán minden visszazökkent a régi kerékvágásba. Az sem tetszik, hogy az éjszakás behordók ide járnak aludni, meg szemetelni. Reggelenként fél órába kerül, mire megtisztítom a munkahelyemet az ételmaradéktól. Nem tehetek róla. de én nem tudok szemétdombon dolgozni. Igen, ezt is szóvá tettem már elég gyakran. Sajnos a helyzet nem változott. Felmerült bennem, hogy egyáltalán érdemes-e szólni, tud-e és akar-e bárki is intézkedni. De eddig még nem tudtam megállni, hogy ne szóljak ... * — Magam tartom el családomat, így hát nem mindegy, hogy folyamatosan tudok-e dolgozni — veszi át a szót a vizes köszörű mellett dolgozó Ecsegi Józsefné. — Az lenne a jó, ha a feldolgozásra váró árut időben bekészítenék. Sajnos elég gyakran előfordul, hogy magunknak kell ezt a munkát elvégezni, mert a behordók akkor szolgálnak ki bennünket, amikor akarnak. Kértem őket arra is, hogy kíméljék az egészségemet, ne hozzanak be havas, hide| árut. Elég nekem a műszakban hideg vízzel csiszolni a terméket. Kérésem annyi volt, mint a falra hányt borsó, Végső mentsvárként megkértem az igazgatót, nézze meg, milyen feltételek, körülmények között dolgozom. Utána egy hétig jobb lett, aztán újra minden maradt a régiben. — A művezetője se tud változtatni a jelenlegi fonák helyzeten ? — Kicsi ő ahhoz, hogy intézkedjen. A behordók pedig nem hozzá tartoznak. Pedig én is nagyon szeretek dolgozni, ha pedig keresni akarok, akkor bizony igyekezni kell... * — Dolgoztam már más brigádban, de ott nem éreztem jól magam, mert a főnök ci- vakodós természetű volt. Itt még szóváltás sincs köztünk, annyira jól megvagyunk egymással — állítja Bálint Istvánná kiváló dolgozó, a brigád egyik tagja. — Egyébként ólyanok vagyunk, mint a vándormadarak. Én például egyszer a hármas, máskor meg a hatos csarnokban csomagolok. Mindig ott, ahol szükség van rám. Mivel megértésben vagyunk, nem bántam meg, hogy e kollektívába kértem felvételemet. A közöttünk levő fiatalok pedig tisztelettudóak. Nincs különösebb gondom, csupán az zavar, illetve bosszant, ha nem folyamatos a dobozellátás. Amikor emiatt állunk, akkor órabért kapunk. Nékem pedig ez ke', és. Mindig folyamatosan szeretnék dolgozni, mert csak így találom meg a számításomat. * A Béke brigád eddig ötször nyerte el a szocialista cím arany fokozatát. A múlt év eredményeként az arany fokozat mellé még vezérigazgatói dicséretet kaptunk. A legutóbbi brigádvetélkedőn a hetedikek lettek. Jó kapcsolatot alakítottak ki a diósgyőri papírgyár egyik szocialista brigádjával. Patronálják a Rákóczi úti iskolát, Somoson pedig az idős. egyedülálló embereket segítik. Más jellegű társadalmi munkában is je- leskdnek. Eddig még semmi sem kényszerítette őket arra, hogy módosítsák év eleji elképzeléseiket. (venesz) Termelés és szerződés Kössön termékértékesítési szerződést! A szerződés biztonság ! Divatos felhívás, ilyenkor ősszel gyakran halljuk, olvassuk. De milyen eredményei vannak? Hol állunk a termékértékesítési szerződések megkötésével? Kérdésünkkel dr. Monori Miklóst, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes osztályvezetőjét kerestük meg. — Nem divatról van szó. Inkább az aktualitás a helyes kifejezés. Október 31-ig célszerű, ha a termékértékesítési szerződéseket megkötik a gazdaságok a feldolgozó, illetve forgalmazó vállalatokkal. — Miért, az október 31-e bűvös fordulópont? — Nem fordulópontról van szó. Azonban a szerződéseket célszerű megkötni eddig az ideig, hiszen a megkötött szerződés az üzemi és nép- gazdasági tervezés szempontjából nagyon fontos információ. — Miután a naptár novembert mutat, mondhatja, hogy a nagyján túlvagyunk? Mi a véleménye, hogyan szolgálták az ön által említett célt a szerződések az idén? — összességében jól állunk. A tervezésben a szerződések orientálták a gazdaságokat. A szükséges termékek döntő többségét pedig szerződéssel lekötötték. — Például? — Hatmillió hízott sertésre, 300 ezer tonna vágóbaromfira a partnerek már szerződtek. Ez a mennyiség a belföldi szükségletet és lényegében az exportárualapot is fedezi. Tojásból az előirányzott meny- nyiség 90 százalékára már megkötötték a szerződéseket. A jövő évi cukorellátás is biztosított, sőt a cukorrépa- termesztési szerződések alapján következtethetünk arra, hogy 15—20 ezer hektárral nő a vetésterület. A kertészeti termékekből a tartósítóipar alapanyag-szükségletének legnagyobb részét szintén már szerződéssel fedezte. Október 31-ig zöldségből például az igény 90 százalékát, gyümölcsből pedig több mint 70 százalékát lekötötték. A bor és a szőlőtermésre is már megkötötték a szerződéseket. — A kistermelők termékeinek a felvásárlása szintén szerződéses úton történik? — Jórészt igen. A termelőüzemek. az ÁFÉSZ-ek nagy gonddal foglalkoznak a kistermelőkkel való szerződések megkötésével. Sok helyen igen jó módszerek alakultak ki és az előző évhez viszonyítva kétségtelen előrelépés mutatkozik. Igen jó gyakorlat az, amikor a szerződéses kapcsolatokat különféle szolgáltatásokkal egészítik ki, tehát vetőmagot, szaporítóanyagot adnak a kistermelőnek, vagy különböző eszközöket. Mindez elősegíti az egységes, jó minőségű és így piacképes termék termelését. — Tehát akkor azt mondhatjuk, hogy az idei szerződések körül minden rendben van? — Nem! Sajnos, ezt nem állíthatjuk. A friss fogyasztású kertészeti termékek szerződéskötésével a ZÖLDÉRT- váilalatok alaposan lemaradtak. — Mit jelent ez az elmaradás arányaiban? — Burgonyából például a szükségletnek 32 százalékát, zöldségekből 35 százalékát, gyümölcsökből csupán a szükséglet 17 százalékát kötötték le október 31-ig szerződéssel. — Mi indokolja ezt? — Nem tudnék rá magyarázatot. Megítélésem szerint ezt az elmaradást semmi sem indokolja. — Mégis milyen oka van az elmaradásnak? — A válasz igen rövid lehet. A vállalatok, mármint a ZÖLDÉRT-vállalatok által felajánlott szerződések feltételei sértik a termelők alapvető érdekeit, ezért nem elfogadhatók. — Konkrétan megemlíthetne néhány ilyen feltételt? — A termelők elégedetlenek voltak a göngyölegek használati díjával. Vitatott az áru válogatásával kapcsolatosan felmerülő költségek nagysága. A szerződéses garantált árak nem ösztönzőek. — Kifejtené részletesebben? — Igen. A ZÖLDÉRT szerződéses garantált árai nem fedezik a termelési költségek növekedését. Ezt lényegében a ZÖLDÉRT is elismeri, utólag az átvételnél megállapított konkrét árnál ígéri figyelembe venni a termelési költségek alakulását. Ilyen alapon —, ígéretre — szerződést kötni nehéz dolog. Kialakult az a különös helyzet, hogy a kevésbé igényes konzervipari áru szerződéses ára magasabb, mint a válogatott, friss fogyasztású termék ára. — Mi az ön véleménye erről? — Sajátos üzletpolitika ez, amit érdemes volna felülvizsgálni. Nem csak azért, mert a termelési kedvet rontja, hanem elsősorban azért, mert veszélyezteti a kiegyensúlyozott belföldi ellátást is. Mivel a ZÖLDÉRT-vállalatok által forgalmazott áru egy részét a külkereskedelem értékesíti, így az árualap szűkülése az exportszállításokban is gondot okozhatnak. K. J. Barátság a Szovjetunióval „A Német Demokratikus Köztársaság fejlődésének alapja a baráti együttműködés, a kölcsönösen növekvő támogatás, a szoros testvéri szövetség a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal. A Szovjetunió volt az első állam, amely az NDK-t elismerte, felvette vele a diplomáciai kapcsolatot, és minden területen felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtott az első német munkás-paraszt államnak.” „Egyedül a termelésszakosítás és együttműködés terén az NDK és a KGST más tagállamai mintegy 500 hosszú távú egyezményt kötöttek. Az NDK az 1978/79-ben megfogalmazott hosszú távú KGST- célprogramok mindegyikében részt vesz. Megvalósításuk lényegesen hozzájárul a szocializmus anyagi alapjainak erősítéséhez, ugyanakkor további lépést jelentenek a szocialista államok és népek közeledésének útján. A Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országaival való kapcsolatok kiépítése, fejlesztése változatlanul az NDK külpolitikájának jelentős feladata.” Az idézetek Oskar Fischer- nek, az NDK külügyminiszterének a PANORÁMA szerkesztősége számára írt cikkéből valók. A népek közeledéséről, a szocializmus anyagi alapjainak erősödéséről, az NDK-nak a közös célokhoz való hozzájárulásáról szóló gondolatokat az élet igazolta. Hosszan lehetne sorolni azokat az intenziven fejlődő kapcsolatokat, amelyek a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa égisze alatt egyre kedvezőbben alakulnak. Népeket, embereket — sokszor ezer és ezer kilométeres távolságon is — összeköt a közös munka. a közös feladat. Elegendő mindennek igazolására a következő néhány számadat az NDK—szovjet kancsolatok mindennapjairól. A tudomány és a technika területén NDK-szakemberek szovjet kollégáikkal több mint nyolcezer kutatási témán dolgoznak együtt. Az NDK Tudományos Akadémiája feladatainak mintegy 60 százalékát NDK—szovjet együttműködés keretében oldja meg. 85 NDK- beli egészségügyi intézménynek van állandó szovjet partnerintézménye, amelyekkel kutatási feladatok százait végzik közösen. Jelentős a diákcsere: 4200 NDK-beli diák tanul szovjet főiskolákon, egyetemeken, évente 800 oroszszakos tanárjelölt és tanár gyarapítja tudását ugyanott. Évente 1270 szovjet főiskolás és tanár tökéletesíti német nyelvtudását az NDK-ban. Több mint 60 barátsági szerződést kötöttek eddig a két ország felsőoktatási intézményei. Az NDK—Szovjet Barátsági Társaságnak öt és fél millió tagja van. Nő a turistaforgalom: eddig több mint másfél millió NDK turista ismerhette meg Lenin országának nagy eredményeit. Faművészet Fa — a mívesség nyersanyaga — bőven található a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Ősidők óta ebből készítik a szebbnél szebb ajándék- és dísztárgyakat. A hjangszani népművészeti műhelyben több mint harmincféle művészi tárgyat készítenek, amelyek fából fa- ragottak, vagy fára festettek. Hjangszan a környék öt híres hegyének, a Mjohjang- szannak a tövében terül el. Az itt faragott, festett dísz- és használati tárgyak anyaga legtöbbször nyír, fehérnyír, cseresznyefa, boróka. A tárgyak és fakéregből való díszítésük megőrzi a fa eredeti színét, a fára festett tájak pedig a Mjohjang vidékét idézik. Domborművekkel, véséssel, mozaik- és más díszítőelemekkel teszik változatossá a fából készült cigarettadobozokat, hamutartókat, díszes kis mozsarakat, fűszertariókat, ősi formájú korsókat, vagy a fába égetik tájak, virágok, állatok képét A díszítések sokszor színesek. Üléshuzatok Nográdszakálból Negyedszáz helybéli asszonynak és lánynak biztosít munkalehetőséget a ludányhalászi Ipolyvölgye Termelőszövetkezet Nógrádszakálban létesített melléküzemága. A Fővárosi Kézműipari Vállalat pásztói üzemének készítenek különféle gépkocsiülés-huzatokat, amelyeket a Szovjetunióba szállítanak. Kőműves Vilmosné 1200-as Lada személygépkocsi üléshuzatát varrja. Dancsák Lászlóné és Gál 5 Mibályné régi dolgozója az üzemnek. Munkájukkal vezetőik eiégedettek. Az elkészült termékeket Dancsák Lőrincné és Imre János- né meózza, illetve csomagolja. (Bábel László felvételei) Homokgyűjtemény A kalinyingrádi óceánoló- giai intézet munkatársai egyedülálló homokgyűjteményre tettek szert. Mindenfajta színű és szemcsenagyságú homokfajták mellett kutatási célokra rendelkezésre állnak magmaképződmények az Iz- land melletti tengerfenékről, a Csendes- és az Atlanti-óceánból, továbbá, megmerevedett láva-, kénkp- és tufadarabok. A gyűjtemény dokumentálja továbbá a tengerek és óceánok fenekének geológiai felépítését, valamint az ott található nyersanyagokat és ásványokat. NÓGRÁD - 1980. november 21., péntek 3 1
